Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-20 / 197. szám

1997. július 20., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúl Jótett helyébe kést várj? Elmaradt tegnap Pécsett az EDDA-koncert. - Ilyen ezer év­ben egyszer fordul elő - mondja kérdésünkre Pataki Attila, az együttes frontembere. Mintha ez az eset is azt bizonyítaná: Attis körül mostanában nem megy minden a legsimábban. „ Tudatni szeretném, hogy eddigi életem során nem bűnö­zéssel kerestem a kenyerem, és ezután sem így fogom" - írja a kétrendbeli zsarolással gyanúsí­tott rockzenész, szerkesztősé­günkhöz eljuttatott, Jótett he­lyébe kést válj! című sajtóleve­lében. E levél előzményei min­denki előtt ismertek: Patakit 1996. október 28-án Laurencsik Nem tiszta a víz Megvizsgálta a Duna vízminőségét az Or­szágos Közegészség- ügyi Intézet vízmikro­biológiai laborja. Eszerint a Duna vize Bajánál és Dunaföld- vámál fürdőzésre to­vábbra sem megfe­lelő. (ns) Fórum kaszashow-val Agrárfórumot tartottak tegnap a Somogy me­gyei Orciban. Az elő­adások után aratóver­seny a fő attrakció - és pörköltfőzés várta a résztvevőket. (ns) Hagyomány Tegnap fejeződött be a Kelet-Mecsek Infor­mációs Iroda hagyo­mányőrző tábora Szászváron. A nem­zetközi találkozón népi mesterségekkel, agyagozással, népze­nével ismerkedhettek a résztvevők. (br) Újjáépül a templom Befejezéséhez közeleg a Tolna megyei Gyönk templomának restaurá­lása. Ma ünnepélyesen elhelyezik a templom tetején a keresztet, (ns) Tolvajok a faluházán Szombaton az esti órákban betörtek a belvárdgyulai polgár- mesteri hivatalba. Az elkövetők kazettákat, kihangosító berende­zést és egy diktafont zsákmányoltak, az anyagi kár több mint 70 ezer forint. (ns) Postát raboltak Siófok-Kilitiben teg­napelőtt egy bukósisa­kos férfi kirabolta a helyi postát. Miután a postai alkalmazottak bekapcsolták a riasz­tót, a rabló kirohant az épületből, és tettestár­sával egy motoron el­menekült. (ns) Frontálisan Baleset történt Fonyód belvárosában tegnap délután. Két autó fron­tálisan ütközött, az egyik kocsi utasát sú­lyos bordatörésekkel szállították kór­házba. (ns) László és Epres László feljelen­tették. Előbbinek Pataki felesé­gével közös borpalackozó cége volt. Vádja szerint a népszerű énekes egy budapesti lakásban azt javasolta neki, 50 százalé­kos tulajdonrészét csökkentsék 32 százalékosra, s ha nem megy bele, kiszögezik a bőrét a kerí­tésre. Epres azt állítja, megfe­nyegették: megölik fiával együtt, ha nem ismeri el a - szerinte sosem létezett - 22 milliós tartozását, és ha nem engedi, hogy Pataki ennek fejé­ben kivásárolja őt közös káefté- jük rá eső részéből. Sajtólevelében Pataki azt úja Laurencsikről, hogy állítólag (Folytatás az 1. oldalról) Turbó Boszi, Balatonlelle réme mopedjére ül és nyárias frizu- rájú, tagbaszakadt társaival együtt gyorsan bekerí­tik az épp arra járó né­met rendszámú autót. Amióta a fizetővendég­látás kikerült a szabá­lyozás alól, tehát nem utazási irodák patronál­ják őket, elszabadult a pokol. Helybéli és tá­volról érkezett bandák megverekedtek a he­lyekért, és ma már ők ajánlják a befutó ven­dégeknek ezt vagy azt a házat. A szigorú fellépés, no meg a szóban ígért alacsony árak - 5 DM/fő/nap - sokakat meggyőznek választá­suk helyességéről. Aztán a helyszínen - mire a kerítő a neki járó 1,5-2 DM jutalékkal már messze jár -, a háziak fel­teszik az első ártatlan kérdést: hoztak-e magukkal lavórt vagy szeretnének zuhanyozni néha? Igen? Az további 5 DM. Van-e ágynemű, vagy megteszi a puszta matrac? Mindenről lehet Zamárdi és Szántód vitája las­san már tragikomédiába illik. Szántód kiválásával már a leg­magasabb fórumok foglalkoz­tak, volt itt eredménytelen és hamisítással vádolt népszava­zás, tüntetés és útlezárás. Ide­genforgalmi látványosság lehet a két falu vitája. Ha nem a Balaton partján lenne ez a két település, akkor valószínűleg hetek alatt megol­dódik a probléma. Itt azonban pénzről van szó, méghozzá na­gyon sokról. Szántód - kiválá­sával - hatalmas értékeket „szakított el” Zamárditól. A legtöbb nyilatkozatban értéke­síthető, beépítetlen területekről esett szó, de ez nem teljesen fedi a valóságot. Az emlegetett terület ugyanis jelenleg nádas, nem akart elszámolni a pénzzel, aztán hosszas huzavona után Laurencsik mégis elismerte, hogy tartozik. Epres vádjaira Pataki Attila így válaszol: „1996 májusában kölcsönad­tam neki 22 millió forintot, amit házvásárlásra tartalékoltam." A kölcsönadásról szerződést ír­tak, a fedezet Epres László cégbeli 50 százalékos tulajdon- része volt. Az érvelés így foly­tatódik: „Epres nem tudta, vagy nem akarta visszafizetni a köl­csönt, ezért vállalkozásunkat megosztottuk. A vállalkozás egy fotoautomatákkal foglalkozó része Epres László kizárólagos tulajdonába került.” Pataki sze­szó, csak fizetni kell érte. A WC-használatért is, naná - vagy ott van pottyintó az udva­ron. Valami nem tetszik? Vadász Gábor, a Megyei Utazási Irodák Szövetségének elnöke több, mint elkeseredett.- Az olyan vendég, aki bejön az irodába, és szállást keres, gyakorlatilag megszűnt. Milli- árdok esnek ki még ezekben a sovány szezonokban is. Egy utazási irodában manapság 21 féle adót kell fizetni, rezsiről, tb-ről nem is szólva. 1997 szá­munkra a véget jelentheti. Az nem várható, hogy a közeljö­vőben házakat húznának fel a mocsaras részre. Ami valóban fontos mindkét községnek, arról már keveseb­bet beszéltek. Szántód ugyanis „magával vitt” egy több ezer négyzetméteres bevásárlóköz­pontot, két benzinkutat, a szán- tódpusztai skanzent, négy kem­pinget (igaz, ebből egy nem üzemel), valamint a Szántód- Tihany révet, ami mellett egész butiknegyed nőtt fel. Ez az igazi kár, nem a rét. Ebből ugyanis az iparűzési és idegen- forgalmi adót tekintve jelentős summákra tehet szert az a köz­ség, amelynek a birtokán van­nak az objektumok. A dolgok jelenlegi állása szerint ez a terü­let Szántódhoz tartozik. Za­rint ez csak az ő jóindulatának volt köszönhető. Állítja: mind­ezek után volt társa felhívta és megfenyegette őt, hogy tönkre­teszi. Leveléhez Pataki Attila egy dokumentumot is mellé­kelt. „Ezen dokumentum szerint Epres László és társai 1992. március 9-én fegyveres rablást követtek el Eugen Schikkler müncheni ékszer-nagykereskedő ellen. Az akta él, Epres úr mégis szabadlábon van és ártatlan embereket mocskol be” - írja Pataki. Valaki itt nagyon hazudik. Pataki Attila mindenesetre el­mondhatja magáról: „Kör kö­zepén állok.” N. F. utcai konkurenciával lehetetlen felvenni a versenyt, főleg, hogy a fekete turizmus ellen szinte semmit se tesznek se helyi, se országos szinten. Majd ha megtörténnek az első gyilkosságok és le­számolások, talán felfi­gyelnek! Az érdekeltek számí­tása szerint csak a déli parton több százan él­nek meg remekül ven­dégkerítéssel, és ha meg is bírságolnák őket - bár erre nem nagyon van példa -, röhögve pengetik ki a fiúk azt a rongyos 30 ezret. Fonyodón és Bala- tonmárián is dolgozik egy-egy társaság. Különösen mérgesek azokra, akik a fonyódi kempingbe igyekeznek. Ilyen „érteden” vendég esetében már előfordult, hogy leköpdösték, gázsprayvel az arcába fújtak. Azt már ne is említsük, hogy miközben autója tetejét verték ököllel, „rohadt fasiszta állat­nak” titulálták. Siófokon pedig baseball-ütővel vertek be egy szélvédőt. Méhes K. márdi viszont igényt tart a szomszéd község egy részére, mondván, az mindig is hozzá­juk tartozott. Major Gyula, Zamárdi pol­gármestere szerint Szántód soha nem volt több egy földrajzi el­nevezésnél. A vitatott területek mindig községéhez tartoztak, de a zamárdi polgárok belenyugod­tak a köztársasági elnök dönté­sébe, azaz Szántód önállósodá­sába. Azonban abba nem nyu­godhatnak bele, hogy ezáltal te­lepülésük ellehetetlenüljön, és az alig 300 lakosú Szántódé le­gyen minden. Véleménye sze­rint ezáltal Zamárdi 43 millió fo­rintos állami támogatásra szo­rulna. Szerinte az volna a leg­jobb megoldás, ha „Szántód visszabújna a csigaházába.” Zimmer Frei - mindent szabad?! Magyar gyapot után: busa Magas Rangú Hozzáértő Elvtársnak a hetvenes évek elején eszébe jutott: a Magyar tenger elalgá- sodása megakadályozható Busa elvtárs Kínából való idetelepítésével. Az ötvenes-hatvanas évek szellemi szőnyegbombázása, a magyar gyapot és társai után ezen már senki sem csodálkozott. Az algapusztító fehér- és a planktonevő pettyes busa ikráit összekeverték, de az így létrejött faj sajna planktonölővé vált. Busás haszon ... Ebben a percben tízmillió kilónyi busa úszkál legnagyobb tavunkban. Nálunk nem szaporod­nak, az állomány súlya mégis gyarapszik. Ez a halóriás, planktonevő lévén, csak röhög, ha hor­gon lévő kukacot lát. A halászat nehézségeit pe­dig az adja, hogy busáink a zaj irányába mene­külnek, sőt, ugranak. Dr. Gönczi János, a Bala­toni Halászati Rt. vezérigazgatója elmondta, ta­valy csak néhány tonnát fogtak ki. Esélyünk ak­kor lenne ellenük, ha valami általános depresszió, vagy egy kormányrendelet hatására mostantól nem növekednének. A busabomba veszélye ab­ban van, hogy nevezett halak nem lelkesednek a sűrű vízhőfok-ingadozásért. Az évi százmilliár­dos idegenforgalmi bevételünk nagy részétől, és egyedülálló természeti kincsünk tisztaságától fosztanának meg bennünket busáink, ha egy na­pon úgy döntenének: elegünk van, gyerünk föl a felszínre. Vajon mit fog érezni az a külföldi tu­rista, aki egy döglötthal-tárolót pillant majd meg a Balaton helyett? Finnországból állítólag két, busahalászatra alkalmas hajó érkezik októberben. Addig majd imádkozunk. N. F. Sok-sok pénz, nem mocsár a tét Az országút királyai Hetedik alkalommal rendez­ték meg a hét végén Szegeden és környékén a nemzetközi kamionos találkozót. A pén­teki nyitóeseményen 55 gép­óriás vonult végig a város rakpartján, ahol több mint 15 ezer érdeklődő gyűlt össze. Szombaton az eső ellenére háromezer ember látogatott el Dorozsmára, ahol 80 sofőr mérte össze vezetési tudását - és kamionvontató képessé­geit. A délután folyamán a jármű szépségversenyt és -ki­állítást tekinthették meg a nagy gépek szerelmesei, ahol eredeti amerikai „csőrös” kamionokat és technikai új­donságokat is láthattak. Az este nemzetközi countryfesz- tivállal zárult, melyen a házi­gazda magyar River együttes mellett sztárvendégként fellé­pett az amerikai énekes, Da­vid T. Coates is. A mai rendezvényekkel kapcsolatban Takács Viktor sajtófőnök elmondta, hogy a versenyzők Szeged egyik kőrútján gyorsulásban próbál­ják ki kamionjaikat. A klasz- szikus one on one, azaz egy az egy ellen erőpróbán kide­rül, hogy ki az országutak igazi királya. R. Z. A korcsok karrierje Van Pécs-Somogyon egy kft. Annak rendje-módja szerint bizonyos időközönként meg­telnek a kutyaketreceik köly­kökkel, jön a kamion és elvi­szi az ebeket Olaszországba. Engedélyezett, a szabályok betartására ügyelő tranzakció. Az állatkereskedelem tisztán pénzügyi oldala - minősíti az egészet Farkas Tamás, a Mi­sina Természet- és Állatvédő Egyesület elnöke. Van egy másik állatván- dorút, amelyet röviden így jel­lemezhetnénk: a fajkutyák al­konya. A német állatmentők már évek óta tartják a kapcso­latot a Misinával. Egy-egy itt­létük között azonban hónapok is elteltek, s mikor újból jöt­tek a pécs-somogyi men- helyre, sok kutyát továbbra is ott láttak. Pedig nagy a „fluk­tuáció”, eddig Farkas Tamá­sék 420 kutyának találtak gazdát. Hollandiában nem szeretik a nagy testű, fajtiszta kutyá­kat. Beltenyészetre, nehéz tar­tási körülményekre, kényel­metlenségre hivatkozva kere­sik a kisebb, kevert állatokat. Durván szólva a korcsokat. A német egyesülettel szerző­désben kötötték ki: a kivitt ebek tulajdonosa életük vé­géig a Misina, a pécsi állatvé­dők bármikor ellenőrizhetik a tartási körülményeket. Ez év márciustól 30 kutya talált így új gazdára. M. A. Rí LHÍIkct KOUOhjü"' zahardiírt kU2OÜUK t törvényé Karabinszky Gyula, az új te­lepülés polgármestere termé­szetesen nem osztja kollégája véleményét. Szerinte a zamárdi képviselő-testület a szakmai di­lettantizmus csúcsát érte el az elmúlt hónapokban. Az M7-es autópálya lezárását és az ehhez kapcsolódó tüntetéseket ko­molytalannak tartja, ráadásul ezzel sokat ártottak a zamár- diak az idegenforgalomnak is. Tegnapelőtt tárgyalóasztal­hoz ültek a két község vezetői. Leginkább a területi kérdés kö­rül folyt éles vita. Megállapo­dás azonban még nincs. Csak harag. Ny. Sz. Fotó: Lang

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom