Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)
1997-11-01 / 299. szám
1997. november 1., szombat Hazai Tükör Dünántuli Napló 3 Tárgyalások az orosz államadósság törlesztéséről Dupla bevétel privatizációból A Gazdasági Kabinet tegnapi ülésén elhangzott, hogy a tervezett privatizációs bevételnél mintegy kétszer nagyobb ősz- szeg folyik be az idén a magánosítás révén a költségvetés kasszájába. Mint Draskovics Tibor pénzügyi államtitkár az ülés után elmondta, a testület nyugtázta: Fazakas Szabolcs ipari és kereskedelmi miniszter a jövő héten tárgyal Moszkvában az orosz államadósság még meglévő részének ellentételezéséről. Az idén már 150 millió dollárnyi katonai szállítással törlesztettek az oroszok, a fennmaradó adósság összege 650 millió dollár. A gazdasági kabinet beszámolót hallgatott meg az ÁPV Rt. idei üzleti tevékenységének alakulásáról. Az eredeti terv az volt, hogy az idén a privatizációs főhatóság 180 milliárd forintos bevételre tesz szert a magánosításból. A mostani helyzet azonban arra enged következtetni, hogy ennek mintegy kétszerese lesz az év végére várható bevétel, azaz körülbelül 340-350 milliárd forint folyik be az eladott vagyon ellenértékeként az államkasszába. A tervezettnél lényegesen nagyobb bevétel arra is lehetőséget ad, hogy a jövő évi költségvetésben mintegy 120 milliárd forintot fordítsanak az államadósság törlesztésére. Milliós károkat okoznak a vasútrongálók Tartós slágercikk a színesfém Még nem válhatott eléggé ismertté az a csaknem egyéves legfőbb ügyészségi határozat, amely az addig szabálysértésként kezelt vasúti rongálásokat bűncselekményekké minősítette, mert a vandálok a MAV-nak az idén is több száz milliós kárt okoztak. Földházi György, a MÁV Rt. főosztályvezető-helyettese szerint a legaktívabban változatlanul a „színesfémgyűjtők” tevékenykednek. Az első fél évben csak a vasúti kocsikból mintegy 70 millió forint értékű alumínium hulladékgyűjtőt, hamutartót, fűtési csövet vittek el. Ennél sokkal jelentősebbek - mert életeket is veszélyeztetnek - a biztosító- és erősáramú berendezésekben okozott károk. Ismeretlen személyek kiszerelik az akkumulátorokat, ellopják ahonnan csak lehet a rézkábeleket, az erősáramú berendezések földvezetékeit. A MÁV vonalainak jelentős részén még hagyományos „telefondrótokkal” működik a távbeszélő. A vasutasok az év első nyolc hónapjában pontosan 284 alkalommal jelentettek ilyen légvezetéklopást. Volt olyan éjszaka, hogy egy vonalról húsz kilométernyit téptek le és loptak el, ezt csakis teherautóval rendelkező szervezett társaság volt képes elkövetni. Újabban a sorompók lámpáit is leszerelik. A nyomozók akadtak már olyan házi úszómedencére, amelynek az alján a vasút vízálló színes optikái világítottak. Koós Tamás Párbeszéd a polgárokkal. Nyűt napon találkozott tegnap a társadalmi szervezetek támogatását előkészítő parlamenti bizottság a civil szervezetek képviselőivel. Az egész napos tanácskozáson egyebek közt a társadalmi szervezetekről szóló törvényjavaslatról folytattak eszmecserét. fotó: feb/diósi imre Formálódó kulturális törvények Meg kell tartani a közművelődési intézmények hálózatát Az MSZP nem azért fogalmazza meg módosító javaslatait a kulturális törvények előkészítésének időszakában, mert szakszervezeti rémuralmat, vagy diktatúrát szeretne bevezetni, hanem mert biztosítani akarja a népművelők és a közművelődésben dolgozók szakmai és létbiztonságát - jelentette ki Vitányi Iván. A szocialista parlamenti frakció kulturális és sajtómunkacsoportjának tegnapi tájékoztatóján az MSZP politikusa elmondta: a közművelődési terület jövőjét hátrányosan befolyásoló elképzelések miatt határozott a közelmúltban úgy, hogy lemond az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöki posztjáról. A nézeteltérések azonban azóta rendeződtek: pártja és frakciója támogatja elképzeléseit. Az MSZP álláspontja szerint továbbra is meg kell tartani a százéves múltra visszatekintő közművelődési intézményhálózatot, ugyanakkor nyitni kell az új finanszírozási elképzelések felé is, amelyek a gazdasági és a társadalmi átalakulás velejárói. Nem szabad éIbsen szembeállítani a két elképzelést, keresni kell a kompromisszumot, de az elfogadandó kulturális törvényeknek biztosítaniuk kell a művelődési intézmények zavartalan tevékenységét. Lendvai Ildikó országgyűlési képviselő a jogszabály tervezetével kapcsolatban hozzátette: először próbálják törvényben rögzíteni az állampolgárok kulturális jogait. Két olyan javaslatcsomagon is dolgoznak, amely lehetővé tenné a múzeumi dolgozók szervezett továbbképzését és a közművelődési intézmények alkalmazottainak könyvvásárlás utáni adókedvezményét. Elutasítják a kormány álláspontját Keveslik a béremelést Továbbra sem elfogadható a kormány álláspontja a Független Rendőrszakszervezet számára. Ezt Fábián Ágota, az érdekvédelmi tömörülés főtitkára tudatta pénteken az MTI-vel, a csütörtöki kormányülés, követeléseiket elutasító indoklására reagálva. Az Országos Rendőr-főkapitányság adataira hivatkozva a főtitkár leszögezte: a jövő évi költségvetés tervezete állami támogatásból 11,89 százalékos átlagos jövedelem-növekedésre ad lehetőséget, a felhasználható összegnek pedig általában mintegy 61 százaléka fordítható az alapilletmények emelésére. Tájékoztatása szerint ez egy rendőr tiszthelyettes esetében bruttó 4200 forint jövedelemnövekedést tesz lehetővé. A bruttó növekedés tehát nem éri el a 10 százalékot, szemben az infláció 13,5 százalékos mértékével. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a szolgálati törvényben előírt bértáblához képest a rendőrök elmaradása tovább növekszik. Ahhoz, hogy a bértábla szerinti összeget megkapják, 16 milliárd 286,2 millió forint állami támogatás hiányzik - hangsúlyozta Fábián Ágota, majd hozzátette: mindebből pedig az következik, hogy a közalkalmazottak számára sem sikerült lehetőséget találni a korábbiaknál magasabb összegű bérfejlesztésre. A Rendőrszakszervezet főtitkára a közleményben kitér arra is, hogy a kormány a rendőrség működő- képességének megőrzését célzó követeléseikre nem reagált. Giczy György pártelnök szerint nincs szó a KDNP szétzilálódásáról Csak a „surjánisták ármánykodnak” A Surján László által hátrahagyott „középkáderek” erőfeszítései ellenére a KDNP tagságának zöme mellettem áll - nyilatkozta munkatársunknak Giczy György pártelnök, aki nem érti, hogy személyét miért akarják egyesek tudatosan lejáratni. A politikus visszataszítónak tartja azt az igyekezetei, amellyel a Fidesz bekebelezte, az MDF pedig csábítgatja a pártelhagyó kereszténydemokratákat.-Elnök úr! Nem tart attól, hogy a vádaskodásoktól, bel- viszályoktól hangos KDNP végképp elveszti hitelét a választók eló'tt?-Az eseményeket mélységében nem ismerők a sajtó botrányra éhes, sokszor hazug tudósításainak hitelt adva, valóban ilyen következtetésre juthatnak. Ám akik figyelmesen követik a párt ügyeit, tudják: csupán néhány „surjánista” ármánykodásáról van szó. Nem is értem, hogy a volt elnök miért kiabál kígyót békát rám és támogatóimra, holott negyedszer is megválasztott vezetőként csupán a kijelölt irányban tartom a „szekér- rudat”.- Merre mutat ez a rúd?- Egy keresztény nemzeti kormány felé. Akkor is ebbe az irányba megyünk, ha a KDNP-t elhagyók - Surján, Semjén, Keresztes és társai - „aggódnak”. Pártunk nem zilálódott szét, sőt, vidéken új szervezeteink alakultak.- Keresztes Sándor, lemondott tiszteletbeli elnök szerint, tekintélyuralmi vezetési módszereket alkalmaznak...- Akkor miért szólalhatott fel a pár hónapja már lemondott Keresztes úr az országos választmány legutóbbi, „botrányosnak” mondott ülésén? Kifütyülték, de arról ő tehet.- Van még esélye pártjának a parlamentbe kerülésre?- Az MSZP népszerűsége a „tocsikolás” ellenére is folyamatosan nő. Nem tehetünk mást, rábízzuk az emberekre a csirkefogók és a becsületes politikusok megkülönböztetését. Bízom józan mérlegelésükben. Takács Mariann Hírcsatorna Európai szintű határőrség. Megfelel az uniós normáknak a most hatályba lépő határőrizeti törvény, sőt bizonyos értelemben meg is előzi a tagországok jogszabályait - állapította meg Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke. Javaslat visszavonásra. Jó lenne, ha a kormány visszavonná az agrárgazdaságról szóló törvényjavaslatát, mert az nem oldja meg a mezőgazda- sági piac zavarait, nem szabályozza a termékpiacot - jelentette ki Raskó György, az MDNP parlamenti képviselője. Hozzátette: új alapokra kell helyezni az agrárrendtartást és a piacszabályozást, s ezt nem szolgálja az említett javaslat. Polgárőrség Kaposvárott. Polgárőrség alakult Kaposvárott; a mintegy félszáz taggal létrejött szervezet feladata a közrend és közbiztonság, valamint a közlekedés biztonságának segítése a somogyi megyeszékhelyen, illetve vonzáskörzetében. Á pénteki alakuló ülésen elmondták, hogy Somogybán ez idáig 65 polgárőr egyesület működött, Kaposvárt kivéve valamennyi városban voltak önkéntes segítői a rendőröknek. Jelöltekről tárgyaltak. A jövő évi választások előkészületeiről tartottak megbeszélést pénteken a Független Kisgazdapárt országos és megyei vezetői. A kisgazdák minden választókerületben szeretnének képviselőjelöltet állítani, bár ebben végleges döntés csak a KDNP-vei való együttműködés formáinak rögzítése után várható. Új párt alakult. Az „Együtt Magyarországért” választási szövetség párttá alakult, mert vezetői szerint csak így lehet esélyük arra, hogy a jövő évi országgyűlési és önkormányzati választásokon friss erőt vigyenek az országos és a helyi politikába. Karinthy-mellszobor. Szobrot avattak pénteken a most tízéves budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium aulájában: Bocz Gyula szobrászművész készítette el a névadó gránitból készült mellszobrát. Hosszabb vonatok. A hét végén a MÁV Rt. rendkívüli utas- forgalomra számít, ezért valamennyi zsúfoltnak ígérkező vonatát a szokásosnál több kocsival közlekedteti. A zsúfoltság csökkentése érdekében a vasút szombaton a reggeli vonatok helyett inkább a délelőtti, vasárnap az esti vonatok helyett a kora délutáni járatok igény- bevételét javasolja. Mindenszentek: emlékezés a naptárban nem szereplő megdicsőültekre Harangszó a halottak leikéért Számos egyházi szokás és néphagyomány kötődik mindenszentek ünnepéhez és november 2-ához, a halottak napjához. Az azonban világszerte közös, hogy ezen a hétvégén hívők és nem hívők egyaránt megemlékeznek elhunyt szeretteikről. Dr. Czövek Judit, á Magyar Tudományos Akadémia néprajzkutatója elmondta: az ünnepek eredete a 7. századra nyúlik vissza, amikor IV. Bonifác pápa Szűz Mária és a vértanúk tiszteletére panteont szentelt föl. A katolikus egyház számára azonban IV. Sixtus pápa tette kötelezővé az ünnepet a 9. században. Vannak azonban kutatók, akik a kettős gyásznapot a keltáktól eredeztetik. Az egyház a mindenszenteket azoknak a megdicsőült lel- keknek ajánlotta, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg, a halottak napja pedig általában a tisztítótűzben szenvedő lelkeké. Sok helyütt él az a néphagyomány, hogy e napokon hazalátogatnak a halottak, ezért még ma is megterítenek számukra, ételt tesznek az asztalra. Szeged környékén „mindön- szentök- vagy kóduskalácsot” sütöttek, amit a szegények között osztottak szét. Csallóközben a temető kapujában kol- dulóknak vitték ki az e napon sütött kalácsot. A gyertyagyújtás szokása a keresztény középkorban alakult ki. Van ahol az elhalt lelkek kiengesztelésére világítanak, másutt azért, hogy a gyertya fényénél megmelegedhessenek és sújukba visszataláljanak. Sok helyen még ma is annyi gyertyát gyújtanak, ahányan a belátható múltban eltávoztak a családból. A palóc Hugyagon tökből vágott koponyában égetik a gyertyát, Baranya egyes falvaiban a harangtorony előtt közös rőzsetüzet is raknak. A harang az eltávozottak leikéért szól. Ám például Jászberényben még napjainkban is úgy vélik: harangszó idején nem ajánlatos az utcán járni, mert összetalálkozhatunk néhány szellemmel. Csernyánszki Judit A láz „fültanúja” azonnal válaszol Alvás közben is mérhető a páciens belső testhőmérséklete Már hazánkban is forgalomba került a hagyományos lázmérőtől alapvetően különböző, más mechanizmussal működő fülhőmérő, amelynek használata elsősorban gyermekeknél ajánlott. Előnye ugyanis, hogy mindössze egy másodperc alatt még az alvó kicsiknél is pontosan regisztrálja a test- hőmérsékletet. A higanyos vagy az újabb elektromos hőmérők a test külső hőmérsékletét mérik, ami sok esetben félrevezető lehet. A szájban, hónaljban, illetve a végbélnyílásnál mért adatokat ugyanis sokféle körülmény befolyásolja: például Elég egy másodperc a hőmérő elhelyezésének módja, a ruházat, de még az is, hogy előzőleg mit evett vagy ivott az illető. Az újfajta fülhőmérő viszont az orvosnak a hiteles támpontot nyújtó belső testhőmérsékletet regisztrálja, mivel az agy „hőközpontjához”, a hipotalamuszhoz közel, a dobhártyánál méri az esetleges lázat. Maga a készülék olyan mint egy számítógéppel kombinált fényképezőgép, ami a külső füljáratba helyezve az infravörös sugárzásról készít felvételt. Egyetlen másodperc alatt megméri és digitálisan kijelzi a test belső hőmérsékletét. Rendkívül biztonságos: a fülbe vezethető részen egyszer használatos védőkupak van, amely nemcsak a sérüléstől, hanem a fertőzésveszélytől is véd. Nem fordulhat elő üvegtörés vagy higanymérgezés sem. (németh)