Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-22 / 320. szám

12 Dunántúli Napló Iskolák a jövőnek 1997. november 22., szombat Hírcsatorna Lánycsóki sikerek. A Lánycsóki Általános Iskola rajzszakköre, Szabó Eszter tanítványai nagy sikert értek el egy közelmúltban Japán­ban rendezett nemzetközi rajzversenyen. Kiss Kinga arany, Polyákovics Zsolt és Ludvig András ezüst érem­ben részesült. Kálmán Ra­móna indiai rajzpályázaton lett ezüstérmes. Angolszászul tanainak. A pécsi II. számú Gyakorló Általános Iskola diákjai az angol szokásokat bemutató sorozatukban elsőként a Guy Fawkeshöz fűződő eseményekről emlékeztek meg a napokban, aki 1605- ben megpróbálta felrobban­tani az angol parlamentet. Angol szokás szerint saját készítésű bábukat égettek el, az alkalmi büfében sült al­mát, teát fogyasztottak. Svábbál Gyárvárosban. A nemzetiségi tagozatos Pécs-Gyárvárosi Szieberth Róbert Általános Iskola no­vember 28-án 17 órától né­met estet, 19 órától svábbált tart a Hevesy György Szak- középiskola Puskin utcai kollégiumában. Közremű­ködik a mecseknádasdi Stephans Kapelle zenekar. Jubileum Komlón. A Komlói Ifjúsági Ház e hó­napban ünnepli 20. szüle­tésnapját. November 25-én kiállítás nyűik a házban az intézmény történetéről, no­vember 27-éig a szakkörök, klubok bemutató foglalko­zásokat tartanak. Nyílt nap a Jánosban. A pécsi Janus Pannonius Gimnázium november 26- án, szerdán 8 órai kezdettel nyűt napot tart, ahol tájé­koztató hangzik el az iskola hat osztályos képzési rend­szeréről is. Gyermekjátékok. No­vember 25-én 10 órai kez­dettel a gyermekjátékokról nyílik regionális konferen­cia Kaposváron a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolán, a Somogy Me­gyei Múzeum rendezésé­ben, ahol a sport, a játékta­nítás és a hagyományok kérdéseit vitatják meg. Az egység még messze van A NAT jövő évi életbe lépésével kapcsolatos vélemények sorát Ronczyk Tiboréval folytatjuk, aki a környezetvédőket, földmé­rőket, valamint szabályozás-, és vegyésztechnikusokat képző Hevesy Görgy Műszaki Szakközépiskola igazgatója.- Elvben igen. A jó pap hol­tig tanul, a pedagógus még to­vább. Ma egy diploma nem elég, a meglévőket is újítani kell. A többlet-tudással a jutta­PECS- Igazgató úr, az Önök speciá­lis és viszonylag új szakmákat adó középiskoláját hogyan érinti a NAT?-Egyelőre még nem alakult ki a NAT-nak megfelelő tan­könyvrendszer, és a pedagó­gusképzés sem illeszkedik eh­hez. A tíz osztály bevezetésével a 9-10. osztállyal záruló alap­képzés külön hangsúlyt kap ná­lunk is. Az alapvizsga után megnő a diákok vertikális mozgása a középiskolák között- választhatnak más iskolát, más szakmát is. Ide sokféle is­kolából érkeznek, eddig sem volt könnyű egységes szintre hozni a tudásukat, például azo­kat az alapokat, amelyek a ve­gyészet tanulásához szüksége­sek. Nehezebb lesz egy-egy újabb tanévet megtervezni pénzügyileg is. Szántak ugyan pénzt átképzésekre, Internet- programra, de a NAT átfogó, egységes bevezetése - amely a pedagógusok számára nagy terhet jelent - nagyobb garan­ciát követelne. Közvetlenül az iskolákat kellene támogatni!-Hogyan érintették Önöket az átképzések? Az alaptanterv kedvezhet-e a teljesítmény sze­rinti elismerésnek? tásoknak is emelkedniük kel­lene. A köztudatban persze az a kép alakult ki, mintha a mi bé­reinket állandóan módosítanák - persze fölfelé. Egyébként jövő év január 15-éig kell vé­leményt mondaniuk az iskolák­nak a szakmai továbbképzések­ről. Azt tapasztalni, hogy sok „fekete ló” van a piacon, sok a buliból létrehozott kft., amely a pénzek lenyúlására törekszik. De főiskolák, egyetemek is megteszik, hogy pótlólag kül­denek ki csekkeket, és szednek be „pót”-összegeket egy-egy tanfolyamért. Van pozitív példa is. A zánkaiak például ingyenes Internet-tanfolyamokat hirdet­nek!-Hogyan ítéli meg a mű­szaki szakközépiskola jövőjét?- Nálunk jelenleg 105-en földmérőnek, 200-an környe­zetvédő ve­gyésztechni­kusnak, 210- en vezérlő­technikusnak tanulnak. A demográfiai apály még nem érint bennünket, de a megye gaz­dasági hely­zete miatt az iskola iránti érdeklődés stagnál. Hol­ott Baranya szennyezett környezete védelemre szorulna, az infra­struktúrának - repülőtér, utak, híd - fejlődnie kellene. A gaz­dasági környezetnek kellene megváltoznia. Vegyipari isko­laként a környezetvédelmi kép­zést azért is vezettük be, mert hisz’ rablóból lesz a legjobb pandúr. Éppen ebben a megyé­ben nem szembenézni a kör­nyezetvédelem kérdéseivel, os­tobaság. Nagy előrelépés lenne a műszaki képzés preferálása, megbecsülése is. Fotó: Müller A fejleszthető érdeklődésről Arra figyelünk, ami érdekel. Már a párhetes csecsemő sze­mével, fejével az ingerek irá­nyába fordul. A már beszélni tudó emberke első szavai közé tartozik a „Mi ez?” kérdés, sza- vajárása lesz a „Miért?” A kérdéseket - melyek a szinte mindenre kitetjedő kí­váncsiságot tükrözik - jó lenne nekünk, szülőknek mindig megválaszolni. Ahogy az adott életkorú gyermeknek lehet. Egyet nem szabad: leszoktatni a kérdezősködésről azzal, hogy most nem érek rá, hagyj békén, ezt úgysem érted még. Hanem tőlünk telhetőén választ adni, hogy tudásvágyát, érdeklődését tápláljuk. Hiszen tudásunk alapvető feltétele a kérdések megfogal­mazása és az erre való válaszo­lás, előbb szülői, óvónői, majd tanítói segítséggel. Erre épül­nek rá a gyermek önálló vá­laszkeresései: az olvasás, a könyvek, a rádió, a televízió. Gond az iskolai, a kötelező tanulnivalók iránti érdeklődés és a spontán jelentkező tudás­vágy egyezése vagy ellentéte. Olykor sok minden érdekli a gyereket, csak az iskolai tantár­gyak nem. Csak érdeklődő felnőtt ne­velhet érdeklődésre gyermeket. Ebben is szükséges a személyes minta. A szülőnek - háttérbe szorítva kedvteléseit - igenis elég időt kell fordítani a vá­laszra, mert bizony időt igényel nemcsak a magyarázat, hanem a megfelelő válaszhoz szüksé­ges utánjárás is. Segíthetnek ebben lexikonok, szótárak, a rádió és a tévé ismeretterjesztő sorozatai is. A tantárgyak iránti és az ön­kéntes érdeklődés közötti elté­rés néha jelentős problémákat okoz. Eltelik a gyerek ideje a spontán tevékenységekkel, s háttérbe kerülnek a tantárgyak. Meg hogy kicsit mást tanul a gyermek a különböző források­ból, s ha még kisebb, nehezen tudja ezeket összeegyeztetni. Viszont a spontán érdeklődés kétségtelen előnye, hogy a dol­got meg akarja ismerni, érde­kében leül a könyvhöz, a tévé elé, veszi a műszaki eszközt, elvégzi a szükséges műveletet, és sikerélményhez jut. Fejlődik figyelme, a koncentrálással az akaratereje. A megtanult moz­dulatok, az alkalmazott megol­dások (szétszed - analizál, ösz- szerak - szintetizál), s hogy egyes esetekből megállapít va­lamit (általánosít), mind a gon­dolkodását fejlesztik. Meg­jegyzi a dolgok nevét, a műve­letek sorrendjét, részleteit, erő­södik emlékezete. A spontán érdeklődés szülte tevékenységek közben gazda­godnak testi és pszichikus ké­pességei. S amit így játék, sport, barkácsolás, hobbi köz­ben kifejleszt, átviheti más terü­letre, így a tantárgyak tanulásá­ban is kamatoztathatja. A szülők, pedagógusok kö­zös feladata a minden iránt ér­deklődő kisgyermekekből ha­sonló iskolásokat, ifjakat ne­velni. Fő elv: játszani is és kér­dezni is engedd a fejlődő gyer­meket! És segíts neki a tudás­vágy kibontakoztatásában! Dr. Szeléndi Gábor Magyarul magyarán A szavak mint nyelvi jelek A nyelvi jelrendszer legis­mertebb részei a szavak. Ezt bizonyítja Juhász Gyula verse, amely így kezdődik: „Szavak, csodálatos szavak” - s így folytatódik: „Világo­kat jelentenek, / Meghaltál, ha már nincsenek./ Ölnek és feltámasztanak” a „Szavak, csodálatos szavak.” A nyelv művésze nyilván minden alkotási folyamatá­ban átéli a csodát. A közéleti ember, a közíró már nem mindig, az átlagember, aki­nek nem kenyere az írás, még kevésbé. Bizonyára ez a leggyako­ribb oka annak a botlásnak, amelyet szótévesztésként tar­tunk számon. Minden szónak két fő alkotó eleme van: az alak (hangsor, betűsor) és a jelentéstartalom, amelyekhez a legtöbb esetben hozzákap­csolódik a szóhangulat, az érzelmi velejáró. A hibák forrása az alakváltozatokban való járatlanság vagy a jelen- tésámyalatokban való tájé­kozatlanság egyaránt lehet. A közelmúltat elemző tör­ténelmi visszaemlékezésben olvastam: „Tereltek bennün­ket, mint a gulyás a birkát”, Úgy vélem, nem szükséges különleges jártasság az állat- tenyésztés hasznos tudomá­nyában a szótévesztés felis­meréséhez. Összefoglalóan pásztornak nevezzük azokat az embereket, akik a külön­féle háziállatok őrzésével, terelésével foglalkoznak. A birkák pásztorát a nyelvjárá­sokban birkásnak hívják, a köznyelvben juhász a neve. A gulyás a marhákat pászto- rolja. Mind a három foglal­kozás családnévként is gya­kori a magyarban. Ennek a szótévesztésnek esetleges oka lehet a jellegzetesen magyar ételnév, a gulyás, amely az Alföldön a leg­gyakrabban birkahúsból ké­szül. Mezőgazdaságunk hátrá­nyos helyzetét a tévé ripor­tere azzal magyarázta, hogy a gazdák pénzhiány miatt nem mindig megbízható, szavatolt magot ültetnek. Ah­hoz, hogy a szótévesztést észrevegyük, nem kell me­zőgazdász oklevél. Az ültet szavunk jelentése: „Szaporí­tásra való növényi részt ter­mesztés végett földbe he­lyez” - Ehhez az igénkhez elsősorban a palánta képzete társul, s ha megered a sok palánta, akkor ültetvényről beszélünk. A vet jelentése viszont: „Növényi magvakat ter­mesztés végett a megmun­kált földbe juttat” - Ezt bi­zonyítják a belőle származó szócsalád tagjai, mint a ve- temény, veteményez, vetemé­nyes (kert), vetőmag, vetőgép stb. A Biblia példabeszédei­ben sem a magültetőről olva­sunk, hanem kivétel nélkül a magvetőről. A nevezetes könyvkiadónak még véletle­nül sem Magültető a neve, hanem Magvető. Egyetlen termesztett növényünkkel kapcsolatban alakult ki pa­rázs vita, s ez a krumpli, ün­nepibb nevén burgonya. Szaporítása köztudottan nem magról történik. Ezért kér­dés, hogy a krumplit vetik vagy ültetik. Tájanként, nyelvjárásonként változik, miként a belőle készült gya­kori ételünk, amely hol pap­rikás krumpli, hol serpenyős burgonya. Rónai Béla Életrevaló akció A IV. Életrevaló Plusz Prog­ram keretén belül a napokban a pécsi Köztársaság téri Álta­lános Iskola 6/A. osztályosai szemetet gyűjtöttek az iskola környékén. Tíz zsák hulladé­kot szedtek össze, s többek közt ezt a feliratot tűzték a szemétgyűjtők fölé: „Annál jobb a kedvem, minél több a szemetem”. Voltak akik kinevették őket - mondták a gyerekek -, de a járókelők többségének dicsé­rete annál nagyobb kedvet adott munkájukhoz. Kötelességek és jogok December 13-14-én rendezi meg a III. Diákjogi Felülvizs­gálati Konferenciát az Állam- polgári Tanulmányok Köz­pontja és az Országos Diák Unió Budapesten, a Kontyfa Tizenkét Évfolyamos Iskolá­ban. A tanácskozásra a diák­önkormányzatok december 1- jéig jelentkezhetnek. A je­lentkezési lapok érkezését az ÁTK 1502 Bp. Pf. 121. számra (Telefon: 166-9745) a fenti időpontig várják. Étlap - tantervi programokból A Baranya Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézetében Közoktatási Információs Iroda működik, melyre a NAT előké­szítésében most nagy feladat hárul. A pedagógusok az itteni, valamint a szigetvári Tinódi Lantos Általános Iskolában és az ANK-ban létrehozott adatbankhoz fordulhatnak tantervekért. PÉCS Nem tudják tartani a tervezett nyitvatartási időt, annyian kere­sik őket - tudjuk meg Gajdus Istvánná irodavezetőtől (ké­pünkön) -, hiszen az új peda­gógiai programokat még az idén el kell készíteniük az isko­láknak. Az iroda számítógépes adatbázisa 500 különböző tan­tervet tárol. Tíz olyan progra­mot ajánlanak, amely minden műveltségi területet felölel, és teljes, „kulcsrakész” iskolai tantervet ad. A kiválasztott ter­vet azután az intézmények külön a saját képükre for­málhatják a helyi igények szerint. A tan­tervek zöme csak egy-egy műveltségte­rületre dolgoz ki koncepciót, végül vannak olyanok, amelyek egy-egy tantárgy tanítására. Az iskolák döntően azokat választják, amelyek a költsé­gekben a mértéktartó középutat képviselik. Gyakran az hatá­rozza meg a választást, hogy a tanterv készítői — Szinva, Apáczai, Mozaik Kiadó, Nem­zeti Tankönyvkiadó stb. - mi­lyen tankönyvkínálattal rendel­kezik. A baranyai szerzők kö­zül az „étlapon” szerepel az ön­fejlesztő iskolák - a Bicsérdi, a Baksai, valamint a Komló-kö- könyösi Általános Iskola, s nem utolsósorban a pécsi Janus Pannonius és az Apáczai Csere Gimnázium - programja is. Zsolnai-programjuk még nincs, ennek főként egyes ele­meit - sakk, bábozás - keresik. A repertoárt a szakminiszté­rium tizenegyféle minta-tan- terve egészíti ki. A CD-n, floppyn és nyomtatva is kínált szolgáltatás - a nyomtatás sze­rény költségeitől eltekintve - ingyenes. A pécsi Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola 14 millió forint értékű fej­lesztést hajtott végre számítógépparkján. Ennek eredményeként 8 számítógép felszabadult, melyeket az intézmény (sorsolás alapján) általános iskoláknak ajánlott fel. A szerencsés nyertesek a Fehérhegyi Általános Iskola, a Hirdi Tagiskola és a Teleki Blanka Kollégium.

Next

/
Oldalképek
Tartalom