Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)
1997-06-29 / 176. szám
1997. június 29., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúi EMiántúli Napló 3 Viszlát hazám! (Folytatás az L oldalról) Kivándorlási szándékot bejelenteni a lakóhely szerint illetékes megyeszékhely rendőr- kapitányságán, vagy az adott országban lévő magyar külképviseleten lehet. Létezik ugyan egy rendelet, amelyik szerint minden kilencven napon túli távollétet jelezni kell, de ezt senki sem tartja be, és nincs is szankcionálva. Ezek után nehéz lenne megmondani, hányán tartózkodnak huzamosabb ideje külföldön, a statisztikai adatok csak a bejelentett kivándorlókra vonatkoznak. Az ORFK Igazgatásrendészeti Főosztálya szerint ily módon 1996-ban 662 személy szerzett kivándorlási jogosultságot. Ezek leggyakrabban budapesti, Borsod-Abaúj- Zemplén és Győr-Sopron megyei lakosok voltak. Célországnak Ausztriát, Németországot, Ausztráliát, Kanadát és az Egyesült Államokat választották legtöbbször. 1989 óta akár útlevelünk érvényességi idejének lejártáig tartózkodhatunk külföldön. Ennek alapján a gazdasági okok miatt tartósan távollévők száma egyes becslések szerint a több százezres nagyságrendet is elérheti! A becsült értékekkel mégis óvatosan kell bánnunk, mert egy állandóan változó, oda-vissza áramlással van dolgunk. Hivatalos kimutatás egyébként idáig nem készült a kérdésről. A legnehezebb feladat mégis befogadó országot találni. A már említett gazdasági okokon kívül könnyebb dolguk van a családegyesí- tőknek és az anyaországba visszatérő nemzeti kisebbségek tagjainak. A többiek megpróbálkozhatnak a néhány országban (még) létező bevándorlási programokkal. Ezeknek általában komoly, sokrétű követelményeik vannak. Szaktudás, és a választott ország nyelvének megfelelő ismerete nélkül csökkennek az amúgy is csekély kivándorlási esélyeink. Törnek Amnesty International: túlkapások a rendőrségnél? A világ egyik leghíresebb emberjogi szervezete, az Amnesty International hazánkról készített jelentésében arra hívták fel a figyelmet, hogy a magyar rendőri szervek követnek el túlkapásokat, előfordul, hogy egy-egy őrizetessel szemben erőszakot követnek el vagy éppen méltánytalan elbánásban részesítik. A jelentésben a jogorvoslati hibákra is felhívják a figyelmet: meglepően kevés a megítélt kártérítés. Tolnában a közéletet két eset foglalkoztatta. Buzási Imre 1,5 millió vagyoni és 10 millió forint nem vagyon kártalanítás megfizetésére perelte be a magyar államot, mert úgy vélte, jogtalan rendőrségi eljárás miatt tönkrement a vállalkozása és az egészsége is. Buzásit 1992. április 9-én tartoztatták le adósságbehajtással kapcsolatos bűncselekményben való részvétel gyanújával. A férfi 103 napot töltött előzetes letartóztatásban Bonyhádon, Dombóváron és több tolnai rendőrségi fogdában. Aztán kiderült, hogy semmi köze nincs semmiféle bűncselekményhez. A Tolna Megyei Bíróság első fokon elutasította a kártérítési igényt, a rendőrségi túlkapások pedig nem nyertek bizonyítást. Ennek ellenére egy neves író könyvet szándékozik írni az esetről. A másik ügy Vörös-ügyként vonult be a megyei kriminalisztika történetébe. Idősebb Vörös János kevesebb, mint 27 hónapot ült ártatlanul egy olyan gyilkosságért, amelyet el sem követett. Dombóvár-Szőlőhegyen egy férfit 1991-ben lakásában vérbe fagyva találták. Egy idő után Vörösre terelődött a gyanú, amit tanúvallomások sora erősített, maga Vörös is tett „beismerő” vallomást - amit később visszavont - csak a gyilkos fegyvert nem tudta előadni. Két és fél év után meglett az igazi gyilkos, aki a puskát is átadta a rendőröknek. Idősebb Vörös László a hírhedt szegedi Csillagból meggyötörtén szabadult. Állítása szerint a rendőrségen egyfajta módon terrorizálták, ezért vallott önmaga ellen. A férfi is indított kártérítési pert, amit első fokon elutasítottak, a túlkapások ez esetben sem nyertek bizonyítást. Dr. Schalli Gábor, idősebb Vörös ügyvédje lapunknak elmondta: már beadták a keresetüket a Legfelsőbb Bíróságra, s az Amnesty Internati- onalnak is megküldik az aktákat. Hazafi Zs. Baranyában is nagy az érdeklődés a régi parasztházak iránt fotó: wéber tamás Adományok, gyengéd nyomásra Somogy megyében ebben az évben több mint 500 ingatlant vásároltak külföldiek. Baranyában ez a szám a 250 felé közeleg. A szomszéd megye természetesen ilyen szempontból keresettebb, gondoljunk a Balatonra. Tudják ezt a tó körüli és szűkebb környezetében lévő települések polgármesteri hivatalaiban is, mert újabban különös módon próbálják a külföldiek házvásárlásaihoz kötve „közcélú jótékonykodásra” bírni a külhoniakat. A képlet viszonylag egyszerűen állt össze. Ha ennyi pénzt könnyen kifizetnek egy parasztházért, akkor van még annyi abban a pénztárcában, ami az egész település javát Gunarason, az üdülőtelepen 800 ingatlan van. Ebből tavaly a betörők 58-at nyomtak fel. Azt mondja dr. Szíjártó István alezredes, Dombóvár rendőr- kapitánya, hogy a működési területükön elkövetett bűncselekmények 70-72 százaléka vagyon ellen, külföldiek sérelmére irányul, a tett helyszíne pedig rendszerint Gunaras. Ettől könnyen elszáll az itt nyaralók jó kedve. Csakhogy - mint bárhol az országban - Dombóváron sincs több pénz rendőrre, technikára. Marad egy logikus megoldás: együttműködés az önkormányzattal és az érintett ingatlantulajdonosokkal, vállalkozókkal. Ennek eredménye a kacifántos elnevezésű élőerős technikai rendszer, ami nem takar mást, mint egy szolgáltatást. Amiért persze - és ezért végső soron a közbiztonság javulásáért is szolgálná. Ha bele is nyúl a bukszába a gyengéd célzásra az érintett, könnyebben kapja a telekvásárláshoz szükséges jóváhagyó rábólintást. Balatonmárián 200 000 forintról tudnak, amit „elvárnak” a külfölditől, Lengyeltótiban fejenként 25 000-rel megelégednek, Buzsákon ingatlanadó formájában kémek évenként és négyzetméterenként 500 forintot. A közigazgatási szakemberek törvénytelennek és etikátlannak minősítik a külföldiek megfejését, ám a polgármesterek több komoly érvet is felsorakoztatnak. Például azt, hogy a betelepülők ugyanúgy használják a község közműveit, mint fizetni kell, bár a díj összegét még nem határozták meg. Dr. Gyöngyösi Tibor, a város alpolgármestere szerint már idén működésbe léphet a kamerákkal, érzékelőkkel ellátott „őrszolgálat”. A rendőrkapitány javaslatára tárgyalnak őrző-védő vállalkozásokkal, a rendszer központja a rendőrségen lenne. A beruházás a szerződő vállalkozások feladata, működtetését viszont az érintettek, a szolgáltatást igénylők fedeznék.- A közbiztonság megteremtése alapvetően állami feladat - mondja a rendőrkapitány -, de ebben a polgároknak is közre kell működniük. Jobb időben pénzt fordítani erre, nem akkor, amikor már baj van. Harkány hasonló cipőben jár, mint a gunarasi üdülőtelep. Ázzál megtetézve, hogy közel a határ, illetve hogy a városban az ott élők, ám utánuk nem kap normatív támogatást a falu. Kakas Sándor, Pécsvárad polgármestere - ahol ugyancsak nagy az érdeklődés az ingatlanok után - a gyakorlatot erkölcstelennek tartja. Ófalu jegyzője, Borka Imréné sem ismeri a falujában a gyakorlatot, de hogy a településeken ezen gondolkodnak, cseppet sem lepi meg. Orfűn sem gondolkodtak sokat. Ebben az évben - hallottuk Kovács Dezső polgármestertől - mintegy 10 ingatlant vásároltak külföldiek, ha akarnak, ez mellett az Orfű- ért alapítványba is befizethetnek nekik tetsző összeget, az alapszabály ezt megengedi. Kérni senkitől sem kérik. M. A. tartózkodóknak csak elenyészően kis hányada őslakos. Csekély tehát az az erő, amelynek bevonásával egy ilyen őrző-védő szolgálatot működtetni lehetne, mert - magyarázza meg Parádi Tibor százados, őrsparancsnok -, akik itt az utóbbi időben letelepedtek, a saját pecsenyéjüket sütögetik. A közbiztonság legalább jelenlegi szintjének megőrzése Harkányban is feladat, az ön- kormányzat és a rendőrség többször ült le ennek érdekében tárgyaim, de egyelőre ezen túl nem sikerült lépni. Pedig a harkányi-siklósi zsaruk ügyesek. Annak ellenére, hogy egy ellopott kocsit pár perc alatt át lehet vinni a határon, vagy néhány napig „pihentetni” a zöldhatáron, e bűncselekmények esetében a felderítési arány mégis közel van az 50 százalékhoz. Mészáros A. Természetről Váralján A még múlt év szeptemberében indult országos természetismereti verseny döntőjének ad otthont ezen a hétvégén a Tolna megyei Váralja. A bonyhádi városi könyvtár és a Természet című folyóirat közösen meghirdetett verseny pályázói közül ezúttal a tíz legrátermettebb csapat méri ösz- sze felkészültségét. A bonyhádi önkormányzat, a 2. sz. Általános Iskola és a Gemenc Volán segítségével életrehívott erőpróba eredményhirdetésére vasárnap a baranyai Máré várban kerül sor. Választások Dinnyeberkiben Polgármestert és alpolgármestert választanak ma Dinnyeberkiben. Az esemény szomorú apropója, hogy néhány hónappal ezelőtt mindkét vezető távozott az élők sorából. Vázs- nokon hasonló okokból július 6-án jelölnek ki vezetőt a falu élére. (t) Baljós strandnyitány A héten második halálos áldozatát szedte a magyar tenger. A két héttel ezelőtti esethez hasonlóan a vízibicikliről esett a vízbe a 24 éves cseh fiatalember. A Ba- latonalmádi-Káptalanfürdő strand hamarosan kiérdemelheti az elátkozott part nevet. Biennálé-díjas alkotók Pécsett B ukrán Edit pécsi keramikusművész munkáiból nyílik kiállítás ma 3 órakor a pécsi Király utcai Parti Galériában, ahol Lombosi Jenő, az Axel Springer-Ma- gyarország Kft. képviselője mond bevezetőt. A Parti Galéria új, Mária u. 1. alatti bemutatótermét - egyúttal Karsai Zsófia és barátainak kiállítását - 5 órakor nyitja meg dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere és Schrammel Imre Kossuth-díjas ke- rámikus, az Iparművészeti Főiskola rektora. Jégkárok Somogybán Majdnem 80 millió forint kárt okozott a dél-somogyi mezőgazdasági szövetkezeteknek a jégverés. A természeti katasztrófa közel 900 hektáron károsította a terményeket. (t) Egy cipőben Gunaras és Harkány A műszaki vizsgán a fék a favorit Az utóbbi években rohamosan nőtt Baranyában a gépkocsi- park, de a megye elveszítette azt az előkelő pozícióját, hogy élen járt az 1000 lakosra jutó autók számában. Szakítanunk kell azzal a feltevéssel, hogy a nyugatról behozott, jobbára idős gépjármű az átlagos műszaki színvonalat is csökkentette. A képlet fordítva igaz, mert egy 12 éves Opel nem azonos egy 12 éves Trabanttal. Antal Zoltán, a Baranya megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója a statisztikát böngészve arra is felhívja a figyelmet, hogy amilyen iramban nőtt az autók mennyisége, olyan meredeken zuhant a személyi sérüléssel járó balesetek száma. Ezt ismét csak a nagyobb közlekedésbiztonsággal magyarázza, mert bár a tavalyi évben 55 000 gépkocsi volt műszaki vizsgán, ám ez kevesebb néhány ezerrel, mint volt az előtte lévő évben. Magyarázat pedig az, hogy a túlzottan lestrapált kocsikat már inkább kivonják a forgalomból tulajdonosaik, mint hogy pénzt költsenek rájuk. Ezt különösen a műszaki hiba miatt bekövetkezett balesetek számának mérséklődése jelzi. A vizsgán döntően a fékhiba a favorit, ez miatt kell a legtöbb autót „megbuktatni”. Ezt követően a futómű, a kipufogógáz összetétele, a kormány és a világítás elégtelensége nagyjából azonos arányban szerepel az okok között. Ha a hiba javítható, két hónapra en- tartást, majd a kocsit ismét átgedélyezik a közlekedésben vizsgálják. M. A. Arizonai álmodozók? Ötven évvel ezelőtt New Mexico államban, Roswell városka közelében furcsa dolgok történtek, több millió amerikai még mindig hisz abban, hogy nem meteorológiai műszer, hanem egy UFO zuhant le azon a napon. Ezzel az eseménnyel vette kezdetét az ún. UFO-korszak az Egyesült Államokban. Az amerikai lapokban a héten kapott nyilvánosságot egy március 13- ai arizonai UFO-botrány, melynek több mint 50 ezer (!) szemtanúja van. A szakértők a több ezer videofelvétel és fotó alapján minden idők leghitelesebb azonosítatlan repülő tárgyának nyilvánították a látogatókat. v Történt ugyanis, hogy március 13-án kora este Pauldin város felett négy repülő objektum tűnt fel. A legnagyobbon, egy bumeráng alakú, majd’ két kilométer hosszú alakzaton öt tompa fény világított. A formáció 50 km/h-s sebességgel déli irányba haladt a kb. 300 kilométerre lévő Sky Harbor Repülőtérig. Ott - a szemtanúk elmondása szerint - FI6-os vadászgépek keresztezték útjukat és az ufók elillantak. Az amerikai légierő szóvivője tagadja, hogy gépeik a légtérben tartózkodtak volna. A különböző állami hivatalok telefonvonalai heteken keresztül égtek, a szemtanúk felháborodottan vették tudomásul, hogy az amerikai kormány nem indít az ügyben hivatalos vizsgálatot. A Gallup felmérései szerint az amerikai polgárok 71%-a hisz abban, hogy a kormány eltitkolja az ufókkal kapcsolatos információkat. Ezen utolsó eset is erősíti a statisztikát. R. Z. i
