Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-09 / 186. szám

1997. július 9., szerda Nyugdíjasok Oldala Dünántúli Napló 7 A kendő, a kalap is véd a nagy melegtől FOTÓK: WÉBER - MÜLLER Az idősebbek érzékenyebbek Az időjárás változásait hozzá­vetőleg az emberek egyhar- mada megérzi. Amennyiben a 6Ó év feletti korosztályt nézzük, akkor csaknem 90 %-a reagál érzékenyen. Az egészséges fia­tal szervezet az időjárás hatá­sait általában jól ellensúlyozza, a betegek és az időskorúak erre kevésbé képesek. A különböző fronthatások a leggyakrabban a következő panaszokat okozzák: ingerültség, hangulati labilitás, levertség, álmatlanság, fejfájás, szédülés, a koncentrálóképes­ség gyengülése. Az időjárás változásain túl az időskorúak számára veszélyt je­lent a nagy meleg, a forró nap­sütés. Az életkorral ugyanis csökken a hő iránti tűrőképes­ség és beszűkül a szervezet hő- szabályozása. Az is fontos té­nyező, hogy az idősek gyakran nem fogyasztanak elegendő fo­lyadékot, holott fokozott a fo­lyadékszükségletük. Ennek oka többek között az, hogy idősebb korban a szomjúságérzés csök­ken. így könnyen létrejöhet a kiszáradás, amelynek követ­kezményeként alapvető életfo­lyamatokat érintő bajok támad­nak. A forró napsütés növeli a bőrrák kockázatát és fokozhatja bizonyos gyógyszerek mellék­hatásait. Ilyenek például egyes antibiotikumok, allergia elleni szerek, ízületi panaszok enyhí­tésére szolgáló gyógyszerek, vízhajtók. A nagy meleg külö­nösen veszélyezteti a szívbete­geket, a magas vérnyomásban szenvedőket és a cukorbetege­ket. Időskorúaknak azt tanácsol­juk, hogy otthonukat forró nyári időben csak a reggeli il­letve az esti órákban hagyják el. A déli órákban még az autóve­zetéssel is legyenek óvatosak. Fejüket a naptól kendővel, ka­lappal védjék. Gondosan ügyel­jenek a folyadékfogyasztásra, ne hagyatkozzanak a szomjú­ságérzésükre. További kérdéseikre kész­séggel válaszolnak a Pécsbá- nyai Kórház geriátriai ambu­lanciájának Életmód tanácsadá­sán, szerdán 12.30-15 óra kö­zött. Nemcsak az aktív korúakat érinti Az új nyugdíjrendszer nemcsak azoknak jelent változást, akik ma még dolgoznak. Érinti a már nyugdíjban lévőket is. Hogy miként, arról beszélt Krémemé Gerencsér Ildikó, a Népjóléti Minisztérium nyug­díjbiztosítási főosztálya vezető­jének helyettese.- Az egyik lényeges elem az évenkénti nyugdíjemelés mód­jának a változása. Jövőre a nyugdíj - miként ez évben is történt - a nettó keresetek előző évi, tehát idei változásához iga­zodva emelkedik. Hasonló mó­don növekszik majd 1999-ben is a járandóság. A tervek szerint 2000-től a korábbitól eltérő módszer, az úgynevezett ve­gyes indexálás lép érvénybe. Ez annyit jelent, hogy a nyugdíj- emelés mértékét 30 százalék­ban a fogyasztói árnövekedés, 70 százalékban a nettó kereset- növekedés alapján határozzák meg. Az újabb változás 2001-től várható: 50-50 száza­lék lesz ez az arány. Azt ma még nehéz egyértel­műen megmondani, hogy ezzel a számítási módszerrel a jelen­leginél jobban vagy rosszabbul járnak a nyugdíjasok, mivel ez a gazdasági folyamatoktól, pél­dául az infláció mértékének alakulásától függ. Ha a reálbé­rek folyamatosan emelkednek, akkor előnyösebb a jelenlegi gyakorlat. A számítások azt mutatják, hogy vegyes indexá­lással is megőrizhető, illetve mérsékelten emelhető a nyugdí­jak reálértéke. A ma még aktív korúak kö­zül azok választhatják az új nyugdíjrendszert, akik 1951 után születtek, vagyis 1998. ja­nuár 1-jéig nem töltik be a 47. életévüket. A 47 év felettiek nem választhatnak a "régi" és az "új" között, ők a jelenlegi szabályok alapján mehetnek nyugdíjba. Erre azért van szük­ség, mert legkevesebb 15 évi tagság szükséges ahhoz, hogy a magán nyugdíjpénztárban fel­halmozott járulékok a hozam­mal együtt az elvárható arányú nyugdíjrészt biztosítsák. A törvénytervezet azonban még változhat, hisz két indít­vány is támogatást kapott a kormánytól. Az egyik lehetővé teszi, hogy azok a korhatár előtt nyugdíjba vonulók, akik 40 év szolgálati idővel rendelkeznek, a teljes összegű nyugdíjukat megkapják. A másik indítvány kimondja, hogy a gyes idejét beszámítják az asszonyok szol­gálati idejébe. A gyes összegé­ből az anya egyéni járulékfize­tési kötelezettségének megfe­lelő összeget levonják, a mun­káltatót terhelő járulékfizetési kötelezettséget pedig az állam magára vállalja. Aki nem jogo­sult a gyesre, ezt az időszakot egyéni járulékfizetéssel meg­válthatja. Percesek A tsz nem felejt. Csoko- nyavisontára kirándultak a közelmúltban a gerdei nyugdíjas klub tagjai. Mivel a klubhoz tartozók többsége egykor a szabadszentkirályi termelőszövetkezetben dol­gozott, ezért a tsz díjmente­sen adta át nekik erre a napra az autóbuszt. Olcsó mosószer. Kimért, olcsó mosószert árusít az Arany Pajzs Segítő Szolgálat nyugdíjasoknak és nagycsa­ládosoknak. Előre egyezte­tett időpontokban járják a megye községeit, s kérik, hogy üveget, flakont min­denki vigyen magával. Ál­landó árusítóhelyük Pécsett, a húsipari előtt található fa­ház, ahol naponta 8-tól 4 óráig várják a rászoru­lókat. Ma délután 1—3-ig Pé­csett, a Mecsek Aruház mö­götti parkolóban árusítanak. Kerékpártúra. A Pécsi Nyugdíjas Egyesület kerék­pártúrákat szervez az érdek­lődőknek. Minden hónap második vasárnapján - leg­közelebb július 13-án - dél­előtt 9 órakor találkoznak a pécsi, Verseny utcai Postás­pálya nyugati sarkánál, ahonnét Malomvölgybe ke­rekeznek. Klnbhíradó. Ezzel a címmel jelentet meg ha­vonta lapot a Pécsi Integ­rált Nappali Szociális In­tézményekhez tartozó mozgássérültek klubja. A kiadvány készítői elsősor­ban a mozgássérültek éle­tével kapcsolatos, segítő jellegű információkat köz­ük, de szórakoztató íráso­kat is megjelentetnek. Nappali szolgálat. Min­dennap 13-19 óra között felhívhatnak egy pécsi tele­fonszámot, ha úgy érzik, hogy segítségre szorulnak, vagy tanácstalanok, magá­nyosak. A szám: 212-813. Itt lehet jelentkezni a gyó­gyult depressziósok baráti társaságába is. Az Ónálló Életvitel Köz­pont - amely a fogyatékkal élők segítő szolgálata - Pé­csett a Szent István tér 17. sz. alatt található. Telefon: 72/211-891. Oldalszerkesztö: Török Éva Klímaszoba Szigetváron Alapítványi segítség az asztmásoknak-A szigetvári városi kórház június végén nyitotta meg a kórház tüdőgondozó intézeté­nek betegei számára klíma­szobáját - újságolta Monszi- der József, a „Lélegzet” ala­pítvány kuratóriumának tagja. Bennfentesként mondhatta, hisz az alapítvány állta a lét­rehozás költségeit a sziget­vári, illetve a környékbeli rá­szorulók érdekében. A krónikus légúti megbe­tegedésben szenvedők szá­mára rendkívül jótékony ha­tású a klímaszoba, amely a Somadrin nevű légtisztító ol­datnak köszönhetően a termé­szetes barlangi és a sós ten­geri klímát utánozza. Napjainkban a növekvő környezetszennyezés és hely­telen életmód következtében egyre szennyezettebb levegő­ben élünk, és terjed a légúti, asztmás- és tüdő megbetege­dettek száma. Szigetvárról és környékéről is sokan jártak például az aba- ligeti barlangba, amelynek kúraszerű látogatása könnyí­tett a légúti panaszaikon. Ézt a természetes barlangkúrát hivatott helyettesíteni a klí­maszoba. Fiatalok, felnőttek és idő­sebbek számára egyaránt le­hetséges az igénybevétele, ugyanis a tüdőgondozó mind­azok számára ingyenes bizto­sítja, akik náluk gondozás alatt állnak, illetve a nyilván­tartásukban szerepelnek. Várhatóan elsősorban az idő­sebb generációhoz tartozók számárá jelent majd sokat, mivel az ő panaszaik általá­ban súlyosabbak. Ahhoz, hogy a klímaoldat jótékony hatása érzékelhető legyen, legalább egy óra bent- tartózkodás szükséges. Hét­közben mindennap a rende­lési idő alatt látogatható. Egy időben öten fémek el a helyi­ségben. Strandolás után, egy csoportban A közös bajon túl is barátok A Pécsi Diabétesz Baráti Tár­saság a cukorbetegek együtt­érző és egymást segítő klubja zömmel nyugdíjas tagokból áll. Programjukban az orvosi előadások, a bemutatókkal egybekötött diétás étrendek ismertetése, és az azokról sokszorosított receptek ren­delkezésre bocsátása, vala­mint a gyógyítást segítő dia­bétesz aktivitás és sport segí­tése révén nyújt hasznos el­foglaltságot. A klub a közelmúltban Nagyatádra kirándult. A negyven fős csoport program­ját Bencés Dénesné klubve­zető szervezte. Délelőtt az 1990-ben megnyitott, rendkí­vül kulturált - környezetben lévő strandfürdő 37 fokos vi­zében díjmentesen fürödhet- tek. A helyi cémagyár megte­kintését követően az üzemi ét­teremben ebédeltek, majd Ka- szó-pusztára vitte utasait a busz, ahol a kincstári tulaj­donban lévő, de korábban el­zárt vadászparadicsom stílu­sos épületeit tekintették meg. Utána kisvasúnál Bojszáig gördültek, ahonnan negyed­órás sétával a többszintes ki­látóhoz érkeztek. A hirtelen jött zápor már fedett helyen érte a csoportot, kellemes hűs levegőt hozott és fokozta a ki­rándulás addig is kiváló han­gulatát. Köves L. Imre A nyugdíjemelés szaga Igen, már most, az óév dere­kán felszaglott a jövendő újévi nyugdíjemelés, miniszterel­nökünk jóvoltából, esetleg szavazatszerző célzattal. így: „legalább” 19 százalék. Amit aztán korrigáltak. így: 19,5 százalék. Szóval az emelés szaga itt lengedez a hárommil­liónyi magyar nyugdíjas körül, akik máris számolgatják, mennyivel is lesz több jövőre ezzel a 19,5 százalékkal az idei. Ami nem is baj. A baj ott van, hogy mások is számol­gatnak. Pécsett például a hő- szolgáltató, ami pont a nyug­díjemelés szagának alig meg­indult teijengését tartotta al­kalmasnak a rögtöni marok- nyújtásra, vagyis az éppen ak­tuális díjemelésnek az önkor­mányzattól való megértő ki­kényszerítésére. Engem ebben - vagyis ama figyel­meztetésben: nehogy örülni ta­láljunk, s ne is nagyon szá­molgassunk, mire is fog telni a „legalább” 19,5 százalékból, mert csak rájuk, az úgyneve­zett közüzemek megsegítésére fog telni - az zavar igazán, és immár évek óta, hogy az ilyen emelésekkor mindig csak a szívhez szóló panaszkodást hallani: így meg úgy emel­kednek a hovatovább már a csődbe kergető költségek, ezért sajnos más lehetőség nincs, mint a díjemelés. Ami­ről nekem. Isten tudja miért, mindig Karinthy: Én és a bank c. humoreszkje jut az eszembe. Tetszik tudni, ami­ben az „én” kölcsönért megy a bankhoz, de az addig panasz­kodik, míg kisírja ügyfele zse­béből annak az utolsó ötkoro­nását, és „egy hanyag mozdu­lattal a bőre alá dugja". Meg­nyugtatóbb lenne, ha az ilyen hirtelen díjemelésekkor arról is hallanánk, hogy micsoda erőfeszítéseket tettek a költsé­gek csökkentésére, s ezért a tervezett ennyi százalék he­lyett csak annyi százalékkal kénytelenek megterhelni a fo­gyasztót. De ilyet nem hallunk soha. Lehet, hogy nincsenek is ilyen erőfeszítések? Az ember kénytelen arra gondolni, hogy ha már a nyugdíjemelésnek csak a szaga is ilyen óriási hatással van a szolgáltatókra, mi lesz akkor, ha már nem csak a szag lesz, hanem valós pénz is. Hársfai István Rajtra készeit FOTÓ: MÜLLER ANDREA

Next

/
Oldalképek
Tartalom