Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-01 / 299. szám

1997. november 1., szombat Hazai Tükör Dünántuli Napló 3 Tárgyalások az orosz államadósság törlesztéséről Dupla bevétel privatizációból A Gazdasági Kabinet tegnapi ülésén elhangzott, hogy a ter­vezett privatizációs bevételnél mintegy kétszer nagyobb ősz- szeg folyik be az idén a magá­nosítás révén a költségvetés kasszájába. Mint Draskovics Tibor pénz­ügyi államtitkár az ülés után elmondta, a testület nyugtázta: Fazakas Szabolcs ipari és ke­reskedelmi miniszter a jövő héten tárgyal Moszkvában az orosz államadósság még meg­lévő részének ellentételezésé­ről. Az idén már 150 millió dol­lárnyi katonai szállítással tör­lesztettek az oroszok, a fenn­maradó adósság összege 650 millió dollár. A gazdasági kabinet beszá­molót hallgatott meg az ÁPV Rt. idei üzleti tevékenységének alakulásáról. Az eredeti terv az volt, hogy az idén a privatizá­ciós főhatóság 180 milliárd fo­rintos bevételre tesz szert a ma­gánosításból. A mostani helyzet azonban arra enged következ­tetni, hogy ennek mintegy két­szerese lesz az év végére vár­ható bevétel, azaz körülbelül 340-350 milliárd forint folyik be az eladott vagyon ellenérté­keként az államkasszába. A tervezettnél lényegesen nagyobb bevétel arra is lehető­séget ad, hogy a jövő évi költ­ségvetésben mintegy 120 mil­liárd forintot fordítsanak az ál­lamadósság törlesztésére. Milliós károkat okoznak a vasútrongálók Tartós slágercikk a színesfém Még nem válhatott eléggé is­mertté az a csaknem egyéves legfőbb ügyészségi határozat, amely az addig szabálysér­tésként kezelt vasúti rongálá­sokat bűncselekményekké minősítette, mert a vandálok a MAV-nak az idén is több száz milliós kárt okoztak. Földházi György, a MÁV Rt. főosztályvezető-helyettese sze­rint a legaktívabban változatla­nul a „színesfémgyűjtők” tevé­kenykednek. Az első fél évben csak a vasúti kocsikból mintegy 70 millió forint értékű alumí­nium hulladékgyűjtőt, hamutar­tót, fűtési csövet vittek el. Ennél sokkal jelentősebbek - mert életeket is veszélyeztetnek - a biztosító- és erősáramú be­rendezésekben okozott károk. Ismeretlen személyek kiszere­lik az akkumulátorokat, ellop­ják ahonnan csak lehet a rézká­beleket, az erősáramú berende­zések földvezetékeit. A MÁV vonalainak jelentős részén még hagyományos „telefondrótok­kal” működik a távbeszélő. A vasutasok az év első nyolc hó­napjában pontosan 284 alka­lommal jelentettek ilyen légve­zetéklopást. Volt olyan éjszaka, hogy egy vonalról húsz kilomé­ternyit téptek le és loptak el, ezt csakis teherautóval rendelkező szervezett társaság volt képes elkövetni. Újabban a sorompók lámpáit is leszerelik. A nyomozók akadtak már olyan házi úszó­medencére, amelynek az alján a vasút vízálló színes optikái vi­lágítottak. Koós Tamás Párbeszéd a polgárokkal. Nyűt napon találkozott tegnap a társadalmi szervezetek támogatását előkészítő parlamenti bizottság a civil szervezetek képviselőivel. Az egész napos tanácskozáson egyebek közt a társadalmi szervezetekről szóló törvényjavaslatról folytattak eszmecserét. fotó: feb/diósi imre Formálódó kulturális törvények Meg kell tartani a közművelődési intézmények hálózatát Az MSZP nem azért fogalmazza meg módosító javaslatait a kulturális törvények előkészítésének időszakában, mert szakszervezeti rémuralmat, vagy diktatúrát szeretne beve­zetni, hanem mert biztosítani akarja a népművelők és a közművelődésben dolgozók szakmai és létbiztonságát - je­lentette ki Vitányi Iván. A szocialista parlamenti frak­ció kulturális és sajtómunka­csoportjának tegnapi tájékoz­tatóján az MSZP politikusa elmondta: a közművelődési te­rület jövőjét hátrányosan befo­lyásoló elképzelések miatt ha­tározott a közelmúltban úgy, hogy lemond az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöki posztjáról. A nézeteltérések azonban azóta rendeződtek: pártja és frakciója támogatja elképzeléseit. Az MSZP álláspontja sze­rint továbbra is meg kell tar­tani a százéves múltra vissza­tekintő közművelődési intéz­ményhálózatot, ugyanakkor nyitni kell az új finanszírozási elképzelések felé is, amelyek a gazdasági és a társadalmi át­alakulás velejárói. Nem sza­bad éIbsen szembeállítani a két elképzelést, keresni kell a kompromisszumot, de az elfo­gadandó kulturális törvények­nek biztosítaniuk kell a műve­lődési intézmények zavartalan tevékenységét. Lendvai Ildikó országgyű­lési képviselő a jogszabály tervezetével kapcsolatban hozzátette: először próbálják törvényben rögzíteni az ál­lampolgárok kulturális jogait. Két olyan javaslatcsomagon is dolgoznak, amely lehetővé tenné a múzeumi dolgozók szervezett továbbképzését és a közművelődési intézmények alkalmazottainak könyvvásár­lás utáni adókedvezményét. Elutasítják a kormány álláspontját Keveslik a béremelést Továbbra sem elfogadható a kormány álláspontja a Füg­getlen Rendőrszakszervezet számára. Ezt Fábián Ágota, az érdekvédelmi tömörülés főtitkára tudatta pénteken az MTI-vel, a csütörtöki kor­mányülés, követeléseiket el­utasító indoklására reagálva. Az Országos Rendőr-főkapi­tányság adataira hivatkozva a főtitkár leszögezte: a jövő évi költségvetés tervezete állami támogatásból 11,89 százalékos átlagos jövedelem-növekedésre ad lehetőséget, a felhasználható összegnek pedig általában mintegy 61 százaléka fordít­ható az alapilletmények emelé­sére. Tájékoztatása szerint ez egy rendőr tiszthelyettes eseté­ben bruttó 4200 forint jövede­lemnövekedést tesz lehetővé. A bruttó növekedés tehát nem éri el a 10 százalékot, szemben az infláció 13,5 százalékos mérté­kével. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a szolgálati törvényben előírt bértáblához képest a rendőrök elmaradása tovább növekszik. Ahhoz, hogy a bér­tábla szerinti összeget megkap­ják, 16 milliárd 286,2 millió fo­rint állami támogatás hiányzik - hangsúlyozta Fábián Ágota, majd hozzátette: mindebből pedig az következik, hogy a közalkalmazottak számára sem sikerült lehetőséget találni a ko­rábbiaknál magasabb összegű bérfejlesztésre. A Rendőrszak­szervezet főtitkára a közle­ményben kitér arra is, hogy a kormány a rendőrség működő- képességének megőrzését célzó követeléseikre nem reagált. Giczy György pártelnök szerint nincs szó a KDNP szétzilálódásáról Csak a „surjánisták ármánykodnak” A Surján László által hátrahagyott „középkáderek” erőfeszí­tései ellenére a KDNP tagságának zöme mellettem áll - nyi­latkozta munkatársunknak Giczy György pártelnök, aki nem érti, hogy személyét miért akarják egyesek tudatosan le­járatni. A politikus visszataszítónak tartja azt az igyekezetei, amellyel a Fidesz bekebelezte, az MDF pedig csábítgatja a pártelhagyó kereszténydemokratákat.-Elnök úr! Nem tart attól, hogy a vádaskodásoktól, bel- viszályoktól hangos KDNP végképp elveszti hitelét a vá­lasztók eló'tt?-Az eseményeket mélysé­gében nem ismerők a sajtó botrányra éhes, sokszor hazug tudósításainak hitelt adva, va­lóban ilyen következtetésre juthatnak. Ám akik figyelme­sen követik a párt ügyeit, tud­ják: csupán néhány „surjá­nista” ármánykodásáról van szó. Nem is értem, hogy a volt elnök miért kiabál kígyót bé­kát rám és támogatóimra, hol­ott negyedszer is megválasz­tott vezetőként csupán a kije­lölt irányban tartom a „szekér- rudat”.- Merre mutat ez a rúd?- Egy keresztény nemzeti kormány felé. Akkor is ebbe az irányba megyünk, ha a KDNP-t elhagyók - Surján, Semjén, Keresztes és társai - „aggódnak”. Pártunk nem zilá­lódott szét, sőt, vidéken új szervezeteink alakultak.- Keresztes Sándor, lemon­dott tiszteletbeli elnök szerint, tekintélyuralmi vezetési mód­szereket alkalmaznak...- Akkor miért szólalhatott fel a pár hónapja már lemon­dott Keresztes úr az országos választmány legutóbbi, „bot­rányosnak” mondott ülésén? Kifütyülték, de arról ő tehet.- Van még esélye pártjának a parlamentbe kerülésre?- Az MSZP népszerűsége a „tocsikolás” ellenére is folya­matosan nő. Nem tehetünk mást, rábízzuk az emberekre a csirkefogók és a becsületes politikusok megkülönbözteté­sét. Bízom józan mérlegelé­sükben. Takács Mariann Hírcsatorna Európai szintű határőrség. Megfelel az uniós normáknak a most hatályba lépő határőrizeti törvény, sőt bizonyos értelem­ben meg is előzi a tagországok jogszabályait - állapította meg Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke. Javaslat visszavonásra. Jó lenne, ha a kormány vissza­vonná az agrárgazdaságról szóló törvényjavaslatát, mert az nem oldja meg a mezőgazda- sági piac zavarait, nem szabá­lyozza a termékpiacot - jelen­tette ki Raskó György, az MDNP parlamenti képviselője. Hozzátette: új alapokra kell he­lyezni az agrárrendtartást és a piacszabályozást, s ezt nem szolgálja az említett javaslat. Polgárőrség Kaposvárott. Polgárőrség alakult Kaposvá­rott; a mintegy félszáz taggal lét­rejött szervezet feladata a köz­rend és közbiztonság, valamint a közlekedés biztonságának segí­tése a somogyi megyeszékhe­lyen, illetve vonzáskörzetében. Á pénteki alakuló ülésen el­mondták, hogy Somogybán ez idáig 65 polgárőr egyesület mű­ködött, Kaposvárt kivéve vala­mennyi városban voltak önkén­tes segítői a rendőröknek. Jelöltekről tárgyaltak. A jövő évi választások előkészü­leteiről tartottak megbeszélést pénteken a Független Kisgaz­dapárt országos és megyei ve­zetői. A kisgazdák minden vá­lasztókerületben szeretnének képviselőjelöltet állítani, bár ebben végleges döntés csak a KDNP-vei való együttműködés formáinak rögzítése után várható. Új párt alakult. Az „Együtt Magyarországért” választási szövetség párttá alakult, mert vezetői szerint csak így lehet esélyük arra, hogy a jövő évi országgyűlési és önkormány­zati választásokon friss erőt vi­gyenek az országos és a helyi politikába. Karinthy-mellszobor. Szob­rot avattak pénteken a most tíz­éves budapesti Karinthy Fri­gyes Gimnázium aulájában: Bocz Gyula szobrászművész készítette el a névadó gránitból készült mellszobrát. Hosszabb vonatok. A hét vé­gén a MÁV Rt. rendkívüli utas- forgalomra számít, ezért vala­mennyi zsúfoltnak ígérkező vonatát a szokásosnál több ko­csival közlekedteti. A zsúfolt­ság csökkentése érdekében a vasút szombaton a reggeli vo­natok helyett inkább a délelőtti, vasárnap az esti vonatok helyett a kora délutáni járatok igény- bevételét javasolja. Mindenszentek: emlékezés a naptárban nem szereplő megdicsőültekre Harangszó a halottak leikéért Számos egyházi szokás és néphagyomány kötődik mindenszen­tek ünnepéhez és november 2-ához, a halottak napjához. Az azonban világszerte közös, hogy ezen a hétvégén hívők és nem hívők egyaránt megemlékeznek elhunyt szeretteikről. Dr. Czövek Judit, á Magyar Tudományos Akadémia nép­rajzkutatója elmondta: az ün­nepek eredete a 7. századra nyúlik vissza, amikor IV. Boni­fác pápa Szűz Mária és a vérta­núk tiszteletére panteont szen­telt föl. A katolikus egyház számára azonban IV. Sixtus pápa tette kötelezővé az ünne­pet a 9. században. Vannak azonban kutatók, akik a kettős gyásznapot a keltáktól eredez­tetik. Az egyház a mindenszente­ket azoknak a megdicsőült lel- keknek ajánlotta, akikről a nap­tár név szerint nem emlékezik meg, a halottak napja pedig ál­talában a tisztítótűzben szen­vedő lelkeké. Sok helyütt él az a népha­gyomány, hogy e napokon ha­zalátogatnak a halottak, ezért még ma is megterítenek szá­mukra, ételt tesznek az asztalra. Szeged környékén „mindön- szentök- vagy kóduskalácsot” sütöttek, amit a szegények kö­zött osztottak szét. Csallóköz­ben a temető kapujában kol- dulóknak vitték ki az e napon sütött kalácsot. A gyertyagyújtás szokása a keresztény középkorban alakult ki. Van ahol az elhalt lelkek ki­engesztelésére világítanak, má­sutt azért, hogy a gyertya fé­nyénél megmelegedhessenek és sújukba visszataláljanak. Sok helyen még ma is annyi gyertyát gyújtanak, ahányan a belátható múltban eltávoztak a családból. A palóc Hugyagon tökből vágott koponyában ége­tik a gyertyát, Baranya egyes falvaiban a harangtorony előtt közös rőzsetüzet is raknak. A harang az eltávozottak lei­kéért szól. Ám például Jászbe­rényben még napjainkban is úgy vélik: harangszó idején nem ajánlatos az utcán járni, mert összetalálkozhatunk né­hány szellemmel. Csernyánszki Judit A láz „fültanúja” azonnal válaszol Alvás közben is mérhető a páciens belső testhőmérséklete Már hazánkban is forga­lomba került a hagyomá­nyos lázmérőtől alapvetően különböző, más mechaniz­mussal működő fülhőmérő, amelynek használata első­sorban gyermekeknél aján­lott. Előnye ugyanis, hogy mindössze egy másodperc alatt még az alvó kicsiknél is pontosan regisztrálja a test- hőmérsékletet. A higanyos vagy az újabb elektromos hőmérők a test külső hőmérsékletét mérik, ami sok esetben félrevezető lehet. A szájban, hónaljban, il­letve a végbélnyílásnál mért adatokat ugyanis sokféle kö­rülmény befolyásolja: például Elég egy másodperc a hőmérő elhelyezésének módja, a ruházat, de még az is, hogy előzőleg mit evett vagy ivott az illető. Az újfajta fülhőmérő vi­szont az orvosnak a hiteles támpontot nyújtó belső test­hőmérsékletet regisztrálja, mivel az agy „hőközpontjá­hoz”, a hipotalamuszhoz kö­zel, a dobhártyánál méri az esetleges lázat. Maga a készülék olyan mint egy számítógéppel kombinált fényképezőgép, ami a külső füljáratba helyezve az infravö­rös sugárzásról készít felvé­telt. Egyetlen másodperc alatt megméri és digitálisan kijelzi a test belső hőmérsékletét. Rendkívül biztonságos: a fülbe vezethető részen egyszer használatos védőkupak van, amely nemcsak a sérüléstől, hanem a fertőzésveszélytől is véd. Nem fordulhat elő üveg­törés vagy higanymérgezés sem. (németh)

Next

/
Oldalképek
Tartalom