Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)
1997-09-30 / 268. szám
2 Dünántúli Napló Világtükör 1997. szeptember 30., kedd Hírcsatorna Tanévnyitót tartottak Kolozsvárott a Babes-Bolyai Egyetemen. A román kormány 50 kiegészítő helyet alakított ki a jogi karon, ahol idén először kaptak külön keretet a magyar nemzetiségű jelentkezők. Funar- alkotmánysértésre hivatkozva- nagyszabású tüntetést hirdetett a tanévnyitóra, de végül csak mintegy 20-30 embert sikerült mozgósítania. Új cseh KRESZ. Október Éjétől lakott területen óránként 50 kilométerre mérsékelik, autópályán pedig 130-ra emelik a megengedett legnagyobb sebességet. Jövőre viszont az eddigi 400 helyett 800 koronába kerül az autópálya-matrica. Egyidejű tárgyalásokat kíván sürgetni belgiumi és luxemburgi látogatásán Emil Constantinescu román államfő: a különböző európai szervezetek vezetőinél, valamint vendéglátóinál ismételten fel kíván lépni annak érdekében, hogy az Európai Unió egyszerre kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat az összes jelölt országgal. Egy éven belül elképzelhetőnek tartja Benjamin Netanjahu, hogy megállapodást köt a palesztin területek végső státusáról. ,Jövőre teljes egyetértésre fogunk jutni, s egyúttal esetleg végső megállapodásra” - mondta az izraeli miniszterelnök egy televíziós inteijúban. Oroszország több szakaszban összesen 500 tonna magasan dúsított uránt és közel 50 tonna plutóniumot von ki a katonai arzenálból, a nukleáris leszerelés folyamatával párhuzamosan- közölte Borisz Jelcin a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség éves konferenciájához küldött üzenetében. Felhőszakadás söpört végig vasárnap este a Maláj-félszigeten, amelyet az indonéziai erdőtüzek miatt hetek óta sűrű füstfelhő bont. A keleti szél kíséretében érkezett csapadék valamelyest megtisztította a levegőt. Tíz katona vesztette életét hadgyakorlat közben a Havannához közeli Managua körzetében. Hivatalos forrásból csak annyit közöltek, hogy a szerencsétlenség egy vízi akadály leküzdése közben következett be. Che Guevara ellen 1954-től kezdve egészen 1967-ben bekövetkezett haláláig kémkedett a CIA és az FBI. A gerillaharcos meggyilkolását is a CIA rendelte el. Mindez azokból az FBI-dossziékból derült ki, amelyeket két amerikai ügyvéd, Michael Ratner és Steven Smith hozott nyilvánosságra. Magyar és spanyol műszaki katonák közös „bevetésen” Helyreállítják a mosztari hidat Mosztarban a magyar és spanyol műszaki katonák hétfő délután megkezdték a boszniai háborúban szétlőtt Oreg-híd helyreállítását. A művelet mostani első szakaszában a Ne- retva parti bosnyák település jelképének számító építmény víz alatt lévő, többtonnás darabjait emelik ki a partra. A horvát tüzérek által 1993 novemberében szétlőtt híd helyreállításának megkezdésénél jelen voltak a szarajevói vezetés és az SFOR-erők képviselői is. A magyar műszaki alakulat búvárainak felmérése alapján a szakértők megállapították, hogy a híd hiányzó darabjainak mintegy 70 százaléka található meg a Neretva vizében, s egyes tömbök súlya eléri az ötven tonnát is. A munkálatok költségeit Szaúd-Ará- bia kormánya fizeti. A kőtömbök kiemelését egy 90 tonna teherbírású daruval végzik, a munka a tervek szerint mintegy fél évig tart majd. A felújítás második - több évig tartó - szakaszában kerül sor a híd szerkezetének nemzetközi segítséggel történő teljes újjáépítésére. Amikor a magyar műszaki kontingens a felmérést megkezdte, a Hídépítő Vállalat szakemberei is jelen voltak. A budapesti cég fölajánlotta, hogy ingyen elkészíti a tervdokumentációt, ha a helyreállításra megkapja a megbízást. * Tabajdi Csaba államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője tegnap Eszékre, Csúzára és Kórógyra látogatott. A magyar politikus a főként magyarok lakta szlavón településeken részt vett az ott élő magyar nemzeti kisebbségnek adományozott vetőmagsegély szétosztásán és a kórógyi menekülés 6. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen. Európai csúcsot tartanak Párizsban Fontos döntések a nemzeti kisebbségek védelméről Az Európa Tanács 40 tagországának állam- és kormányfői - köztük Horn Gyula - október 10-én és 11-én Párizsban rendezik meg második csúcstalálkozójukat. A csúcs témáiról munkatársunk az ET székhelyéről, Strasbourgból tudósít. Az egységesedés felé haladó Európában minden eddiginél fokozottabb szerep jut a különböző integrációs szervezeteknek, amelyek munkamegosztásában alapvető feladatok jutnak a legrégebbinek: az Európa Tanácsnak. Braun Gyula nagykövet tájékoztatása szerint hazánkat az új demokráciák közül elsőként vették fel a szervezetbe, ahol gyakorlatilag már a jóval szű- kebb „klub”, az Európai Unió tagjainak megfelelő bánásmódban részesülünk. A jövő heti csúcstalálkozó abban különbözik a három évvel ezelőtt Bécsben megrendezett találkozótól, hogy ezúttal az egyén érdekeit helyezi a középpontba, és felrajzolja az új Európa képét. Ennek megfelelően elsősorban a demokrácia és az emberi jogok kapcsolatáról, a nemzeti kisebbségek jogairól, az állampolgárok biztonságáról, a demokratikus értékekről és a kulturális sokszínűségről, valamint Európa történelmi örökségéről lesz szó. Az elmúlt héten már e szellemben hozott fontos döntéseket Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, amelynek egyik alelnöke Bársony András, az ország- gyűlés külügyi bizottságának MSZP-s alelnöke. A közgyűlés - a hazánknak címzett heves szlovák vádaskodások ellenére is - elfogadta a nemzeti kisebbségek védelméről készült jelentést, amely kifejezetten jó példaként hozta föl a magyar-román kapcsolatok látványos javulását, miközben elmarasztalta Szlovákiát Budapest és Pozsony viszonyának hűvösségéért. Gyulay Zoltán Tömeges karambolok A sűrű ködben hétfő délelőtt tömeges autó- karambol-sorozat következett be a Párizst Normandiával összekötő autópályán. Rouentól nyugatra egy völgyben a tej szerű ködben mintegy félszáz gépkocsi rohant egymásba mindkét irányban. Négy különböző helyen, de egymástól alig 2 kilométerre következett be a súlyos közlekedési baleset, amelynek legkevesebb kilenc halottja és több tucat sebesültje van, közülük többek állapota válságos. A francia hatóságok emberek százaival igyekeztek menteni a sérülteket, akik közül nagyon sokan beszorultak összetört járművükbe. Őket lángvágókkal próbálták meg kiszabadítani. A mentők helikoptereinek repülését erősen nehezítette a köd, ezért a helyszínen mentősátrakat állítottak fel a sérültek ellátására. Az összeütközésekben egy üzemanyag-szállító kamion is kigyulladt, a szétömlő benzin több gépkocsit felgyújtott. A lángokkal a nagy erőkkel kivonult tűzoltók még órák múltán sem tudtak megbirkózni. Az A 13-as autópályát mindkét irányban lezárták, ezért hatalmas torlódások alakultak ki a környék útjain. Több száz autó ütközött fotó: feb/reuter Hírháttér Québeci kérdőjelek Éljen soká a szabad Québec! Harminc év távolából is visszhangoznak (sőt, kihatnak még a mai politikára is) a volt francia államfő, Charles De Gaulle jókora vihart kavart szavai, amelyekkel 1967-ben, kanadai útján a francia nyelvű tartomány önállóságának ügyét köszöntötte. A hajdani viták napjainkig sem ültek el, és minden olyan alkalommal, mint amilyen Lucien Bouchard québeci miniszterelnök mostani párizsi látogatása, újból fellángolnak. A föderális rendszer dilemmáival szembenézni kénytelen kanadai vezetés számára Québec a legfőbb gond, amely nem újkeletű. A francia gyarmatosítók a XVI. század kezdetétől a mai Kanada kiterjedt területeit ellenőrizték, ám hódításaikról az 1763-ban kötött párizsi békében le kellett mondaniuk a britek javára. Québec hétmilliós népességének java része (csaknem hatmillió) francia nemzetiségű, ám ők - bármennyire ragaszkodnak kulturális gyökereikhez — csak egy kisebbség Kanada angol nyelvű tengerében. Québecet már évek óta „különleges entitásként" kezeli a kanadai alkotmány, de ettől nem halkult el a még nagyobb önállóságot, netán teljes függetlenséget sürgető szeparatista csoportok hangja. Sokan és sokszor kongatták meg a vészharangot Kanada egységes állami léte fölött, de a különválás még várat magára: az újra meg újra megismételt referendumok sorában legutóbb az 1995-ben rendezett népszavazáson bizonyosodott be, hogy a szétválást a lakosság többsége ellenzi. Szondy Gábor Nem sikerült „a nagy alku” Amerika húzódozik kifizetni a tartozását Az anyagi gondokkal küszködő ENSZ-ben most az Egyesült Államok adósságának behajtása az egyik legfontosabb feladat. Kofi Annan főtitkár takarékos- sági intézkedései ellenére Clinton elnök nehezen boldogul az amerikai szenátussal, amely még újabb feltételekhez kötötte a tartozás egy részének megfizetését. Madeleine Albright külügyminiszter a minap közölte: Amerika 819 millió dollárt hajlandó fizetni, amennyiben - egyebek mellett - az USA-ra a világszervezet költségeinek egynegyede helyett csak egyötöde hárul a jövőben, s a béke- fenntartó tevékenység finanszírozásából is legfeljebb csak 25 százalékot terhelnek az USA- ra. Albright asszony „a nagy alku” néven emlegette országa és az ENSZ között kötendő megállapodást. Eközben a közgyűlésen Jacques Poos luxemburgi külügyminiszter az Európai Unió nevében hangoztatta, hogy a 15 tagország (amelyekre együttvéve az ENSZ költségeinek 35 százaléka jut) „rendben és időben teljesíti befizetéseit”. Robin Cook angol külügyminiszter már nem volt ennyire udvarias, amikor a CNN-ben azt nehezményezte, hogy miközben saját országa eleget tesz befizetési kötelezettségeinek, mások nem ezt teszik. Ferenczy Europress A1 Gore a 2000. évi választásokra készül Máris támadják a jó hírét A népszerű amerikai alelnök hírneve - mindeddig - csorbítatlan. Bili Clinton helyettese így joggal gondol arra, hogy három év múlva esetleg ő költözhet be a Fehér Házba. Az ellenzéki republikánusok máris megpróbálják megtépázni Al Gore jó hírét. Az alelnök ugyanis a korábbi kampány idején telefonon kért és kapott pénzeket a Demokrata Párt számára a támogatóktól. A törvény azonban előúja, hogy az effajta „puha” pénzeket csak a kampány általános céljaira használhatják fel. A korlátozott összegű „kemény” pénzekből viszont a jelöltek önállóan is részesülhetnek. Az igazságügyi minisztérium most azt ellenőrzi, hogy a Gore által gyűjtött több millió dollárból valóban jutott-e közvetlenül bizonyos jelölteknek. Vizsgálat tárgya az is: adakoz- tak-e a demokraták részére egy kaliforniai buddhista gyülekezet tavalyi találkozóján, amelyen Gore is jelen volt? Vallomása szerint Gore nem tudott arról, hogy kalapoztak volna a nevében. S arról sem, hogy amikor két éve a kampányban telefonon pénzt gyűjtött a pártjának, tévedésből 24 dollárt és 2 centet alelnöki hivatala telefonjaként számoltak el. A törvény ugyanis tiltja, hogy közhivatal költségére pártpolitikai ügyekben telefonáljanak. Tüntető birkák Nizzában. Kétezer gyapjas jószágot tereltek pásztoraik a francia Riviérára, így tütakozva az ellen, hogy a közeli Mercantour nemzeti parkból megszökő védett farkasok előszeretettel dézsmálják a juhokat. fotó: feb/reuter Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Nézze meg a csontját, kérje meg a kezét • Csütörtökön kell megbetegedni • Nővé tett, de gyerek maradt • Utódot a doktortól, szerelmet a férjtől Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin!