Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-23 / 321. szám

Közelről Negyedik oldal Csillagda a faluszélen Azért mentünk el Kocsolára, ebbe az észak tolnai kis­községbe, hogy megkérdezzük: mi vitte rá a helybeli asztalosmestert, hogy csillagdát építsen magának? To­vábbá, hogy mi lesz e magánobszervatórium sorsa? MA Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából KELEMEN nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 6.27 nyugszik 16.02 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig az 505-000-ás telefonszámon. Hírszerkesztő: Csuti János A jámbor A Kelemen nevünk latin alap­szavának értelme: jámbor. Női- esítő alakja a Klementina. Deák Gézát sokan úgy ismerik a környéken, mint csillagászt, pedig asztalosmester volna a becsületes szakmája, ha nem lenne éppen munkanélküli. A közeli dalmandi gazdaságban volt a legutolsó fizetett munka­helye. Az Erdősor utca kint van a kocsolai faluvégen, egy mély­völgyben, ahonnan elég mere­dek domboldal fut föl jó pár száz méteren át a magasba. Ide épített a most 33 éves ember egy obszervatóriumot magá­nak, s bele saját kezűleg telesz­kópokat, s ha ideje futja (már­pedig most van bőven) akár éj­jel háromig is bent ül a formás kis házban, amelyet egy isme­rős tervező vetett papírra, s amely minden ízében úgy mű­ködik, mint egy igazi csillagda. Nem csak a kupola nyitható, hogy a távcső kiférjen rajta, ha­nem csapágyakon forgatható is, pontosan 360 fokot. Deák Géza fiatal korától fogva csillagászkodik, lesi az égboltot. Különféle távcsöve­ket és teleszkópokat épített már magának, de fárasztó volt min­dig kivinni az udvarra, összeál­lítani, bemérni a meglesni kí­vánt bolygót, aztán újra szét­szerelni és bevinni a lakásba. A távcsövek hozzávalóit boltok­ban vásárolta, a lencséket, a tükrös objektívet, aztán maga készítette el a kívánt berende­zést. A legnagyobb négyszáz­ötvenszeres nagyítású, benne a lencse 20 centis, s a teleszkóp másfél méteres. A kisebb tizen­ötszörösen nagyít. Az asztalos-csillagnéző sze­rint a legszebb bolygó a Sza­turnusz, de csodálatos volt leg­utóbb a Haley-Bopp üstököst figyelni, több mint három héten át. Persze olykor az ember a Hold krátereibe is belefeled­kezhet. Deák Géza az övéhez ha­sonló magánobszervatóriumról nem tud Magyarországon, bár lehet, hogy akad. Jövő tavaszra szeretné teljes pompájában megcsinálni. Azon töpreng, hogy a térségi növekvő idegen- forgalom ráharapna-e, s hogy a falusi turizmusba miképpen kapcsolhatná be a csillagné­zést? Vajon mit szólna mind­ehhez az adóhatóság? K. F. Deák Géza fiatal korától fogva csillagászkodik, lesi az égboltot fotó: wéber tamás Késeitek Lentiben. Egy kül­földi személyt tegnap az utcán valaki késsel hátba szúrt. Az eset nappal történt, a tettes azonban gyorsan kereket ol­dott. A sérültet kórházban ápol­ják. Értesülésünk szerint a megtámadott férfi horvát ál­lampolgárságú kamionos. (cs) Lottószámok Ötös lottó: 36,40, 42 62, 66 Hatos lottó: 7,14, 20 32,38,43 Pótszám: 26 Jokerszám: 274303 Királyi biciklidíj Bajára Lejárt már az az idő, amikor gú­nyos mosollyal figyelhettük a feltalálókat, avagy „na, ez csi­nálja már évek óta az örökmoz­gót, amíg el nem viszik a dili­házba” kifejezésekkel illette őket a jónép. Erről már szó sincs, ma­napság a feltalálók egyesületbe tömörültek, ahová nem is akárkit vesznek fel rendes tagnak. Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtit­kára lapunknak el­mondta, csak azok kerülhetnek be e szellemi körbe, akik­nek valamilyen ta­lálmányát bejegyezte a Szaba­dalmi Hivatal. A többiek csak amatőrök lehetnek (így már lehet foglalkozni aranycsinálással is), vagy pártoló tagként támogathat­ják a szervezetet. Azt az egyesü­letet, amely a napokban vett részt Nümbergben és Brüsszelben egy-egy feltalálói kiállításon. Ezeken a konferenciákon a ma­gyar géniuszok nagy sikert értek el, egy kalap aranyérmet hozhat­tak haza. Aranyérmet kapott - többek között - a bajai Puruczki Ferenc szabadalma, ami nem más, mint egy elem és dinamó nélkül mű­ködő kerékpárlámpa. Joggal kérdezhető, hogy akkor viszont miképp világít. A küllőkre és a vázra mágneses tekercseket rög­Brüsszel aranyakkal honorálta a magyar feltalálók ötleteit zített a feltaláló, mozgás közben ez gerjeszt energiát, s így ettől vi­lágít a lámpa. Azaz a kerék és a váz maga az energiaforrás. A ba­jai szabadalmaztató annyira nép­szerű lett ötletével, hogy meg­kapta a Belga Királyi Csendőr­ség és a Királyi Bicikliklub kü- löndíját is. „Kerekes” ötlettel állt elő egy másik feltaláló hármas is, ők Egy gentleman-színész Gera Zoltán legkedvesebb hobbija a csend Gera Zoltán is a Retúr című filmmel tért vissza. A siker eléggé zajos volt, pedig ő a nyugalmat szereti. Egy szí­nész, aki emberkerülő?- Mostanában kicsit nyugod- tabb napjai vannak, nem kell folyton közönségtalálkozókra járni. Mit tapasztalt, hogyan fogadták az emberek a Retúrt?-Érdekes, hogy kinyíltak a szívek, sokan érintettnek érez­ték magukat. És nem is csodá­lom, hiszen a család szétzül- lése, az, hogy a szere­tet, az odafigyelés és az emberi méltóság tiszte­lete kihullott kultú­ránkból, mindenkinek ismerős manapság, saj­nos.- Tudom, hogy egy színész számára egy szerep egy megoldandó feladat, mégis megkér­dem, mennyire hasonlít önhöz a filmben elját­szott nagyapa figurája ?- Szerencsére távol áll tőlem a neurotikus gondolkodás, amely mindenkit a vádlottak padjára ültet, és elhiteti az illetővel, hogy min­denki gonosz, csak ő fehér lelkű bárány. Már jó évtizede úgy viszo­nyulok a sorscsapások­hoz, családi konfliktusokhoz, hogy nem gyűjtögetek vádpon­tokat, mert csak bukott forra­dalmárok tudnak megélni saját mártíriumuk folytonos emlege­téséből.- A film végén elvesztette az unokáját. Megesett az életben- El nem vesztettem őket, de mostanra komoly kapcsolat­problémám van velük. Térben és időben annyira ritkán talál­kozunk, hogy olyan, mintha egy vonat tényleg elvitte volna őket. Azt hiszem, nekem kell ez ügyben erőfeszítéseket tennem.-A „Ki kicsodá?’’-ban az áll, hobbija a csend. Miképp kell ezt érteni?-A léleknek csend kell. Az élet azonban ebben a vaskor­szakban hangos az éh­ségordítástól, a zabálás- tól, a közszerepléstől, a tamtam zenétől, az ag­ressziótól. Számomra a csend nem más, mint találkozás önmagám­mal. Bevallom, ahol már négy embernél többen vannak, onnan én menekülök. Nem a fizikai létüktől, hanem a tolakodás hangossá­gától irtózom.- Újabb filmtervek?- Palásthy György tervez valamit, ami öreg, 48-as honvédek között játszódna az ag­gok házában, a múlt század végén. Meglát­juk, szükség lesz-e majd egy ilyen öreg honvédra .. . Méhes K. azonban az olajos, nadrágbe- csípő biciklilánc ellen szálltak harcba. A lánc helyett drótköte­let használtak, aminek két nagy előnye is van: egyrészt álló helyzetben is lehet a biciklin se­bességet váltani, másrészt, ha hátrafelé tekerünk, a kerékpár akkor is előre megy. Sőt lehet akár lépést utánzó mozdulatok­kal is tekerni. Fel­találóink díjat nyertek még az aktív cipőtalppal (ami járás közben masszírozza a talpat, a beteg­ségnek megfelelő módszerrel), a biopaprika-olajjal (amelynek pár cseppjével meg lehet egy egész kondér halászle­vet ízesíteni), valamint energiata­karékos motorokkal, hőszigetelő termékekkel és még rengeteg új­donsággal. Jövőre a feltalálók olimpiáját akaija megrendezni az egyesület Magyarországon. Ha már a fociban nem annyira jó kis hazánk ... Ny. Sz. Hordók a hídon Jövő pénteken több dél-ma- gyarországi megye és Duna menti város vezetői, iparosai és kézművesei arról emlékeznek Dunaföldváron, hogy a híd het­ven esztendeje készült el. En­nek kapcsán arról is beszélnek a szónokok a hídfőnél egybe­gyűlt résztvevőknek, hogy jó lenne újabbakat emelni a fo­lyóra, így Dunaújváros, Szek- szárd és Mohács közelében. Nem kerül sor útblokádra; a há­rom álmodott létesítményt há­rom boroshordó jelképezi, me­lyeket lovaskocsi visz át az öt­száz méteres, eléggé megviselt és a forgalomtól jócskán terhelt földvári hídon. Cs. J. Drága a lábgomba A szegény embert a bőrgom­básodás vagy a lábujj körmé­nek lerohadása is „húzza”. Az orvostársadalom régóta tudja, hogy a közgyógyászat által preferált gyógyszerek között alig akad hatékony, korszerű, mai készítmény. Valószínű­leg nem véletlenül. Különö­sen áll ez bizonyos bőrbeteg­ségek - mondjuk a bőrgom­básodás - gyógyítására, ami ma már luxus. S megkérdez­nénk; mi lesz ennek a vége? A szakorvos szerint az amúgy is nehezen elmúló gombásodás egy-egy kúrája 15-20 ezer forintot is föl­emészt, s akkor sem biztos, hogy végleges a gyógyulás. Hiszen azok az emberek, aki­ket legjobban érint ez a nép­betegség (meglehetősen elter­jedt ma már Magyarorszá­gon), a szegényebb rétegből kerülnek ki, olcsóbb, mű­anyag holmikban járnak, mű­anyag cipőket hordanak. Csak példaként: az Orungal egy havi adagja 6140 forint, a Lamisilé 6640 forint, a Diflu- canból pedig egyetlen tabletta ezer forintba kerül. S egy-egy kúra minimum három hóna­pig tart. Miközben ezek azok a bőrgombásodás elleni gyógyszerek, melyeknél egyéb mellékhatásokkal nem keil számolni. E drágaság pedig visszaüt: az elhanyagolt bőrgombáso­dás másodlagos fertőzések, további súlyos betegségek forrása. K. F. AIDS: itt és most Baranyában 12, So­mogybán 3, Tolnában 2 HÍV pozitív fertőzésről tudnak. Ám sokszor az orvosok sem tudják a legújabb információkat. Dr. Szűcs György virológus a VDN-nek arról számolt be, hogy a HÍV vírusról, illetve az AIDS-ről való tudást fo­lyamatosan szinten kell tar­tani, mert mára felnőtt egy új nemzedék, amely azt hiszi, hogy kevésbé van veszélyben - holott nem így van! Külö­nösen fontos a 14-20 éves, jobban érintetté válható réteg felvilágosítása, amit manap­ság kortárs oktatókkal, a saját szintjükön végeznek leg­eredményesebben. Mert igaz, hogy vannak olyan emberek, akik genetikailag úgy „hibá­sak”, hogy sejtjeikbe nem jut be HÍV, azonban ők vannak kisebbségben! Sajnálatos, hogy az anonim szolgálat helyzete nehézzé vált azután, hogy pozitív fer­tőző beteg esetén nevesíteni kell az illetőt. Szűcs György szerint ez azt eredményezi, hogy az érintettek nem men­nek majd el szűrésre, ami nem javítja az ország közegészségi helyzetét, és sem az egyén­nek, sem a közösségnek nem lehet érdeke. Amúgy is az a jellemző, ha valakiről kiderül, hogy HIV-pozitív, családja és a nagyobb közösség is gyak­ran leválasztja magáról. Sőt még az egészségügyi intéz­mények is azt szeretnék, ha őket kihagyva kerülnének a betegek a Szent László Kór­házba ... M. K. Kanizsai Luca széke Immár sokadszor álltak fel dolgavégezetlenül soros és rendkívüli ülésük után a kanizsai városatyák. Az ok, a város hat év alatt megvalósult, ám még mindig csak az átadás előtt álló vásárcsarnoka. A szükség van rá, de ... kez­detű nyilatkozatok kereszttüzé­ben álló épületet a helybéliek joggal nevezhetik Luca széké­nek. A városlakók azért, mert példaként láthatják, melyeket 6-8 hónap alatt építettek fel a semmiből. A csarnokban üzlet­résszel bíró kereskedők pedig azért, mert így talán az említett székhez hasonlóan karácsonyra megkezdhetik tevékenységü­ket. A képviselők számára pe­dig azért, mert e Luca székre állva talán megláthatják a bo­szorkányokat, pontosabban a felelősöket. A beruházást végző, és most végelszámolásra ítélt Alfától az Omegáig Kft.- től lassan csordogáló adatok szerint ugyanis lesz bőven megválaszolandó kérdés. Elő­ször is az, hogy az 1991-ben született közgyűlési határozat szerinti kizárólag vállalkozói alapon megvalósuló vásárcsar­nokból hogyan vált mára ön- kormányzati nagyberuházás. Azután, hogy miből fizeti vissza a város a kft. 150 millió forintos hitelét, illetve a közel egymilli- árd forintra duzzadt kivitelezési költségek mintegy 200 millió fo­rintra taksált hiányát. Tiszta vi­zet önteni a pohárba - a testület döntése nyomán - egy független pénzügyi szakember feladata lesz. Dóró János

Next

/
Oldalképek
Tartalom