Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)

1997-09-30 / 268. szám

2 Dünántúli Napló Világtükör 1997. szeptember 30., kedd Hírcsatorna Tanévnyitót tartottak Kolozs­várott a Babes-Bolyai Egyete­men. A román kormány 50 ki­egészítő helyet alakított ki a jogi karon, ahol idén először kaptak külön keretet a magyar nemzetiségű jelentkezők. Funar- alkotmánysértésre hivatkozva- nagyszabású tüntetést hirde­tett a tanévnyitóra, de végül csak mintegy 20-30 embert si­került mozgósítania. Új cseh KRESZ. Október Éjé­től lakott területen óránként 50 kilométerre mérsékelik, autó­pályán pedig 130-ra emelik a megengedett legnagyobb se­bességet. Jövőre viszont az ed­digi 400 helyett 800 koronába kerül az autópálya-matrica. Egyidejű tárgyalásokat kí­ván sürgetni belgiumi és lu­xemburgi látogatásán Emil Constantinescu román államfő: a különböző európai szerveze­tek vezetőinél, valamint ven­déglátóinál ismételten fel kíván lépni annak érdekében, hogy az Európai Unió egyszerre kezdje meg a csatlakozási tárgyaláso­kat az összes jelölt országgal. Egy éven belül elképzelhető­nek tartja Benjamin Netanjahu, hogy megállapodást köt a pa­lesztin területek végső státusá­ról. ,Jövőre teljes egyetértésre fogunk jutni, s egyúttal esetleg végső megállapodásra” - mondta az izraeli miniszterel­nök egy televíziós inteijúban. Oroszország több szakaszban összesen 500 tonna magasan dúsított uránt és közel 50 tonna plutóniumot von ki a katonai arzenálból, a nukleáris leszere­lés folyamatával párhuzamosan- közölte Borisz Jelcin a Nem­zetközi Atomenergia Ügynök­ség éves konferenciájához kül­dött üzenetében. Felhőszakadás söpört végig vasárnap este a Maláj-félszige­ten, amelyet az indonéziai erdő­tüzek miatt hetek óta sűrű füst­felhő bont. A keleti szél kísére­tében érkezett csapadék valame­lyest megtisztította a levegőt. Tíz katona vesztette életét hadgyakorlat közben a Havan­nához közeli Managua körzeté­ben. Hivatalos forrásból csak annyit közöltek, hogy a szeren­csétlenség egy vízi akadály le­küzdése közben következett be. Che Guevara ellen 1954-től kezdve egészen 1967-ben be­következett haláláig kémkedett a CIA és az FBI. A gerillahar­cos meggyilkolását is a CIA rendelte el. Mindez azokból az FBI-dossziékból derült ki, ame­lyeket két amerikai ügyvéd, Michael Ratner és Steven Smith hozott nyilvánosságra. Magyar és spanyol műszaki katonák közös „bevetésen” Helyreállítják a mosztari hidat Mosztarban a magyar és spanyol műszaki katonák hétfő délután megkezdték a boszniai háborúban szétlőtt Oreg-híd helyreállítását. A művelet mostani első szakaszában a Ne- retva parti bosnyák település jelképének számító építmény víz alatt lévő, többtonnás darabjait emelik ki a partra. A horvát tüzérek által 1993 novemberében szétlőtt híd helyreállításának megkezdé­sénél jelen voltak a szarajevói vezetés és az SFOR-erők kép­viselői is. A magyar műszaki alakulat búvárainak felmérése alapján a szakértők megállapították, hogy a híd hiányzó darabjai­nak mintegy 70 százaléka ta­lálható meg a Neretva vizé­ben, s egyes tömbök súlya el­éri az ötven tonnát is. A mun­kálatok költségeit Szaúd-Ará- bia kormánya fizeti. A kőtömbök kiemelését egy 90 tonna teherbírású daruval végzik, a munka a tervek sze­rint mintegy fél évig tart majd. A felújítás második - több évig tartó - szakaszában kerül sor a híd szerkezetének nem­zetközi segítséggel történő tel­jes újjáépítésére. Amikor a magyar műszaki kontingens a felmérést meg­kezdte, a Hídépítő Vállalat szakemberei is jelen voltak. A budapesti cég fölajánlotta, hogy ingyen elkészíti a terv­dokumentációt, ha a helyreál­lításra megkapja a megbízást. * Tabajdi Csaba államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hiva­talának vezetője tegnap Eszékre, Csúzára és Kórógyra látogatott. A magyar politikus a főként magyarok lakta szla­vón településeken részt vett az ott élő magyar nemzeti ki­sebbségnek adományozott ve­tőmagsegély szétosztásán és a kórógyi menekülés 6. évfordu­lója alkalmából rendezett megemlékezésen. Európai csúcsot tartanak Párizsban Fontos döntések a nemzeti kisebbségek védelméről Az Európa Tanács 40 tagországának állam- és kormányfői - köztük Horn Gyula - október 10-én és 11-én Párizsban rendezik meg második csúcstalálkozójukat. A csúcs témáiról munkatársunk az ET székhelyéről, Strasbourgból tudósít. Az egységesedés felé haladó Európában minden eddiginél fokozottabb szerep jut a kü­lönböző integrációs szerveze­teknek, amelyek munkameg­osztásában alapvető feladatok jutnak a legrégebbinek: az Európa Tanácsnak. Braun Gyula nagykövet tá­jékoztatása szerint hazánkat az új demokráciák közül elsőként vették fel a szervezetbe, ahol gyakorlatilag már a jóval szű- kebb „klub”, az Európai Unió tagjainak megfelelő bánás­módban részesülünk. A jövő heti csúcstalálkozó abban különbözik a három év­vel ezelőtt Bécsben megren­dezett találkozótól, hogy ezút­tal az egyén érdekeit helyezi a középpontba, és felrajzolja az új Európa képét. Ennek megfelelően első­sorban a demokrácia és az emberi jogok kapcsolatáról, a nemzeti kisebbségek jogairól, az állampolgárok biztonságá­ról, a demokratikus értékekről és a kulturális sokszínűségről, valamint Európa történelmi örökségéről lesz szó. Az elmúlt héten már e szel­lemben hozott fontos döntése­ket Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyű­lése, amelynek egyik alelnöke Bársony András, az ország- gyűlés külügyi bizottságának MSZP-s alelnöke. A közgyűlés - a hazánknak címzett heves szlovák vádas­kodások ellenére is - elfo­gadta a nemzeti kisebbségek védelméről készült jelentést, amely kifejezetten jó példa­ként hozta föl a magyar-ro­mán kapcsolatok látványos ja­vulását, miközben elmarasz­talta Szlovákiát Budapest és Pozsony viszonyának hűvös­ségéért. Gyulay Zoltán Tömeges karambolok A sűrű ködben hétfő délelőtt tömeges autó- karambol-sorozat következett be a Párizst Normandiával összekötő autópályán. Rouentól nyugatra egy völgyben a tej szerű ködben mint­egy félszáz gépkocsi rohant egymásba mindkét irányban. Négy különböző helyen, de egymás­tól alig 2 kilométerre következett be a súlyos közlekedési baleset, amelynek legkevesebb ki­lenc halottja és több tucat sebesültje van, közü­lük többek állapota válságos. A francia hatóságok emberek százaival igye­keztek menteni a sérülteket, akik közül nagyon sokan beszorultak összetört járművükbe. Őket lángvágókkal próbálták meg kiszabadítani. A mentők helikoptereinek repülését erősen nehe­zítette a köd, ezért a helyszínen mentősátrakat állítottak fel a sérültek ellátására. Az összeütközésekben egy üzemanyag-szál­lító kamion is kigyulladt, a szétömlő benzin több gépkocsit felgyújtott. A lángokkal a nagy erőkkel kivonult tűzoltók még órák múltán sem tudtak megbirkózni. Az A 13-as autópályát mindkét irányban lezárták, ezért hatalmas tor­lódások alakultak ki a környék útjain. Több száz autó ütközött fotó: feb/reuter Hírháttér Québeci kérdőjelek Éljen soká a szabad Québec! Harminc év távolából is visszhan­goznak (sőt, kihatnak még a mai politikára is) a volt francia ál­lamfő, Charles De Gaulle jókora vihart kavart szavai, amelyekkel 1967-ben, kanadai útján a francia nyelvű tartomány önállóságá­nak ügyét köszöntötte. A hajdani viták napjainkig sem ültek el, és minden olyan alkalommal, mint amilyen Lucien Bouchard québeci miniszterelnök mostani párizsi látogatása, újból fellángolnak. A föderális rendszer dilemmáival szembenézni kénytelen kana­dai vezetés számára Québec a legfőbb gond, amely nem újkeletű. A francia gyarmatosítók a XVI. század kezdetétől a mai Kanada ki­terjedt területeit ellenőrizték, ám hódításaikról az 1763-ban