Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-03 / 301. szám

8 Dunántúli Napló Háttér - Riport 1997. november 3., hétfő Bővebb információért érdeklődjön a Ford márkakereskedőknél Magyarországi Jord márkakereskedők Mások előtt vezet www.ford.hu Berta Mária jegyzete Vakság Azt hisszük, mi nem vagyunk vakok, hiszen nem dőlünk be a „romániai menekültek va­gyunk, a gyerek gyógyítására kell a pénz” szövegnek, és nem esik meg a szívünk a fal tövében kuporgó rokkant lát­tán, mert tudjuk, gengszterek uralják ezt a piacot is. Vagy itt van a hirdetés útján terjedő kór: jól fizető munkát ígérnek felbélyegzett boríték ellené­ben, amiről még a vak is meg­tudja, ha megkapja a maga címezte küldeményt a csek­kel, mire vállalkozott! Mint ahogy a vetőmag csomagoló- nak ajánlkozók is tudják már, a térdkocogtatásért, mint al­kalmassági orvosi vizitért kár volt majd’ ötezret fizetni. A minap a mohácsi fodrá­szok címlistájával vonszolta magát végig a városon egy fiatal, nyomorék teremtés. Adományt gyűjtött a külföldi műtétjére. Határozottan, de udvariasan kért - és kapott is a füzetében sorakozó pecsé­tek szerint mesterenként leg­alább ezer forintot. Csupán az lehetett gyanús, hogy a fővá­rosból jött, állapotához képest is csinos nőt fürge fiatalember pesztrálta ... Másnap közép­korú pár rótta az utcát. Kére­gettek. A nő botozott, a fal mellett vakon tapogatott. Néz­tük a függöny mögül, vártuk, mikor kíséri a férfi át az úttes­ten, ám előbb a szomszédba csöngettek. Senki sem nyitott ajtót. A férfi elunta, indult a nő is. A kulcslyuknál megállt, meghajolt és belesett... Hallom, a fiatalok válni ké­szülnek. Nem untak egy­másra, szó sincs róla! Nem is az APEH fenyegeti őket va­gyonelkobzással, hogy men­teni kellene a javakat, mint a másik ismerős családnál. Egyszerűen némi járadék­alamizsnát kapna a hosszabb ideje munkanélküli asz- szonyka, ha papíron már nem számolnának egy fizetést sem a gyerekkel együtt hármójuk fejére. Nekik legalább szeren­cséjük lesz, mert az ítéletet kimondó bíró olyan vak, hogy még a kulcslyukon sem les majd be meggyőződni róla, tényleg külön alszanak-e! Országgyűlési képviselők és választóik - négy év tükrében (2.) A munkamánia és a milliárdok Pécsi 3. sz. választókerület: beszélgetés dr. Toller Lászlóval Vege fele közeledik a választási ciklus. Ez egyfelől a pártpolitikai csatározások megélénkü­lésével jár, másfelől a mérlegkészítés kötelezettségével: hol tartunk a négy évvel ezelőtt megfogalmazott célok megvalósításában. Interjúra kértük Baranya megye országggyűlési képviselőit: sorozatunkban arról beszélgetünk, milyennek látszik a képviselő a választó- polgár az elmúlt időszak eseményeinek, munkájának tükrében. Nemrég töltötte be 47. életévét. Jogász. Az 1994. évi ország- gyűlési választásokon az MSZP megyei listáján 3. helyen szere­pelt, de mandátumát mint egyéni jelölt szerezte meg. Az országgyűlés alkotmányügyi, törvény-előkészítő, igazság­ügyi és ügyrendi állandó bizott­ságában dolgozik. 1995 márci­usától az MSZP parlamenti frakciójának helyettes vezetője.- A képviselőséget illetően mi valósult meg a ciklus alatt a személyes várakozásaiból?- Pécs önkormányzati képvi­selő-testületében akkori MSZP-s csapatunk erénye volt, hogy szakmai alapon közelítette meg a témákat. Országgyűlési kép­viselőségem ennek egyenes folytatása. Két alapvető ígére­tünk volt: a város jó hírét pró­báljuk öregbíteni mindenütt, továbbá a képviselői munkán­kat tisztességgel fogjuk ellátni, úgy, hogy látható eredménye is legyen. Úgy érzem, ezeket messzemenőleg beváltottam. A képviselők csapatmunkája ré­vén Baranyának és Pécsnek ilyen jó hírneve rég nem volt, mint az elmúlt három évben.- A felszólalásainak kis töre­déke kapcsolódik közvetlenül Pécshez, Baranyához.- Frakcióvezető-helyettesnek lenni előny és korlát egyszerre. Országos ügyekkel kell foglal­koznia, és a reá bízott szakterü­leteken a törvények gondozását végzi. Hozzám tartozik a kül- ügy, a közjog teljes területe, a honvédelem, a nemzetbizton­ság, és újabban a rendészet. Mindez nem jelenti azt, hogy a helyi érdek képviselete és a lobbizás háttérbe szorul. A ba­ranyai képviselőcsoport tagjai­nak ilyen sikerek kivívásában betöltött szerepéről azonban keveset tud a közvélemény.- Például melyekről?- Nem volt könnyű elintézni, hogy az egészségügyi főiskolai kart megkapja a POTE. Azt se, hogy elháruljanak a Pécsi Uni­versitas ügyét késleltető szán­dékok. A pécsi szívcentrum több, mint egymilliárd forintos fejlesztése e kormány ideje alatt kezdődött el. Ilyen a trau­matológia centrum is, amely összefügg a Honvéd Kórházzal. Annak megmaradásában ne­kem is volt részem és most ott is kb. egymilliárdos fejlesztés folyik. Bár más vitte a prímet, nekem is volt némi szerepem abban, hogy megindulhat a Megyei Kórház rekonstrukciója és pályázatot nyertek az onko­lógia fejlesztésére. De ide so­rolhatók a városkörnyéki helyi gázprogramok, amelyek együt­tesen több százmilliós nagyság­rendűek. Elkészült a pel- lérd-aranyosgadányi összekötő út. Megtörtént a pécs-pogányi repülőtér önkormányzati tulaj­donba adása. Együttműködve az igazságügyi tárcával és ön- kormányzattal, Pécs régi rang­ját foglalhatta el a táblabíróság idetelepítésével. Sőt: az igaz­ságügyi palota megvalósítása is elkezdődik 1998-ban. Tehát néhány milliárd forint fejlesztés csak-csak kijön a három év képviselői tevékenységéből. Az előzővel összehasonlítva el­mondható: e kormányzati cik­lus alatt megindultak olyan fej­lesztési folyamatok, amelyek a város rangját és presztízsét je­lentősen növelték.- Milyen a kapcsolata a mos­tani önkormányzati testülettel?- Szerintem az lenne az egészséges, ha a pártállásoktól függetlenül a város büszke lenne arra, hogy az érdekeit fontos tisztségekbe jutva jól képviselik az országgyűlésben. Ehhez képest furcsa, hogy ami­kor az ember munkáját orszá­gosan jól értékelik, azt helyben alig veszik számba. Ugyanak­kor fáj, hogy pont az önkor­mányzati szféra az, ahol talán a legkevesebbet tudtak a képvise­lők segíteni. Egyrészt, mert a konkrét beavatkozás lehetősége kizárt, másrészt át kellene gon­dolnia a feladatait a városi ön- kormányzatnak is. Hiányoznak azok a konkrét programok az önkormányzat életéből, ame­lyek mentén lobbizni lehet. Ki­csit érzem is kirekesztésem szándékát a város ügyeiből. Jobb együttműködés kellene és lassú a döntések folyamata. Pe­dig ma az az önkormányzat ér el sikereket, amelyik gyorsan tud jól dönteni.- Volt példa arra, hogy az országgyűlési képviselők súg­tak, mire hajtson rá a város? , - A Pécsi Ipari Zóna beleke­rült a kormány programjába és az első öt kiemelt közé tartozik. Ez a mi kezdeményezésünk volt, meg a Mecseki Bányava­gyon-hasznosító Rt.-é, de eb­ben az önkormányzat is jó part­ner. Abban is szerepünk van, hogy a Pólus Center az első nagy vidéki beruházását több milliárd forint értékben ide­hozza. Létrejött a ma már 800 főt foglalkoztató Közhasznú Munka Pécs-Baranyáért Kht., amely először teremtett több száz új munkahelyet Pécsett az önkormányzat, a Mecseki Bá- nyavagyon-hasznosító Rt. és a kormány együttműködésével. Ezt pályám főművének tekin­tem. ■HMMMNMMaMHMiN- Úgy hírlik, nincs a pártel­nök-miniszterelnök szíve csücs­kében szereplései miatt?- Nem tudok arról, hogy ed­dig bármit nehezményezett volna. Szerintem a kapcsola­tunk korrekt. Nem vagyok a pártelnök kedvence, de nem is vagyunk haragosok. Egyébként határozottan vallom, hogy nem egyemberes az MSZP, és az egyik legdemokratikusabban működő párt. Sok kérdésben lehetnek és vannak vélemény- különbségeink, de ebből nem származott hátrányom. Közsze­repléseimért a párton belül kü­lönösebb kritika nem ért, bár nyilatkozataim esetleg meg- hökkentőek egyesek számára. Szerintem a viták végeredmé­nye a fontos, és lehet normális módon megjeleníteni az állás­pontokat. Nem szoktam égetni a saját frakciómat és kormá­nyomat. Nem tartozom azok közé, akik mintegy kívülálló­ként gyakorolják a kritikát.-Frakciójának Ön az egyik bajvívója. Mennyire tudatos ez?- Nyíltan vállalom a konflik­tusokat, viszont szeretem, ha nem azzal zárul le egy ügy, ha­nem megegyezéssel. Az össze­csapó és a tűrőképességem na­gyobb az átlagosnál, de megol­dásra törekszem, amiért több­ször bízták rám országos ügyek kezelését. Ilyen volt az elhíre- sült Budapest Bank ügy, „To- csik”-ügy, - amelyben a vizsgá­latra felállított munkabizottság alelnöke vagyok -, és a válasz­tójoggal, az összeférhetetlen­séggel és az alkotmánybíróság­gal kapcsolatos többpárti tár­gyalássorozatok, az MTI ügyé­nek, modelljének törvényi ren­dezése. Úgy gondolom, vala­mennyit eredményesen oldot­tam meg. Valószínűleg az egész frakcióban nem hárult másra annyi tűzvonalbeli sze­replés a 3,5 év politikai harcai­ból, mint rám.- Helyben kamatozik-e az orszäßos szereplés?- Úgy tűnik, hogy az ország ismertebb politikusai közé számítok. Ettől helyben is is­mertebb az ember, ami sokszor előny, de nagyobb a kockázata is. Jók a kapcsolataim a válasz­tókerületemben és sokat segíte­nek az önkormányzati képvise­lők. Nincs hétvégém, 15-16 órát dolgozom naponta, de nem panaszként mondom, mert sze­retem is ezt csinálni. Ez már munkamánia, ami korábban nem is volt mindig jellemző rám. A munka pedig szükség­képpen meghozza az ered­ményt. Ettől függetlenül, mi képviselők, alighanem együtt sírunk, vagy nevetünk a kor­mányzattal 1998-ban a válasz­tásokon, hiszen plusz-mínusz 4-5% különbség szokott lenni a kormánypárt és a hozzá tartozó képviselő eredménye között.-Jó-e, hogy a képviselőség mellett a PMFC-nek az elnöke?- Rossz. A sportot mindig a gazdaság tartja el és a sport­ban még nem történt meg a rendszerváltás. Ezért min­denki azt kérdezi: miért voltál olyan hülye, hogy elvállaltad? De ki álljon melléjük, ha nem én, amikor komoly gondjaik vannak? 500-600 gyerek ott van minden évben, akik, ha nem is lesznek élvonalbeli sportolók, de biztos, hogy al­koholisták és kábítószeresek sem lesznek. Ezért kell élet­ben tartani a klubot. Nem biz­tos, hogy most első osztályú csapat kell. Jelenleg ehhez nincs TOO millió forint ilyen célra ebben a térségben. Azon dolgozunk, hogy legyen. Dunai Imre Mind több nő menekül az evésbe A 15 és 50 év közötti női kor­osztály minden tizedik tagja súlyos evészavarban szenved. A stressz és a problémák elől sokan a korlátlan falásba me­nekülnek: hatalmas ételmeny- nyiség elfogyasztásával pró­bálnak problémáikon túllenni, vagyis a gondokon magukat „túlenni”. Éppen azok a nők a legveszélyeztetettebbek, akik nagy követelményeket állíta­nak maguk elé, és mindig mindenben tökéletesek szeret­nének lenni - állítja egy, a té­mával foglalkozó német pszi­chológusnő. Az evészavarban szenvedők 90 százaléka nő, s következ­ményként súlyos emésztő­rendszeri, illetve szívritmus- zavarok léphetnek fel. A nőkre jellemző másik kényszeres tevékenység a za­bolátlan gyógyszerszedés és a nyomán kialakuló gyógyszer­függőség. Ötször annyi nő, mint férfi függ nyugtátoktól és altatóktól - vélekedik a pszi­chológusnő, aki egy tanácsadó programot gondoz. Ennek ke­retében Rajna-Pfalz tarto­mányban több helyen kizáró­lag nőknek szánt tanácsadóhe­lyeket állítottak fel. Ezeket a központokat ebben az évben a korábbiakhoz képest már 30-50 százalékkal több nő ke­reste fel. Vespával a világ körül Egy 42 éves olasz Itália nemzeti robogóján, egy Vespán indul világ körüli útra. Giorgio Bettinelli volt színész hároméves útja a dél­amerikai Tűzföldön indul, és 86 országot átszelve Ausztráliában fe­jeződik be. A 160 ezer kilométeres kalandról Bettinelli így nyilat­kozott: „Ez az álmom, amely számomra boldogságot és talán sze­relmet is hoz - elvégre robogómon két embernek is van hely!” Bet­tinelli havonta mintegy ötezer kilométert akar megtenni, de ebben azok a sivatagok is benne vannak, ahol csak lépésben haladhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom