Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)
1997-05-21 / 137. szám
1997. május 21., szerda Kistermelők Dhnántúli Napló 9 Paprika kiültetése szabadföldbe Gazdahírek Kasza-show a Kakas kupáért. A tavalyi nagy siker után az idén is megrendezik a kézi aratóversenyt és a traktor-crosst a Somogy megye Orciban. A kétnapos, július 19-ikén kezdődő versenyre háromtagú - kaszás, marokszedő, kévekötő - aratóbandákat várnak. Idén is lesz országos agrárfórum, kakaspörköltfőző-verseny, továbbá sörfesztivál, énekesek, táncosok bemutatója, este pedig aratóbál. Másnap kerül sor a II. MOL Carrier Traktor-Cross országos bajnokságra, mely a világon egyedülálló, tavaly több mint kétezren voltak rá kíváncsiak. A versenyekre a Práger Kakas-Média Kft.- nél lehet jelentkezni. Címük: 7400 Kaposvár, To- ponári út 104., telefon: 82/422-467, 30/56-6-59. Dinnye, uborka, tök. A görögdinnye, a sárgadinnye, az uborka, a főzőtök és a sütőtök több fajtáját ismerteti könyvében dr. Nagy József. Minden faj esetében részletesen kitér a terület kiválasztása, a talajelőkészítés, a tápanyagellátás, a vegyszeres gyomirtás, a szaporítás, a kiültetés, az ápolás, az öntözés és a szedés munkáira. Ismerteti a kórokozókat és a kártevőket, valamint az ellenük való védekezés módjait. A 114 oldalas könyv megrendelhető a Futár Szakkönyvszolgálatnál (1300 Budapest, Pf. 126). Őstermelői roham. A gazdatüntetéseket követő tárgyalásokon, majd a Parlamentben elfogadott adó- és társadalombiztosítási jogszabálymódosítás április elseje óta hatályban van ugyan, de az őstermelői igazolványok kiadása gyakorlatilag leállt. Ennek fő oka az, hogy a törvény végrehajtási rendelete még nem jelent meg. A Népszava értesülése szerint napjainkig mintegy hatvanöt-hetvenezer igazolványt adtak ki a gazdajegyzők. Ez a szám durván hatoda az előzetesen számított mennyiségnek, ezért a gazdajegyzők őstermelői rohamra számítanak júniusban. Az oldalt összeállította: MIKLÓSVÁRI ZOLTÁN Kistermelők rovatunkkal legközelebb június 4-ikén jelentkezünk Elmúltak a fagyosszentek, így a paprikapalánták minden kockázat nélkül a szabadföldbe kiülni Sobor tethetők. A paprika rendkívül igényes növény. Fejlődése csak akkor lesz kielégítő, ha megfelelő hő, fény, víz és tápanyag áll rendelkezésre. Magas hőigény Fejlődéséhez legmegfelelőbb a 20-25 C fok körüli hőmérséklet. A kísérleti adatok szerint ha nappal 15, éjjel 23 C° biztosítunk a paprikának, úgy a fehér- bimbós állapot eléréséhez 10 hét, a virág megjelenéséhez 11 hét szükséges. Ha azonban nappal 25, éjjel pedig 23 C° hőmérsékleti körülmények között fejlődik, úgy ez az állapot 4, illetve 5 hét alatt bekövetkezik. Jellemző továbbá a hőérzékenységére, hogy a fagypont alatti hőmérsékletet még rövid ideig sem bírja ki. A kutatók megállapították, hogy a kétleveles kortól a terméskötésig 1000 C° szükséges hőösszegben kifejezve a termés fejlődéséhez. A fentiek ismeretében tehát nem gazdaságos a paprikapalánták korai kiültetése. Pótmegvilágítás Ahhoz, hogy egy paprikavirág megtermékenyüljön és termés legyen belőle, 5-6000 lux fényerőre van szükség. Ezért a téli borult, napfényszegény időben csak pótmegvilágítással folytatható az eredményes paprikatermesztés. A legeredményesebb termesztési eredményt - kísérletek szerint - a napi 14- 16 órás pótmegvilágítás biztosította. A paprika sok vizet kíván. A tenyészidőszak derekán - július-augusztusban - egy növény naponta 600 gr (6 dl) vizet is elpárologtat. Ezt pótolni kell. Egy-egy alkalommal nagyobb 30-35 mm - mennyiségű vizet biztosítsunk számára. A kijuttatás módja: a barázdás öntözés. ha mód van rá, az esőztető öntözést kerüljük. (Ez az öntözési mód a virágok megterméke- nyülését pollen-repülés lassúsága - hátráltatja. A tenyészidőszak alatt, az időjárástól függően, legalább 8-12 alkalommal kell öntözni. Bevált gyakorlati alkalmazásnak javasolható a műanyag vagy gumitömlőnek a soronkénti vezetése, és ha a sor elegendő vizet kapott, a tömlőt a következő sorba helyezzük át. A paprika fejlődésében - bár minden tápelem igen fontos meghatározó makroelem a nitrogén. A növényben - szárazanyagra számítva 20-30 nitrogén lálható. adagolással azonban óvatosan kell bánni, mivel ha virágzás előtt közvetlenül sok nitrogént adagolunk, „elrúgja a virágokat” azaz, nincs termés, mivel nem történt megterméke- nyülés. (Buja virágzás, vegetatív növekedéssel.) A területet komposztált, érett istállótrágyával meg kell teríteni, 10-12 kg/m2-es adaggal, amit ki kell egészíteni 1 dkg nitrogén, 1,5 dg foszfor és 2 dkg káli hatóanyaggal. Amikor a virágok megtermékenyültek és a kis paprikák éppen hogy fejlődésnek indulnak, legalább három esetben az öntözővízzel ki kell juttatni 0,5-0,6 dkg nitrogént és 1 dkg káli hatóanyagot négyzetméterenként. Néhány szó a fajtákról Mint az minden növénytermesztési ágazatban, úgy a zöldségféléknél is vannak „divatos” fajták. A paprikánál most az ún. „Blocky” típusú fajtacsoport. Az elnevezés „kockát” jelent, és ennek vannak zömökebb és megnyújtott változatai. Block F1 az első magyar blocky típusú fehérhúsú paprika. Folyton növő, terebélyes, szabadföldi körülmények között 35-40 cm-es bokrú, hajtatásban azonban 130-150 cm-re is megnövő fajta. Fejlődési sebessége gyors. Fényhiányra közepesen reagál. Az uborka mozaik-vírusra toleráns, a baktériumos levélfoltosságra nem érzékeny. Termése 8-9 cm x 6-7 cm x 5-6 mm, 90-100 grammos. Szabadföldi termesztés esetén 8 tő ültetendő négyzetméterenként. Termőképessége: 30-50 tonna hektáronként. A fentieken kívül a paprikafajták között igen gazdag fajtaválaszték áll a termelők rendelkezésére. Dr. Tamcsu József A Suptol Gyümölcstermesztés - korszerűen Két újabb japán körtefajta Két évvel ezelőtt, 1995. június 27-én az Új Dunántúli Naplóban a rovatunkat olvasó kertbarátok az országban elsőként olvashattak tájékoztatót a nashiról, a japán körtéről (Pyrus pyrifolia), bemutatva három, hazánkban már kipróbált fajtát: a Kosuit, a Hosuit és a Nijisseikit. A japán körték eltérő tulaj- donságúak a hazánkban termesztett körtéktől. A gyümölcsük gömbölyded, nem körte alakú, húsuk kemény és ropogós, egyes fajták héjának felülete bronzos, rozsdás. Vízigényesek, eredeti élőhelyükön 1500-2000 mm csapadékot kapnak, nálunk ezért 1. számú kép öntözni szükséges a japán körteültetvényt! Korán fordulnak termőre, és nagyon bőven teremnek, de legalább 2-3 fajtát ültessünk a meg- porzás érdekében, mert önmeddők. Majdnem minden évben ritkítani szükséges a kötődött gyümölcsöket az egyenletes és nagy méret érdekében. Japánban általános, hogy a termést egyenként laza anyagú zacskóba bújtatva védi meg a kár- és kórokozóktól (1. kép). Volt alkalmam őshazájá2. számú kép ban, Japánban megkóstolni a darabonként (és drágán) árult gyümölcsöt: nem az európai körték ízére emlékeztetnek, inkább a kivi, vagy a sárgadinnye aromáját adták vissza nekem, mindenesetre roppant kellemes volt az ízük. A Kosui, a Hosui és a Ni- jisseiki után most két újabb fajta jellemzőit ismertetem: Shinko: jó termőképessége van, korai virágzású, növekedési erélye közepes. Gyümölcse nagy, vagy középnagy, általában szeptember végétől október elejéig szedhető, jól tárolható. A gyümölcs húsa ropogós, édes, fehér színű (néha kősejtes a magháznál).- Elsősorban az idősebb termőgallyakon hozza a termést (2. kép). Tama: növekedési erélye közepes, jó a termőképessége, korán termőre fordul. A gyümölcsei középnagyok, ha gyümölcsritkítást végzünk, méretesek. Július végén, augusztus elején szüretelhető, a termés héja vékony és sima, rozsdabarna bevonat van a világosabb alapszínen. A gyümölcshús édes, ropogós, értéke a koraisága. Buzássy Lajos Származási bizonyítvány a hegyközségekben A hegyközségi törvény végrehajtására rövidesen FM rendeletnek kell megjelenni. A szőlész-borász köztestületnek ugyanis egyik legfontosabb feladata lesz a származási bizonyítványok kiadása. Ehhez a termelőknek a rendeletben előírt - a termésükkel összefüggő - adatokat kell szolgáltatni saját választott tisztségviselőik felé. így ami a gazdatüntetések hatására kikerül az őstermelői igazolványból, az nélkülözhetetlenné és valóban a (minőséget) termelők érdekévé válik a hegyközségi szervezetekben. Ehhez a minisztérium az év elején az első lépést már megtette: a bortörvény végrehajtási rendeletének módosításával megteremtette a jogi feltételt a szőlő és bor származási bizonyítványának alkalmazásához. Sőt azt is meghatározta, hogy milyen tartalmúnak kell lenni a származási igazolásnak, illetve bizonyítványnak. A hegyközségi törvényhez kapcsolódó jogszabály pedig az adatszolgáltatási kötelezettséget úja elő, hogy szeptemberben, a szüretkor már hiteles származási igazolásokat lehessen kiállítani. (Kistermelők Lapja) Atka a szőlőben, védekezés a hangyák kártétele ellen A szőlőültetvényekben az idei évben jelentős atkakártételre számíthatunk, mivel a rügyfakadást követő lehűlések, majd az átmenet nélküli kánikula kedvezően hatott az atkák szaporodására. A szőlő atkakártevői közül a szőlö-levélatka és a szőlő- gubacsatka okoz nagyobb mérvű károkat, de egyes helyeken jelentős lehet a takácsatkák kártétele is. Ennek ismerete nélkül a „csak atkák elleni védekezésnél” fennáll a védekezés hatástalanságának veszélye, ha netalántán a szerek kiválasztásánál nem vesszük figyelembe a domináns, „legnagyobb mennyiségben károsító” fajt, nem erre a fajra koncentráljuk a védekezést, vagy továbbra is a „hagyományos, jól bevált” BI-58-cal próbáljuk megoldani a védelmet. A szőlő-le- vélatka és a gubacsatka kártétele egymástól még a laikusok számára is könnyen elkülöníthető. A szőlő-levélatka a hajtástengelyen, leveleken károsít. Szívogatásuk nyomán satnya, fejletlen, rövid ízközű hajtások képződnek, korai lombhullás következhet be. Jelenlétüket a leveleken áteső fényben jól látható sok apró, színtelen tűszúrás szerű folt (szúrások helyén) jelzi. Szí- vogatással károsít, rügypikkelyekben telel át (ezért a téli lemosó permetezések e faj ellen nem nyújtanak védelmet). A szőlő fakadása utáni hideg időjárás súlyos károkat okozhat. A szőlő-gubacsatka a fa- kadástól károsít. A levelek torzulnak, a levél fonákján lemezes foltok képződnek, melyek először sárgásfehérek, majd barnás színűvé válnak. A levél színén erős ki- dudorodások, a gubacsodás szembetűnő. Rügyekben telelnek át. A kiskertekben, hobbikertekben csak néhány készítmény volt beszerezhető (Neoron 500 EC, Mitac 20, Omite 57 E, Danitól 10 EC, stb.). Jelenleg a kiskereskedelmi forgalomba került néhány új, nagyobb biztonságot nyújtó készítmény is, ilyen például a Flumite 200/III. forgalmi kategóriába tartozik, az atkák bármely fejlődési alakját elpusztítja, megkésett védekezésekre is alkalmas, gyakorlatilag a szőlő és gyümölcsfáknál jelenlévő atkák bármelyike ellen használható. Hatékony készítmények továbbá a Sanmite 20 WP, Ortus 5 SC, Magus 200 SC, almatermésűeknél a Tagló 15 EC, valamint az évente egy alkalommal használható Andalin DC-25 (csak téli almában és borszőlőnél engedélyezett!). A fenti készítmények mellett atkaölő és rovarölő szerként egyaránt alkalmazható szerek is szerepelnek a palettán, így például a Danitól 10 EC, Danirun 11 EC, Cascade 5 EC. A szerek kiválasztásánál elsődleges szempont a köztes növénykultúrákban az élelmezésegészségügyi várakozási idő betarthatósága. A száraz időjárás hatására egyre többen kérdezik, hogy a vonuló hangyacsapatok ellen mi a teendő. A kertekben az egyre nagyobb számban megjelenő hangyák jelentős károkat okozhatnak a vetett és a pa- lántázott növények rágásával, ami a növények pusztulását is okozhatja, főleg azokon a gyommentes területeken, ahol ritka a növényállomány, de jelentős kárt okozhat a helyben vetett növényeinknél is. Kertekben, árutermelőknél a hangyák megjelenésekor engedélyezett a Fyfanon. A házak környékén, kiskertekben a csalogató anyagokkal ellátott zárt hangyacsapdák alkalmazása indokoltabb. A zárt hangyacsapdákban elhelyezett hosszabb hatástartalmú méreganyagot a kijáró hangyák beviszik a bolyba és így a királynőjük pusztulását okozzák, ennek következtében kb. 7 nap után a boly gradációja (felszaporodása) összeomlik. Czigány Csaba t t
