Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)
1997-09-30 / 268. szám
1997. szeptember 30., kedd Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 Jövőre több pénz marad az önkormányzatoknál Elmaradtak a csődök Az idei 497 milliárd forinttal szemben jövőre 583 milli- árdra számíthatnak az ön- kormányzatok az államtól, de az érdekszövetségek ennél több mint 50 milliárddal többet igényelnek. Kuncze Gábor belügyminiszter tegnap, a Budapesten tartott V. önkormányzati napon elmondta: a legdinamikusabban az állam által a személyi jövedelemadóból átengedett rész növekszik: a keret 40 százalékát „visszaosztják”. Ennek fele közvetlenül a keletkezés helyén marad, másik részét a rászoruló településekhez juttatják el. A miniszter megjegyezte, hogy nem váltak be a tömeges önkormányzati csődöket jelző jóslatok. Eddig összesen hét helyhatóság került csődbe hitelfelvételi hibája miatt. A kormányzat továbbra is szigorú gazdálkodást igényel az ön- kormányzatoktól, amelyeket társulásokra, továbbá az eszközök és források ésszerű hasznosítására ösztönöz. A cél az, hogy a szervezetileg és a hatáskörében is megerősítendő Állami Számvevőszék háromévente lehetőleg minden ön- kormányzatnál átfogó ellenőrzést hajtson végre, így is segítve munkájukat. Horn Gyula miniszterelnök a résztvevőket köszöntő levelében a hivatalok ügyfél-barát működésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Karsai Péter, az Önkormányzati Szövetségek Tanácsának elnöke nagyobb lehetőségeket igényelt az önkormányzatok számára az érdekegyeztetéseknél. A hágai döntés a t. Ház előtt Kedvező pozíciók, minden út a tárgyalóasztalhoz vezet Horn Gyula tegnap levélben fordult szlovák partneréhez, s azt javasolta, hogy a két fél legkésőbb október végéig kezdje meg a tárgyalásokat. A magyar kormányfő arról a véleményéről tájékoztatta Vladimir Meciart, hogy »jóhiszemű és érdemi konzultációkat kell folytatnunk az elfogadható megállapodás érdekében”. A Hágai Nemzetközi Bíróság döntéséről a parlament hétfői ülésén szólt a miniszterelnök. Kiemelte: a magyar kormány nem tekinti kudarcnak az ítéletet, mert jogi alapot teremt a bősi kérdés rendezéséhez, lehetőséget biztosít a korrekt megállapodásra Magyarország és Szlovákia között.- Semmi értelme további pártpolitikai vitákat folytatni a kérdésről - hangsúlyozta. - Össze kell fogniuk végre az ország tudósainak és környezetvédőinek, a helyzet rendezése az egyetlen járható út. A Meciamak küldött levélben a kormányfő azt is jelezte: meg kell állapodni a vízszint, a vízmegosztás, a vízenergia, a környezetvédelem, a biztonságos hajózás, az árvíz és a jégzajlás elleni védekezés kérdéseiről. Torgyán József (FKGP) a hágai ítéletet részben méltánytalannak, részben igazságtalannak nevezte, amit szerinte az okozott, hogy nem volt megfelelő a képviseletünk Hágában. Szent-lványi István (SZDSZ) támogatta a miniszterelnök által kifejtett álláspontot. Pokomi Zoltán (Fidesz) úgy vélte, a hágai döntés kedvező tárgyalási pozícióba juttatta Magyarországot. Demeter Ervin (MDF) szorgalmazta, hogy a konzultációs bizottságot az országgyűlésnek rendeljék alá. Szekeres Imre (MSZP) elismerően szólt arról, hogy mind a hat parlamenti frakció kiállt a tárgyalás mellett. Szabó Iván (MDNP) kérte, hogy a pártok szakértőit is vonják be a tárgyalások menetébe. S. Á. Nem vesznek részt a mai érdekegyeztetésen Tiltakozik az EDDSZ Azonnali tárgyalásokat kezdeményez a miniszterelnöknél az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szak- szervezete a jövő évi, kétesnek ítélhető bérfejlesztés és a kórházakban elindult tömeges elbocsátások miatt. A szakszervezet országos vezetősége - érzékelve a helyzetet - tegnapra rendkívüli ülést hívott össze. Dr. Gulyás Judit főtitkár az ott elhangzottakról elmondta: az EDDSZ a korábbi tárgyalásain azt képviselte, hogy 1998- ban a tényleges inflációt legkevesebb 3 százalékkal haladja meg a keresetnövekedés. Most azonban - a központi költség- vetés tervezetének ismeretében - nem látnak biztosítékot, hogy a szociális intézményekben dolgozó mintegy 52 ezer alkalmazott bére elérje ezt a szintet. A 160 ezer dolgozót érintő egészségügyi ágazatban a bér- tárgyalások még meg sem kezdődtek, az EDDSZ ezért nem vesz részt a mai közalkalmazotti érdekegyeztetésen. Az elmúlt héten Somogy és Nógrád megyében megkezdődött, de félő, hogy országos méretűvé váló tömeges kórházi elbocsátások kapcsán Gulyás Judit kifejtette:- A népjóléti miniszter nemrég azt nyilatkozta, hogy központi ágy- és létszámcsökkentést nem terveznek, de ezt a népszerűtlen feladatot a jelek szerint az önkormányzatokra és a kórház vezetőkre ruházták át. N. Zs. Szekszárdi húsosok Budapesten. A fővárosban tüntetett tegnap a szekszárdi Metraco Rt. csaknem 600 dolgozója. A tütakozó akciónak az volt a célja, hogy felhívják az ÁPV Rt., illetve a kormány figyelmét kiszolgáltatott helyzetükre. Petíciójukat először a német nagykövetségen nyújtották át. fotó: feb/kallus györgy Még két hét az ívek ellenőrzése A sziszifuszi munka első része kész Lezárult a földtulajdonlással kapcsolatos népszavazást kezdeményező ívek feldolgozásának első szakasza. Mától a számítógépes adatbázis és az aláírásgyűjtés helyszínén készített adatlapok összehasonlítását kezdik meg a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatalban. Kóbor Józseftől, a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal főosztályvezetőjétől megtudtuk: az elmúlt tizenkét napban a hivatal mintegy hatvan munkatársa dolgozott váltott műszakokban a 32 kötetet megtöltő, több mint 280 ezer aláírást tartalmazó ívek adatainak hitelesítésén. A legnagyobb feladatot az adatok hitelesítésekor személyi számok számítógépre vitele jelentette. Ma megkezdik a hitelesítés munkájának második szakaszát. Ennek során szúrópróbaszerűen ellenőrzik egyes aláírásoknak - az állampolgárok más iraton szereplő kézjegyének az összevetésével - a hitelességét is. Kóbor József arról nem nyilatkozott, hogy az eddigi ellenőrzések milyen eredménnyel jártak. Csupán azt erősítette meg, hogy a hitelesítéshez még szükséges kontrollt a törvény által előírt harmincnapos határidőn belül, azaz október 13-ig befejezik. (újvári) Hazánkban 234 éve volt az olaszországihoz hasonló erejű földrengés Törésvonalak nálunk is vannak Gyakorlatilag nemigen kell tartanunk tőle, elvileg azonban nálunk is bármikor előfordulhat az olaszországi földrengéshez hasonló természeti katasztrófa. Előrejelezni egyelőre a világ egyetlen országában sem tudják a fenyegető veszélyt. Tóth László szeizmológus emlékeztetett arra a jelenségre, hogy Európa és Eszak-Ame- rika évente mintegy 2 centimétert távolodik egymástól, vagyis az Atlanti-óceán gigantikus medre tágul, „nyílik” és ez igen erőteljes földmozgásokat idézhet elő. Hasonló törésvonalak szabdalják a föld kérgét a mediterrán országok - így Olaszország - térségében, s jut belőlük a peremvidéknek számító hazai területekre is. A rengések által okozott kár rendszerint jóval nagyobb, ha a földmozgás epicentruma, középpontja a felszínhez viszonylag közel, illetve ha nem a tengerben, hanem a szárazföldön helyezkedik el. Hazánkban 1763-ban Komáromban pusztított az olasz- országihoz hasonló erejű természeti katasztrófa. 1956-ban Dunaharasztiban 5,6-es, 1985- ben pedig Berhidán 4,7-es erősségű földmozgást regisztráltak. A már érezhető, 2-es fokozatú rengés nálunk 3-5 évente fordul elő, míg a jelentősebb kárt okozó 5-ös, 6-os földmozgástól átlagban 10-12 évente kell tartanunk. A szakember szerint törésvonalak húzódnak Komárom városa és a Balaton északi része között, Visegrád és a Duna közötti keskeny területen, a Balatont Péccsel összekötő képzeletbeli egyenes mentén, valamint Békés és Eger városának körzetében. Ezeken a területeken elvileg erősebb rengésre is lehet számítani, de lehetséges, hogy évtizedeken át mozdulatlan marad a föld. Takács Mariann Hírcsatorna MSZP-frakcióülés. A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja Baráth Etelét delegálja abba a hatpárti parlamenti ad hoc bizottságba, amely a hágai bíróság döntése nyomán előkészíti a szlovák féllel folytatandó-tárgyalásokat. Elutasított javaslat. A szabaddemokraták nem tudják elfogadni Szájer József fideszes képviselő népszavazással kapcsolatos módosító indítványát, hogy a polgárok külön döntsenek a tisztán magyar tulajdonú gazdaságok és a külföldiek földvételéről. A javaslat véleményük szerint megkülönböztető és megvalósíthatatlan. Elismerés az MDF-nek. A Kereszténydemokrata Világ- szövetség elnöke, Ricardo Arias Calderón egyetért az MDF céljaival, tevékenységével, s úgy ítéli meg, hogy a párt megfelelően képviseli a kereszténydemokrata értékeket. Ezt a nemzetközi szervezet vezetője, aki részt vett a tízéves jubileumi megemlékezésen, a Magyar Demokrata Fórum tegnapi sajtótájékoztatóján jelentette lti. Szorosabb kapcsolatok. Élénkültek és újabb területekre terjedtek ki a határon túli magyarsággal a hazai települések kapcsolatai - állapították meg tegnap Tatabányán egy kétnapos konferencia nyitányán, amelyen a szomszédos országokban működő magyar polgármesterek is részt vesznek. Eltűnő vámok. A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás az ipari vámok gyorsított ütemű lebontását irányozza elő úgy, hogy a közép-európai országok közötti kereskedelembe bevont termékek túlnyomó részénél a vámlebontás az ezredfordulóig befejeződik. Hazahozott értékek. A Dooms Hungarica Scientiarium et Artium elnevezésű intézmény, illetve ösztöndíjrendszer ünnepélyes megnyitóját tegnap tartották a Professzorok Házában. A Domus Hungarica egyik fő célja, hogy a külhoni magyar kutatók hazahozzák és itthon kamatoztassák külföldön elsajátított ismereteiket, szakmai kultúrájukat. Száztíz riasztás. Befejeződött a viharjelzési idény a Balatonon és a Velencei-tavon. Az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Viharjelző Obszervatóriuma és a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság Fényjelző Szolgálata május 1-jétől szeptember 30-ig összesen 110 esetben adott ki előzetesen viharjelzést, és ezek 90 százalékban beigazolódtak. Létminimum alatt él az idősebb nyugdíjas korosztály jelentős része Több mint 3 millió hazai ünnepelt Régi igazság, hogy nem a kor számít, hanem az, ki hány évesnek érzi magát. Am az évek terhe a legfiatalosabb idősek vállát is nyomja, már csak azért is, mert az 55-60-on túli korosztály nagy része kisnyugdíjas, nehéz anyagi viszonyok között él. Október elseje a nyugdíjasok világnapja. Ebből az alkalomból arról kérdeztük dr. Balogh Miklóst, a KSH elnökhelyettesét, hogy a legújabb statisztikák szerint mekkora a nyugdíjasok tábora, hogyan él ez az idősebb generáció.-Hazánkban jelenleg mintegy 3,1 millió nyugdíjast tartunk számon - mondja az elnökhelyettes. - Túlnyomó többségük, pontosan 89,8 százalékuk saját jogú nyugellátásban részesül. E több mint 2,7 millió idős ember 61,2 százaléka öregségi, 28,6 százaléka pedig rokkantsága miatt részesül nyugdíjban. Rajtuk kívül özvegyi nyugdíjat további 8,1 százalék, mezőgazdasági szövetkezeti járadékot 1,5, míg baleseti járadékot 0,6 százalék kap.-Mennyi jelenleg az átlagéletkor Magyarországon ?- Férfiaknál rendkívül alacsony, mindössze 65,3 év. Megjegyzem, 1994-ben megállt az életkor csökkenésének tendenciája, s azóta némi javulás is tapasztalható. A nők átlagéletkora 74,5 év. E két adatot egybevetve is jelentős az elmaradásunk a fejlett nyugateurópai országoktól. Most az a sajátos helyzet alakult ki, hogy bár nálunk aránylag rövid idő adatik a nyugdíjba vonulás utáni pihenésre, a kor szerinti összetételt tekintve az öregek országa vagyunk.- Mekkorára tehető' azok száma, akiknek a nyugdíja - ahogy mondani szokás - az éhenhaláshoz sok, a megélhetéshez kevés?- Mintegy negyedmillió kisnyugdíjas járadékából csak létminimum alatti életvitelre futja. Több százezren vannak azok, akik 25-30 ezer forintos nyugdíjban részesülnek. Végül még egy jellemző adat: több mint 128 ezer nyugdíjas „tovább szolgál”. (szalóky) Születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon, régiók szerint x (1996)* . É Közép(Gyóf-Moson -Sopípn, Vas, 71,00 év és felette lü 70,51 és 70,99 év között 1 70,20 és 70,50 év között M 70,19 év és alatta Forrás: KSH férfi, nő együtt Az utóbbi 2-3 évben megállt a csökkenő tendencia
