Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)
1997-06-01 / 148. szám
1997. június 1., vasárnap Magazin Blfnántúli Napló 7 A Jószomszédi csiki-csuki bájos főszereplője Michaela May A nálunk is akutnak számító társadalmi problémákat (válás, csonka családok nevelési problémái, a második házasság következményei, az iskola és a szülők bonyolult kapcsolatai stb.) feszegető sorozatok közé tartozik az utóbbi időben a Jószomszédi csiki-csuki című 13 részes német sorozat (MTV 2, hétfő), amit április 7-től kísérnek figyelemmel ismét a szülők és a pedagógusok. A sorozat női főszereplője, Michaela May (44) - Juliane szerepében - ismerős arc a hazai tévénézők számára („Burokban született”, „Hegyi orvos” stb.). Az Álomhajó („Das Traumschiff’) című ZDF-sorozat forgatásai során Egyiptomba is eljutott, ahol annyira belehabarodott egy arab kereskedő a német szépségbe, hogy a művésznő alig tudott szabadulni a mesés ajánlattól: legyen Ibrahim Eid Shhata „kettes számú” felesége... Ám a csábos ajánlat nem vette le a sorozatsztárt a lábáról, ugyanis akkor már rég férjezett volt, s két szép kislány (Lilian-Theresa 13, Alexandra-Sophie 7) boldog édesanyja. Egyébként a sorozatban is kétgyermekes családanya, s a lányával játszik együtt ebben a sorozatban. Juliane szerepében May elvált asszonyt alakít, s a mai berlini hétköznapok összehozzák őt egy hasonló helyzetbe került férfival, Fried- helmmel, aki a német nők egyik bálványa, a szőke Horst Janson (46) alakít nagy sikerrel. A bájos Michaela May 18 éve él boldog házasságban dr. Jack Schiffer ügyvéddel, akit a gyakran foglalkoztatott színésznő az „élete megmentőjé”- nek nevezett a Hamburgban megjelenő Das neue Blatt 1992. június 3-i számában. A realitások talaján álló férj sokszor kímélte meg feleségét a kínos helyzetektől. A férj intézi a hatóságokkal folytatott levelezést, a filmszerződéseket, de gyakran a lányok is az édesapjukra maradnak, ha a forgatások a „mamát” külföldre szólítják. Michaela May fényképeivel néha a német hetilapok divatoldalain is találkozhatnak az olvasók. A sorozatokban az osztrák, és a német filmvilág „szépfiúi” társaságában találkozhatunk Michaela May-jal (Klaus Wildbolz, Horst Kummeth). Michaela May a Jószomszédi csiki-csuki c. sorozatban is bizonyítja színésznői képességeit. Hajzer L. Hátrafelé is lehet előre menni Viccparádé Abszolút csoda. A vasmacskának vascicái születtek (Beküldte Rébék Józsefnél Kozármisleny). Sárga madár. Citrom héja. Orvosi talány. A répa használ a látásnak, hiszen ki találkozott már szemüveges nyúllak Más madár. Hogy hívják az instant baglyot? Nesku- vik. Kérdés. „Pista bácsi, el lehet tévedni ebben az erdőben? Pista bááácsi, Pista bá- áááácsi!” Költészet. Tegnapelőtt, tegnapelőtt. Tegnap, tegnap. Mama. Morbid. Pici, piros és nem tud tárcsázni? Átszúrt csecsemő a telefon mellett. Női vészhelyzet. Férj a feleségéhez: „Kérlek, ébredj, öltözz, mert ég a ház!” „Jó, de mit húzzak fel?” Morbid 2. Miért szeretik a vakok a reszelőt? Mert mindegyiken új mese van. Megmondta. „Mikor vegyem be a gyógyszert, főorvos Úr?” „Mindig két órával a fájdalom jelentkezése előtt.” Tájékozatlanság. Két turista beszélgetése a repülőn: „Uram, hány óvszert hozott magával?” „Negyvenet.” „ Érdekes, én ötnél többet nem tudtam felhúzni.” Rajtakapta. Megcsalt félj: „Tudtam, tudtam.” Lebukott feleség: „Igen, de ő még most is tud.” Várjuk rövid vicceiket szerkesztőségünk címére (Pécs Rákóczi út 34.). Összeállította: Bozsik László Az amerikaiak mindenre képesek. Különösen ami a gépkocsizást illeti. Még kamaszkorában volt az automobilizmus, amikor már vehemens fiatalemberek egymást túlszárnyalva igyekeztek „ríjkvercben” rekordokat döntögetni. Csaknem 70 évvel ezelőtt Missouri állam két ifja ült be egy Ford-A típusú autóba. New York-ból indultak, egyenesen Los Angelesbe. Pontosabban hátrafelé. A táv nem csekély, 5375 kilométerről van szó. A hatalmas utat július 26. és augusztus 13. között tették meg úgy, hogy közben Fordjuk motorját egy pillanatra sem állították le. Szeptember 5-én visszafordultak - azaz megint hátramenetbe - és szépen visszatolattak New York-ba. Ezzel teljesítményük 11 555 kilométerre nőtt, összesen 42 napot töltöttek kicsavart nyakkal a volán mögött. Annyi bizonyosra vehető: a Ford fölöttébb örült a cseppet lökött, de hírnevet szülő vállalkozásnak. Ugyancsak hátrafelé azonban még vissza volt a sebességi rekord. Ezt is persze amerikai érte el, egy Chevrolet Impalá- val, bizonyos Gerald Hoagland döngetett „vissza” csaknem 46 kilométeres sebességgel. Ő egyébként ezt a fecskefarkú kocsit 806 kilométeren vezette így 17 és fél órán keresztül. Az oklahomai hatóságok a józan észre hallgatva nem hitték el 1984 nyarán, hogy két virgonc amerikai fickó ugyancsak egy Chevrolet-tel végigautózta hátrafelé az USA 15 tagállamát. 14 és félezer kilométerről van szó, ezt valóban nehezen fogadja be a normális agy. Mindenesetre Brian „Club” Keene és James „Wilbur” Wright kénytelen volt Oklaho- mából orral előre vezetve távozni a hatóságok követelésére, annak ellenére, hogy járgányuk a „Beragadt Rükverc” nevet viselte. Az út - hátrafelé a világhírnévig - egyébként 37 napig tartott. Rossz nyelvek szerint a fiatalemberek annyira megszokták ezt a perspektívát, hogy amikor valahol eltévedve érdeklődtek- a helyes út iránt, roppant bonyodalmakat okozott a megkérdezettel „átültettetni” mindezt rükvercbe. Sehogy sem értették az emberek, hogy ha valaki menni akar valahova a kocsijával, akkor miért jön? Mészáros A. Ezt a gyönyörű komódot, melyet valószínűleg a II. világháborúban a nácik hurcolták el a cári család kincsei közül, a jelenlegi tulajdonosai a „Der Spiegel” szerkesztőségébe szállították be iíctnuctó A nagybetűk titkai Azt mondják, az emberről az aláírása árulja el a legtöbbet. Arra keresünk néhány kiragadott példát, hogy a kezdeti nagybetűk formálása milyen sajátosságokra mutathat rá. Ha valaki például az A betűjének kezdővonalát messze balról indítja, a múlthoz kötődik. Ha még pontot is találunk rajta, az sötét foltot jelenthet az életében. Ha a vonások a csúcson kereszteződnek, az piszkálódó magatartást jelez. Ha valaki a Z végvonalát elhúzza, öncsodálattal gyanúsítható, míg ha ez a vonal lefelé hajlik, az csalódottságáról árulkodik. M betűknél a kiemelkedő első szár leereszkedést, a túl nagy második szár törtetést jelenthet. Ha a kezdővonal kampós, a tulajdonos egoista is lehet. A H betű hosszú végvonaía túlfűtött energiára utal, míg a szűk nagybetű bátortalanságra. G betűnél az íves kiképzés konstruktivitásra, a kampók fösvénységre, a túltengő felső hurok zavarosfejűségre mutathat rá. A fent erősen göm- bölyödő P üzleti érzéket ígér, a spirálok viszont talaj vesztett ideákat. Ha a B betű második íve erős és balra húz, akaratos, tetterős emberrel állunk szemben, ha viszont szöges és alul hegyezett ez az ív, fúrási hajlammal bíró, akár bosszúvágyó is lehet a másik. Vállalkozó szellemű az, akinél az R betű kezdővonala felfelé kifut, míg a túlcirkalmazott, balra bővített S-t író rossz ízlésű és kapzsi személy lehet. Ha az E alsó vonala szinte aláhúzza az utána következő szót, önmagát mélyen csodáló valakivel kerültünk össze. Ha a felső részen hurokkal formálja a betűt és át is húzza, a frusztrációkra, belső nehézségekre utal. Egy vonással rajzolt I betű olyan valakit jellemez, aki egyszerűségre koncentrál és fegyelmezett. A balra vetett árkád viszont a felelősség alól való kitérés figyelmeztetőjele. H. I. Gy. A római kori bikini Úszónadrág a nemesi címerben A textilmennyiség csökkentésével már nem lehet forradalmi változás a női fürdőruhadivatban: a tangás- monokinis határon túl a fogalom értelmét veszti. Bezzeg 100 éve még a flanelből készült, redőzött fürdőruha volt a merész: laza blúz, fodrokkal a kicsi kivágás körül, a már csak térdig érő nadrág. Aztán 1927-ben a hölgyek a mai egyrészes fürdőruhákra emlékeztető rugalmas és kényelmes „dresszt” viselhettek, majd az 50-es években jött a bikini. Kétezer év után újra, hiszen a császári Róma korából fennmaradt hagyatékjegyzékek szerint a római nők a mellkendő vagy fűző alatt ágyékkötőt is hordtak. Hasonlóan kombinált ruhát viseltek a fürdőzéshez is. A régészek feltártak Szicíliában egy római villát, amelyben fiatal nők mozaikképe látható: „bikinit” viselnek, a legszükségesebbre szorítkozó, felső- és alsórésszel. A férfiaknak a római ágyékkötő után a XVI. században egy zürichi felcser, Melchior Hösslini találta ki a fürdőnadrágot.- Az Úristen a Bibliában megfelelőnek találta a fügefalevelet emberi öltözékül - indokolta tettét. Később részt vett Peru meghódításában. Érdemeiért nemességet kapott: címerébe odarajzoltatta az úszónadrágot is. Ám az csak 400 év múlva lett elfogadott viselet. D. I. RÁDIÓ MELLETT JEGYZET Kevesebb marha, több tej, még drágább sajt... Még a „Jó és Friss” időszakban betértem Pécs város gyönyörű élelmiszeráruházába és - mert bősz és lelkes tej- illetve tejtermékfogyasztó vagyok - mindjárt a kosaramba dobtam egy tortaszelet méretű és alakú, szép csomagolású sajtot. Az iíjú legényke - aki éppen akkor töltötte fel a hűtőpultot áruval - megjegyezte, hogy ez nagyon finom sajt. „Ahhoz képest nem is drága” - mondom neki, mert a jó tíz dekára való termék feltüntetett ára 25 forint volt. Rám nézett, elnézően mosolygott: „Az kétszázötven! Rosszul tetszett olvasni...” Az árut visszatettem a pultra, lemondtam a remélhetően jó ízű holland sajtról. Nem estem kétségbe, végül is a magyar sajtok kitűnőek, akár a Ilmicire, Pálpusztaira, Bakony Camambertra vagy a fogyókúrások által kedvelt köményes sajtra gondolok. A választék ... hát olyan, amilyen, nálunk nincs négyszázféle, mint a franciáknál, de azért lehet válogatni, főként a sok külföldről érkezett sajtok között. Lehetne. Mert a hazai tejtermék is lassan megfizethetetlenül drága. A hazai tejterméktanács éppen a napokban kezdte meg a hat hónapig tartó kampányát, hogy fellendítsék a tej és tejtermék fogyasztását. Olcsó fogás lenne most azt mondanom, hogy nekem van egy nagyszerű ötletem: szállítsák le az árát. De ez nem megy, mert ahogy minden másnak, úgy az állattenyésztésnek is emelkednek a költségei, any- nyira, hogy tavaly tavasszal 952 ezer szarvasmarhát számolt a statisztika, az idei állományt már csak 900 ezerre becsülik. A rádióban rendre nyilatkoznak az állattenyésztők, hogy nem éri meg bajlódni a szarvasmarhával, sertéssel, de még a baromfival sem. Alig van haszon a tenyésztésen. Ez az oka annak, hogy az utóbbi években 200 literről 150 literre esett az egy főre jutó éves fogyasztás. Tehát átlagban már fél liter tejet sem iszunk meg naponta. Valamikor két és fél milliárd liter tejet produkált a mezőgazdaság és a tejipar hazánkban, ma már jó milliárddal kevesebbet. A szakma szomorúan állapítja meg, hogy a vaj helyett inkább margarint eszik a jó nép, holott magas a B-vitamin és kálcium tartalma, amely főként a gyermekek és idősebbek étrendjében szinte nélkülözhetetlen lenne. Biztosan így van, bár a reformétrend mellőzi a vajat, amelynek magas a koleszterin- tartalma és persze, magas az ára is. De nemcsak a vajnak. Bármennyire is mellőzte valamikor az „igazi magyar konyha” (zsíros húsok, sok paprika, még több bors és társai...) a hazai lakosság - éppen az egészségesebb táplálkozás bevezetésével - megkedvelte a sajtokat. Amíg meg tudta fizetni. A rendszeres sajtevésről, sajtos ételekről sokaknak le kell mondaniuk. Egy külföldi nagykereskedelmi cég áruházában két-, két és félezer forintos kilónkénti árral csalogatják a vásárlókat. A nagy, kerek „sajtcsoda” különböző magokkal van beszórva, a metszésnél látható a rokfort-penészhez hasonló nemespenész zöldes csíkjait, de hát kis tételről, mondjuk 10 dekáról, ne is álmodjon a vásárló. A nagy ABC áruházakban ma már több az import tejtermék, mint a hazai. Tulajdonképpen mindegy, mert a hűtőpultokon látható magyar sajtok kilónkénti ára is többnyire 700 forintnál kezdődik, a jobbakért 900-1200 forintot kentek -, ha van kitől. Az előzetes jelzések szerint a nyáron 20-30 millió liter tejfelesleg várható a sajtó és a rádió szerint. A várható túltermelés okozta zavarok enyhítésére a tejterméktanács 125 millió, a Földművelésügyi Minisztérium pedig 300 millió forintot szán. Ettől persze, még nem lesz olcsóbb sem a tej, sem a sajt. Szerintem. I f é
