Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)
1997-05-07 / 124. szám
1997. május 7., szerda Pop - Rock - Szubkultúra Dünántúli Napló 7 Oldalszerkesztő: Mészáros B. Endre Hír-rock Pesti koncertek. Túl vagyunk a könnyűzene két nagy ászának, a Kelly Fa- milynek és Chick Coreának a koncertjén - meglehetősen távol esnek egymástól a zenei palettán. Legközelebb május 15-én Ice-T és a Body Count lép fel a fővárosban, 17-én a Generation Next Party következik Jam and Spoonnal és a Ghetto People-val. Ugyanezen a napon Dave Brubeck és quartettje is Pesten játszik. Hódít az Ultra. Négy évi várakozás után kiadta végre soros lemezét a Depeche Mode együttes Ultra címen. A csapat 10. albumáról a szakemberek legekben beszélnek, s hamar kialakult a jó vélemény, hiszen a lemezről ízelítőül kimásolt Barel Of Gun I—II. maxi CD-k már jó ideje kaphatók a boltokban. Az elnökök. A The Presidents Of The United States Of America kimondhatatlanul hosszú neve ellenére egyre nagyobb elismerést vív ki a tengeren innen is. Legújabb albumuk a School Bus ismét könnyen befogadható dalokkal jelentkezik, s az anyagot a Beatles Bors őrmesterének szerkezete szerint állították össze. Jazzlista Németországból. A MAX című színes német zenei folyóirat éves dzsessz- listáján a nemrég Pécsett is megcsodált Jan Garbarek végzett az élen Visible World lemezével. A további sorrend: Cassandra Wilson, Herbie Hancock és Miles Davis egy-egy lemeze. Új R.E.M.-sláger. A U2 egykori híres nótáját, az One-t dolgozta át az R.E.M. A dal egy jótékony célokra készült válogatás lemezen jelenik meg, és a gyűjteményen hallható lesz többek között a Pulp, az Ash is. John Watts trió. Feloszlatta korábbi zenekarát John Watts (Fisher Z volt a neve) és triót alapított Phil Spal- dinggal, valamint Steve Kellnerrel. Már megjelent bemutatkozó lemezük 13 Stories címmel. A filmzenék virágkora Beszélhetünk új könnyűzenei műfajokról, technoról, rapról, hip-hopról, alapjában véve azonban egy régi-új világ előretörése a jellemző az utóbbi idők zenei életére: a filmzenéé. Persze filmzene mindig is volt, amióta a film létezik, de soha nem került fel annyi korong a slágerlistákra közülük, mint napjainkban. Sokáig minden toprangsor úgy kezdődött, hogy Evita, a hazaiaknál pedig a Csinibaba, a Honfoglalás vívott ki hasonló helyet. A futottak még kategóriában is nagy produkciók vannak, közülük hármat ismertetünk most részletesebben, mert bár vélhetően ezek a CD-k már nem lesznek dobogósok, de a képi élménnyel összekapcsolva a hanganyagot sokak emlékezetében maradandó élményként raktározódik el a filmek megtekintése, s időnként a dallamfoszlányok is felszínre törnek belőlünk. A Space Jam-ot két hónapja vetítik a mozik, s bár a szereplők közt ott található Michael Jordan a kosárlabda-fenomén, valamint Dodo kacsa, a film zenéje is felvonultat nagy sztárokat! Van itt Steve Miller sláger (Fly Like An Eagle), a Spin Doctors a That’s The Way-t játsza, a főzenét, a Space Jam- ot a Quad City DJ’S-től hallgathatjuk, de többek közt Barry White, D’Angelo, a Changing Faces, és Bugs Bunny is a nevét adta egy-egy szerzeményhez. Az album sikeréről csak annyit: négy anyagot külön singleként is megjelentettek. A Vészhelyzet című tv-film- sorozat második többrészes folytatása útjára indult, de a film zenéje csak az elmúlt hetekben került a CD-árusokhoz. A filmsorozat egyébként a tengerentúlon is igen népszerű volt, többen nézték például, mint az ominózus O. J. Simp- son-pert a tárgyalások legizgalmasabb szakaszaiban. A zenei anyagot leginkább James Newton Howard neve fémjelzi, aki már három Grammy-díjat nyert, s többek közt a Space Jam instrumentális zenei betéteit is ő komponálta. Ezúttal a főzenét szerezte, míg a betéteket Martin Davich, aki a Beverly Hills sorozattal futott be. Van persze más Grammy-díjas is az albumon, Marc Cohn a Healing Handsot készítette, és említésre méltó még Mike Finnigantól egy tradicionális „holiday” dal It Came Upon A Midnight Clear címmel. Talán nem is lehet azon csodálkozni, hogy ez a zenei összeállítás nem éri el az Evita sikerét, hiszen a filmsorozat tartalmilag annyira lebilincselő, hogy kinek van ideje még a hanganyagra is külön odafigyelni! A legújabb toplistás filmzenei próbálkozás Ausztráliából érkezett a világ leghíresebb szerelmi története megszületésének 400 éves évfordulója alkalmából. A Rómeó és Júlia Shakespeare mű új, mai környezetbe helyezett adaptációjáról van szó, s Kym Mazelle dala máris sláger a film zenéjéből. Ugyancsak ígéretes egy vadonatúj Radiohead nóta, de a The Cardigans, az Everclear, Des’Ree, Garbage és Gavin Friday számai is szívdobogta- tóak. A Rómeó és Júlia esetében biztos, hogy a zenének nagy szerepe lesz, egyrészt, mert a történet mindenki számára ismert, másrészt, mert a CD sokkal előbb megjelenik hazánkban, mint ahogy a filmet vetíteni kezdenék. Eb Davis és a PMD egy húron pendült Az első próbák után, majd a közös koncerteken is kiderült, a bluesnak saját nyelvezete van, melyen Eb Davis és a Pécsi Magasfiúk Dalárdája perfekt társalognak, de a közönség is érti a mondandójukat. A fekete blues-énekes és a zenekar, paksi, szekszárdi, pécsi helyszíneket érintő három nap fellépés sorozatának utolsó állomásán beszélgettünk Eb Davis- sel a blueszenéről.- Mindig szívesen jövök Pécsre, a PMD kiváló zenekar. Bevallottan szívesen tanulnak tőlem, de közösen is előbbre jutunk azon a téren, hogy mi is a blues valójában.- Miért, mi a blues?-Zenébe öntött dé’ja vu érzések. Itt azonban bizonyos, hogy amit beleképzelünk a hallottakba, mindazok a dolgok a valóságban 100 százalékosan megtörténtek már velünk. Akár örömről, akár fájdalomról van szó, ez a muzsika az életről szól. A blues közelsége és közvetlensége már gyermekkoromban megragadott, Junior Wells-t, Junior Parker-t, James Cotton-t és még sok más zenészt hallgatva.- Eltér Európa keleti és nyugati felén a blues fogadtatása?-Nyugaton ezt a zenét már több mint ötven éve ismerik, tehát nagyobb a tradíciója. Talán meglepő, de Németországban több blues-fesztivál van, mint bárhol másutt a kontinensen. Éppen ezért az év jelentős részét Berlinben töltöm, nagyon jó közönségem van ott.- Hamarosan Svédországba utazik, de mikor láthatjuk, s hallhatjuk újra Baranyában?- Az már biztos, hogy szeptemberben ismét Pécsett leszek. Mészáros András Rock-legendárium Mottó: A rock örökké él! Kicsoda Robert Zimmerman? Mindjárt beugrik, ő az, aki megfelelő időben született (a vietnami háború idejére felcseperedve), s aki törékeny kamaszként a walesi költőfejedelem, Dylan Thomas tiszteletére nevet változtatott. Szerző és előadó, Keruac csavargója, aki a protest song és az amerikai folk zene keverékével az átlagos kortársához képest nagyobb hatást fejtett ki a rock műfajára. Olykor milliós tömeg előtt énekelt, pipacserdőben, virágba borulva és bepörögve mint a Hair című musical búgócsigahősei (lásd Blowin' in The Wind). Máskor pedig mint tekintélyromboló remete visz- szavonult és megpróbálta elhitetni, hogy kiábrándult abból a társadalomból, amely milliomossá tette. Bob Dylan, mert róla van szó, májusban született Min- nesotában, s ötvenhatodik szülinapjára készül. Sok legenda keringi körül, melyet ő maga is élesztget. Mindenesetre egy biztos; azon kevesek közé tartozik, aki azért jött a világra, amit csinál. Leginkább a mai idők tam- burás embere, az élen haladó Mr. Tambourine Man. K. F. Pop-toplista A rangsor a pécsi ABCD Könyv- és Hanglemezáruház cd értékesítései alapján készült: 1. Depeche Mode:.......................................................ULTRA 2. Csinibaba:.......................................................FILMZENE 3. Ákos: .....................................V.....................BEAVATÁS 4. Kispál és a Borz:.............. BÁLNÁK KI A PARTRA 5 . Madonna: ........................................EVITA/FILMZENE 6 . U2:.......................................... POP 7. Hupikék Törpikék: ... BULI VAN APRAJAFALVÁN 8. No Doubt:.....................................TRAGIC KINGDOM 9. Aerosmith:...................................................NINE LIVES 1 0. Jamiroquai: ... TRAVELLING WITHOUT MOVING 11. Cseh Tamás:...............................A TELIHOLD DALAI 1 2. Toni Braxton: ..................................................SECRETS 1 3. Suzanne Vega:.................NINE OBJECTS OF DESIRE 1 4. Honfoglalás:.....................................................FILMZENE 15. Supertramp:........SOME THINGS NEVER CHANGE Le mezajánló új albumokból Sztárok a pálma alatt. A lemezborítón látható pálma 19 ágú, ugyanis 35 év legnagyobb hazai slágereiből 19-et gyűjtöttek csokorba az anyag összeállítói. A CD rögtön egy emlékezetes dallal kezdődik - sajnos előadója már nem él - Máté Péter Egy darabot a szívemből számának remix változatával. A régiek közül Metró, Hungária, Piramis koncertfelvételek, Illés, Omega, Fonográf, Z’zi Labor, R-GO számok szerepelnek, míg a lányokat egy-egy Szűcs Judit, Zalatnay Sarolta és Koncz Zsuzsa nóta képviseli, míg a közelmúlt slágereiből egy Pa-Dö-Dő, Rapülők, Tátrai Band és Animal Cannibals szerzemény került fel a korongra. Michael Collins. A változatosság kedvéért ezúttal egy filmzenéről van szó. A tavalyi velencei fesztiválon a zsűri ennek a filmnek ítélte a legjobb titulust, míg főszereplője Liam Neelson ugyancsak az élen végzett. Amit pedig a zenéjéről tudni érdemes: a számokat Sinead O’Connor a világhírű ír énekesnő adja elő, míg a szerző az az Oscar-díjas Elliot Goldenthal, aki többek közt a Mindörökké Batman- hez, és az Interjú a vámpírral című filmekhez írt zenét. Nanci Griffith. A Grammy-díjas Nanci Griffith már több mint tíz éve az amerikai folk-rock élvonalában található. Az énekes-szerző 1986-ban szervezte maga köré zenésztársait, akik a Blue Moon Orchestra nevet választották. Nanci ezzel a Blue Roses From The Moons című új albummal mond nekik köszönetét, melyen tíz saját szerzeménye és négy feldolgozott dala található. Jugoszláv rock-party Különleges zenei csemegét élvezhetnek a baranyai fiatalok ma este a Szergejben, Yu Rock Party elnevezéssel a jugoszláv rockzene múltjából és jelenéből tartanak válogatást. A programban élő koncert is szerepel, a szabadkai Runaway Boys együttes lép fel 20 órától. A 90-es évek egyik legígéretesebb szerb rockbandája 1991-ben alakult, az akkor még gimnazista Stojakovic Branko (ének, gitár), Todoro- vic Branislav (dob) és Vuletic Milic (basszusgitár) részvételével. Leginkább a Vajdaság városaiban játszanak, de 2 éve Pécsett és Budapesten is vendégszerepeitek már. Saját szerzeményeik közül a Love Me Hold Me hozta a kirobbanást, de az ötvenes évek dallam és érzelemvilágát ötvöző 90-es évekbeli technikával készült dalaik mellett az elmúlt 15 év nagy exjugoszláv slágerei is szerepelnek repertoárjukban. Akik gyakran csavargatják rádiókészülékük gombjait délvidéki zenei adókat keresve, azoknak bizonynyal sokat mond az alábbi lista: Bijelo Dugme, Psiho- modo Pop, Partibrejkers, Bajaga, vagy éppen Pami Váljak, Prljavo Kazaliste. Nos, a Runaway Boys kedvcsináló műsora után további meglepetés várja a hallgatóságot, a szabadkai rádió lemezlovasai napjaink szerb, horvát és szlovén pop és rockzenéjéből adnak válogatást. A fémzene avatott mesterei Miközben a gitárzene a fiatalok körében egyre nagyobb területeket vont bűvöletébe, voltak földrészek, melyek hosszú időn át képtelenek voltak kitermelni olyan csapatot, aki versenybe állhatott a felkapott sztárokkal, így volt ezzel Ausztrália is, ahol a 70-es évek elején a dzsesszrockot játszó magyar Syrius együttes (Az ördög álarcos bálja lemezük azóta is kuriózum a hazai beattörténelem- ben) nagyobb sikereket aratott, mint az ekkortájt ugyanitt vendégszereplő Deep Purple, akikkel előfordult, hogy előzene- karként léptek fel olyan hangversenyen, ahol Orszáczkyék jelentették a csúcspontot. Aztán 4-5 évvel később feltűnt a helybeli AC/DC, akik a heavy metal addig kitalált verzióiból a melódiadús, dallamos számokban láttak fantáziát, persze a torzított gitárszólók, a klasszikus pózok és különcségek sem hiányoztak fellépésükkor a színpadról - stílusuk későbbi folytatói közül a Guns ’N Roses hasonló magasságokig jutott az elismertség listáján. Senki sem lehet próféta saját hazájában, az AC/DC-nek is Angliában kellett befutnia, hogy otthon is elfogadják. A dallamos zenei alaphang egyébként adott volt, mert a „villamos töltéssel túltelített” társaság a 60-as évek ausztrál slágergyárosaiból, az Easybeatsból alakult, George Young gitárosból és bátyjaiból, Makóimból és Angusból, valamint Harry Vandából és Bon Scott énekesből. Nem volt könnyű dolguk, mert ekkoriban már Európában a punk hódított, így aztán nehéz volt híveket szerezni egy harmonikus heavy metal zenének. Hogy mégis sikerült, abban nagy része volt Angus Young- nak (képünkön), aki szinte parodizálta az akkor szokásos me- tálos megjelenést fellépéseiken: rövidnadrágos, kisiskolás egyenszerkóban tépte a színpadon Gibsonját. Volt még egy törés a csapat életében, Bon Scott egy heves italozás után 1980-ban végleg itt hagyta a földi hívságokat, melyről a társaság Back In Black (Ismét feketében) lemezével emlékezett meg, s Scott helyére angolföldről Brian Johnson érkezett, de az AC/DC két külön korszaka egymástól szinte megkülönböztethetetlen. t k
