Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)

1997-05-17 / 134. szám

1997. május 17., szombat Háttér - Riport Dünántúli Napló 11 Thot-hegyi rajtncél győzelem A fiatal pécsi régész a közelmúltban találta meg Théba legré­gibb templomát, a Thot hegyen emelkedő négyezer éves temp­lom alatt. A régész szakma számára szenzáció ez, s feltehetően a múltjában fantasztikusan gazdag Egyiptom számára is. A pécsi lakásban beszélge­tünk a feltárás második évadját befejező Vörös Győzővel, akiről tudom melles­leg, hogy előre megjósolta e „kettős templom” létét.- Csak reménykedtem benne.- Mire alapozva?- Megérzés? Ki tudja? Ab­ban bíztam, hogy a helyet felte­hetően nem véletlenül válasz­totta ki magának négyezer esz­tendeje a nagy fáraó, Montuho- tep Szanhkaré építőmestere.- Az alsó templom méreteire jellemző, hogy a falak vastag­sága néhol 3,3 métert is elér.- Szinte kükloptikus méretű építmény, amelyet egy földren­gés romba döntött. Ezer évvel később a falak egy részét elren­dezték a hegytetőn, elplaníroz- ták, így készítve egy földren­gésbiztos alapot. Aztán nílusi iszapból formált téglákból rak­tak fölé egy másik templomot.- Négyezer évig bírták a „ vá­lyogtéglák?”- Az a fantasztikus benne, hogy a sajátos klíma megőrizte. Nálunk néhány év alatt sem­mivé vált volna az egész.- Ne vegyen tolakodónak, de érdekelne, hogy miképpen lett egyiptológus és ásatást vezető régész Vörös Győző?- Gyerekkoromtól kezdve érdekelt Egyiptom, a Biblia odavonatkozó fejezetei révén. Érdekes fordulata volt életem­nek, amikor harmadikos gim­nazista koromban elmentem gyónni Bíró László atyához, itt , Pécsett, aki talán püspöki titkár volt annak idején, s aki a gyó­nás után megkérdezte: Mondd, Győző, mi szeretnél lenni? Erre azt válaszoltam neki, hogy atyám, te ezt nem tudod? Hát egyiptológus. Erre elmosolyo­dott és tovább folytatta: Jó, jó, ezt tudtam, de lassan már itt az ideje annak, hogy komolyra fordítsuk a szót. De ha ragasz­kodsz a dolgokhoz, akkor „pe- nitenciaként” keresd fel Ká- kossy László professzort.- Kákossy professzor a leg­nevesebb magyar egyiptológus.- Nagyon komoly ember és - tegyem hozzá - rendkívüli személyiség. Találkozásunk első pillanatától úgy tekintett rám, mint olyanra, aki szereti Egyiptomot és ezért vele egyenrangú, hiszen ő is szereti. Leültetett és egyre részletesebb kérdéseket tett fel, hogy mit ol­vastam e témakörben. Akkor már olvastam és kiveséztem szinte minden elérhető irodal­mat, jártam külföldön, sokféle gyűjteményt megtekintettem.- Célja e találkozással? Nem is tudom. Azt gondol­tam, hogy talán majd levesz egy-két könyvet a polcról és azt mondja, ezt még olvasd el, fiam. De nem ez történt. Másfél órás beszélgetés után közölte: tizen­egy embert fölvettem a most in­duló egyiptológusi szakra, te le­szel a tizenkettedik. Behívta a titkárnőjét és kérte, hogy állítta­ssák ki az indexemet. Evvel er­kölcsi és egzisztenciális felelős­séget vállalt értem.- Tehát megtörtént a csoda: ez a beszélgetés volt egyben a felvételi?- Igen. De nem árt tudni, hogy nagy ritkán indul csak az ELTE-n egyiptológusi szak, s én vagyok ma is az utolsó, aki 1994 januárjában végeztem. N em lehetett könnyű: Pé­csett a negyedik gimná­ziumi év, érettségi, egyéb, s eközben Budapesten az ELTE.- Igen. És 21 évesen már ál­lamvizsgáztam.- Es egy újabb szerencse ért. - Felkértek a magyar egyip­tológia egyiptomi képviseleté­nek vezetésére. Az ál'am vizsga után két héttel már Kairóban voltam, s onnan nyílt meg előttem a perspektíva tulajdon­képpen. Hogy pontosan értse: nagyon kevesek által művelt tudomány a miénk. Alig négy­száz egyiptológus van a vilá­gon, s köztük harminc ásatást is vezető régész. S ami nagyon fontos, a személyes ismeretség. Nos "itt, Kairóban közel kerül­tem a szakma krémjéhez, be­szélgettem azokkal a kutatók­kal, akiknek a munkáiból szi­gorlatoztam annakidején.- Ne fussunk ennyire előre. Az egyetemi évek még szinte érintésközeiben vannak.- A diplomáért meg kellett küzdeni, hiszen Kákossy pro­fesszor leszögezte: a felvett ti­zenkét emberből csak ketten kaphatnak diplomát. És ez így is lett. Az egyetemi évek alatt volt a rosta. Másrészt e téma­körben egyetlen magyar nyelvű tankönyv vagy szakirodalom nem létezik, tehát német, angol, francia tudásra illett szert tenni. Az óegyiptomi leíró nyelvtant például angolul tanultam.- Mikor olvasott el először óegyiptomi szöveget?- Égyetemistaként. Erre ma­gyarázat, hogy több mint hét­ezer hieroglifa van, s aki amíg e jelkincset nem birtokolja mara­déktalanul, addig egyetlen sort sem tud elolvasni. Tehát több jelet kell megjegyezni, mint a japán és a kínai együttvéve. Ez óriási energiabefektetés, s ezért is van szerintem olyan kevés egyiptológus.- Nofre Ti-Ti mit jelent?- Aki szépségben érkezett.- Tehát minden hieroglifá­nak megvan a maga olvasata.- Igen. De állandóan frissen kell tartani az ember fejében. Naponta másfél-két órát ilyen szövegek olvasására szánok. De mást is „elolvas” az ember, s ez már betegség is, az egyip­tológusok betegsége. Először úgy tört rám egyetemista ko­romban, hogy amikor vártam a buszra, arra kaptam magam, hogy elolvasom a szemközti ház előtt a furcsa testhelyzetben ülő embert, az ablakot. Később, amikor udvaroltam egy lány­nak, elolvastam a száját, sze­mét, szemöldökét, és arcának gödröcskéit. ány nyelven beszél?- Tanultam latint, gö­rögöt, ógörögöt és kop- tot. A már említett ó-egyiptomi hieroglifikus nyelvből felsőfokú nyelvvizsgám van, akárcsak koptból. Utóbbit tolmácsszinten beszélem. Amikor itt járt Pan­nonhalmán az alexandriai pátri­árka, én fordítottam.- Napi hány óra elfoglaltsá­got jelentett a tanulás?- Párhuzamosan végeztem a teológiát, ugyanis óegyiptomi vallástörténettel szerettem volna speciálisan foglalkozni, s amikor ezt bejelentettem, Kákossy professzor azt mondta: ehhez alapok kelle­nek. így délelőttönként a sze­mináriumba jártam, délután az ELTÉ-re, este pedig azokhoz a professzorokhoz, akik a laká­sukon fogadtak időnként egy­két diákot.- Ezek szerint az egyiptomi régészet nem hullott az ölébe. Keményen meg kellett küzdeni.- Szeretem a feladatokat.- Tudom: szülei nagyon büszkék önre.- Nemcsak rám. Egyik nővé­rem apáca, a másik hegedűmű­vész. Édesapám gyakorta mon­dogatja: egy tudóst, egy mű­vészt és egy szentet adtunk a vi­lágnak.- Mi vár most Önre?- Meglehetősen sok a teen­dőm. Szeretném megírni az ása­tások eredményeit, következte­téseimet. A nemzetközi szakla­pokban is várnak tőlem tudo­mányos cikkeket.-Arra gondolok, hogy ez már könnyen menni fog.- Nem egészen. Csak úgy ír­hatok le valamit, ha előttem azt még nem írta le senki sem. Eh­hez könyvtárnyi szakirodalmat kell átrágni.- A Thot-hegyi ásatások ősz­szel folytatódnak?- Reményeim szerint igen. A Ganz Holding a szponzorom, s remélem, nem csalódnak ben­nem. De addig is több hetet töl­tök az egyiptomi könyvtárak­ban, majd júliustól a Vatikáni Múzeumban dolgozom őszig az egyiptomi gyűjteményen.- Olcsó ásni Egyiptomban ?- No azt nem. És nekem minden fillérrel pontosan, számlára el kell számolnom. Még azt se tehetem meg, mondván. Győző ma jól dolgoz­tál, hogy magamnak kiutaljak prémiumként néhány dollárt.- Állami segítséget nem kap­nak a régészek ?- Nem. Az a borzasztó benne, hogy egy ilyen nemzet­közileg elismert, rangos mun­kához úgy kell az embernek ki­lincselnie. Egy játékfilm 40-50 millió forintba kerül és akad rá pénz. Én a feléből kijönnék.- Az ásatási koncesszió az ön élete végéig tart. Fiatal ember, s ebből kiindulva kétleném, hogy e szent heggyel beérné.- Csak ősszel és télen lehet dolgozni, mivel a nyár idején kibírhatatlan a hőség. így is napi 6-8 liter vizet meg kell inni, olyan nagy a párolgás. De amíg van a munkában fantázia, a Thot-hegyen leszek. Az ása­tás minden esetben egy végső riporttal fejeződik be, melyet könyv alakban ad ki a feltárást vezető régész, s mely mint a szakma csúcsa, bekerül a világ valamennyi híres könyvtárába. Persze, ehhez is szponzor kel­lene, aki legalább a könyvkia­dás kaucióját az asztalra tenné. z mit jelentene?- Fantasztikus dolog volna. A teljes győzelem! Az egyiptomi régészeti hivatal ettől a pillanattól a tenyerén hordozna, s mosolyogva kér­deznék meg: Vörös úr, ezek után hol óhajt újabb feltáró te­vékenységet folytatni? Kozma Ferenc Bóka Róbert jegyzete Schumi és Katajama Ha az egyik könyökünk benne van a másik hasában, az már félsiker. Anatómiailag ugyan nem kompatibilis, de akad, aki ezt a busz zötyögése közben is jól tűri, sőt, a has­fali vagy mellkastájéki nyo­más egyeseknek élettanilag is előnyös lehet. A híres bá­nyászváros és a mediterrán gyöngyszem közti viszony­latban a kiskerteknél az idő­sebbje úgy is kigyűrődik a térből kapástul-szatyrostul, (a frissebbje kizuhan: a lábaktól csak lőrés vágható az ajtón); a „B-közép” ide-oda lökölődik, a Niagara-zuhatag hajú csaj fejéből kiakad a táskám, egy úr ismét próbálja rászervezni a hányingertől szédelgő ma- mácskát az ülésre, azt hívén, hogy a diszkóbajnok kialudta magát, és megmagyarázhatat­lan jóérzés fut végig a soron, hogy leszálltak végre a lá­bunkról, vagy mi tehettünk ekkora szívességet másnak. A zsúfolt busz ablakából időnként látni, hogy egyéb­ként sincs difi. Néha úgy előz le bennünket egy-egy velünk párhuzamosan induló DAF­busz szinte üresen, ahogy Schumi szokta lekörözni Ka- tajamát. Mi - vénebbje, irigyebbje - morgunk ugyan, hogy ez nem Hungaroring meg, hogy nem először fordul elő; de hiába lehet odaát táncolni, a többség nem morog. Ehhez a pompás szaunához vagyon szokva. Terhes anyák, szívbetegek váltsanak bérletet főzőcske­szakkörre. Hanem a lépcsőn állókkal továbbra is baj van. Sértettek, mint a pártok, úgy érzik, hogy nincs számukra hely a társa­dalomban, és láthatóan semmi előképzettséggel nem rendel­keznek lépcsőn-állásból! Nem fér el a lábuk se ke­resztbe, se hosszába, pedig a hadviseltek tartós „vigyázz”- állással is próbálkoznak. Csak azt tudják, hogy az oldaltükör előtt mélyen le kell sunyni a fejet, hogy legalább a sofőr lássa a demokráciába vezető utat. De azt már föl nem fogják, hogy a lépcsőn menetrendsze­rűen mosolyogni és folyama­tosan lebegni kell. Mikor engedjek a gyereknek? Vásárlás közben gyakran ta­pasztaljuk, hogy a gyerekek olykor erőszakosan, sőt hisz­tizve követelik ki a magukét. A mama végül enged, mert nem akar botrányt. De mikor kell engedni? Mi a teendő például, ha egy kis­lány azonnal hisztériázni kezd, ha nem kapja meg az ál­tala kiszemelt ruhát vagy já­tékot? A professzor szerint a gyerek elmondhatja, mit sze­retne, de semmiképpen ne egyedül ő döntsön! Mi a helyes út, ha a szülők a hegyekben szeretnének pi­henni, tizenhárom éves lá­nyuk viszont mindenáron víz mellé kívánna menni? Az ilyen korú gyerekek óhaját már nem árt figyelembe venni. Tehát kompromisszu­mot kell keresni. Ha lehet, utazzanak el a hegyekbe és a vízpartra is rövidebb időre. Ha ez nem oldható meg, ak­kor engedjék el a gyereket egy baráti családdal vagy tár­sasággal! Mit tegyünk, ha tizenéves fiúnk minden délutánt a barát­jával tölt, aki - szerintünk - rossz hatással van rá? A ba­rátságot soha nem lehet meg­tiltani. A gyerekeknek joguk van arra, hogy maguk válasz- szanak barátot. Ha nem tet­szik nekünk a barátja, akkor óvatosan hozzuk ezt szóba, de úgy, hogy ne sértsük meg őt. Engedjünk-e, ha az isko­láskorú gyerek este nem akar ágyba menni? Egy iskolásnak már meg kell értenie az ilyen magyarázatot: „Ha nem tudod kialudni magadat, akkor hol­nap fáradt leszel, rosszul fe­lelsz, rossz jegyet kapsz, vi­szont ha kialudtad magad, ak­kor másnap könnyebben megy a tanulás is, tehát több időd marad utána játékra.” A zsebpénz szintén kényes kérdés. Sok gyerek ugyanis folyton többet követel. Az ilyen követelésnek nem sza­bad engedni. A zsebpénzt nem szabad a gyerek kénye- kedve szerint emelni. Általá­ban 4-5 éves korban, legké­sőbb iskolakezdéskor érde­mes már némi zsebpénzt adni csemetéinknek, lehetőleg he­tente, mert nem tudják még beosztani az egy hónapra ka­pott összeget. Ferenczy Europress az Dünántúli Napló előfizetőinek \ Folytatjuk ezévben is hetenként egy előfizetőnk megajándékozását. Naponta egy kihúzott számmal több és j hétvégére kiderül ki az előfizetőnk akinek egyezik nyilvántartási száma a hatos számjegycsoporttal. Ön a nyertes Boros János Ófalu, Petőfi u. 35.7695 jzlrisj 20. heti ajándék értéke: 5.000 Ft, amelyet az | Axel-Springer-M. Kiadó Baranya Megyei Iroda Pécs, Rákóczi út 34. ajánlott fel. A nyertes előfizetőnket kúlón is éltessük. Páskándi-emléktábla Páskándi Géza emléktábláját hétfőn 11 órakor avatják fel Budapesten, a XI. kerületi Nagyszalonta utca 50. számú ház falán, a Kossuth-díjas író utolsó lakhelyén. Páskándi két esztendővel ezelőtt, 1995. május 19-én hunyt el. A domborművű em­léktáblát Janzer Frigyes szob­rászművész készítette. A pá­lyatársak képviseletében Sza- konyi Károly író mond be­szédet. MODERN KOVÁCSOLTVAS BÚTOROK ÜZLETE | • székek • asztalok • tükrök • üveg-vasvázák • gyertyatartók I HAZA Cím: Pécs, Király u. 52. Tel.: 06-60-361-415 Tommy és Tata fényes esküvője A djakartai felsőtízezer képvi­selőinek részvételével tartotta esküvőjét a 35 éves Tommy” Hutama Mandala Putra, néhány héttel ezelőtt még Indonézia legkelendőbb agglegénye álma­inak leányával, a 22 éves Ard- hia Pramesti Regita Cahyani „Tatával”, egy közép-jávai arisztokrata család leszárma­zottjával. Suharto elnök legifjabb fiá­nak esküvője ősrégi jávai szer­tartás szerint ment végbe egy palota 1500 négyzetméteres csarnokában, ahová csak né­hány gondosan kiválogatott fo­tóriporter nyert bebocsátást. Áz esküvői szertartásra meghívottak névsorát az ősz­hajú, egy éve megözvegyült Suharto elnök politikai ambíci­óktól áthatott leánya állította össze. Apja ragaszkodott hozzá, hogy ne hívjanak meg ezernél több vendéget a politi­kai és gazdasági élet, az előke­lőségek és a katonai vezetők köréből. Jóllehet a rezsim bírálói kor­rupcióval vádolják a dollármil- liárdokkal rendelkező Suharto- klánt, Tommy nemrég egy in­terjúban mégis azt hangoztatta, hogy családját nem lehet ösz- szehasonlítani a néhai Ferdi­nand Marcos Fülöp-szigeteki diktátor családjával. Egyébként Tommy és Tata nem régóta ismerik egymást. A jakartai születésű leány Szin­gapúrban nevelkedett, majd Ausztráliában műegyetemen folytatta tanulmányait. Jelenleg Jakartában egy régi nagyszálló helyreállítási munkálatait irá­nyítja. Tommy a Humpuss- konszem vezérigazgatója. 1 * t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom