Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)
1997-06-29 / 176. szám
4 Dunántúli Napló Magyarország - Dél-dunántúl 1997. június 29., vasárnap Ma Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából Péter, Pál nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 4.39 nyugszik 20.55 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig az 505-000-ás telefonszámon. Hírszerkesztő: Tröszt Éva A gyógyító Ma a Pétereket és a Pálokat köszöntsük névnapjukon. A Péter görög, illetőleg latin eredetű alapszavának jelentése a gyógyító kifejezésnek felel meg. A latin nyelvterületről származó Pál jelentése: szerény. Időjárás Többnyire napos idő várható, inkább csak nyugaton növekszik meg időnként a gomoly- felhőzet. Legfeljebb a Dunántúlon lehet egy-egy zápor, esetleg zivatar, a délkeleti szél megélénkül, néhol megerősödik. Kánikula ~v 32-37 °C Vízállások: Mohács 452 cm. áradó, vízhő 20,3 fok; őrtilos 87 cm. apadó, vízhő 17,3 fok; Barcs 168 cm. apadó, vízhő 18,8 fok; Drávaszabolcs 318 cm. áradó, vízhő 18,8 fok. Ötös lottó: 8,11,51 75,86 Hatos lottó: 17, 20, 23 26,39,45 Pótszám: 8 Jokerszám: 016379 Kis város, kis tévé, nagy botrány Ha valóban pénzt kaptunk volna a filmért, akkor most nem kellene egy harkányi stúdióban montírozni az anyagainkat - mondja felháborodva Magyar Ferenc, a Komló és Térsége TV főszerkesztője. A cáfolatra azután került sor, hogy a tv a múlt héten összeállítást közölt a Legfelsőbb Bíróságon a napokban tárgyalt, 1994-ben elhíresült Tribu ügyről. Mint emlékezetes, a havi 10, negyedévre pedig 40 százalékos kamatot ígérő két komlói cég, a Tribu Bt. valamint a T és KG Kft. vezetői a rendőrség, majd a bíróság nyomatékos érdeklődésére sem tudtak ekkora hasznot hozó befektetésről számot adni. A hatóságok szerint a kifizetéseket az új betétesek pénzéből sikerült fedezni, s így a piramis előbb vagy utóbb a hasonlóan felépülő rendszerek természetrajza szerint ösz- szedőlt volna. A kérdés csak az volt, hogy hány embert temet maga alá. A 26 perces film annyira pozitív színben tüntette fel a per elsőfokon 9 évre ítélt főszereplőjét, Tribuszer Zoltán- nét, hogy a városban szóbeszéd terjedt el: a készítők félmillió forintot kaptak az anyag összehozásáért. A riport kronologikusan futtatja végig a tizenöt ezer embert érintő pilótajáték történetét. A műsor vezérfonala az, hogy Tribuszemé a hatalom áldozata. Elhangzik: az eljárás feljelentés nélkül indult, s hogy a vádlott nem kapta meg a védekezés lehetőségét. A riport a résztvevők igen eltérő büntetése miatt azt érzékelteti, hogy a háttérben vádalku húzódhat meg. Konklúzióként kimondatik: amikor a rendszerváltozás tájékán „eladó volt az egész ország”, a. privatizációs elképzelések között nem szerepelt a kisemberek tulajdonhoz juttatása. Magyar, aki kisbefektetőként maga is bukott az ügyön, dokumentumokra hivatkozik: Tribuszemé adta be a legjobb ajánlatot a Ravill privatizációs pályázatára. De jött a rendőrség, s a lehetőség elszállt. A nagy felháborodást kiváltó film viszont maradt. Sőt, az egyik belga tv már megvette, s a BBC is fontolgatja lejátszását. Nyilván okulásként, hogy hogy is mennek a dolgok itt a keleti végeken. K. A. A szegények korán halnak? A mai Magyarországon nyilván nem túl sokan ringatják magukat abban a hitben, hogy a betegek mindig hozzájuthatnak a számukra legideálisabb gyógymódhoz. A számok azonban még az ilyen, nem kifejezetten optimista hozzáállás mellett is döbbenetesek. Évente tízezer körüli például azoknak a szívbetegeknek a száma, akik amiatt halnak meg, mert lehetőségük sincs az életmentő operációig eljutniuk. A betegek egy része igen hosszú, akár több évre nyúló előjegyzési idő után kerülhet a műtőbe - ha egyáltalán ki tudja várni a sorát. Nyilván nem egyedi annak a vidéki „kuncsaftnak” az esete, aki bár kapott időpontokat, 12-szer is hiába járta meg az utat egy budapesti klinikára. Mindezt dr. Papp Lajos professzortól, a zalaegerszegi és pécsi szívcentrumok vezetőjétől tudtuk meg, aki azt is elmondta: az 1,2 milliárd forintot is meghaladja az ország szívsebészeteinek idén felhalmozott hiánya. Az országban működő 7 intézmény mindegyike veszteséges, közülük a pécsinek több, mint 100 millió, a zalaegerszeginek pedig 280 milliós a negatívuma. Az összegek nem olyan meglepőek, ha tudjuk: egy nagy szívműtét ára akár a 450 ezer forintot is elérheti, s a felhasznált eszközöknek, a gyógyításnak csak egy részét fizeti a társadalombiztosítás. Mint a professzor elmondta, a mostani finanszírozási rendszerben az állam gyakorlatilag a szívsebészeteket magukban foglaló anyaintézményekre hárítja a gondot. Ennek következtében nem egy egyetemen számítanak közellenségnek a „szívesek”, hiszen intézményeik elszegé- nyítőinek tartják őket. Igaz, az alkotmány az alapjogok között sorolja fel a gyógyuláshoz való lehetőséget, s az sem tagadható, hogy az intézmények kényszerpályán mozognak. Mert természetesen egyikük sem vállalhatja, hogy kimondja: ha nincs pénz, holnaptól leállítja a műtéteket. A szakma morálisan lassan teljesen tönkremegy - vallja az elkeseredett orvos. Dr. Papp egyébként még azt is megkockáztatja: ha a mostani helyzeten nem lehet változtatni, még az is tisztességesebb, ha kimondatjuk: szegények vagyunk, haljanak meg, akik nem tudnak fizetni. Kőhalmi A. Horváth Ádám, a főszomszéd Tíz éve vannak „Szomszédaink”, legalábbis a Magyar Televízióban. Az első magyar szappanopera főrendezője, Horváth Adóm a következőképp emlékszik vissza a hőskorra.- 1987-ben egy fiatal kollégánk, Cethő Ber- nát László amerikai ta- nulmányútjáról visszatérve jött az ötlettel, hogy legyen telere- gény. No jó, a Drámai Szerkesztőség engedélyezte, hogy három hónapon át hetente legyen egy-egy rész, és minden alkalommal egy család életét követtük volna, egy hónap alatt ért volna végig a kör. De aztán olyan sikere volt - és van a mai napig -, hogy rájöttünk, színész, gyártásvezető, mindenki, hogy a határ a csillagos ég.- Mi változott a tíz év alatt?-Hát a 13 alapszereplőből mára 30-32 fő lett, akik játszanak. Az állandók közül, ugye, Bőhm bácsi meghalt, az ő helyét vette át Raksányi Kutyu. De közben ki kellett alakítani a teljes tanári kart, munkahelyek kollektíváit. A történet egyre szélesedett, lassan az egész magyar társadalmi szerkezet megjelent az erdésztől a maffiózóig.- Volt, aki abba akarta hagyni?- Kulka János kétszer is ki akart ugrani. Elő is készítettük, hogy el fog menni Jemenbe dolgozni (már a filmben), és így lépett volna ki a sorozatból. Aztán maradt. Legutóbb művészkérdést csinált az ügyből, pedig hát tudjuk, nem igazán erről van szó. „Szigorú” rábeszélésemre maradt, és amúgy mindenki egyformán élvezi a munkát.- Meddig?- Amíg a közönség bírja. Tovább nem érdemes! Méhes K. Születés hangulatfényben Ha a baba világra jöttekor kétségbeesetten ordít, az lehet, hogy mégsem a jó közérzet jele, véli a Bonyhádi Városi Kórház igazgató főorvosa. Dr. Bűcs Gábor szerint a születés óriási fizikai megpróbáltatását nem kell feltétlenül szabadtéri színpadra illő fényárral, hangoskodással tetézni. Nem muszáj a jövevényt azonnal fejjel lefelé rá- zogatva megszabadítani a nyáktól, mint ahogy durva mozdulatokkal mindenáron sírásra bírni sem. A kórház új szülőszobájában a megszokott fehér csempéktől eltérően faburkolatú és rózsaszínű falak, ajtók fogadják a kismamákat, akik az állítható szülőágyakon a kívánságuk szerinti pozitúrában, relaxációs zenét hallgatva élhetik át a nagy eseményt. Az új világban színes hangulatvilágítással fogadott babát azonnal anyja hasára fektetik. Hogy légzése könnyebben álljon át, a köldökzsinórt csak lüktetése megszűnte után vágják el a gyakran már anyja melle felé kapaszkodó újszülöttnél. A bébi ezután egy kellemes hőmérsékletű kis kádba kerül, ahol a vízben lebegve méhbeli emlékei idéződnek fel. A „gyengéden született” babák a kórházi tartózkodás ideje alatt a mamákkal maradhatnak, s a hozzátartozók sem csak üvegen át ismerkedhetnek az új családtaggal. A fertőzésveszélyre a főorvos egy francia kollégája mondását idézi: a vágott virág csak akkor árt a szülőszobás mamának, ha vizét vénásan beadják neki. K. A. Mohácsi tér Németországban Tíz évvel ezelőtt Mohács az országban másodikként létesített nyugat-európai országgal testvérvárosi kapcsolatot. A németországi Bensheimet azóta már nemcsak kulturális és sport, hanem gazdasági és baráti szálak is összekötik a baranyai várossal. A jubileumot nemrég testületi üléssel ünnepelték Mohácson, ebből az alkalomból a német város egy eddig névtelen teret Mohácsi tér névre keresztelt, az ünnepélyes avatásra szeptember ötödikén kerül sor. Somogyi László Mohács alpolgármestere a VDN-nek elmondta, hogy az évtizedes német testvérkapcsolat komoly segítséget jelent a helyi szociális intézményeknek és a kórháznak is.- Orvosi műszereket és gyógyászati eszközöket ajándékoztak Mohácsnak, az óvoda felújítási költségeinek pedig a felét vállalták magukra. Bensheim nemrég egy mik- robuszt kívánt adományozni a Mohácsi Kulturális Központnak. A 13 éves jármű - bár nagy előrelépést jelentett volna a 22 éves Barkashoz képest - végül nem juthatott el rendeltetési helyére, mivel a magyar vámszabályok nem teszik lehetővé annak behozatalát. Az alpolgármester azért bizakodik, hiszen már látta azt a négyéves kisbuszt, melyet szeptemberben kapnak erre a célra. R. Z. r t
