Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-13 / 281. szám

2 Dunántúli Napló VlLÁGTÍKÖR 1997. október 13., hétfő Netanjahu koszorúzott. A Jóm Kipuri-i háború áldozataira emlékezve a zsidó halot­tak napja alkalmából az izraeli kormányfő terrorizmusellenes összefogásra szólított fel. Jú­lius óta a Hamász akciói során 21 izraeli vesztette életét Jeruzsálemben. fotó: feb/reuter Magyarország demokratikus tapasztalatai példaértékűek Európában Tárgyalások terven felül Strasbourgban a következő évek európai teendőit meghatározó Zárónyilatkozat és az elvek megvalósítását szolgáló Cselekvési Program elfogadásával véget ért az Európa Tanács 40 tagor­szágának állam- és kormányfői csúcstalálkozója. A politikusok összejövetele le­hetőséget teremtett arra, hogy kétoldalú találkozókon vitassák meg a problémákat. Az előre tervezett portugál, román, francia partneri tárgya­láson túl a magyar kormányfő igen hasznosnak ítélte a nyu­gat-európai vezetők nagy több­ségével, valamint az ukrán, a cseh, a grúz és a lengyel állam-, illetve kormányfővel folytatott alkalmi megbeszéléseit. Az Európa Tanács mindig is emberközpontú volt - hívta fel a figyelmet Horn Gyula. Ma­gyar szempontból különösen fontos, a kellő számú ratifikálás után a napokban kötelező erejű, számon kérhető jogszabállyá váló kisebbségvédelmi egyez­mény, amely például a ma­gyar-szlovák viszony szem­pontjából lehet meghatározó. Horn Gyula hangoztatta: jól­eső érzés volt ezúttal is halla­nia, hogy a partnerek szerint Magyarországnak nemhogy nincs „demokratikus deficitje”, de sok szempontból „adomá­nyozó országnak” számít, ami elért vívmányainak, tapasztala­tainak továbbadását illeti. Az Európa Tanács megszüle­tésének 50. évfordulóján, 1999 tavaszán Magyarország lesz a soros elnök. Egyelőre nyitott kérdés, hogy akkor és Budapes­ten tartják-e majd a soron kö­vetkező (harmadik) csúcstalál­kozót - mondta a kormányfő. Az új helyzetben formálódó összeurópai biztonsági rend­szerben az Európa Tanács sze­repe kiemelkedő - hangoztatta Kovács László külügyminiszter. A magyar-román találkozóra Emil Constantinescu kérésére került sor. Az elnök jelezte: miközben az európai színtéren nagyra tartják a román-magyar viszony modellértékű alakulá­sát, vannak zavaró körülmé­nyek is. Egyes magyarországi politikusok Erdélyben eseten­ként olyan kijelentéseket tesz­nek, amelyek az ottani naciona­lista erők számára „hivatkozási alapot” teremtenek. Kemény dollár Méghozzá a szó szoros értel­mében. Michael Castle képvi­selő javaslata alapján újabb 1 dolláros pénzérmét fognak még az évtized vége előtt verni az Egyesült Államokban. A fel­adat roppant prózai: a 18 évvel ezelőtt készült, múlt századi női polgárjogi harcos - Susan An­thony - portréjával ellátott ér­mét fogja felváltani. Az Anthony-egydollárost ed­dig is sok vád érte. Legelsősor­ban az, hogy méretét tekintve alig nagyobb a negyeddolláros­nál, ezért csöppet sem vált olyan népszerűvé, mint például Eisenhowert ábrázoló és az ő jflpyét viselő egy-, illetve a Jjjewedy-féldolláros. E Arról persze nincs szó, hogy a zöldhasú bankót váltaná fel a Szabadság-szobrot ábrázoló új érme. Az élettartamát azonban a papírénál - egy évnél - jóval , torzabb időre becsülik. sIT Megmentik a Montmartre-t November elsejétől a turistabu­szok nem hajthatnak be Párizs nevezetes helyére, a Mont- martre-ra. A város északi ré­szén lévő százharminc méter magas domb sajátos hangulatát meg kell menteni. A legfonto­sabb ok a városatyák szerint a domb harminckétezer lakójá­nak a békéje. Párizsban van a világ legtöbb turistája, és a vá­roson belül nyilván a Mont­martre az egyik rekorder. így nem csoda, ha itt alakult meg az Antibusz nevű szerve­zet, amelyhez még a helyi em­léktárgyárusok is csatlakoztak. Hiába ontják ugyanis üzleteik­be a buszok a vevőket, amikor veszélybe kerül az, amiért ide­jönnek a világ minden tájáról: maga a Montmartre. Atlanti krónika Erősíteni kell az európai szövetséget A héten „Németország és Magyarország a NATO-bővítés előtt” címmel tartott vitaestet a Friedrich Ebert Alapítvány. A német álláspontot Günter Verheugen, a Bundestag szo­ciáldemokrata képviselője ismertette az érdeklődőkkel. A NATO-bővítés a jelenlegi tagországok érdeke is. Az elő­adó hangsúlyozta: az öreg kontinens szégyene, hogy a délszláv konfliktust csak ame­rikai beavatkozással tudta megoldani. Ez is arra mutat, hogy a szervezetet ki kell bő­víteni az új tagjelöltekkel. Dr. Mustó Istvánt, a parla­ment európai integrációs ügyekért felelős bizottságának elnökét arról kérdeztük: me­lyek hazánk NATO-csatlako- zásának legfőbb indokai?- A csatlakozás ellenzői hangosabbak és élénkebbek, mint azok, akik átlátják ennek a lépésnek a lényegét. Ma­gyarország nem lehet semle­ges, hiszen ennek nincsenek meg a történelmi hagyomá­nyai. Nem is tudnánk magun­kat egyedül megvédeni egy esetleges fenyegetés esetén.- Németországtól milyen jellegű segítség várható?- Hazánk NATO-tagságát maximálisan támogatják, de ennél sokkal fontosabb, hogy mivel a NATO-hoz való csat­lakozás az Európai Unióba történő belépést is elősegíti, ezért a német tőke fokozottab­ban áramlik majd Magyaror­szágra. Ez a gazdasági háttér szükséges a felzárkózáshoz.-A német előadó meglehe­tősen sarkosan fogalmazott a délszláv válsággal kapcsolat­ban, amikor Európa szégyené­ről beszélt...- A NATO-n belül egyre inkább érvényesül az a nézet, hogy erősíteni kell az európai szövetséget. Be kell látnunk, hogy a kontinens gondjait alapvetően magának a konti­nensnek kell megoldania, a fő szerep a* konfliktusok megelő­zéséé. Ebben pedig Magyaror­szág partner kíván és tud lenni. Szalóky Eszter Ernesto Cite Guevara ravatala. Pénteken helyezik örök nyugalomra Kubában a forradalmár földi maradványait. A koporsónál díszőrséget állt Fidel Castro is, akit a kommu­nista párt ötödik kongresszusa minden tisztségében megerősített. fotó: feb/reuter A száguldás ellen Gyorshajtók ellen mozgósítják a társadalmat a német gyere­kek. Mozgalmuknak divatosan nem német nevet (PRO Kids) adtak, viszont anyanyelvükön megmagyarázzák, mi a lényeg: aki a közutakon száguldozik, az a gyerekek életét teszi kockára. Egyetért ezzel a gyermekmoz­galom fővédnöke, Hannelore Kohl, a kancellár felesége is. Október 15. és november 12. között országszerte a rendőr­séggel közösen iskolások jár- : oroznék a tanintézetek közeié­iben. A közlekedési ellenőrzé­sek alkalmával tetten ért gyors- hajtókat nem büntetik meg, ha­nem arra szorítják rá őket, hogy meghallgassák a gyerekek ké­rését, érvelését a „sportossal” szemben, a körültekintő, óvatos vezetés mellett. Hírek röviden Hármas katonai csúcs Magyarország nagyon fontosnak tartja, hogy a NATO-csatlakozásra elsőként felkért három kelet-európai ország közös konzultációkat foly­tasson -jelentette ki Keleti György honvédelmi miniszter a Prága melletti Komomí Hrádekben miután találkozott csehés lengyel kollégájával. Összefogást Szlovákiában Magyar választási párt megalakulását tartja szükségesnek a szlovák parlament hárompárti Magyar Koalíciójához tartozó Magyar Polgári Párt, mert a pozsonyi parlamentbe a jövőben csak így juthatnak be a szlovákiai magyarok. Tagad a levélbombák gyártója Az osztrák rendőrségnek elegendő bizonyíték van ahhoz, hogy Franz Fusch vád alá helyezé­sét kérje. A tíz napja letartóztatott férfi ellen fajgyűlölő indokkal elkövetett sorozatos pokol­gépes merényletekben való részvétel miatt emelnek vádat. A feltételezett tettes közben visszavonta vallomásának egy részét. A kommunisták visszakoznak Az olasz Kommunista Újraalapítás (RC) nevű párt a kormányválság megoldására azt java­solja, hogy egy ideig minden maradjon a régi­ben: a balközép koalíció és a kommunisták kös­senek egy évre „programszerződést”, s ennek alapján a Prodi-kormány maradjon a helyén. Otthon van a román király I. Mihály volt román uralkodó a hét végén is­mét hazájába érkezett. Feleségével együtt va­sárnap Gyulafehérváron, a román egyesülés székesegyházában részt vett nagyapja, I. Ferdi- nánd király megkoronázásának 75. évfordulója tiszteletére megrendezett szertartáson. Egymást támogatva Kovács László interjúja a román lapokban Két szombati bukaresti napi­lap is interjút közöl a magyar diplomácia vezetőjével. A kormányon levő Román Demokrata Konvencióhoz kö­zel álló Romania Liberaban Kovács László Magyarország és Románia euro-atlanti csatlako­zásának problémaköréről fej­tette ki véleményét. A miniszter ezúttal is han­goztatta: Magyarország és Ro­mánia kölcsönösen támogatja egymást integrációs törekvé­seik megvalósulásában. Magyarország szomszédság­politikájával összefüggésben Kovács László szólt a ma­gyar-szlovák viszonyról is. Ki­jelentette: hazánk nem hibáz­tatható azért, hogy a Szlovákiá­val kötött alapszerződés nem valósul meg. Aki a ma­gyar-szlovák kapcsolatok ala­kulását figyelemmel kíséri, ag­godalommal állapíthatja meg, hogy a kétoldalú alapszerződést megsértik, de mindig csak az egyik fél részéről. Magyaror­szág megpróbálja elsimítani ezeket a vitákat, igyekszik javí­tani kapcsolatait Szlovákiával - hangsúlyozta a magyar kül­ügyminiszter. A Romániai Magyar Szóban megjelent interjúban a magyar külügyek vezetője Horn Gyula soron következő bukaresti láto­gatásáról szólva elmondta: a magyar kormányfő romániai lá­togatásának célja a gazdasági kapcsolatok ösztönzése, de természetesen szó esik majd a politikai kapcsolatokról, a ki­sebbségi kérdésről is. A tolvaj professzor esete a diák szakdolgozatával Ötévi pereskedés Hogy a diákok a tanárok, a tankönyvek vagy egymás gondolatait elorozzák és a sa­játjukként használják fel, nem újdonság. Sokkalta rit­kább azonban, ha ez fordítva történik. Mint kitűnt, nem is olyan ritka - csak többnyire nem derül ki. A botrány Kanadában rob­bant ki. Az Ottawai Egyetem egyik volt közgazdászhallga­tója beperelte egykori profesz- szorát, mert az a sajátjaként adta ki diákjának szakdolgoza­tát. A tanár - és az egyetem - ta­gadott, ám a volt diák nem volt rest: 5 éven át pereskedett. És nyert. A bíróság 10 ezer dollá­ros kártérítést ítélt meg neki, az egyetemet pedig kötelezte: fi­zesse ki a hosszú per költségeit, ami ennek az összegnek a több­szörösét teszi ki. A perek ritkaságának az oka, hogy egy diák, aki még vizsgái előtt áll, aligha engedheti meg magának, hogy perbe kevered­jék tanárával és egyetemével. Arról nem is szólva, hogy pénze sincs rá. Történetünk hőse azonban már egy távközlési társaság menedzsere, aki elvi kérdést csinált abból, hogy feltárja az ilyen praktikákat, amelyek gyakoribbak, mintsem azt a kí­vülállók gondolnák. FEB A Föld titka és a Titán 1 Űrszonda indul a Szaturnusz holdjára A tervek szerint ma indul út­jára az amerikai Cassini és a Huygens európai kutató­szonda, hogy hét esztendeig tartó repülés után, 2004. no­vember 27-én leszállhasson a Szaturnusz, a gyűrűs bolygó titokzatos holdján, a Föl­dünktől 1,2 milliárd kilomé­terre keringő Titánon. A vállalkozás mintegy 650 mil­liárd forintba kerül. Ráadásul a környezetvédők keményen bí­rálják a vállalkozást, mert a Cassini 30 kilogramm radioak­tív plutóniumot visz üzem­anyagként a fedélzetén. Mi tör­ténik akkor, ha megsérül a szonda? - teszik fel a kérdést, bár ennek valószínűsége 1 az 1,3 millióhoz. A Szaturnusz holdját, a Mer­kúr bolygónál nagyobb, 5000 kilométer átmérőjű Titánt 1655-ben fölfedező holland csillagász, Huygens nevét vi­selő szonda repülő csészealjra emlékeztet. A gyűrűs bolygó holdja azért érdekes a tudomány számára, mert közelünkben ez az egyet­len, amely ugyanabban a fejlő­dési szakaszban van, mint Földünk négy és fél milliárd esztendővel ezelőtt volt. Nap­rendszerünkben a Titán az a hold, amelynek sűrű légköre van. E légkör nitrogénből, me­tánból, nyomokban előforduló hidrogénből, argonból és szén- hidrogénekből állhat. Ezek az elemek elősegíthetik az élet ke­letkezését. (kulcsár)

Next

/
Oldalképek
Tartalom