Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-09 / 186. szám

6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1997. július 9., szerda Röviden FX98 Kötvény. Várhatóan nagy érdeklődésre számot tartó új termékkel bővíti a magyar befektetési piac pa­lettáját az OTP Értékpapír Részvénytársaság. Az egy­éves futamidejű, változó kamatozású OTP Bróker FX98 Kötvény jegyzéséből befolyt összeget a kibocsátó tőzsdei határidős és bank­közi piaci ügyletekbe, va­lamint részvényekbe kí­vánja fektetni. Ezek a befek­tetések rendkívül kockáza­tosak, ugyanakkor meglehe­tősen magas hozammal ke­csegtetnek. Fizetési mérleg. A Ma­gyar Nemzeti Bank legfris­sebb tájékoztatása szerint ez év áprilisában a folyó fize­tési mérleg 110 millió dollá­ros hiánnyal zárt Magyaror­szágon. Az első négy hónap halmozott deficitjét, amely 161 millió dollárral kisebb volt az előző év azonos idő­szakában kimutatott adat­nál, elsősorban az országba érkező működőtőke finan­szírozta. Még mindig hossz. Élénk forgalom mellett tovább nőttek az árfolyamok ked­den a Budapesti Értéktőzsde részvénypiacán. A BUX-in- dex 43 pontos emelkedést követően története során először maradt 7200 pont fölött a napi kereskedés vé­gén. A kárpótlási jegyek tegnapi záróára 800 forint lett. Közép-európai holding. Új tulajdonosa van a kelet­európai országok közül egyedül Magyarországon céget alapított és Baranyá­ban is működő Colonia Biz­tosítónak: a társaság nemré­giben összeolvadt A5£A- UAP csoport birtokába ke­rült. A világ vezető biztosí­tótársasága a hazai biztosí­táspiacon is jelentősen nö­velni akarja a részesedését, emellett azt a kiemelkedő szerepet szánja a magyar cégének, hogy szervezze meg a társaság közép-euró­pai holdingját. (I) Az MNB Hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 318,68 Francia frank 31,87 Japán jen (100) 167,08 Német márka 107,49 Olasz líra (1000) 110,35 Osztrák schilling 15,27 Svájci frank 128,93 USA-dollár 188,67 ECU 211,56 A monitorok több ezer komponensből állnak, ez sok beszállítónak biztosít munkalehetőséget Beszállítói kört épít ki a Nokia További finn munkáltatók érdeklődnek a pécsi lehetőségek iránt A már bevált finnországi együttműködés nyomán Pécsett is a Nokia gyárának közvetlen szomszédságában szeretne üzemet létesíteni két hagyományos Nokia-beszállító, a Segerström & Svensson és a Trafocomp. A termelés felfutásával a két cég mintegy 300 embernek adhatna munkát a megyeszékhelyen. A két partnercég a pécsi No­kia gyár területén kezdte meg működését, most azonban, a termelés beindításához meg­felelő ingatlant keresnek ma­guknak. Vezetőik, Lasse Vai- nio és Eero Mükinen tárgyalást kezdeményezett a pécsi ön- kormányzattal, cégeik ugyanis - ahogy Finnországban több helyen is - legszívesebben bé­relnének számukra alkalmas épületeket.-Nyitottak vagyunk az új munkalehetőséget teremtő kül­földi, így a finn befektetők felé is, a két cég kívánsága azonban nehéz helyzetbe hozott ben­nünket. Az egyik problémánk, hogy a Nokia gyár közelében nincs igazán alkalmas terület új üzemcsarnokok építésére. Ha a dolognak ez a része meg is ol­dódna, jelenlegi anyagi helyze­tében a város nem képes meg­finanszírozni a bérbe adandó épületek megépítését. Ezért ja­vasoltam a Segerström & Svensson, valamint a Trafo­comp képviselőinek, hogy ve­gyék fel a kapcsolatot a Pécsi Ipari Park Kht-val, a helyi ipar- fejlesztés keretein belül talán megoldás található problémá­jukra - mondta az ügyben la­punk megkeresésére dr. Páva Zsolt polgármester. A probléma megoldását sür­geti, hogy további két finn cég is érdeklődik a pécsi lehetősé­gek után. Mint Kari Kiiskinen, a Nokia Monitor Kft. vezetője hangoztatta, a partnerek egy­előre azt tapasztalják, hogy más magyar városokban sok tekin­tetben kedvezőbb a külföldi be­fektetők fogadtatása. Az érintettek tovább folytat­ják az egyeztető tárgyalásokat. Remény van arra, hogy egy pénzintézet, vagy fejlesztési cég bevonásával elhárulhatnak a financiális akadályok, ami iparfejlesztési és foglalkozta­tási szempontból egyaránt pozi­tív fordulatot adna az ügynek. K. E. - Fotó: Läufer A Kopint-Datorg Rt. félévi konjunktúrajelentése A műtét sikerült, a beteg túlélheti A magyar gazdaságban idén folytatódott a tavalyi év má­sodik felében megkezdődött lassú gazdasági növekedés - állapítják meg a Kopint-Da­torg Rt. kutatói idei második konjunktúrajelentésükben. A növekedés legfontosabb haj­tóereje a beruházási javakat gyártó ágazatok erőteljes, 70 százalékos bővülése. A kutatók az egész évet tekintve a beru­házások 10 százalékos fellen­dülésével és a fogyasztás 1,5 százalékos emelkedésével szá­molnak. A gazdaságkutatók korábbi jelentésükhöz képest most a GDP fél százalékkal nagyobb, azaz 2,5 százalékos növekedé­sére számítanak. Az inflációt éves szinten 18-19 százalékra becsülik, s bár a külkereske­delmi deficit 3 milliárd dollár fölé is emelkedhet, a folyó fize­tési mérleg 2 milliárd dollárra prognosztizált hiányát kezelhe­tőnek tartják. A kutatók úgy vé­lik, hogy ezek az adatok önma­gukban nem adnak okot gazda­ságpolitikai beavatkozásra. A Kopint-Datorg munkatár­sai szerint a gazdaság jövő évi kilátásait - így külső egyensú­lyának alakulását - kedvezőtle­nül befolyásolhatja, ha az inflá­ció letörésének egyoldalú esz­közévé ismét az árfolyam-poli­tika válik. Ez a hazai termelés nemzetközi versenyképességé­nek gyengüléséhez vezethet. . A Kopint-Datorg Rt. máso­dik konjunktúrajelentése az úgynevezett rendszerváltó or­szágok helyzetét is elemzi. Eszerint a gazdasági-társadalmi átalakulás nyolcadik évében több országban is, így Bulgá­riában, Romániában, Csehor­szágban és Szlovákiában olyan súlyos egyensúlyhiányok ala­kultak ki, amelyek kezelése las­síthatja, illetve megakaszthatja a már megindult növekedést. Oroszországban és Ukrajnában a depresszióból való kilábalás késlekedik. A gazdasági növekedésben Lengyelország áll a térség élén, ahol ugyancsak növekvő, de még kezelhető a külső egyen­súlyhiány. Több bevétel, kisebb hiány A központi költségvetés fo­lyamatai kedvezően alakul­nak. Júniusban 168 milliárd forint volt a bevétel, s ezzel szemben 183 milliárd fo­rintnyi kiadás állt. László Csaba, a Pénzügymi­nisztérium helyettes államtit­kára keddi tájékoztatóján el­mondta, hogy az első félév végére a központi költségve­tés hiánya 165 milliárd forint volt. A tárca szerint az sem okozna gondot az államház­tartásban, ha az év végére a két társadalombiztosítási alap hiánya elérné a 40 milliárd fo­rintot. A központi költségve­tés helyzete ugyanis várha­tóan 20-30 milliárd forinttal jobb lesz a tervezettnél. A minisztérium úgy ter­vezi, hogy jövőre a helyi ön­kormányzatoknak 17,5 száza­lékkal több központi forrás jut. Ez az 1998-ra tervezett inflációt figyelembe véve 4 százalékos növekedést jelent reálértékben, így - hangsú­lyozta a szóvivő - sem az idén, sem jövőre nem lehet számítani önkormányzatok tömeges csődjére. László Csaba rámutatott arra, hogy az elmúlt hónapok folyamatai azt érzékeltetik: a nyugdíjbiztosítási alapnál a gazdálkodást tekintve nem lesz gond, az egészségbiztosí­tási alapnál viszont a hiány je­lentősen meg fogja haladni a tervezettet. Ezért a PM már most egyeztet az önkormány­zattal, milyen lépésekre lenne szükség ahhoz, hogy a nega­tív tendenciákat valamelyest mérsékeljék. Folyamatosan javul a szennyvízhelyzet Pécsett A pellérdi szennyvíztelep naponta 60 ezer köbméter szennyvíz megtisztítására képes. A telep két ütemben épült, 1992-ben a mechani­kai tisztító, 1995-ben a bio­lógiai tisztító egység átadása történt meg. Jelenleg az utolsó munkafázis - az iszapkezeléshez kapcsolódó égetőberendezés próba­üzeme zajlik. A szennyvíztisztítási folya­mat a következő: A város szennyvize először gravitá­ciós módon a Megyeri úti te­lepre érkezik. Innen mintegy 5 km hosszú, 1000 mm átmé­rőjű vezetéken szivattyúk se­gítségével a pellérdi tisztító fogadó műtárgyába továbbít­ják. A tisztítás első lépése a mechanikai tisztítás. A rács- gépház és a homokfogó által kiválasztott anyagok konté­nerbe, majd szeméttelepre ke­rülnek. A hosszanti átfolyású előülepítőben felgyülemlik a primer iszap. A második tisztítási fázis­ban a biológiai tisztítást vég­zik el. Oxigén bevitelével a szennyvíz szervesanyagtar­talmának lebontásában köz­reműködő mikroorganizmu­sokat serkentik, amelyek eltá­volítják a foszfort és a nitro­gént is. A víz innen a megfe­lelő fertőtlenítés, klórozás után a Pécsi-vízbe távozik. A biológiai tisztítás után meg­maradt szekunder iszapot sű­rítik és a primer iszappal ösz- szekeverve centrifugával víz­telenítik, majd megszárítják. A szennyvíziszap-granulátu­mot végül por alakban, a cik­lonkemencébe fújják és elége­tik. Az iszapból maradt hamut vagy a szeméttelepen, vagy külön e célra kijelölt tároló­ban helyezik el. A hatósági előírások meg­határozzák, hogy a befoga­dóba - amely jelen esetben a Pécsi-víz - milyen összeté­telű, szennyezettségű vizet lehet beleengedni. A pellérdi telep biológiai tisztító egysé­gében a szennyvízből - töb­bek között - az algásodást okozó nitrogént és foszfort is el tudják távolítani. Ennek köszönhetően a távozó víz tel­jes mértékben megfelel az előírásoknak. A korszerű tisz­títórendszer alkalmazása foly­tán a minőség nyugat-európai színvonalú. A szennyvíz összetétele te­lepülésenként változik. Pécs viszonylag kedvező helyzet­ben van, mert a város iparát elsősorban élelmiszeripari üzemek jellemzik, melyek lé­nyegesen kisebb terhelést je­lentenek a tisztítók számára, mint a nehézipar által kibo­csátott melléktermékek, szennyező anyagok. A szennyvíztisztítás ennek elle­nére Pécsett is sokba kerül, hiszen a folyamatos üzemelte­tésen túl a szükséges javítá­sok, felújítások elvégzése is elengedhetetlen a hosszú távú működéshez. A Megyeri úti telepet 1933-ban helyezték üzembe, és a többszöri átala­kítások, korszerűsítések se­gítségével 1995-ig működött. Várhatóan az új pellérdi telep is legalább ennyi ideig képes lesz a pécsi szennyvíz tisztítá­sára. Ot százalékkal kevesebb vállalkozás Március végén 41 958 volt a Baranya megyei székhelyű regisztrált gazdasági szerve­zet, melynek alig több mint héttizede (közel 30 000 szer­vezet) tartozott a valóban működők köze - derül ki a KSH Baranya Megyei Igaz­gatóságának összesítéséből. A főbb működési formákban a regisztrált szervezetek számán belül a jogi személyiségű vál­lalkozások esetében 83%-ot, a jogi személyiség nélküli társ vállalkozásoknál 74%-ot tett ki a működőké. Az egyéni vállal­kozások körében ugyanakkor ez az arány mindössze kéthar­mados volt. Ez év elejétől március vé­géig az összes működő gazda­sági szervezetszám közel 5%- kal mérséklődött a megyében. Ezen belül a jogi személyiségű vállalkozások március végi száma 6%-kal több volt, mint a január 1-jén, a a jogi személyi­ség nélküli társas vállalkozá­soké pedig épp hogy megha­ladta azt. Az egyéni vállalko­zások száma ugyanakkor 9%- kal csökkent ugyanebben az időszakban. A társadalombiztosítás sza­bályaiban bevezetett módosítá­sok hatására már az elmúlt év első negyedévében is csökkent az egyéni vállalkozók száma, azonban főként a működők kö­rében ez kisebb volt az ideinél. Ahogy a járulékfizetésre köte­lezettek köre és annak mértéke emelkedett, úgy kényszerültek többen vállalkozói tevékeny­ségük megszüntetésére. (Ezen talán valamelyest enyhített a rendelet március végi módosí­tása). Március végén a baranyai székhellyel működő gazdasági szervezetek nagyság szerinti eloszlásában az év elejihez ké­pest mérséklődött a 10 főt és kevesebbet foglalkoztatók száma. Ez természetesen ösz- szefügg a kis létszámú egyéni vállalkozások számának csök­kenésével. Az összesen 9160 társas vállalkozáson belül ugyanakkor 4%-kal emelkedett a legkisebbek száma - s ará­nyuk meghaladta a 91%-ot - míg a többi létszám-kategóriá­ban a szervezetszám lényege­sen nem módosult. Jelentősen emelkedett ez év eltelt három hónapjában a nyilvántartott felszámolási el­járás vagy végelszámolás alatt álló társas vállalkozások száma. Március végén vala­mely fenti eljárás 935 jogi személyiségű, vagy jogi sze­mélyiség nélküli társas vállal­kozást érintett, számuk 150-nel volt magasabb, mint az év ele­jén. Az eljárás alatt álló vállal­kozások számának 47%-a volt kft., melyek száma 34-gyel (8%-kal), a 34%-ot képviselő betéti társaságok száma 108- cal (mintegy 50%-kal) emel­kedett. Ez utóbbi társasági formában a jelentős növekedés mögött elsősorban szintén a társadalombiztosítási jogszabá­lyok változása állhat. 25.000 20.000 15.000 40.000 A gazdasági szervezetek számának alakulása . március 31.) 5.000 Társas váll. Egyéni vállalkozás összesen Költségvet. és társadalombizt. Nonprofit és MRP szervezet Grafika: Baniie ‘ ' ___________________.___ M űködő % (

Next

/
Oldalképek
Tartalom