Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)
1997-08-30 / 237. szám
1997. augusztus 30., szombat Háttér - Riport DÜinántúli Napló 9 Az alattomosságot nem könnyen viselem Interjú Horn Gyula miniszterelnökkel, a Magyar Szocialista Párt elnökével A hazai pártok sorában a legutóbbi választásokon ritkán tapasztalható fölénnyel - abszolút többséggel - nyert a Magyar Szocialista Párt. Sokan jósolták, hogy a nehéz és meglehetősen bonyolult gazdasági-belpolitikai helyzet felmorzsolja e pártnak is a népszerűségét, hasonlóképpen, mint az ahogyan a korábbi koalíció pártjaival is történt. E jóslat - bár a népszerűség csökkent - eddig nem jött be. Többek között erről is kérdeztük Horn Gyula miniszterelnököt, az MSZP elnökét.-Miniszterelnök Úr! Miképpen értékeli a kormányzat az elmúlt közel három és fél esztendő munkáját? Az ellenzék sikerpropagandáról beszél, a kormányzó koalíció viszont sikerekről. Kinek van igaza ?- Rendkívül nehéz időszakban kezdte munkáját a kormány, hiszen rosszabb volt az ország gazdasági helyzete, mint amire számítottunk. Nem érzem sikerpropagandának azt, ha tárgyilagos külföldi megítélésekre hivatkozom, mi szerint pénzügyileg és gazdaságilag stabilizálódott az ország. A privatizálással sikerült átalakítani az iparszerkezetet, jelentős mértékben törlesztet1 tűk az államadósságot s felvettek az OECD-be. A térségbe áramló külföldi működő tőke 40 százaléka hazánkba jött. Magyarországot a befektetésre ajánlott országok közé sorolták, s meghívást kaptunk a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Az Európai Unió bővítésénél az első hat ország között jövünk szóba. Alapvető reformot kezdtünk el az államháztartásban, az igazságszolgáltatásban, az egészségügyben, a társadalombiztosításban. Nos, a tények magukért beszélnek. Szoros, kétoldalú kapcsolatokat akarunk- Magyarország tekintélynek örvend a nagyvilág előtt, térségünk politikai életének egyik kovászolója. A NATO-tagság közelségében és az uniós tagság reményében milyen feladataink adódnak, illetve milyen missziót vállalhatunk fel?-Magyarország a gazdasági reformok, a demokratizálás terén lépéselőnyben volt a térség más országaival szemben már a piacgazdaságra való áttérés előtt. Nagy részben ennek köszönhető, hogy az első körben csatlakozhat a kibővülő euroatlanti integrációs szervezetekhez. Igen kemény munkával és az ország lakosságának tiszteletre méltó áldozatvállalásával sikerült elérni, hogy alkalmasak legyünk a csatlakozásra. Az ország földrajzi helyzete, tranzitjellege lehetővé teszik, hogy a térség pénzügyi, szállítási, kereskedelmi elosztó központja legyen. A magyar munkások közismerten magas műszaki színvonala vonzó befektetési céllá teszi az országot. Ugyanakkor elismerten működőképesek a demokratikus intézményrendszerek. Mind a demokrácia megteremtésében, mind pedig az integrációs kapcsolatok építésében hatalmas tapasztalataink halmozódtak fel, amelyeket szívesen megosztunk szomszédainkkal. Magyarország a régió fejlődése szempontjából elengedhetetlennek tartja, hogy szomszédai is minél előbb betagolódjanak az európai gazdasági, politikai és védelmi rendszerekbe. Szoros kétoldalú kapcsolatokkal, a szolidaritás, a barátság elmélyítésével, az együttműködés fokozott bővítésével siettethetjük szomszédaink felkészülését és a csatlakozási alkalmasság elérését. Kényszerpályán mozgott a kormány- Személy szerint elégedett-e Ön a jelenünkkel, a magyar gazdasággal?- Bár már ott tartanánk! Ma még nagy baj lenne, ha elégedett lennék. Elégedett vagyok viszont a három év alatt megtett úttal, amely még akkor is nagy teljesítmény, ha tudjuk, mit lehetett volna jobban, egyszerűbben, gyorsabban és kevesebb hibával megcsinálni. A kormányzatnak azonban gyakorlatilag nem volt manőverezési lehetősége, kényszerpályán mozgott. A legsürgetőbb teendők szabták meg, mit tegyen. Nem lehetett ideológiai megfontolásokból késleltetni vagy elmulasztani bizonyos lépéseket. Amit azonban ígértünk, hogy rendbe tesszük- az-'OTszágötTés-'fe'lké“- szítjük az európai integrációra, teljesítettük.- Mennyiben segítették Önt a parlamenti szocialista frakció, illetve az MSZP meghatározó személyei? Kívülről úgy tűnik, hogy a közelgő választásokra készülve egyre markánsabban kirajzolódnak a párton belüli platformok, időnként kemény kritikával illetve a kormányt. Zavaró-e mindez a miniszterelnök-pártelnök számára ?- A frakciótól több gyakorlati, a frakción kívül - a különféle platformoktól például - több elméleti támogatást kaptam. A magam részéről támogatásnak tekintem a bíráló észrevételeket is, hiszen közös munkáról van szó. A párt életének, tevékenységének része a platformok működése. Azt tapasztalom, hogy a különféle szemléletű, megközelítésű csoportosulások a vitáikkal éppen az egységes cselekvést akarják elérni. A vitákban pedig természetes az - időnként kemény - bírálat, a nézetek, az elképzelések ütköztetése is. Érdemes azonban azt is figyelembe venni, hogy mindez nem vezet pártszakadáshoz, hatalmi vetélkedőkhöz, mint néhány más párt esetében. Zavart alkalmilag legfeljebb az önmutogató, parttalan szónoklatok okoznak, legyen szó akár pártmunkáról, akár kormányzati tevékenységről. Más a bírálat, más a személyeskedés- Melyik platform áll Önhöz a legközelebb, illetve kikkel nem ért egyet?- Erre a kérdésre a választ a kongresszuson és a platformok tanácskozásain elhangzott felszólalásaimban megtalálhatja. Mert én is bírálok. Néha panaszkodnak is, hogy talán túl szókimondóan, de nem embereket, nem valamelyik platformot, hanem konkrét nézeteket. Egyébként nyugodtan mondhatom, hogy platform-semleges vagyok.- Hogyan dolgozza fel a személyét ért támadásokat, ha azok a párton belülről fogalmazódnak meg, illetve ha az ellenzék bírálja Önt?- Más a bíráló észrevétel és más a személyeskedés. Az pedig nem számít, hogy ki és hol mondja, hanem, hogy mi annak a tartalma, mi a benne rejlő szándék. A személyeskedést, az alattomosságot nem könnyen viselem el.- Hány tagja van ma az MSZP-nek? Ebből mennyi Baranyában ?- A taglétszám nem mutat nagyobb ingadozást. Körülbelül harminchat-harmincnyolc- ezer az országos létszám. Élnézést, de a Baranya megyeit nem tudom pontosan. Másfél ezer körül lehet, ezt Önök Pécsett könnyebben ellenőrizhetik. (Pontosan 1456 - A szerk.)- Több szocialista párti képviselő szerint az MSZP a korábbi választásokon nyert vok- sokból sokat átadott koalíciós partnerének. Tényleg sokat?- A közvélemény-kutatási adatok nem ezt bizonyítják. Háromnegyed évvel a választások előtt egyébként is korai lenne erről nyilatkozni. A nem pártot, hanem programot vagy személyt választó, de bizonytalankodó szavazók egy része fordult el - meggyőződésem szerint átmenetileg - a szocialistáktól. Emberi tulajdonság; hogy mindenki szívesebben hallgatja a jót, mint a rosszat. Amíg nem sikerült helyreállítani a gazdaság egyensúlyát, a koalíciós pártok kevés jóval biztathatták a lakosságot. Felelőtlen ígérgetésekkel egy ideig lehetne támogatókat szerezni, ez azonban nem a mi stílusunk. Érzem a választók és a párttagság bizalmát- Foglalkozik-e a választások utáni visszavonulás gondolatával?- Két évvel ezelőtt előfordult, hogy a lemondás gondolatával foglalkoztam. Sokat járok az országban, különféle fórumokon találkozom az emberekkel, s az erősített meg, hogy éreztem a párttagság és a választók bizalmát. A soron következő feladat a választásokra való felkészülés. Ha a választások után is megkapom a kongresszustól a bizalmat, akkor folytatom.-Az MSZP a közvéleménykutatások jelenlegi állása szerint - bár némileg vesztett korábbi népszerűségéből -, ismét nyerő pozícióba kerülhet, hiszen fej-fej mellett halad a kisgazdákkal és a Fidesszel. Miként látja Ön ?- A Magyar Szocialista Pártnak kormányzati helyzetben sokkal nehezebb a dolga, mint ellenzéki pozícióban. Nem csupán a két évvel ezelőtti kényszerű lépések, hanem bármilyen késlekedés, bármilyen emberi hiba, még a váratlan nehézségek is azonnal elégedetlenséget váltanak ki. A választások során azonban a szavazók tapasztalataim szerint az összteljesítményt nézik. A bizalomnak nem csak egy- egy sikeres szereplés az alapja. A népszerűség hullámzó jelenség. Volt párt, amelyik 1992- ben 40 százalékkal magasan vezetett a népszerűségi listán, végül mégis kevesebb mandátumot szerzett 1994-ben a választásokon, mint négy évvel korábban, amikor előzmények nélküli, kevéssé ismert erőként megjelent a politikai életben. Kikkel képzelhető el az együttműködés?-Egy újabb MSZP-SZDSZ koalíció körvonalazódik-e, avagy más pártok között is partnerre találhatnak? Kik azok a politikusok a jelenlegi ellenzéki pártok körében, akikkel elképzelhetőnek tartja az együttműködést ?- Személy szerint elég sokan vannak, akikkel együtt lehetne dolgozni, de nem akarok neveket említeni. Az együttműködés amúgy is meghatározott kérdésekben szokott megnyilvánulni. Konszenzus, teljes egyetértés volt például a parlamenti pártok között Magyarország NATO- csatlakozásának kezdeményezésében. Ez azt bizonyítja, hogy bizonyos esetekben az egyébként még keményen vitázó, szemben álló politikusok között is lehet összhang. A jelenlegi koalíció működőképesnek bizonyult, a kormányzati ciklus végéig el tudja látni feladatát. Bármilyen, pártok közötti vagy személyek közötti együttműködésről a jövőben azonban csak a választási eredmények és a pártprogramok ismeretében tudok majd nyilatkozni. Ha a programok közel állnak egymáshoz, akkor van alap a közös munkához.- Melyek azok a pártok, amelyektől elzárkózik az MSZP?- Minden szélsőséges nézeteket valló, uszító, nemzeti vagy vallási ellentéteket szító párttól, csoportosulástól és politikustól a leghatározottabban elzárkózik az MSZP. Azt hiszem, neveket nem is kell említenem. A demokrácia, az emberi jogok tisztelete az alap, amelyen bármilyen közeledés bárkik felé elképzelhető.- Mit tart a szocialisták legfőbb teendőinek, melyek az újabb megmérettetésre készülő párt programjának legfontosabb elemei?- Májusi kongresszusunk üzenete a jóváhagyás volt. Hogy menjünk tovább azon az úton, amelyen elindultunk. Tegyük a dolgunkat, csak következetesebben és jobban. Az MSZP választási programja főbb elemeiben már körvonalazódott, de természetesen csak a választási kampány kezdetétől tekinthető véglegesnek. Magyarország felkészült az integrációra Teendőinket az ország előtt álló feladatok határozzák meg. Az euroatlanti betagolódás - a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás -, a gazdaság és az államháztartás korszerűsítése, a XXI. század kihívásaira való felkészülés kormányzati feladat, és ennek teljesítését, támogatását vállalja a szocialista párt. A szociálpolitikai intézkedések, a kiskeresetűek és nyugdíjasok életkörülményeinek javítása, az életminőség javítása, a kulturális élet, az oktatás további reformja és kibontakoztatása mind ebben a keretben képzelhetők el. Magyarország felkészült az integrációra, de sok olyan feladat áll még előtte, amely éppen a csatlakozások révén oldható meg. Azt azonban bizonyosra veszem, hogy az egyes emberekre, családokra háruló terhek nem növekednek majd, hanem fokozatosan csökkenni fognak. Egész munkánk ezt célozza. Kozma Ferenc Hodnik Ildikó jegyzete Petikék Az amerikai átlaggyerek 17 ezer gyilkosságot láthat a tévében, mire felnő. Egy német társa „csak” 14 ezret. Lassan a magyar gyerekek is felzárkóznak. Petikének nevezte a nyomozó azt a kiskorút, aki hat évvel fiatalabb, mindössze 11 éves társa ötletére megölt egy embert. Csak úgy. Mert nem akart összeesni magától. Védekezett. Az áldozat tanár volt, aki a kóbor kölyköket az utcáról szedte fel, hogy megetesse őket. Egyre több a kiskorú, a gyermekkorú bűnelkövető. Égyes amerikai szövetségi államban máris alacsonyabbra helyezték a büntethetőségi korhatárt, mert kiderült, hogy gyakran egyáltalán nem igaz, hogy a tizenéves fiatal ne lenne tudatában annak, mit is tesz. És ebbe ma már a gyilkosság is beletartozik. Persze Petikék mindig is lesznek, amíg a társadalom egyre közönyösebben siklik át a bűntények felett. Egy filmen látott haláleset látványa ma már szinte senkit nem ráz meg, sőt a véres híradójelenetek sem teszik tönkre senki emésztését. Manapság az emberek, úgy tűnik, inkább csak a szárnyasbetét-reklámokon háborodnak fel. Úgyhogy igazán ritkaság az olyan kamionsofőr, mint az, aki nemrég a televízióban is beszámolt két autó összeütközéséről. A tömeges karambolt hideg fejjel, józanul elkerülő sofőr sírva fakadt, amikor elmesélte, hogy az előtte egymásba rohanó kocsik utasai meghaltak. Félbe is vágták a mondatát, mintha szégyen lenne a tévében, hogy vannak még olyanok, akiket megráz és fölkavar két ember tragikus halála. Nem tudom, a Petikéknek elmondja-e valaki valaha, hogy az élet igenis érték. Mindenkié. A másé is. Krisnának öltöztetett kisgyerek a dhakai óriási Krisna-ünnepségen. Krisna születése napját minden évben komoly külsőségek között ünnepük meg a hinduk, sok ezren vonulnak végig ilyenkor az utcákon FEB-Reuters Twiggy: a piszkafa-imázs marad Amiről a mai szupermodellek, mint Crawford, Campbell vagy Schiffer csak álmodoznak, az a hatvanas évek sztárjának, Twiggynek sikerült. Ő nemcsak manökenként és fotómodellként, hanem énekesnőként, film- és színpadi színésznőként is karriert futott be. A Londonban, Lesley Homby néven született kislány 16 éves korában vált egycsa- pásra híressé, Twiggy (Pisz- kafa) néven, mert vékony, fiús alkatú volt. A légies modell a Beatlesszel együtt a boldog hatvanas évek szimbólumává vált, hiszen ő hozta divatba Mary Quant miniszoknyáját. Pályája következő állomása a film volt. Ken Russel rendezőt elbűvölte a lány hatalmas szeme és rábízta a Boyfriend című film női főszerepét. Ezután Ibsen és Tennessee Williams darabjaiban kapott szerepet, s ekkor ment férjhez egy amerikai színészhez, akit követett hazájába. Anglia sírt, hogy elveszíti szeretett Piszka- fáját, de ő a Broadwayn bizonyított: több musical főszerepét játszotta. Válása után visszatért Londonba, ahol másodszor is férjhez ment. Júniustól férje nevén, azaz Lesley Lawson-ként próbálkozik harmadszor is karriert befutni, méghozzá a színpadon. Első szerepét 47 évesen Noel Coward egyik komédiájában kapta. Az elmúlt évek alatt néhány kilót magára szedett, de - mint elmondta - harminc éve hiába próbál megszabadulni a Twiggy-imázstól. Barátai ma is így hívják, bár ma már nem illene rá ez a jelző. * i