kötött párizsi békében le kellett mondaniuk a britek javára. Québec hét­milliós népességének java része (csaknem hatmillió) francia nem­zetiségű, ám ők - bármennyire ragaszkodnak kulturális gyökereik­hez — csak egy kisebbség Kanada angol nyelvű tengerében. Québecet már évek óta „különleges entitásként" kezeli a kana­dai alkotmány, de ettől nem halkult el a még nagyobb önállóságot, netán teljes függetlenséget sürgető szeparatista csoportok hangja. Sokan és sokszor kongatták meg a vészharangot Kanada egységes állami léte fölött, de a különválás még várat magára: az újra meg újra megismételt referendumok sorában legutóbb az 1995-ben rendezett népszavazáson bizonyosodott be, hogy a szétválást a la­kosság többsége ellenzi. Szondy Gábor Nem sikerült „a nagy alku” Amerika húzódozik kifizetni a tartozását Az anyagi gondokkal küsz­ködő ENSZ-ben most az Egyesült Államok adósságá­nak behajtása az egyik leg­fontosabb feladat. Kofi Annan főtitkár takarékos- sági intézkedései ellenére Clin­ton elnök nehezen boldogul az amerikai szenátussal, amely még újabb feltételekhez kötötte a tartozás egy részének megfi­zetését. Madeleine Albright külügy­miniszter a minap közölte: Amerika 819 millió dollárt haj­landó fizetni, amennyiben - egyebek mellett - az USA-ra a világszervezet költségeinek egynegyede helyett csak egy­ötöde hárul a jövőben, s a béke- fenntartó tevékenység finanszí­rozásából is legfeljebb csak 25 százalékot terhelnek az USA- ra. Albright asszony „a nagy alku” néven emlegette országa és az ENSZ között kötendő megállapodást. Eközben a közgyűlésen Jacques Poos luxemburgi kül­ügyminiszter az Európai Unió nevében hangoztatta, hogy a 15 tagország (amelyekre együtt­véve az ENSZ költségeinek 35 százaléka jut) „rendben és idő­ben teljesíti befizetéseit”. Robin Cook angol külügyminiszter már nem volt ennyire udvarias, amikor a CNN-ben azt nehez­ményezte, hogy miközben saját országa eleget tesz befizetési kötelezettségeinek, mások nem ezt teszik. Ferenczy Europress A1 Gore a 2000. évi választásokra készül Máris támadják a jó hírét A népszerű amerikai alelnök hírneve - mindeddig - csorbí­tatlan. Bili Clinton helyettese így joggal gondol arra, hogy három év múlva esetleg ő köl­tözhet be a Fehér Házba. Az ellenzéki republikánusok máris megpróbálják megté­pázni Al Gore jó hírét. Az alel­nök ugyanis a korábbi kampány idején telefonon kért és kapott pénzeket a Demokrata Párt számára a támogatóktól. A törvény azonban előúja, hogy az effajta „puha” pénze­ket csak a kampány általános céljaira használhatják fel. A korlátozott összegű „kemény” pénzekből viszont a jelöltek önállóan is részesülhetnek. Az igazságügyi minisztérium most azt ellenőrzi, hogy a Gore által gyűjtött több millió dol­lárból valóban jutott-e közvet­lenül bizonyos jelölteknek. Vizsgálat tárgya az is: adakoz- tak-e a demokraták részére egy kaliforniai buddhista gyüleke­zet tavalyi találkozóján, ame­lyen Gore is jelen volt? Vallomása szerint Gore nem tudott arról, hogy kalapoztak volna a nevében. S arról sem, hogy amikor két éve a kam­pányban telefonon pénzt gyűj­tött a pártjának, tévedésből 24 dollárt és 2 centet alelnöki hiva­tala telefonjaként számoltak el. A törvény ugyanis tiltja, hogy közhivatal költségére pártpoli­tikai ügyekben telefonáljanak. Tüntető birkák Nizzában. Kétezer gyapjas jószágot tereltek pásztoraik a francia Ri­viérára, így tütakozva az ellen, hogy a közeli Mercantour nemzeti parkból megszökő védett farkasok előszeretettel dézsmálják a juhokat. fotó: feb/reuter Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Nézze meg a csontját, kérje meg a kezét • Csütörtökön kell megbetegedni • Nővé tett, de gyerek maradt • Utódot a doktortól, szerelmet a férjtől Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin!

Next

/
Oldalképek
Tartalom