Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-13 / 281. szám

1997. október 13., hétfő Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Meglepő szerepvállalás A Ház alelnöke sztrájkbizottság élén „Önökön áll a haza sorsa. Szervezzék meg a sztrájkbi­zottságot a föld érdekében. Indítsanak olyan tüntetésso­rozatot, amely blokádhoz ve­zet. Zárják le az utakat. Min­den eszközzel védjék meg a magyar földet, mert ez az al­kotmányos...” E szavakkal G.Nagyné Maczó Ágnes fordult a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szö­vetsége közgyűlésének részt­vevőihez. Az elnökség kibővítésén kí­vül nem döntött személyi kér­désekben a METÉSZ szombati közgyűlésén, mert tisztázódott, hogy az érdekképviselet elnöke és alelnöke közötti ellentétek­kel kapcsolatos híradások alap­talanok. Döntött viszont a köz­gyűlés arról, hogy október 27- 28-án újra tüntetés lesz a ter­mőföld védelmében. Erre biztatta a küldötteket a Ház a meghívottként jelen lévő alelnöke is. A politikus asszony felszólalását vastaps fogadta. A tüntetés módjáról később határoznak. Eldöntötte viszont a közgyűlés, hogy sztrájkbi­zottságot alakítanak, s annak elnöki tisztére G. Nagyné Maczó Ágnest kérték fel, aki elfogadta a megbízatást. A parlamenti alelnök kiskő­rösi szereplésével kapcsolatban Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke kijelentette:- Megdöbbenéssel értesül­tem arról, hogy G. Nagyné Maczó Ágnes törvénytelen eszközök alkalmazására és za­varkeltésre szólította fel a gaz­dákat. Egy demokratikus jogál­lamban ezt országgyűlési kép­viselő sem teheti meg, különö­sen méltatlan és elítélendő tehát az Országgyűlés alelnökétől.-Remélem, hogy a Függet­len Kisgazdapárt frakciója, amely G. Nagyné Maczó Ág­nest az Országgyűlés alelnöké- nek jelölte, a szükséges követ­keztetéseket levonja. Ezzel kapcsolatos felelősségüket nem háríthatják el. Torgyán József, az FKGP el­nöke ugyanakkor hangoztatta: a kisgazdafrakció nem kíván fog­lalkozni G. Nagyné Maczó Ág­nes kijelentéseivel, így a par­lamenti alelnök visszahívásával sem. Hozzátette: sem a házve­zetés, sem pedig egy társadalmi szervezet ügyei nem tartoznak rá. A politikus asszony tegnap egy békési gyűlésen az előb­biek kapcsán megjegyezte: „Maczó Ágnesként, s nem az Országgyűlés alelnökeként vál­laltam el, hogy a sztrájkbizott­ság vezetője legyek.” A személygépkocsik száma Magyarországon Gyártmány szerint az első 20 legtöbb személygépkocsi m mm Mitsubishi ________ H H S® Zasztava t v ■Rlt IBS Toyota ^ \ ' 1 WM g?m Mazda .; mi' ■Hl mm Peugeet^^^^... f iiffffifff mm Mercedes 1996. december 31-én összesen 2 264165 személygépkocsi volt Magyarországon, ezek átlagos életkora 11,74 év. (1996. december 31.) „Vészforgatókönyvről”, kizárásokról, jelölési árról Politikai kártyaparti - kontrákkal Testületi ülések, gyűlések, politikai tanácskozások, politikusi megnyilatkozások jelezték, hogy a pártcsatározásokban im­már a hétvégi pihenőnapok sem jelentenek fegyvernyugvást. Tovább gyűrűztek a népszavazás kiírása körüli alkotmá­nyossági viták, s több fórumon napirendre kerültek a válasz­tási „párválasztás” kérdései is. Az SZDSZ Országos Tanácsát felháborítja, hogy van olyan parlamenti párt Magyarorszá­gon, amely alkotmányon kí­vüli vészforgatókönyvvel fe­nyegetőzik, ha nem az ő aka­rata érvényesül - olvasható abban az állásfoglalásban, amelyet Orbán Viktor Fidesz- elnök nyilatkozatára reagálva fogadott el a testület. Kuncze Gábor pártelnök ki­emelte, hogy nincs alkotmá­nyos válság, az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a kor­mány népszavazással kapcso­latos lépései összhangban vannak az alkotmánnyal és a hatályos törvényekkel. Kuncze kitért arra is: fon­tosnak tartják, hogy vala­mennyi parlamenti párt fele­lőssége érvényesüljön a Bős-Nagymaros ügyében folytatandó magyar-szlovák tárgyalások során. Ezért - bár számukra megfelel a minisz­terelnök által javasolt hatpárti konzultatív testület is - nem utasítják el azt az ellenzéki felvetést sem, hogy a grémium parlamenti ad hoc bizottsággá alakuljon. A Kereszténydemokrata Néppártból kizárták Csépe Béla országgyűlési képviselőt. A KDNP-frakció megszűnése után a Fidesz képviselőcso­portjához csatlakozott politi­kus fellebbez az ítélet ellen a párt országos választmányá­nál. Rajta kívül szombatra hívta be meghallgatásra a KDNP országos fegyelmi és etikai bizottsága Ivanics Ist­ván, Pálfi Dénes, valamint Varga László honatyákat is, ők azonban nem jelentek meg a testület előtt, így ügyükben később hoz határozatot a bi­zottság. A kereszténydemok­raták berkeiben egyébként alá­írásgyűjtés indult azért, hogy soron kívül tárgyaljon a vá­lasztmány a párt 1998-ban követendő szövetségi politiká­járól. Az FKGP nevében lakos­sági fórumot tartott Kalocsán Torgyán József, s megerősí­tette: a Kisgazdapártnak a KDNP természetes szövetsé­gese. Az FKGP-nek viszont ugyanaz a fő célja, mint a Fi­desznek: a jelenlegi álliberális szocialista kormánykoalíció leváltása. Ha ez másképp nem megy, csak együtt, akkor „szükséges rosszként” el kell fogadnia a Fidesznek a kis­gazdákat és fordítva. Közös célja érdekében e két pártnak is össze kell fognia. A kisgazdaelnök kijelen­tette, hogy övék a legnagyobb, de egyben legszegényebb párt. Ezért elvárja, hogy a képvise­lőjelöltek önmaguk megméret- tetési költségeiből részt vállal­janak: 200 ezer forint körüli összeget fizessenek be egy olyan választási számlára, ahonnan semmilyen más célra nem lehet felhasználni a befi­zetett pénzt. Küszöbön a premier, de még távol a szakmai, politikai egyetértés Az iskolarendszer átjárhatósága a tét A történelemtanárok a Nemzeti Alaptanterv jövő évi szep­temberi bevezetését szorgalmazó kormányzati és tárcaszintű intézkedések felfüggesztését javasolják. ténelemtanítás” címmel ren­dezett tanácskozáson a részt­vevők sürgették, hogy az álta­lános iskolákban már az ötö­dik évfolyamtól legyen lehe­tőség a NAT bevezetésére az „Ember és társadalom” című műveltségi területen. Véleményük szerint meg kell teremteni a minőségi tan- könyvkiadás feltételeit is. Tisztázni kell, kit támogat az állam: a kiadót, a kiadványt, a szülőt, a gyermeket vagy ne­tán az iskola fenntartóját? Ki kell dolgozni az alapmű­veltségi és érettségi vizsga követelményrendszerét, az is­kolák számára általánosan ajánlott tankönyv- és tanesz­közlistát, hogy az oktatási rendszer - a NAT eredeti cél­kitűzéseihez híven -, valóban átjárható legyen. A közoktatás alapkérdései­ben a politikai pártoknak is mielőbb szakmai egyetértésre kellene jutniuk. Legalábbis addig, amíg a most még kidolgozatlan és össze­hangolatlan programok nem kerülnek olyan állapotba, hogy a NAT valóban a magyar közoktatás megújítását, mo­dernizálását szolgáló program lehessen. Ezt fogalmazták meg a történelemtanárok or­szágos konferenciájának résztvevői. A hét végén elfogadott ál­lásfoglalás sze­rint jelenleg „mentő progra­mokkal” kellene pótolni a szak­mai egyetértés, a hatékony kor­mányzati eszkö­zök és források, a személyi és technikai feltéte­lek hiányát. Úgy érzik, az illeté­kesek az okta­tásügyet tartós bizonytalanság­ban tartva milli- árdokat pazarol­nak el az adófi­zetők pénzéből. A hét végén „Életmód és tör- A történelemtanítás és a NAT gondjairól tanácskoztak fotó: feb/diósi imre Hírcsatorna ■ — ■ ■ w I i I BIT: három igen. A Baloldali Ifjúsági Társulás azon a véle­ményen van, hogy a NATO- csatlakozás és a földkérdés ügyében kiírt népszavazáson # egységesen igennel kell sza­vazni. Ez azon a budapesti, hétvégi utcai politikai akción hangzott el, amelyen részt vet­tek a Közép-Európa Konferen­cia külföldi vendégei is. Katonai fórum. Nemzeti ka­tonai stratégia parlamenti szintű elfogadtatását javasolták a politikai pártok képviselői szombaton „Á nemzeti katonai stratégia és az integráció” című konferencián, amelyet a Hon­védelmi Minisztérium és a Ma­gyar Hadtudományi Társaság szervezett. Kilépés az SZDSZ-ből. Kilé­pett az SZDSZ helyi szerveze­téből Kaszás Tibor, a Veszprém 6-os választókerülete szabad- demokrata képviselője. Indo­kait ma jelenti be frakcióülésen. Történelmi kisvárosok. Osztrák példára kezdeményezi Kőszeg városa, hogy hozzák létre hazánkban is a Történelmi Kisvárosok Szövetségét. Ezt a hétvégén azon a nemzetközi idegenforgalmi rendezvényen jelentették be, amelyen bemu­tatkozott a négy éve alakult Ausztriai Történelmi Kisváro­sok Egyesülete. Kongresszus előtt. A Vállal­kozók Pártja november 29-én Kecskeméten tartja soron kö­vetkező kongresszusát - dön­tötte el az országos elnökség szombaton. Akkor határoznák arról a tervről is, miszeriht Együtt Magyarországért elhé- vezéssel a Vállalkozók Pártja, továbbá öt parlamenten kívüli párt és 65 civil szervezet vá­lasztási szövetségre lépne. Sziklaomlás. A Gél lért-hé^y oldalából egy többtonnás szikla zuhant le szombaton az Erzsé- bet-híd budai hídfőjénél. Sérü­lés nem történt, a tűzoltók a törmeléket eltávolítását. Prisztás barátja. Bebizonyo­sodott, hogy a Szépvölgyi úti robbantásban súlyosan megsé­rült Hoffman Istvánt komoly üzleti, baráti kapcsolatok fűzték ahhoz a Prisztás Józsefhez, akit tavaly novemberben lőttek fejbe Óbudán. A nyomozás igen nagy erőkkel folyik. Szőttespályázat. A márciusi országos népművészeti tanács­kozás alkalmából pályázatot hirdettek, amelyre rongyszőtte­sekkel, hímzésekkel, varrott, vert, rece, csomózott és egyéb kézi csipkékkel díszített ruha­darabokkal lehet jelentkezni Békéscsabán a rendezőknél. Pozsgay szerint az MSZMP belső rombolása volt a rendszerváltás kulcsa Súlyos politikai megtorlás követte Az 1956-os forradalom és szabadságharcról rendezett kétna­pos szimpóziumot a Konrad Adenauer Alapítvány, a Szent László Akadémia és az 1956-os Alapítvány. Pozsgay Imre egyetemi tanár, a Szent Éászló Akadémia rektora vállalta a nyitóelőadást, amely­ben rámutatott: Kádár János a forradalmi események után „diktátorként és kényúrként” viselkedett, ügyes taktikával el­fogadtatta a szocializmus vív­mányainak igenlését a politika szereplőivel. Az 1956-os ese­ményeket ellenforradalomnak nevezve legitimálta a szovjet beavatkozást, mondván, a népet meg akarták fosztani a szocia­lizmus vívmányaitól és pers­pektívájától. Véleménye szerint szemben a Rákosi-féle ellenségkereső politikával Kádár egyfajta kire­kesztő taktikával szerezte meg a tömegek együttműködési készségét. A politológus kifej­tette, hogy a volt pártfőtitkár személyes uralmának megdön­tésére csak 1986-ban érett meg a helyzet, s ezt követően már meg lehetett változtatni 1956 korábbi értelmezését is. „Kádár távozása és az átérté­kelés elengedhetetlen feltétele volt, hogy meg lehessen béní­tani az uralmon lévő és közha­talmat gyakorló MSZMP-t. A párt belső rombolását úgy kel­lett elérni, hogy ne tudjon a rendszerváltással szemben pol­gárháborús ellenállást szer­vezni” - hangoztatta Pozsgay. Horváth Miklós hadtörténész előadásában korabeli dokumen­tumok segítségével idézte fel az 56-os és az azt megelőző ese­ményeket, kiemelve Nagy Imre szerepét. Kahler Frigyes jogász szerint az 1956 utáni retorzió a magyar történelem legnagyobb politikai megtorlása volt. Állí­tása igazolásaként elmondta: a forradalom leverését követően 23 761 állampolgárt ítéltek el, közülük személyes számításai szerint mintegy 380 elítéltet végeztek ki. A szimpóziumon szóltak Mindszenty József hercegprí­más és más egyházi személyi­ségek forradalomban betöltött szerepéről is. A sikeres népszavazáshoz a választók felének részvétele kell Egyik lehet érvényes, a másik nem A november 16-i népszavazás sikeressége most már kizáró­lag a választópolgárokon múlik, azt követően, hogy a kor­mány által javasolt és a koalíciós parlamenti többség által el­fogadott kérdésekről szóló referendumot a köztársasági el­nök kiírta. De hogyan zajlik majd le a szavazás? Az alkotmány, illetve a válasz­tójogi törvény módosítása na­pirenden van, a tervezeteket azonban csak most tárgyalja a Ház, így a novemberi szava­zásra még nem várható sem­milyen változás. A jelenlegi alkotmány ér­telmében, a választásra jogo­sultak legalább 50 százaléká­nak az urnák elé kell járulnia ahhoz, hogy érvényes legyen a referendum. Ez a számok nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy november 16-án leg­alább 3,5 millió állampolgár­nak kell megjelennie a szava­zóhelyiségekben. Ezt a viszonylag magas arányt jelenleg mind a politi­kusok, mind a választási szak­emberek vitatják. Olyannyira, hogy a jogalkotók fel is vetet­ték: a jövőben le kellene szál­lítani az érvényességi küszö­böt 25 százalékra. Ám a no­vemberi szavazáson még az 50 százalékos küszöb lesz ér­vényben. A feltett kérdések eldöntéséhez egyszerű több­ség kell, minden másban ugyanazok a szabályok érvé­nyesek, mint a képviselővá­lasztások idején. Felmerülhet, hogy a vätettä- tók egy része esetleg csak az egyik vagy másik kérdésben kíván véleményt nyilvánítani. Történetesen például csak a NATO-ra vonatkozó cédulát tölti ki, vagy éppen a földkér­désben foglal állást. A jogá­szok szerint erre mód van: a két kérdéskörben leadott sza­vazatok eredményét egymás­tól függetlenül vizsgálják. Amennyiben például a föld­tulajdonlásról szóló kérdőívet nem töltené ki elégséges sza­vazásra jogosult, de a NATO- tagságra vonatkozót igen, ak­kor az előbbire szóló referen­dum érvénytelen lesz, az utóbbi érvényes. (szalóky)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom