Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)

1997-05-17 / 134. szám

12 Dhnántúli Napló PÜNKÖSD 1997. május 17., szombat Hollandiai tulipánmezők A sokszínű tulipánmezőket to­vábbra is ostromolják a látoga­tók. Ezért Hollandia legna­gyobb viráglátványossága, a keukenhofi virágpark vezető­sége hétfőn bejelentette, hogy három nappal tovább tartanak nyitva a tervezettnél. A virágok szerelmesei tehát egészen május 25-ig, e vasár­napi napot is beleértve, elza­rándokolhatnak a nyugat-hol­landiai Lisse-be és kihasznál­hatják a kínálkozó rendkívüli alkalmat a gyönyörködésre. A virágpark közel ötvenéves fennállása óta a nyitvatartás meghosszabbítására csak né­hány esetben volt példa - írta az AFP hírügynökség a ritka, ám örvendetes eseményről hírt adva. A keukenhofi virágpark szó­vivője szerint az 1997-es sze­zon kezdete óta mintegy 700 ezer látogatója volt a parknak, tíz százalékkal több mint ta­valy. A kedvező időjárás és a világ legnagyobb, több mint 350 liliomfajtát felvonultató ki­állításának megnyitása nagyban hozzájárult Keukenhof ez évi sikeréhez, amiben persze ko­rábban sem volt hiány. Öt nyelven beszélő csodagyerek A szó szoros értelmében meg- némultak a csodálkozástól a limai egyetem orvosi karának professzorai és hallgatói, ami­kor egy hétéves kisfiú, Hugo Zuniga Utor kedden másfél órás előadást tartott „az emész­tési rendszer, az anatómia és a testszövetek alapjairól”. A csodagyerek nem keve­sebb mint öt nyelven beszél és rendkívüli szellemi késességei­nek köszönhetően hétéves kora ellenére már beiratkozott a ha­gyományokban gazdag limai San Marcos egyetemre. Jelen­leg ugyan még általános isko­lába jár, és mint mondja, leg­alább annyira szeret tanulni, mint játszani. Jó, ha híres a papa Tori Spelling a 23 éves, mar­káns arcú színésznő édesapjá­nak, Aaron Spellingnek kö­szönheti, hogy szerepelhet a ti­nédzserek kedvenc tévésoroza­tában, a Beverly Hills 90210- ben. A produkciós cég kimuta­tása szerint „Beverly Hills her­cegnője” csak ezzel a szerepé­vel 1,59 millió dollárt keresett 1996-ban. A 74 éves papa olyan sikeres sorozatok producere, mint a Beverly Hills 90210, a Denver klán, vagy a Starsky és Hutch. Magánvagyonát 300 mil­lió dollárra becsülik. A csodakereső ember Hiányoznak világunkból a csend megtisztító pillanatai Napjainkban megnőtt pünkösdnek, mint a csend, a befelé fordulás, az önvizsgálat ünnepének a jelentő­sége, s talán nemcsak a Krisztusban hívők számára - állítja Spányi Antal az Esztergom-Budapesti Ér­sekség általános érseki helynöke.- Évente három nagy közös alkalom kínálkozik mind­azoknak a keresztény embe­reknek, akik nemcsak hitük szerint élnek, ha­nem egyházukkal együtt szeretnék megélni az üdvös­ségtörténetként is emlegetett valósá­got, s ez a kará­csony, a húsvét és a Szentlélek ünnepe. Lélekváró napok- A karácsony és a hüsvét története kézzelfoghatóbb, jelképeik könnyeb­ben érthetőek, a pünkösd üzenete el- vontabb, de azoknál semmivel sem ki­sebb horderejű. Ka­rácsonykor az Atya nagy szeretettel ha­jol le az emberhez, egyszülött fiát adja oda nekünk. A gyermek felnevel­kedvén - tudjuk - bebizonyítja az em­berek iránti szerete- tét, nagypénteken, kereszthalálában. A pünkösd ezekkel összevetve a ma emberének kevésbé .élményszerű, bár az volt az apostoloknak. A húsvéti feltámadás után Jézus negyven napig gyakran megjelent tanítványai előtt, hírt adott létezéséről, majd a negyvenedik napon - áldozó­csütörtökön - a mennybe ment. Meghagyta azonban, hogy „eljön majd a Lélek, akit az Atyától küldök nektek”. Elhagyta őket Jézus, akit oly nagyon szerettek, és - is­merjük az érzést - ilyenkor nagyon szerencsétlennek érzi magát az ember. De - talán éppen ezek miatt és Jézus kife­jezett parancsára - együtt ma­radtak, imádkoztak, Mária is velük volt. így érkezett el hús­vét után az ötvenedik nap, pünkösd, amikor - mint ismert - tüzes lángnyelvek jelentek meg nekik és betöltötte őket a Szentlélek. Nagy szélzúgás is támadt, ami egész Jeruzsá­lemben hallható volt. Péter példája- Csoda történt, de az igazi csoda mégsem a külsőségek­ben, hanem az apostolok ben­sőjében, lelkében zajlott le. Ott van például Péter, az egy­szerű halászember, aki feltehe­tően nem elsősorban éles el­méjével, nem beszédével, szónoklataival, bátorságával, hanem mesterségbeli tudásá­val, erejével, kitartásával vívta ki társai becsülését. Ez az em­ber - látva, hallva a történése­ket - kitárta a szoba félelmük­ben, önmaguk által eltorlaszolt ajtaját, kiment az épület elé, és amit korábban soha nem tett meg, beszélni kezdett a tö­meghez. És a különböző náci- ójú emberek értették Péter szavait! Péterben - és a többi apostolban is - belül történt valamilyen csodálatos válto­zás. Történések üzenete- Mindebből következik, hogy a pünkösdöt nagyon ne­héz kívülről szemlélni, mint egy jászolban fekvő kisbabát, és úgy megjeleníteni, mint például a karácsonyt vagy a húsvétot. Ez a nap igazán azok szá­mára ünnep, akik át tudják élni a történések üzenetét, akik ké­pesek érzéseikben, gondolko­dásukban, cselekedeteikben ­bensőjükben - megváltozni, ők viszont a világot is meg tudják változtatni. Nagyon szépen fogalmazta meg a 16. században loyolai Szent Ignác, a jezsuita rend megalapítója: „Ha egyszer megváltozik a szívünk, csoda-e, ha megvál­toztatjuk az egész világot.” Azt hiszem, ez pünkösd titka. Azt, hogy a vi­lág változtatásra, jobbításra szorul, talán nem kell bi­zonygatni - foly­tatja Spányi Antal. - Az ember ere­dendően arra ka­pott lehetőséget, hogy boldog és szabad legyen, hogy tudjon pél­dául nagylelkű lenni, tudjon meg­bocsátani. Az apos­tolok - immáron kétezer éve, Jézus mennybemenetele után - tíz napig csendben magukba húzódtak, és el­mélkedtek, feltehe­tően az ember lehe­tőségein is. Ma a világban nincs csönd. Sem körülöttünk, sem magunkban, pedig ahhoz csönd kell, hogy az ember tud­jon a Lélekkel ta­lálkozni, és hasz­nosat cselekedni is. Pünkösd tehát tulajdonképpen a csönd, a magunkba fordulás, a magunkba nézés, az önvizs­gálat ünnepe. Vagy az kellene legyen, erre kellene figyel­meztessen. A pünkösdöt akkor és any- nyiban tudjuk megélni, ha ezeket a készségeket magunk­ban kibontakoztatjuk. És ez mindenki számára lehetőség. Ha tudnánk és akarnánk élni vele, új világ születhetne szá­munkra, mint az apostoloknak annak idején. A lélek éve-Érdemes az ünnep alkal­mából szimbólumaira is gon­dolnunk. A szélviharok kitisz­títják a városok tüdejét. A Szentlélek ugyanígy kitakarít­hatja az ember életét. A tűz pedig elpusztítja a talmit, és helyet teremt az újnak. Fontos ünnep tehát a katoli­kus egyház számára a pün­kösd, olyannyira, hogy 1998- at, a teljes esztendőt a Szentié­leknek szenteli, a 2000., jubi­leumi év előkészületeként. *Deregán Gábor A japánok Luzemben szeretnek házasodni A japánok előszeretettel utaz­nak Luzembe, hogy a Meggen- hom kastélynál, a Vierwaldstät- ter-tó fölött, a Pilátus-heggyel szemben, festői háttér előtt kös­senek házasságot. A gyöngyös, fehér menyasszonyi ruha, a sárga csokor, a vőlegény sötét ruhája - minden olyan, mint más esküvőkön, csak a rokon­ság hiányzik. Helyettük a vi­deós, a ceremóniamester, a kas­tély mindenese és Trudy Ilii asszony van jelen: ő gondosko­dik arról, hogy a japánok a nyugati esküvő összes kliséjét megkapják. Az .Esküvő Luzemben” a japán utazási irodák standard ajánlatához tartozik, s ára mint­egy 180 ezer forintnak megfe­lelő összeg. Ebben benne fog­laltatik a nászinduló és az Ave Maria élő orgonaszóval, az. es­küvői ruha bérlése, selyemvirá­gok, az út a szállodától a kasté­lyig Mercedesen, és egy pohár pezsgő, végül pedig a visszaút a szállodába Ilii asszony kocsi­ján. Fakultatív alapon Ilii asz- szony kész gondoskodni valódi virágról, fotózásról, videózás­ról, esküvői hintóról és japánul beszélő tolmácsról. Az egész nem is kicsit, ha­nem nagyon teátrális, de hát éppen ez a lényeg. No meg az az apróság, hogy a hagyomány­tisztelő Japánban egy esküvőre illik meghívni az egész rokon­ságot, s a mulatság így bőven belekerülhet a luzerni mesees­küvő árának hússzorosába, sőt többe is. Külön élnek, hogy boldogok legyenek ,Azért élünk külön, hogy bol­dogok legyünk” - vallja sok ismert személyiség. A legré­gibb példát erre a francia film nagyasszonya, Michele Mor­gan szolgáltatja, aki 37 éve Ge­rard Oury rendező páija. Mind­ketten Párizsban, de külön la­kásban élnek, csak a nyarat töl­tik együtt Saint Tropez-i villá­jukban. Claudia Cardinale tizenöt évi együttélés után költözött el Pasquale Squitieri rendezőtől. Rómát Párizsra cserélte fel, mert lányát francia neveltetés­ben akarja részesíteni. Az egész világ úgy hitte, a híres pár útjai kettéváltak. Paradox módon, a távolság közelebb hozott minket egy­máshoz - állítja az olasz sztár­színésznő. - Mindketten a füg­getlenséget szeretjük, így ál­landóan ingajáratban vagyunk Róma és Párizs között. Nekünk nagyon tetszik ez az élet, mert így soha nem lesz unalmas, monoton. Ha a párok külön élnek, az még korántsem jelenti azt, hogy szakítottak, vagy hogy magá­nyosak - vélekedik Jeff Goldb­lum amerikai színész. A sztár évek óta együtt élt Laura Dem- nel, de most mindketten saját, vidéki otthonukba húzódtak vissza. Laura a saját birtokán próbálja megvalósítani önma­gát, de nincs kizárva, hogy nemsokára megint összeköltö­zünk. Megnyílt a Palermói Opera Huszonhárom évi hercehurcás rekonstrukció után végre megnyitották Európa harmadik legnagyobb operaházát, a patinás Palermói Operát. A gyönyörűen felújított színház első előadásán Claudio Abbado vezényelte a Berlini Filhar­monikus Zenekart feb-reuters Pünkösd: a legrégibb örökifjú ünnep Miért halasztották el Ferenc József megkoronázását? A zsidó-keresztény kultúrkör egyik legősibb ünnepe pünkösd. Neve a gö­rög pentekoszté - ötvenedik - szóból ered. Ugyanis már az ókori Izraelben megünnepelték a zsidó húsvétot - az Egyiptomból való szabadulást - kö­vető hetedik hét végét, azaz a 49-50. napot mert ekkorra fejeződött be az aratás. Az első termést, a „zsengét” áldozatként mutatták be Istennek. Ké­sőbb ez a zsidó ünnep történeti jelle­get öltött: időszámításunk kezdetén már ehhez a naphoz kapcsolták a tör­vények kihirdetését is. Az apostolok cselekedeteiből is­merhetjük meg a keresztény pünkösd alapjául szolgáló eseményeket. A Krisztus halálát és feltámadását kö­vető ötvenedik napon az apostolok, Jézus ígéretének megfelelően, meg­kapták a szentleiket - lángnyelvek szálltak le rájuk - és ezt követően in­dult meg az ősegyház hívei táborának rendkívül gyors gyarapodása. Az apostolokat hallgató, különböző né­pek fiaiból álló tömeg minden tagja saját nyelvén hallotta az új tanítást. A nyelvcsoda - görögül dialektosz - bi­zonyos elemei a zsidó tradícióban is megtalálhatók. A pünkösd egyébként úgynevezett mozgó ünnep, ideje május 10. és jú­nius 13. közé esik. Ennek oka a hús­vét idejének számítási módjában rej­lik. Mivel a keresztény húsvét a tava­szi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap, és ez évről- évre változó időpont, vele együtt vál­tozik az „áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje” is. A kereszténnyé lett valamennyi eu­rópai nép körében meghonosodott va­lamilyen, a telet pünkösdkor jelképe­sen eltemető szokás. A középkori egyház nem is próbálta a szalmabá­buk égetésének vagy éppen vízbe ve­tésének pogány rítusát tiltani, inkább keresztény tartalommal igyekezett megtölteni. Hazánkban az egyik legelterjedtebb népszokás a pünkösdi király válasz­tása volt. A dunántúli falvakban a fia­tal legények még a múlt században is lóversennyel döntötték el, hogy ki kapja majd meg a pünkösdi király ko­ronáját és a vele járó kiváltságokat. A versengés során szőrén megült lova­kon kellett kifeszített kötelekből álló akadályokon túljutni. A győztest a kocsmában fiatal leányok virágkoszo­rúval koronázták meg. A pünkösdi király egy álló eszten­deig ingyen ihatott a kocsmában, en­gedélye nélkül tilos volt mulatságot rendezni, tilosba tévedt jószágáért nem érhette büntetés, sőt sokszor in­gyen legeltethette állatait. A versengés esetenként obsitos ka­tonák között zajlott, és a győztes mas­karába öltözött „udvara” kíséretében vonult végig a falun. Hódolatot nem­igen kapott: törött cserepekkel, lyukas lábosokkal dobálták meg. E színes mulatságok leírásának Jókai Mór egész fejezetet szentel az Egy magyar nábob című regényében. A pünkösdi királyság azonban nem mindig tartott egész éven át, sok he­lyütt csupán egyetlen napra szólt. Ézért lett nyelvünkben a „pünkösdi királyság” kifejezés a rövid ideig tartó, ingatag politikai hatalom szino­nimája. E nyelvi sajátosságot azután még az igazi királyoknak is figyelembe kellett venniük. A kiegyezés után pél­dául kisebb belpolitikai bonyodalmat okozott, hogy Ferenc József megko­ronázásának napját eredetileg pün­kösdhétfőre tűzték ki. Ám a jeles esemény szervezőinek egyike még jókor észbe kapott, mondván, ez a dá­tum azt sugallaná, hogy őfelsége igencsak rövid ideig fog ülni a ma­gyar trónon. A nyomós érv hallatán pár nappal arrébb tették a koronázás időpontját, s lám, volt is foganatja: Ferenc József jó fél évszázados regná­lása valóban nem pünkösdi királyság volt. Rékai Miklós Ferenczy Europress « < i 4 r

Next

/
Oldalképek
Tartalom