Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-22 / 320. szám

1997. november 22., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 11 Csodafiú-szarvas A Pécsi kamarakórus 9. CD-jéróí Nagy Lászlónak Kocsár Mik­lós által megzenésített népdal­ihlette versének címe áll a Pé­csi Kamarakórus új - immár kilencedik - CD-jének borító­ján. „Antológia a Kodály utáni magyar zeneszerzők kó­rusműveiből” - ez a húsz kó­rusművet tartalmazó, a pécsi DO-LÁ STÚDIÓ által rögzí­tett kiadvány alcíme. Ékes bi­zonyítéka annak, hogy két 20. »ODAFIUSZARVAS a a Kodály utáni iru»yyar ccucszertők korusmüvelből PÉCSI KAMARAKÓRUS CHAMBER CHOIR OF PÉCS conducted b, AURÉL TULA] századi zeneóriásunk, Bartók és Kodály után nem áldozott le a világrangú magyar ének­kari művészet csillaga. Pécset pedig a magyar kó­rusművészet egyik fellegvá­raként tartják számon. (Nem­zetközi Kamarakórus Feszti­válok, 1988-as Europa Can- tat, a város énekkarainak fi­gyelemre méltó külföldi sike­rei stb.) És ebben a „felleg­várban” vitán felül a Tillai Aurél vezette, lassan 40 éves pécsi kamarakórusé a vezető szerep. így már maga a tény, hogy a kortárs magyar kó­russzerzők művei közül ők adnak közre válogatást, min­denképpen jeles esemény. Úgy érzem, hogy az ő tol­mácsolásukról, „amatőrsé- gük” ellenére a hivatásos együtteseknek is példaadó, stílushű előadásukról idehaza és külországban már minden szépet-jót elmondtak, leírtak. Mindez áll mostani leme­zükre is. Inkább magukról a szerzőkről, a kompozíciókról ejtsünk szót. Bárdos Lajos Szeged felől című népdal­szvitje Tillaiék megszólalta­tásában már csak azért is a nagy zenei pillanatok közé tartozik, mert Bárdos tanár úr annak idején személyesen közreműködött (az egykori Nevelők Házában) annak be­tanításában. Az ún. „élő klasszikusok” közül Farkas Ferenc, Petro- vics Emil, Szokolay Sándor, Karai József vagy a Ham­burgban élő, s Németország legjelesebb mai zeneszerző- jeként számon tartott Ligeti György, a már említett Kocsár Miklós, Szőnyi Erzsébet, a fia­talabbak közül Orbán György alkotásai éppúgy magas elő­adói mércét kínálnak, mint a halhatatlanságba költözött Hajdú Mihály, Szervánszky Endre, Sugár Rezső, Járdányi Pál, Seiber Mátyás vagy Vass Lajos zömmel magyar költők verseire írt opuszai. Ma már ritkaságszámba megy, hogy egy énekkar vagy zenekar vezetője egyben ze­neszerző is. A Pécsi Kamara­kórus e kuriózumok közé tar­tozik, karnagya egyben jó nevű, gyakran énekelt kom­ponista is. Magam - több mint félszáz műve közül - tu­catnyinál jóval többet mutat­tam be ének- vagy zeneka­raim élén. Ennek tudatában állíthatom, hogy Tillai Aurél­nak a CD-n megszólaló Hommage á Csontváry (Ko­csizás újholdnál Athénban) című zongorakíséretes da­rabja - festészet, költészet és zeneművészet frappáns talál­kozása! - legmegkapóbb al­kotásai közé tartozik. Bényei József verse szinte kínálta a megzenésítést! Ugyanígy a lemezen megszólaló másik Tillai-mű, Weöres Sándor Magányban című versének zenei adaptációja: telitalálat! A hangszereken közremű­ködők (Bódi Barbara, Szú'ts Éva, Gyöngyösi István, Pia- csek László, Szabó Ferenc, Kiss Edit és Forgó György) teszik teljes értékűvé a Pécsi Kamarakórus legújabb leme­zét. Ivasivka Mátyás Galambosi László Költő-király vagy, bátor katona Petőfi ébresztése A Pilvaxban, hol összegyűltetek, szent esküvésre emelted kezed: az ország többé el nem adható. Hiába riaszt lánc, gyilkos bitó. Kiáltás zengett. Ahol a tüzek égig lobogtak, gyötrő ütközet kavargóit: sok száz honvéd elesett. Tömegsíroknak gyászolt foglya lett. Hazádat védted. A szegény haza költő-királya vagy, hős katona. Az idő arany tornyai között Nagy Szellem-Ősünk fényed őrködött. Tudjuk, velünk vagy, hallod népedet fohászkodni, a világ-rettenet örvénye mélyén is megmaradunk: hajlékot, bölcsőt, létet akarunk. Hited lebegjen homlokunk megett: gonoszság nem kötözhet öklöket. Szolgáltunk soká rabló gazokat: találjunk gyámolító utakat. Urunk, a magyar, ha arcodra lel: baját legyőzi. Tudja, tenni kell, hogy virágozzon erő, tisztaság. Lendítse boldogságra zászlaját! Emeljük kezünk újra esküre. Vigyázzon ránk magyarok Istene! Belső világok teremtői Az építész, a tervező munkáját mindenki ismeri. Hogy mit je­lent belsőépítésznek lenni, már kevesebben tudják, pedig mun­kájuk, stílusuk meghatározhatja egy-egy épület belső terének képét, az oda betérők vagy az ott élők hangulatát. Egyszerűen szólva a belső épí­tész dolga, hogy kitalálja, meg­álmodja és létrehozza az épü­letben azokat a mozdíthatatlan részeket, melyek aztán kialakít­ják a kellő tereket az üresség­ből, megerősítve vagy vissza­adva a hely funkcióját, hangula­tát. Az egységes hatáshoz per­sze, tudni kell, hová kerül a vi­lágítás, milyen lesz az ajtó vagy az ablakpárkány, de a legfonto­sabb ismerni azt, akinek a teret készítik. A pécsi belső építész házas­pár, Wunderlich Ilona és Rá- dóczi László az elmúlt 23 év alatt készített bankfiókot, üzle­tet, irodaházat, panziót és la­kást, de mindig abból indultak ki, mire van szüksége és igénye annak, aki az általuk tervezett térben fog élni majd. Ha mond­juk, egy ruhatisztítóról van szó, tudniuk kell, milyen munka fo­lyik ott, merre halad majd a holmi. Ha bankot csinálnak, az enteriőrnek egyszerre kell tük­röznie a pénzintézet megbízha­tóságát és gazdagságát, de az is fontos, hogy a márvány, a fém, az üveg között a betérő ne érezze nyomorult szegénynek magát. Ha munkahely készül, akkor annak olyannak kell len­nie, hogy az ott dolgozó ered­ményesen, jó kedvvel végezze a tennivalóit, a környezet, ahol gyakran több időt tölt, mint az otthonában, inspirálja s ne nyomassza. Minden, amit látunk, hat ránk. ízlést formál még a tele­víziós beszélgetőműsor stílusta­lan ülőgarnitúrája is.- Az elmúlt 40 év puritán volt a lakásformálásban is - mondta Wunderlich Ilona. - Semmiféle inger nem érte az embert, leg­feljebb, ha Nyugaton kirakatot látott, az az érzés, hogy neki olyan úgysem lesz. A polgári értékek elvetésével az ízlésneve­lés is visszaszorult. A Bauhaus és a háború eló'tti magas szín­vonalú építészet átcsapott a szocreál típustervek szülte egyenskatulyák világába. Az ipar is egyfajta igénytelenséget diktált, amit a fejekből kiirtani szinte máig nem lehet. Kettejük közül Ilona a szó­vivő. Imádja a hivatását. A tér­rel kapcsolatos dolgokat komp­lexen kezeli, nagy kitekintéssel. Szerinte a környezettel kapcso­latos igényességünk is siralmas. Míg ma már egy-egy lakásba belül egyre mívesebb megoldá­sok, értékállóbb dolgok kerül­nek, a legtöbb helyen az ajta­jáig ma is a kapualjakban álló kukákon át töri be magát az ember. Az újgazdagok nagy többségénél sem jobb a helyzet, ott pénzből ugyan van kazalnyi, de a biztos ízlés ritka. Beszélgetőtársaim az alapok­tól ismerik a munkafolyamato­kat, technikumok után kerültek az Iparművészeti Főiskolára, ahol építőművészként végez­tek. Kétkezi munkával ismerték meg a technikákat, az anyago­kat, s ez főként Rádóczi László életére nyomta rá a bélyegét, aki ma is a fa és a réz szerel­mese. Fajátékaival többször nyert díjakat, rézmunkáit pedig több épületen láthatjuk viszont, így a pécsi címert például a vá­rosházán. Műhelyébe mostaná­ban a tervezési feladatok miatt ritkán jut el, és nosztalgikusan idézi fel azokat az időket, ami­kor a főiskola után egy kis mű­teremben dolgoztak kettesben a feleségével. Úgy tartja, szeren­csések, mert kiegészítik egy­mást, a munkában is egyetérte­nek, de leginkább abban: soha nem engednek a minőség­ből. " Hodnik I. Gy. Hírcsatorna Kovács József Hontalan új kötetét mutatták be csü­törtökön az Angol Köz­pontban. „A nemzet sze­métdombjai” című riport­könyv, melyet a Cigány Kulturális és Közművelő­dési Egyesület jelentetett meg, a cigányságról és más kisebbségekről tartalmaz in­terjúkat és cikkeket, melyek 1980-1992 között szület­tek. (sz) Független film. A hét vé­gén rendezik a XXVII. Du­nántúli Független Film- és Videoszemlét, valamint a Hallássérültek V. Országos Film- és Videoszemléjét a nagyatádi művelődési ház­ban. Ma versenyfilmeket ve­títenek, este fél 8-tól nyilvá­nos beszélgetés lesz a látott munkákról. Az eredmény- hirdetésre holnap 10 órakor kerül sor. (ly) Pécsi ötvösség. Gál Éva muzeológus tart vetítettké­pes előadást „Régi pécsi öt­vösmesterek” címmel no­vember 25-én 17 órakor a pécsi Civil Közösségek Há­zában. A rendezvényt a Pé­csi Városszépítő és Város­védő Egyesület Helytörté­neti Szakosztálya szer­vezi. (ly) Sétatér. A Sétatér című fo­lyóirat fiatal pécsi szerzői­vel, Benke Gáborral, Kam- pis Kristóffal, Somogyi Ibo­lyával találkozhatnak az ér­deklődők november 28-án 18 órakor a Dominikánus Házban. Az est házigazdája Mihalik Zsolt költő, szer­kesztő. (ly) 80 év zenével. Antal György Liszt-díjas karnagy, a Magyar Köztársasági Ér­demrend Kiskeresztjének kitüntetettje, a Pécsi Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskola nyugalmazott igazga­tója 80. életévének megün­neplésére régi tanítványai, ma neves zeneművészek december 6-án 16 órakor műsort adnak a Liszt Ferenc hangversenyteremben. Elő­zetes próba november 26-án 19 órakor lesz a Zeneművé­szeti Főiskolán. (ly) Az IH ajánlatából. No­vember 25-én 19 órakor a pécsi Ifjúsági Házban dr. Taracközi István lesz a ven­dég, aki a természetgyógyá­szatról tart előadást. Szó lesz a gyógynövényekről, a köpölyözésről, a csontková­csolásról is. A Ház szerve­zésében e napon 19 órakor a POTE aulában Zámbó Jimmy koncert lesz. (ly) Mocsarak, dörmők népe Karcsú, de annál alaposabb kis könyvecske jelent meg a neves pécsi történész, dr. Bezerédy Győző tollából Kölked évszá­zadairól, sőt évezredéről, hi­szen a nevében középkori ere­detű „Kwlked, Kewlked, Kel- kedy, Kulkeedy” stb. már az 1057. évi első írásos fejegyzés szerint lakott hely, halászok te­lepülése volt. A monografikus teljességre törekvő kiadvány egy szívós, halászó Duna menti népet is­mertet meg velünk Kölked né­pében, amely a mocsarakból kiemelkedő két „dörmőre” - először a keleti, később a nyu­gati dombra - települ, akiket a török elől elrejt a mocsár, örö­kös küzdelemre tanítanak a szűkös szántók, vizenyős rétek, s akiknek a históriája, az újra­kezdések története is. Az 1728. év gazdasági mély­pontja, 1830 hóba fulladó tele külön is szomorú fejezet éle­tükben, de a legalapvetőbb vál­tozások egyikét a Duna szabá­lyozása, a mocsártól való meg­szabadulás jelenti. Bezerédy a gazdaságilag és lélekszámában is szívósan lé­pegető faluról, ahol az adatok engedik, vázlatos szociológiai metszetet is ad. De képet ka­punk a „színtiszta református”, majd a XIX. századtól már ve­gyes felekezetű faluról, és a mairól is, melynek rangját kör­jegyzőségi szerepe is jelzi, kul­turált faluképpel, 1987-ben épült új iskolával. A Kölkedi Önkormányzat kiadványához Muskát Zoltán polgármester írt előszót és Ga­lambos Mónika fotói, térképraj­zai illusztrálják. B. R. A víz közelsége ma is meghatározó FOTÓ: TÓTH

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom