Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-03 / 301. szám

1997. november 3., hétfő Befektetési Tanácsok Dünántúli Napló 7 Hírbörze SEAQ Erősödött a londoni elektronikus tőzsdére (SEAQ) bevezetett magyar érdekeltségű részvények ár­folyama pénteken. A záró vételi és eladási ajánlatok dollárban a CA Értékpapír Rt. adatai szerint a követke- zőek voltak: Richter (vétel: 92,00, eladás: 93,50), Mól (21,50, 21,90), Borsod­Chem (35,25, 36,25), OTP (30,75 31,50), Cofinec (19,00 20,00), TVK (20,00 20,50), Zalakerámia (9,00, 935). Túljegyzés. Kétszeresnél is nagyobb túljegyzés mellett zajlott a 12 hónapos futam­idejű diszkont kincstárje­gyek pénteki aukciója. Az átlaghozam 19,06 százalé­kon zárt. Csendes a pénzpiac A hétzáró kereskedési na­pon csökkent a német márka három és a svájci frank egy határidejének árfolyama. Stabil maradt az angol font, a japán jen és az olasz líra. A gabonatőzsdén emelke­dett az étkezési búza leg­több elszámolóára, nem vál­toztak viszont a takarmány- búza árfolyamok. A napra­forgó ára hosszú idő óta elő­ször csökkent. A pénzpia­con a márciusi határidejű német márka 118,20 forin­tos elszámoló ára 0,60 fo­rinttal maradt a csütörtöki alatt. A novemberi határidő elszámoló ára 0,67 forinttal, a decemberi 0,28 forinttal csökkent. Amerikai dollár márciusra a csütörtökinél 94 fillérrel drágábban kelt el, 200,40 forintos elszámoló árpn. Negyven fillérrel emelkedett a decemberi ár­folyam, a júniusi viszont 20 fillért vesztett értékéből. A gabonatőzsdén decem­berre kelt el a legtöbb étke­zési búza, változatlan árfo­lyamon. A kenyérgabonát jövő évi határidőkre 10-400 forinttal jegyezték maga­sabban. Olcsóbb lett az EURO-búza jövő augusz­tusi és szeptemberi szállí­tással, jövő novemberre vi­szont 200, decemberre pe­dig 400 forinttal drágult. A takarmánykukorica novem­beri jegyzése 13.500 forin­ton zárt, ami 300 forintos csökkenést jelent. A decem­beri árfolyam 290 forintot esve 14.160 forinton állt meg. Júliusra 230 forintot emelkedett a tengeri ton­nánkénti ára. A nyitóárnál 400 forinttal magasabban, 17.600 forinton zárt a ta­karmányárpa, az eddig töret­lenül dráguló napraforgó ára viszont 980 forintot zuhant idén novemberre. Mosógépet 33 százalékos hitelre A hajdanában oly népszerű, háromszázalékos „OTP-kölcsön” napjainkban már banki hitelre változott, ugyanis az eddig mo­nopolhelyzetben lévő Országos Takarékpénztár mellett egyre több kereskedelmi bank fordul a kedvező nyereséget biztosító lakossági szolgáltatások felé. nyújtásakor a biztonság érde­kében a bankok úgynevezett sa­ját erőt is megkövetelnek, ez 10-től 30 százalékig terjedhet. Bizonyos mértékig ez felfog­ható kamatkedvezménynek is, A kisebb bankok nyitottabbak a lakosság felé fotó: laufer Kétségtelen azonban, az OTP még mindig a legnagyobb kölcsönnyújtónak számít - leg­alábbis ami az áruhiteleket il­leti. Klasszikus áruvásárlási vagy szolgáltatási hitelt ugyanis ma csupán néhány bank nyújt, azok is csak az álta­luk meghatározott kereskedők­nek adnak ilyen szolgáltatást. Az OTP gyakorlata is megvál­tozott az évtized fordulóján. Ez természetes is volt, hiszen a ki­lencvenes évek elejétől kezdve az állami kamattámogatások csak nagyon szűk hitelnyújtási körre korlátozódtak (például a lakásépítési hitelre), az áruvá­sárlási kölcsönöket viszont már a piaci kamatokkal, valamint a kezelési költséggel és némely esetben hitelbírálati díjjal meg­fejelve kell visszafizetni. A szolgáltatás azonban így is virágzó, úgyhogy az eddig arisztokratikus viszolygással et­től az üzletágtól nagy távolsá­got tartó kereskedelmi bankok kezdenek érdeklődni az áruvá­sárlási kölcsönnyújtás iránt. Az ABN Amro (a valamikori Ma­gyar Hitel Bank), a Postabank, CIB a közeljövőben akar be­szállni ebbe az üzletágba, a Bu­dapest Bank viszont már hirdeti is az áruvásárlási kölcsönfelté- teleit. Eszerint a fiókokban 20- tól 300 ezer forintig nyújt hitelt a BB, saját erőként az igény 20 százalékával kell rendelkezni, a bank éves kamatként 28 száza­lékot számol fel, plusz 3 száza­lék kezelési költséget. Az OTP viszont 30 ezer fo­rintban határozta meg a hitel minimumát, a maximumát ugyancsak 300 ezer forintban. Az éves kamatot 30 százalék­ban állapították meg, erre még jön a 3 százalékos kezelési költség, valamint a 0,2 százalé­kos hitelbírálati díj. Vagyis eb­ből látható, hogy a BB ajánlata jó néhány százalékkal kedve­zőbb, a baj csak az, hogy ez a bank igen kevés kereskedővel van kapcsolatban, a vásárlók az áruházak többségében az OTP hitelszolgáltatásaival találkoz­nak, kényszerűségből csak ezt veszik igénybe. A legtöbb áruvásárlási hitelt nyújtó bank nem kedvezmé­nyes kamatozási hitellel csalo­gatja az ügyfeleket, hanem az előleg elengedésével. A hitel hiszen ezzel a bank kockázata növekszik. Viszont akad ka­matkedvezmény is. Ilyen a Ta­karékbank konstrukciója, amely egyrészt a fogyasztói kölcsönt, másrészt az áfészek akcióinak hitelezését jelenti. Ez utóbbi keretében novemberben például nem csupán a fogyasz­tási szövetkezetek adják bizo­nyos termékeiket kedvezmé­nyes áron, hanem ehhez a taka­rékszövetkezetek kedvezmé­nyes hitele is társul. A fogyasz­tási hitelt nyújtó bankoknak mindenek előtt a törlesztő rész­let nagyságára kell ügyelniük, a vásárlók ugyanis legtöbbször ennek alapján döntenek, igénybe veszik-e a kölcsönt. Nem változik az adótábla Némileg csökken a jövőre fizetendő személyi jövedelemadó Az adótábla változatlan, ami az adórendszer viszonylagos sta­bilitását mutatja. Jelentős újdonságok nem várhatók az adó­zásban, bár a törvénymódosításról szóló parlamenti vita csak november elején zárul le. Dr. Vámosi-Nagy Szabolcsot, az APEH elnökhelyettesét a személyi jövedelemadót érintő terve­zett módosításokról kérdeztük. A parlamentnek legkésőbb no­vember 15-éig kell kihirdetnie a módosított törvény szövegét. Most úgy látszik, hogy lényegi változás a személyi jövedelem- adózásban nem lesz, sőt mi több: az adótábla változatlan marad. Az alkalmazottaknál az adójóváírás, ami az idén legfel­jebb havi 3600 forintos adó- kedvezmény volt, jövőre a ter­vek szerint 4000-re nő. A nyugdíjjárulék 25 százaléka is leírható lesz az adóból. Ez a módosítás összefügg az elfoga­dott nyugdíjreformmal. Annak ellenére tehát, hogy nem válto­zik az adótábla, e két kedvez­ménnyel szerény mértékben csökken az adóteher. Az összes többi módosítás kiigazítás jel­legű. Ez azt jelenti, hogy ahol nem volt egyértelmű a szöveg, ott pontosítják majd a jogsza­bályt. Az Alkotmánybíróság dön­tése nyomán rendezni kell pél­dául az üzemanyag-elszámo­lást. A testület véleménye sze­rint azért nem volt jó a törvény, mert abban az „APEH által közzétett” üzemanyagár meg­határozás szerepelt. A tervezet szerint a jövőben a három nagy forgalmazó átlagára lesz a mérvadó. Ez év elejétől a sze­mélyi jövedelemadó-törvény kétlépcsős osztalékadózást ve­zetett be. Most azonban e téren is jelentősnek mondható kiiga­zítás várható, nevezetesen megemelik az osztalék második lépcsős adóját. Az elképzelések szerint ez esetben 27-ről 35 százalékra növekedne a szemé­lyi jövedelemadó-kulcs, s így 47 százalékpontos összadó ter­heli majd az osztalék második lépcsőjét. A javaslatot a következő példával lehet illusztrálni. Egy társaságnak van 100 forint nye­resége. Ebből megfizeti a 18 százalékos társasági adót, ma­rad 82, aminek a 35 százalékos szja-terhe 28,7 százalék, a vég­eredmény 53,3 százalék. A tár­sasági adó és az szja együttesen 46,7 százalék lesz. Igaz, hogy ez magasabb, mint az szja leg­magasabb kulcsa, de sokkal alacsonyabb, mintha a 42 szá­zalékon felül még 10 százalék nyugdíjjárulékot és 39 százalék tb-t is fizetni kellene. A föld bérbeadása kapcsán is várható némi változás. Az ere­deti koncepció szerint egysége­sen 20 százalékos személyi jö­vedelemadót kellene fizetnie a bérbeadónak, de nem a köz­ponti adóhatóságnak, hanem a helyi önkormányzatoknak, hi­szen ez a hivatal tudja ellen­őrizni az adatok hitelességét. Egyelőre azonban úgy néz ki, hogy az egész ötletet elvetik, és valószínűleg a föld bérleti díja után egyáltalán nem kell majd adót fizetni, legalábbis ami a három hektárnál kisebb termő- földterületeket illeti. A kedvezménnyel értelmét vesztik majd a zsebszerződéses földbérletek. Igaz, amennyiben elfogadja a parlament ezt a ja­vaslatot, akkor az legalább 3^4 milliárd forint adókiesést jelent a költségvetésnek. Ezt pedig pótolni kell valahogyan-vala- honnan. Bozsó Bea Élőállat-kínálat Malac 20 kg (Siklós) 4500-5500 forint Malac (Mohács) 4500-7000 forint Süldő 25-50 kg (Pécs) 8026 forint Süldő (Siklós) 6-8000 forint Üsző (6 hónap felett) (Mohács) 65 000 forint Borjú (6 hónap alatt) (Szentlőrinc) 32 500 forint Munkaió (Siklós) 100-200 000 forint Munkaló (Szentlőrinc) 200-250 000 forint JEGYBANKI KAMATOK (%) (Érvényben: 1997. szeptember 15-től) Alapkamat................................................................................................20,50 A pénzintézetek egy évnél hosszabb lejáratú refinanszírozási hitelei.......................................................................20,50 Egzisztenciahitel......................................................................................3,00 START hitel...v............................................................................15,375 Váltók viszontleszámítolása esetén alkalmazott (rediszkontláb), ha a viszontleszámítolás és az esedékesség közötti idő: 0-90 nap.....................................................................................................19.50 Forgatható exportokmányok leszámítolása .................................7,50 Má tól Matáv-részvények A Matáv-részvényjegyzés so­rán gyorsított módon nem minden OTP-fiókban lehet majd eljárni. A gyorsabb jegy­zés az adott fiókban számlával rendelkező ügyfelek lehető­sége lesz. Éppen ezért érdemes előzetesen tájékozódni arról, hogy az OTP Bank fiókjai kö­zül melyikben fogadják a jegyzést csak gyorsítottan, vagy csak személyesen, eset­leg mindkét formában. Az összes többi helyen - a Credi­tanstalt Rt., az ABN Amro Rt., a CIB Rt., a Concorde Ér­tékpapír Rt., az ING Baring Rt., a Kereskedelmi és Hitel­bank Rt., a Postabank Rt., a Külkereskedelmi Bank és a K and H Bank Rt. kijelölt fiókja­inál - ilyen megkülönböztetés nincs. A gyorsított jegyzés azt je­lenti, hogy annak, akinek a banknál bankszámlája, vagy értékpapír-forgalmazónál ügyfélszámlája van, otthon is kitöltheti a jegyzési ívet. Lé­nyeges, hogy az adatok - a bankszámlaszám, az igényelt részvény számmal beszorzott - helyesn legyen feltüntetve. A beadott íveket ugyanis fo­lyamatosan dolgozzák fel, és hiba esetén nincs lehetőség a visszajelzésre, ilyenkor a jegyzés érvénytelennek szá­mít. Fontos még, hogy a gyorsított eljárásra jogosító íveket csak azokban a bank­fiókokban vagy értékpapír­forgalmazóknál lehet leadni, ahol a bankszámlát vagy az ügyfélszámlát vezetik, másik fiókban nem fogadják el. KELET-EURÓPAI VALUTÁK ÁRFOLYAMA Jegybanki középárf. Bécsi szabadpiaci árf. Vétel Eladás (1 USA dollárban) (100 egys. schillingben) Cseh korona 33.0145 36.00 40.00 Horvát kuna 6.2214 188.00 208.00 Jugoszláv új dinár 5.7084­­Lengyel zloty 3.4085 315 405 Magyar forint­5.9 6.9 Román lej 7700.000 0.050 0.25 Szolovén tolár 165.9030 7.200 7.900 DISZKONTKINCSTÁRJEGYEK ÁRFOLYAMAI A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁRNÁL DKJ kód Lejárat Hátralévő Vételi Vételi Eladási Eladási időtartam árfolyam hozam(%) árfolyam hozam! %) K23 1997.11.19. 17 98,87 21,94­­K24 1996.12.03 31 98,06 21,84 98,41 17,92 K25 1996.12.17. 45 97,28 21,69 97,74 17,99 K26 1997.12.31. 59 96,53 21,53 97,07 18,06 KI 1998.01.14. 73 95,79 21,38 96,41 18,12 K2 1998.01.28 87 95,08 21,22 95,75 18,19 K3 1998.02.11. 101 94,35 21,29 94,46 18,29 K4 1998.02.25. 115 93,61 21,29 94,46 18,29 K5 1998.03.11. 129 92,89 21,33 93,83 18,33 K6 1998.03.25 143 91,17 21,38 92,20 18,38 K7 1998.04.08. 157 91,47 21,42 92,57 18,42 K8 1998.04.22. 171 90,76 21,47 91,95 18,47 K9 1998.05.06. 185 90,08 21,50 91,34 18,50 K10 1998.05.20 199 89,41 21,50 90,75 18,50 Kll 1998.06.03. 213 88,76 21,50 90,17 18,50 K12 1998.06.17. 227 88,11 21,50 89,60 18,50 K13 1998.07.01. 241 87,48 21,50 89,03 18,50 K14 1998.07.15 255 86,85 21,50 88,48 18,50 K15 1998.07.29 269 86,23 21,50 87,92 18,50 K16 1998.08.12. 283 85,63 21,50 87,38 18,50 K17 1998.08.26. 297 85,03 21,50 86,84 18,50 K18 1998.09.09. 311 84,43 21,50 86,31 18,50 K19 1998.09.23 32 83,48 21,50 85,78 18,50 K20 1998.10.07. 339 83,27 21,50 85,26 18,50 K21 1998.10.21. 353 82,71 21,50 84,75 18,50 TŐZSDÉN KÍVÜLI KERESKEDELEM Legjobb vétel X.20. X.28 Legjobb eladás X.20. X.28. DÉDÁSZ 81,5 83 85 85 DÉMÁSZ 83,5 87 86 88 ELMÜ 145 135 145 140 ÉDÁSZ 102,5 105 104,5 106 ÉMÁSZ 61,5 63 65 64 K&H Bank 270 265 290 275 MATÁV 860 870 885 900 OTP* 410,5 420,5 435 440 'Elsőbbségi Brókercégek alapján rendszerezve A KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGYEK VÉTELI ÁRFOLYAMAI A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁRNÁL Kód Lejárat Hátralévő napok Kamat <%) Vételi nettó árf. Felhalm. kamat Vételi hozam! %) 1997/X 1997.11.13. 11 21,00 99.81 20.25 21.98 1997/X1 1997.12.11. 39 21.00 99.47 18.64 21.78 1998/1 1997.01.15 75 21.00 99.22 16.63 21.33 1998/11 1998.02.19. 109 20.00 98.79 13.92 21.27 1998/111 1998.03.19. 137 19.00 98.29 11.76 21.36 1998/IV 1998.04.23 172 19.00 98.01 9.94 21.47 1998/V 1998.05.21. 200 19.00 97.82 8.02 21.51 1998/VI 1998.06.18. 228 19.00 97.77 7.03 21.50 1998/VII 1998.07.16. 256 19.00 97.73 5.57 21.50 1998/VIII 1998.08.19. 292 19.00 97.74 3.80 21.49 1998/IX 1998.09.24. 326 19.00 98.07 1.93 20.14 1998/X 1998.10.29. 361 19.00 99.90 0.10 19.10 Bruttó vételi árfolyam = Nettó vételi árf. + Felhalmozott kamat A Magyar Államkincstár 5 000 000 Ft névérték vételére vállal kötelezettséget

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom