Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)

1997-04-15 / 103. szám

1997. április 15., kedd Hazai Tükör Dlmántiili Napló 3 Sokan megpróbálják kikerülni a jogszabályt Közpénzek és közerkölcsök Törvény írja elő, hogy a Köz- beszerzések Tanácsának évente beszámolót kell készí­tenie tevékenységéről az or­szággyűlésnek. Az első ilyen összefoglalót tegnap terjesz­tette a Ház elé Berényi Lajos, a tanács elnöke. A közbeszerzésekről szóló tör­vény célja az volt, hogy átlátha­tóvá, nyilvánossá tegye a köz­pénzek elköltését. Az áttörés megtörtént, de az a törekvés is kitapintható volt, hogy az aján­latkérők - az ajánlattevőkkel egyetértésben - megpróbálják kikerülni a jogszabályt. A törvényi szabályozásnak célja volt a közbeszerzések ha­tékonyabbá tétele, a pénzek ésszerűbb elköltése is. Több­nyire ezt is sikerült megvalósí­tani, bár az igazsághoz tartozik, hogy a gyakorlatlanság és az el­járások időigényessége hátrál­tatta az egész folyamatot. A napirend előtti politikai vi­tában az ellenzék azt kérte, hogy a kormány teijessze a par­lament elé az energiaszektor további privatizációjának stra­tégiájáról készített koncepció­ját, az első privatizációs ütem tapasztalataival. Ezzel az SZDSZ is egyetértett. Csiha Judit miniszter emlé­keztetett arra, hogy az energeti­kai privatizáció az MDF-kor- mány által elkészített és tör­vénybe foglalt koncepció alap­ján zajlik. Burány Sándor (MSZP) elmondta: nincs össze­függés a magánosítás és az ár­emelés között. Az iparágat mindenképpen modernizálni kell, s erre csak áremelésből le­het pénzt előkeríteni. s. á. A magyar kultúráért. Király Béla vezérezredesnek, az 1956-os forradalom katonai vezetőjének 85. születésnap­ján Pro Cultura Hungarica emlékplakettet adományozott Magyar Bálint kultuszminiszter. Köszöntötte őt Glatz Fe­renc, az Akadémia elnöke is. fotó: feb/diósi imre Lemondott az SZDSZ elnöke Hétfőn lemondott pártelnöki és frakcióvezetői tisztéről Pető Iván. A Szabad Demokraták Szövetségének ideiglenes veze­tője Kuncze Gábor ügyvivő, koalíciós miniszterelnök-helyet­tes, a belügyi tárca vezetője lett. Giczy György, a Keresztény- demokrata Néppárt elnöke:-Őszintén sajnálom, hogy Pető Iván lemondott, mert egy jó politikust vesztett el a köz­élet. Mégsem lep meg ez a lé­pés, hiszen az SZDSZ a leg­utóbbi választáskor is az isme­retlenségből varázsolta elő Kuncze Gábort, a párt minisz­terelnök-jelöltjét. Azt gondo­lom tehát, hogy ez egyfajta taktika a szabaddemokraták részéről, ami azért káros, mert a választópolgárok megtévesz­tését tűzi ki célul. Nyilvánvaló azonban: azzal, hogy Kuncze Gábor vette át ideiglenesen a pártelnöki posztot, az SZDSZ politikája alapvetően nem fog változni. A párt népszerűségé­nek zuhanásszerű esése sar­kallhatta az SZDSZ-t irányító néhány fős csoportot arra, hogy Petőt lemondassák. A kérdés csupán az, hogy Pető benne van-e ebben a csoport­ban vagy sem. Amennyiben mégis jelentős változás követ­kezne be az SZDSZ politizálá­sában, úgy természetesen a KDNP is felülvizsgálja a két párt viszonyát - tette hozzá az elnök. Lányi Zsolt, a Független Kisgazdapárt országos alel- nöke:- Pető Iván lemondását megítélésem szerint az indo­kolta, hogy felismerte: nem sok keresni valója lesz pártjá­nak a következő választáso­kon. Most már folyamatos az SZDSZ mélyrepülése, s nép­szerűségük 5 százalék körül mozog. Ennek pedig az az oka: nem mérték fel, hogy az általuk meghirdetett polgári­radikális modell mindenben különbözik a konzervatív hia- gyar társadalom hagyománya­itól, elvárásaitól. Kuncze Gá­bor személye kifejezetten rossz választás volt, hiszen éppen az általa irányított bel­ügyi tárcát éri a legtöbb kri­tika, s - sajnos - jogosan. Sze­rintem vagy választási fogás­ról van szó, vagy olyan belső viszály alakult ki az SZDSZ- en belül, amely során teljesen legyengült a Pető Iván által képviselt vonal. Zsigmond Attila, a Magyar Demokrata Néppárt szóvivője:- Pető Iván lemondása nyilvánvalóan a koalíció siker­telenségével kapcsolatos. Pető ezzel a gáláns gesztussal pró­bált még egy utolsó, kétségbe­esett kísérletet tenni arra, hogy pártja politikai hibáiért egy­maga vállalja a felelősséget. Kuncze személye irányváltást jelez, de mi nem hiszünk ab­ban, hogy három év után sike­resen „ki lehet lépni egy meg­unt nadrágból” - mondta kér­désünkre Zsigmond Attila. Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke:-Pető Iván politikai ellen­felünk volt, akit kemény, hatá­rozott és következetes politi­kusnak ismertünk meg - kezdi Lezsák Sándor. - Ezért is gondolom, hogy ez a lépés egy jó előre kigondolt stratégia egyik állomása, melynek foly­tatásával, végkifejletével Pető bizonyára tisztában van. Való­színű, hogy a korrupciós bot­rányokba keveredett kor­mánykoalíció süllyedő hajójá­ról akar az SZDSZ ilyen mó­don menekülni. Ader János, a Fidesz Pol­gári Párt alelnöke:- Azt gondolom, mindenkit meglepett Pető Iván lemon­dása, hiszen néhány hónappal ezelőtt egyedüli jelöltként lett újra megválasztott elnöke az SZDSZ-nek. Mivel döntését semmivel sem indokolta, ez találgatásokra ad okot. Feltéte­lezésünk szerint indokolhatta döntését a gyenge kormány­koalíciós szereplés, melyért, mint pártelnök érzett felelős­séget. Ugyanakkor a korrup­ciós botrányokba való kevere­dés is motiválhatta Petőt, va­lamint az is, hogy a párt nép­szerűsége mélyponton van. Ezek külön-külön is súlyos érvek, hát még együtt - tette hozzá Áder János. - Hogy nem egyéni döntésről van szó, az kiderül Pető leveléből, melyben az ügyvivői testület álláspontjára hivatkozva je­lenti ki lemondását. Nem lehet tudni, Kuncze Gábor személye hoz-e változást az SZDSZ po­litikájában. Ez valószínűleg a következő hetekben kiderül. A Fidesz és a szabaddemokraták viszonyát azonban nem ez, hanem az SZDSZ előző há­roméves ténykedése határozza meg. így nem gondolom, hogy változna a két politikai erő egymáshoz fűződő kapcsolata - mondta a Fidesz alel­nöke. Szalóky Eszter A bankok szerint nem kell agrárpénzintézet Négyszögletű kerekasztal Hétfőn a legnagyobb mezőgaz­dasági integrátorok és ha­zai pénzintézetek képviselői ültek tárgyalóasztalhoz, hogy a Nemzeti Agrárprogrammal kapcsolatos elképzeléseiket egyeztessék - tudtuk meg Be­nedek Fülöptől, a Földműve­lésügyi Minisztérium államtit­kárától. A két tárgyaló fél úgy ítélte meg, hogy a mezőgazda­ság fejlődésének üteme 3,5 szá­zalékban, míg a belső fogyasz­tás növekedése 1,5 százalékban megvalósítható. Az agrárprogram prioritásait is meghatározták. Ezek szerint kiemelten figyelnének arra, hogy a hazai élelmiszerek elér­hető áron kerüljenek forga­lomba, hogy az agrár- és más szektorok közötti jövedelemkü­lönbségek a minimálisra csök­kenjenek. Lényegesnek tartot­ták az exportorientáció erősíté­sét, a vidék megtartó erejének javítását valamint a környezet­védelmi célok megvalósítását - folytatta az államtitkár. A közvetett és közvetlen tá­mogatások mértékét a GDP 2,5 százalékában húzták meg. Az input-output árak azonos mér­tékű változása mellett tették le voksukat a bankok, és nem tart­ják szükségesnek speciális pénzintézet felállítását, ugyan­akkor kezdeményezik speciális agrár-hitelintézmények létre­hozását. Egyetértenek a jelen­legi földbirtok-politikával, és szorgalmazzák egy EU-kon- form intézményrendszer létre­hozását, s az érdekegyeztetés törvényi úton való szabályo­zását. (sz. e.) Fórum a mezőgazdaságról Tisztázni kell, hogy a magyar agrárium miként csatlakozhat a lehető legjobb feltételekkel az Európai Unióhoz, illetve miként lehet rendbe tenni a mezőgazdaság ügyét oly módon, hogy konszolidált állapotban legyen az EU-csatlakozás idejére. E kérdéskörről rendeztek vitát hétfőn a Friedrich Ebert Ala­pítvány szervezésében Buda­pesten. A vita előadói egyetér­tettek abban, hogy a magyar agrárium válságát fel kell számolni ahhoz, hogy csatla­kozhassunk az Európai Unió agrárgazdaságához. Arról már megoszlottak a vélemények, hogy a folyamatot milyen mó­don kell véghezvinni. Inotai András, az MTA Vi­lággazdasági Kutatóintézeté­nek igazgatója, a vita vezetője e kérdésben úgy foglalt állást: a magyar agrárium talpra állí­tását ideológiamentesen, a rea­litásokat figyelembe véve kell megoldani. Figyelmeztetett arra, hogy az agrárszektorban zajló folyamatok kihatnak az egész gazdaságra. Véleménye szerint a magyar EU-integrá- ció kulcskérdése a mezőgaz­daság. Varga Gyula, az Agrár- gazdasági Kutató és Informa­tikai Intézet főigazgató-helyet­tese úgy vélekedett, hogy a mezőgazdaság és szélesebb ér­telemben az agrárium válsá­gára a jelenleg még vitatott Nemzeti Agrárprogram (NAP) jelenthet megoldást. Szerinte ugyanis hibái ellenére a kor­mány által kidolgozott mun­kaanyag ösztönzőleg hathat az ágazat problémáinak megvita­tására és a megoldási módok kimunkálására. Papócsi László, a Bábolna Rt. vezérigazgatója arra fi­gyelmeztette a hallgatóságot, hogy az agrárügyet nemzeti ügyként kell kezelni. Rámuta­tott az ágazat legnagyobb gondjára, az alultőkésített- ségre. Szerinte a külföldi tőke ugyanis csak a jövedelmező élelmiszeripari - például a jö­vedéki termékeket gyártó - ágazatokba fektetett be. Ennek megváltoztatásához a birtok- struktúra rendbetételére lenne szükség. Mihalik László, a Sa­sad Rt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a rendszerváltás a mezőgazdaságban szociális vákuumot idézett elő. MTI Hírcsatorna Cser Agnes maradt. Az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat közgyűlése tegnap szavazott volna a főigazgató felmentéséről. Az elnökség ja­vaslatáról azonban a közgyűlés határozatképtelenség miatt nem tudott dönteni, így továbbra is Cser Ágnes az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár vezetője. Vádemelési javaslat. Az Ügyészségi Nyomozóhivatal befejezte az eljárást a Tocsik- ügyben. Vádemelési javaslatá­ban Tocsik Mártát adócsalással és a számviteli fegyelem meg­sértésével, Boldvai László MSZP-pénztámokot, Budai György üzletembert és Vitos Zoltánt, az Arány Rt. részvé­nyesét befolyással való üzérke­déssel, Bernhardt Barnabást és Bertók Zoltánt, az Utilitas Rt. vezetőit pedig magánokirat­hamisítással gyanúsítják. Külföldi befektetők. A Joint Venture Szövetség hétfői köz­gyűlésén Csiha Judit privatizá­ciós miniszter beszámolt arról, hogy Magyarországon ma mint­egy 30 ezer részben vagy egészé­ben külföldi tulajdonú cég tevé­kenykedik, s továbbra is szükség van a külföldi befektetők érdek­lődésére, hiszen a gazdaság leg­alább évi 2-3 milliárd dolláros működőtőke beáramlását igényli. Orvosok a törvényről. A Magyar Orvosi Kamara tegnapi állásfoglalása szerint az egész­ségügyi törvénytervezet „be­teg-, szakma-, orvos- és kama­raellenes”. A kamara egyebek mellett kifogásolja: a tervezet nem rendelkezik arról, hogy az állampolgárok milyen jogvi­szony keretében juthatnak majd egészségügyi ellátáshoz. Agrobank-per. Az időközben megszűnt Agrobank Rt. veze­tőinek büntetőperében a vádlot­tak - Kunos Péter korábbi ve­zérigazgató és Kovács Mihály volt elnök - bűncselekmény hi­ányában való felmentését indít­ványozták a védelem képvise­lői a hétfői tárgyaláson. Javuló statisztika. A KSH je­lentése szerint idén eddig 5%-kal kevesebb volt a halálos közúti baleset, mint az előző év hasonló időszakában. Száz balesetet okozó vezető közül nyolc ittas, ám arányuk így is 25 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly. Alhatárőrök. Hétfőn a ma­gyar-román határon, a Szamos­iadnál három katonaruhás, ittas férfi állította meg az autókat és büntette őket különféle ürügyek­kel. Az egyik „megbüntetett” román állampolgár a helyi határ­őrsön jelezte a történteket, s ezt követően a határőrök elfogták ál­ruhás alkalmi „kollégáikat”. A gyerektől bátran kell követelni, mert képes túlszárnyalni önmagát Nem jár előnnyel az évhalasztás Az általános iskola első osztályába ezekben a hetekben kell be­íratni a hatéves korukat május 31-ig betöltő gyerekeket. Évről évre növekszik azonban azoknak a tanköteles korúaknak a száma, akiknek a szülei egy évvel későbbre halasztják az isko­lakezdést. Divat lett az óvodáskor meghosszabbítása. Mi erről a véleménye dr. Ranschburg Jenőnek, az ismert pszichológusnak?-A Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intéze­tében évekkel ezelőtt végzett vizsgálatok szerint azok a gye­rekek, akik egy évvel később kezdték a tanulást az első osz­tályban, kissé lemaradtak tár­saiktól. Mérei Ferencet idézném ez­zel kapcsolatban, aki azt val­lotta, hogy „a gyereket lábujj­hegyre kell állítani”. Vagyis bátran kell követelni tőle, hogy túlszárnyalja önmagát, mert ha ép és egészséges, képes lesz rá. A jelenség mögött különben nem elsősorban a gyermek ké­pességei iránti szülői kishitűsé­get, inkább az iskolákkal szem­beni bizalmatlanságot vélem felfedezni. Sok rosszul kezdő gyerek példája rémíti a szülő­ket. A megoldás az lenne, ha sikerülne az óvodák viszonylag szabadabb, játékosabb világá­ból az iskolák szorosabban szervezett életébe a jelenleginél zökkenőmentesebb átmenetet biztosítani. Mindemellett persze lehet egy kis szülői kényelem is ab­ban, ha később kezdi a gyerek az iskolát - mondta Ransch­burg Jenő. - Az iskolással töb­bet kell törődni, s a törődéshez idő és türelem szükséges. Nem lehet szemrehányást tenni sen­kinek azért, hogy mostanában ezekből kevesebb van. A pszichológus cáfolta, hogy a fiúk biológiai-szociális érése lassúbb, mint a lányoké, s ezért különösen az ő esetükben ér­demes várni a beíratással és késleltetni az iskolakezdést. A fiúk szociális érése nem las­súbb, hanem más, mint a lá­nyoké. Alapvetően nincs kü­lönbség a nemek személyiség- fejlődésének folyamatában. Dr. Kecsmár Ilona Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Szórakoztató parafenomén a szerkesztőségben • Nagyító alatt az udvarló • Más nősült a nevemben • Két félrelépő nem egy pár Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin! t t * 7 A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom