Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)

1997-05-07 / 124. szám

8 Dünántúli Napló Kistermelők 1997. május 7., szerda Gazdahírek Szőlőfajták. A szőlőt több évre telepítjük, ezért átgondol­tan kell kiválasztani a fajtát. Ebben segít a Szőlőfajták című könyv, amely 40 fehér­borszőlő, 15 vörösborszőlő és 30 csemegeszőlő fajtát ismer­tet, színes képeken is bemu­tatva azokat. Mivel a szőlő környezetbarát termesztését írja le a könyv, elsősorban a betegségeknek ellenálló fajtá­kat ismerteti. Részletesen szól a különböző szőlőtermesztési módszerekről is. A 143 olda­las, sok színes képpel illuszt­rált mű megrendelhető a Futár Szakkönyvszolgálatnál (1300 Budapest, Pf. 126.). Szép szőlőből finom bort! A népszerű kötetben a szerző, dr. Szent-Miklóssy Ferenc ismer­teti a szőlő termesztéséhez szükséges talajvizsgálatokat, a különböző ültetési módokat. A fajták ismertetése mellett rész­letesen leírja a metszés fogá­sait, a zöldmunkákat, a házi szaporítást, valamint a növény- védelem szabályait. Külön rész foglalkozik a bor készítésével, tárolásával, valamint a bőrbe­tegségekkel és borhibákkal. A 144 oldalas, 54 ábrát tartalmazó könyv megrendelhető a Futár Szakkönyvszolgálatnál (1300 Budapest, Pf. 126.). őszi paradicsom. A fólia alatti őszi paradicsom vetésével semmiképp sem szabad elkésni, mert az esetleges novemberi fű­tés költsége megpecsételheti a termesztés eredményességét - olvasható a Kecskeméti De Ruiter Seeds Vetőmagtermelő Kft. hírlevelében. Az alapsza­bály, hogyha nem akarunk fű­teni, az erős, zöldbimbós palán­tákat július 10-éig el kell ül­tetni. A július 10-i palántázás­hoz legkésőbb június 1-10-éig kell a magvetést befejezni. A holland vetőmagcég magyar le­ányvállalata szerint eredmé­nyesen termeszthető a félde­terminált fajták közül a Piatus és a Celzus. A Piatus rendkívüli gyorsaságával egykettőre a termesztők kedvelt fajtájává vált. Generatív habitusú nö­vény, semmiképpen ne ültes­sünk elöregedett, virágzó palán­tát. Egyszinből érik, kemény bogyójú és jól színeződik, a gyökérfonalféregnek ellenáll. A Piatus igen erőteljes, robusz­tus lombja és agresszív gyökér­rendszere van. Magas sótar­talmú talajokon is kifogástala­nul termeszthető. Az oldalt összeállította: MIKLÓSVÁRI ZOLTÁN Kistermelők rovatunkkal legközelebb május 21-ikén jelentkezünk Lehetséges Kivételesen lehetséges Nem lehetséges Második termés II. « J 1 l JÉ 8 £ Kelkáposzta Karalábé Karfiol Karotta Petrezselyem Zeller I lii Ilii 35 ■éj» N £ I © K Paradicsom Paprika Uborka Spárgatök Borsó A 1 O J C o CŰ Karós bab Fejessaláta (átteleiő) f ■ o 3 » 8 *5* LL 3 ! 3 </> Spenót (áttelelő) Cékla Első termé s 1. Fejeskáposzta Kelkáposzta Karalábé X" Karfiol x Ka rótta Petrezselyem X X Retek (tavaszi) Korai burgonya x isi < X X Uborka Spárgatök Borsó X X X Bokorbab X X X Karósbab Zöldhagyma .. . X Főzőhagyma X Fejessaláta (tavaszi) *X Fejessaláta (áttelelő) X X Spenót (tavaszi) Spenót (áttelelő) X Kettős termesztés öntözött területen A kiskerti zöldségtermesztés vetésforgójával foglalkoztunk a két héttel ezelőtt megjelent rovatunkban. ígértük, hogy a kezdő kertészkedők szakszerű eligazodása érdekében táblá­zatot is közlünk a kettőster­mesztés növénypárosítási le­hetőségeiről. íme az ígért táb­lázat. A növények elhelyezése, társítása, valamint további egyéb kertészeti szaktanács- adás minden kedden és csütör­tökön, délelőtt 9-12 óráig Pé­csett, a Béla király u. 9. sz. alatt (III. em.). Tel.: 72/227- 166/25-ös mellék. Cukkini, a népszerű „olasztök” A család szükségletét kimun­káló táblázatban nem szerepel, mivel nálunk csak a közelmúlt újdonságaként jelent meg a piacon. Olasz elnevezéséből lett magyarítva a cukkini el­nevezés. (Zucca = tök, zuc- china = tököcske, kistök.) Jelentősége abból áll, hogy sokkal változatosabban lehet elkészíteni, mint a spárgatö­köt. Az olaszok pl. már a nővi­rágok megjelenésekor az apró kis tököket a sziromlevelekkel együtt olajban kirántva fo­gyasztják. A fejlődő termésből pedig az uborkasalátához ha­sonló nyers salátát készítenek. A nagyobb terméseket hússal, vagy más töltelékkel töltik. Nagyon ízletes és tartalmas teasütemény a „Cukkinike­nyér”, amely desszertként is tálalható. Táplálkozási értéke nagyobb a spárgatöknél, több értékes vitamin és tápelem ta­lálható benne. A növény felépítése hason­lít a spárgatökhöz, hiszen „egy családból” származnak (Cu- curbitaceae). Az idősebb leve­lek azonban szabdaltak. Ter­mesztési és hő-vízigénye megegyezik a spárgatökével. Magját most szabadföldbe, bő, érett komposztált fészektrá­gyába, 1 OOx 100 cm sor- és tő­távolságra vethetjük. Egy fé­szekbe két szem magot te­gyünk. Természetesen palán­tázással is szaporítható, de eh­hez a palántát már korábban kellett volna előnevelni. A növényápolás és növény- védelmi munkái megegyeznek a spárgatökével. Dr. Tamcsu József Védekezés a tűzelhalás ellen Az elmúlt évben a hazai sajtó és hírközlő szervek többször tudó­sítottak Magyarország egyes vidékein megjelent új baktéri­umos betegségről, az almater- mésűek tűzelhalásáról. A fertő­zött területek közé tartozik né­hány Mohács környéki telepü­lés is. A tavalyi felderítések eredményeképpen a növény­egészségügyi szervezet a be­tegségnek a várthoz képest na­gyobb mértékű fellépését és el­terjedését állapította meg, ami szertefoszlatta azt a reményt, hogy a fertőzési gócokat radi­kálisan felszámoljuk. Időben felismerni A védekezés fontos eleme a betegség idejében történő fel­ismerése. E célból a fák ellen­őrzését az elvirágzás után kell elkezdeni, majd az intenzív haj­tásnövekedések időszakában heti 1-2 alkalommal megismé­telni. Ekkor a fertőzött, meg­bámult, megfeketedett virágok (amelyek nem hullanak le), il­letve a hajtásvégek utalhatnak a fertőzésre. A beteg hajtásvége­ket azonnal el kell távolítani oly módon, hogy az egészséges növényi részből is kimetsszünk egy 40-60 cm-es darabot, meg­akadályozva, hogy a betegség a gallyakba, vázágakba hatolva egész ágak vagy a fa pusztulá­sát okozza. A lemetszett növé­nyi részeket elégetéssel, vagy elásással kell megsemmisíteni. A gyanús tünetek észlelését a megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomásoknak a jogszabályi előírásnak megfe­lelően jelenteni kell. A betegség elleni küzdelem fontos, de nem okvetlenül leg­hatékonyabb eszköze a vegy­szeres védekezés, amelyre az igény az elmúlt év folyamán élesen felmerült a termelők ré­széről. Néhány, e témában megjelent cikk véleményem szerint túlzott reményt táplált iránta, amit a nemzetközi, de különösen az európai gyakorlat nem igazol. A vegyszeres beavatkozásra a termesztési időszak során négy időszakban nyílik lehető­ség. Az első, á nyugalmi idő­szak végi lehetőségen már túl vagyunk. A következő jelenleg a virágzás időszakában van. Ez a fenológiai fázis egyébként a legkritikusabb, mivel a kinyílt virágok számítanak a legfogé­konyabb növényi résznek. A vegyszeres védekezésre ren­delkezésre álló vegyszerek kö­zül ebben az időszakban a hazai viszonyok között csak az anti­biotikum sztreptomicin, vala­mint az aluminium foszetil ha­tóanyagú Aliette 80 WP alkal­mazható. A sztreptomicin al­kalmazását indokolt esetben a megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomások en­gedélyezik a nagyobb, össze­függő (0,5-1 ha és feletti) fogé­kony gazdanövény ültetvények (alma, körte, birs, naspolya) kezelésére azokban a megyék­ben, illetve területeken, ahol a betegség az elmúlt évben fellé­pett, továbbá az azokkal köz­vetlenül határos biztonsági övezetben. Az Aliette 80 WP javasolt dózisa almatermésűek- ben 4 kg/ha, a kijuttatandó permetlémennyiség 500-700 1/ha (55-80 dkg szer/1001 víz). Számitógépes előrejelzés A permetezést indokolt elő­rejelzési adatokra alapozva időzíteni. E célból az érintett megyékben mintegy 50 helyen folyik számítógépes programra alapozott előrejelzés, Baranya megyében Mohácson, Pécsett és Magyarbólyban. Az előrejel­zés alapvetően a fenológiai fá­zisokon és az időjárási adato­kon - hőmérséklet, csapadék - alapszik. Számítógépes prog­ram nélkül kalkulálva a virág­zás alatt akkor kell virágfertő­zéssel számolni, ha az aznapi átlaghőmérséklet a 16 °C-ot el­éri, ha van reggeli harmat, az­napi eső, vagy az előző napon több mint 3 mm csapadék esett és a megelőző 2-3 napon az át­laghőmérséklet 18 °C, vagy afe­letti volt. A virágzást követően az al­kalmazható vegyszerek válasz­téka szélesebb, a kijuttatott permetlé mennyisége a lomb­korona nagyságától függ, de a hektáronként legalább 1000 li- temekkell lennie. Az Aliette 80 WP-n kívül (40 dkg szer/100 li­ter víz) a Kasumin 1 L is enge­délyezett 4 1/ha dózisban (4 dl szer/100 liter víz). Alkalmazása egy-egy vegetációs időszakban 3-4 alkalomnál többször nem javasolt. A termés viaszosodása után, a perzselésveszély csök­kenésével a réztartalmú szerek - Rézoxiklorid 50 WP (0,2 %- os permetlé), Champion 50 WP (0,15 %-os permetlé), Bordói por (0,3 %-os permetlé) is java­solhatók. A hajtásnövekedés időszaka A virágzás utáni időszakban fertőzésre főként a hajtásnöve­kedések időszakaiban és a nö­vényeken jelentősebb sebzést okozó jégesőt, vihart követően kell számítani. Utóbbi esetek­ben a permetezést 24 órán belül kell elvégezni. A rovarkártevők elleni védekezés a tűzelhalás el­leni védelmet is szolgálja. Úgy a virág-, mint a hajtásfertőzés elleni kezelés csak megelőző jelleggel alkalmazva lehet ha­tékony. Gondot kell fordítani a megvédendő növényfelület permedével való minél tökéle­tesebb lefedésére, mivel az al­kalmazott készítmények nem szisztematikus hatásúak. Dr. Németh József Gyümölcstermesztés - korszerűen A szamóca szedése Pécs környékén május közepén kezd érni fotó: laufer László Bármennyire is későn tavaszo- dik ki, május második felében valószínűleg szedni fogjuk az elsőként érő gyümölcsöt, a szamócát. Szokványos időjárás mellett Pécs környékén május közepén kezd érni, ezt az idő­pontot a meleg, száraz idő siet­teti, a hűvös idő késlelteti. A szedés időpontjának meg­határozására nincs más mód­szerünk, mind a szín szerinti döntés. Szüreti szempontból (tulajdonképpen: a fogyasztó szempontjából!) megkülönböz­tetünk éretlen, szedésre érett, teljesen érett fokozatot. Éretlen a szamóca, ha a fel­színe sárgászöldes, vagy sárga, a piros színt még csak ámyala­tilag veszi fel a csészelevelek közelében. Szedésre érett, amikor a gyümölcs felülete tel­jesen felvette a fajtára jellemző színt, a csúcsi része is hal­ványpiros. Teljes érettségről akkor beszélünk, amikor a szamóca egész felülete - még a csúcsi részén is - a fajtára jel­lemzően bepirosodott, íz- és zamatanyagai teljesen kiala­kultak. A szamóca törékeny, puha húsú gyümölcs, amit csak nagy körültekintéssel, óvatossággal szedhetünk és szállíthatunk. A szedés időpontja csak a reggeli időpont lehet, amikor a harmat már felszáradt a gyümölcsről, de még nem melegedett fel a gyümölcshús. Ha napsütésben szedjük, felmelegedett állapot­ban, akkor számolni kell azzal, hogy gyorsan fog puhulni és nehezebben szállítható. Még a helyes, reggeli időpontban szedett szamócát is a szállítá­sig hűvös helyen kell tartani! A szedéskor a gyümölcsöt egyáltalán ne fogjuk meg, még óvatosan sem. A szamócát ve­gyük két ujjunk közé és a kör­münkkel a kocsányát csípjük el úgy, hogy kb. 1 cm-es, vagy 1 cm körüli kocsány maradjon a gyümölcsön. Helytelen tépni, vagy szakítani a termést! A le­szedett szamócát hasznos mindjárt abba a tálcába tenni, amiben szállítani, majd eladni fogjuk, mert a nagyobb tömeg­ben tárolt, szállított gyümölcs biztos hogy törődni, nyomódni fog. Nagyon megkönnyíti a munkát, ha a tálcák méretének megfelelő, szamócaszedő áll­ványt használunk, amelyekre több tálca ráfér, ezt házilag is könnyen elkészíthetjük. A megtelt tálcákat átrakjuk a gyűjtő göngyölegbe, amiben szállítani is fogjuk a termést, legjobb erre célra az 5-ös, vagy 10-es műanyag rekesz. A szamóca szedését gyors éréskor legalább kétnaponként kell elvégezni - a kései tavasz miatt erre idén számítani kell - normális érés mellett is 2-3 naponként szüretelni szüksé­ges. Ha jó fajtát választottunk, akkor közepes termésnek a négyzetméterenkénti 1 kg-ot tekinthetjük. A művelés a fajta, az időjá­rás kedvező együtt hatásakor nem ritka a 2 kg/m2-es termés- eredmény, ezt már jónak minő­síthetjük. Buzássy Lajos 4 1 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom