Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)
1997-04-05 / 93 szám
1997. április 5., szombat Háttér - Riport Dlinántúli Napló 9 Jó széllel az észak-atlanti „vizekre” Magyarországnak az az érdeke, hogy minél több ország a NATO tagjává váljon A kiil- és a belpolitikai események, állásfoglalások sűrűsödése jelzi, hogy a döntésekhez közeledik a NATO tényleges bővítésének, illetve Magyarország csatlakozásának az ügye. Erről a kérdéskörről beszélgettünk dr. Pataki Istvánnal, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkársága helyettes vezetőjével.-A NATO csatlakozásnak van-e reális alternatívája Magyarország számára?-Nincs. Magyarország évszázados történelmi-politikai- társadalmi fejlődéséből természetesen következik az euro-at- lanti szervezetekbe való integrálódási törekvés. Ez - megne- vesítve a szervezeteket - az európai uniós tagságot és a NATO-ba való belépést jelenti.-Külpolitikai vagy katonai biztonsági okok miatt kívánatosabb inkább a csatlakozás?- Külpolitikai törekvéseink megegyeznek azokkal a demokratikus elvekkel, amelyek meghatározzák a NATO működését. Azonos az értékrendünk azonosak a céljaink, így természetes, hogy törekszünk a szövetséggel folytatott minél szorosabb együttműködésre, s végső soron a teljes jogú tagságra. Magyarországot jelenleg nem veszélyezteti katonai támadás, de egy ország védelmibiztonsági szempontból mindig stabilabb helyzetben van egy katonai szövetség tagjaként, mint kívülállóként. Nincsenek speciális „magyar” feltételek-A NATO új stratégiája alapján egy közép-európai csatlakozó államnak szervezeti szempontból, illetve a szuverejellegűvé váltak a magas szintű találkozók. 1994 februárjában csatlakoztunk a NATO Békepartnerségi programjához. A NATO-val való együttműködésünk legmarkánsabb megnyilvánulása a délszláv válságrendezésében való szerepvállalásunk, részvételünk a NATO által vezetett IFOR/SFOR műveltek végrehajtásában. Bázist és átvonulási útvonalat biztosítunk az IFOR/SFOR csapatok részére és 150 fős műszaki alakulattal veszünk részt a helyszíni helyreállítási munkában. Pécsett pedig az SFOR északi dandárjának logisztikai központja kapott elhelyezést. Az első kör esélye- Tarthatónak látszik-e időbeli ütemezésében az a feladatterv, amit a NATO átalakítására megszabott az Észak-atlanti Tanács? Ott lehet-e Magyarország a bővítés első körében ?-Az Észak-atlanti Tanács 1996. decemberi külügyminiszteri és 1997. februári rendkívüli ülésén meghatározta, majd megerősítette a bővítési ütemtervet, amelynek értelmében a NATO júliusi, madridi csúcsértekezletén megne- Megfigyelhető a csatlakozni kívánó államok között egy jó értelemben vett versengés a kritériumok teljesítése érdekében, de sokkal fontosabb, hogy szoros együttműködés is létrejött közöttük. Az egymást túllicitáló versengés szükségtelen, hiszen senkinek sem az az érdeke, hogy a másik gyenge pontjaira hívja fel a figyelmet, hanem az, hogy a csatlakozási feltételeknek minél jobban és mielőbb megfeleljen. Magyar- ország csatlakozását egyébként minden NATO-tagállam támogatja, ezért nincs értelme, hogy külön „kijárókat” keressünk.- Magyarországnak milyen mértékű és körű NATO bővítés felelne meg leginkább, és milyenre látszik most esély? A mi érdekünk az, hogy a vezik azokat az államokat,'drhe»'” csatlakozási kritéiíumok teljest* nitás korlátozottságának mér- \ ' lyiek elsőként kezdhetik-'meg-a ioitése révén minél több ország/» tékében mennyire lesz masabb csatlakozási tárgyalásokat a szövetség tagjává váljon, hia helyzete, mint hajdan a Varsói Szerződésben volt?- A szuverenitás - amennyiben ez alatt egy ország önálló cselekvésének lehetőségét értjük - „tiszta formájában” nem létezik. A döntő különbség e tekintetben az, hogy egy ország maga határoz-e arról, hogy cselekvésének korlátáit hol állítja fel, vagy e korlátokat külső erők rákényszerítik.- Vannak-e, voltak-e speciális csatlakozási feltételek Magyarország számára?-Nincsenek. A csatlakozni kívánó államoknak ugyanazon feltételeket kell teljesíteniük. A NATO ereje épp ebben az egységben rejlik. A magunk részéről támogatjuk, hogy minden ország, amely teljesíti a felvételi kritériumokat, a NATO teljesjogú tagjává váljon.- Miként fejlődtek kapcsolataink a NATO-val?-Rendszeresek a konzultációink a NATO, illetve a tagállamok vezető tisztségviselőivel, politikusaival. Mára rutin szövetséggel. .A NATO és a tagállamok legmagasabb szintű képviselői minden fórumon megerősítették, hogy tartani fogják magukat az eredeti menetrendhez. A NATO vezető tiszíVteölőitŐl,' ilíélvj3!'á' taigálla- mok vezető politikusaitól kapott jelzések alapján úgy értékeljük, Magyarországnak nagyon jó esélyei vannak arra, hogy bekerüljön a bővítés első körébe. Hangsúlyozni szeretném viszont, hogy a NATO bővítése nyitott folyamat, és azt, hogy egy ország mikor csatlakozik a szövetséghez, csak az adott ország felkészültsége dönti el. A versengés egészséges, a „kijár ók” feleslegesek- A csatlakozásra esélyesnek tartott államok - Lengyelország, Csehország, de Románia és Szlovénia is - igyekeznek pártfogókat találni a NATO- tagállamok köréből. Van-e értelme ennek? Magyarországnak van-e „kijárója"? szén ezzel erősödik térségünk és Európa egészének stabilitása. A bővítés azonban a NATO-n belül is bizonyos változtatásokat követel meg. A szövetség belső adaptációjának mostani állapotában 'mtególtép- jedtebb vélemények szerint 3-5 ország esélyes arra, hogy bekerüljön a bővítés első körébe. Szövetségen kívül drágább a védelem- Hol tart NATO-csatlakozá- sunk hazai előkészítése?- Már eddig is nagy utat tettünk meg. A szükséges intézményi reformokat jórészt végrehajtottuk, a haderő-átalakítás jól halad és a szakértő gárda már javában készül a remélhetőleg még idén megkezdődő csatlakozási tárgyalásokra, ahol nemcsak a hadseregünk kompatibilitásával kapcsolatos katonai-technikai kérdéseket kell tisztázni, hanem arra is módot szeretnénk kapni, hogy az euró- atlanti biztonsági rendszer megerősítésével összefüggő sajátos magyar érdekeket is érvényesítsük - ha úgy tetszik a biztonság építményének magyar tégláit is elhelyezhessük. Ugyanakkor világosan kell látni, hogy a felkészülés a tagság elnyerésével sem fejeződik majd be, hiszen például a hadseregünk teljes kompatibilitásának eléréséhez 5-10 év kell.- Van-e felmérés arról, mibe kerül a NATO-csatlakozás?- A témában külföldön több felmérés készült, amelyek a legkülönbözőbb eredményekre vezettek. Február 24-én terjesztette az Egyesült Államok kormányzata a kongresszus elé a bővítés költségeivel is foglalkozó tanulmányát, amelynek megállapításai eddig a legreálisabbak. Itthon is megkezdődtek a felmérések és az eredmények a közeljövőben várhatók. Az viszont biztos - és ezt Svájc és Svédország példája is jól bizonyítja -, hogy a katonai szövetségekhez nem tartozó országok sokkal többet költenek védelmükre, mint az azokban részt vevők. Itthon és külföldön a többség támogatja- Milyen a NATO-csat- lakozásunk társadalmi támogatottsága ? A NATO-tagállamok lakossága számára mennyire szimpatikus terv a szövetség bővítése?- A legutóbbi közvéleménykutatási adatok szerint a magyár lákösság 52%-a támogatja és csupán 22%-a ellenzi az ország csatlakozását a NATO- hoz. A nemrég beindított kommunikációs stratégiánkban éppen ezért nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a társadalom szélesebb körű ismereteket szerezhessen a NATO-ról, bemutassuk mindazokat a célokat, amelyek a NATO-csatlakozás érdekében vezérelnek bennünket. A tagállamok lakossága körében természetesen vannak ellenzői is a szervezet bővítésének, de általában elismerik a csatlakozni vágyó országok jogos biztonsági igényeit, és támogatják e törekvéseiket. A NATO bővítése természetesen nem gyengítheti a szövetség erejét, és emiatt nem alakulhat ki újabb hidegháború Oroszországgal. Ezért nagy jelentősége van a NATO és Oroszország közötti, egyben az új összeurópai biztonsági rendszerben való orosz részvételt is szolgáló megállapodásnak. Ennek létrejötte érdekében a NATO megtesz minden lehetséges lépést. Dunai Imre Kozma Ferenc jegyzete Nejlonváros Pécs szép. Sokszor és sokaktól hallottam már, hogy ha nem itt vagy ott laknék, s tehetném, vagy Sopront vagy Pécset választanám. Főleg a budapestiektől. Mindenesetre egyetértek velük, hiszen ha csak a szőkébb pátriámnál maradok, akkor is kötelességem minden elfogultság nélkül megjegyezni, hogy számtalan szeretetreméltót fedezhet fel naponta az ember ebben a Mecsek által „becsben” tartott mediterrán városban. (Nyelvész ismerősöm vagy húsz esztendeje arról próbált meggyőzni sikerrel, hogy Pécs nevének eredete nem a szláv pet-ben (öt) keresendő, hanem az avar földvárakban, melyeket „becs”-nek neveztek, s mely azóta is fönnmaradt az óvni, védeni, dédelgetni, becsben tartani kifejezésben.) Sajnos, kénytelen vagyok azt is megjegyezni, hogy a Mecseken kívül aztán nem sokan akadnak, akik óvják, védik, becsben tartanák a megye székhelyét. Ezért aztán kezd lassan elterjedni a híre annak is, hogy azért jár a pécsi ember emelt fővel, hogy ne vegye észre azt a sok szemetet, ami a város közterületeit, parkjait, útjait borítja. Azt a sok eldobott színes nejlonzacskót, színes és színtelen papírfecnit, cigarettacsikket, papírzsebkendőt és miegymást, ami hovatovább azt a látszatot kelti, hogy nincs a városnak hatóságilag kijelölt szeméttelepe. Megállapításom sajnos, általánosítható, vonatkozik városrész megjelölés nélkül Pécs egész területére, annak legvégső közigazgatási határáig, nem külön kiemelve Uránvárost vagy Kertvárost, s nem szakosodva a belvárost övező utcákra és terekre. Lehet, hogy tévedek, de úgy tudom, hogy a közterület nem a senki földje, s mint adózó polgárnak jogom van a városatyák (anyák?) figyelmét felhívni e tényre. Magyar testőrök az egykori Bécsben Bessenyei György szobrot kapott Kiállítás a Collegium Hungaricumban Vigyázó szemetek Párizsra vessétek! - írta a költő Bessenyei György, a magyar testőrírók legnevesebbje. Bessenyeinek, Mária Terézia kedvelt és irodalmi tevékenységében támogatott testőrének szobrot állított a hálás utókor Bécsben. Március idusán avatták fel Fekete Tamás szobrászművész alkotását. Mária Terézia 1760-ban alapította a Magyar Nemesi Testőrgárdát, lehetőséget teremtve a fiatal magyar nemesek számára a műveltség megszerzésére, a birodalom fővárosának megismerésére. A legtehetségesebb testőrök fordítókká-írókká lettek, a korabeli német és francia irodalom átültetésével elősegítették a magyar irodalmi nyelv fejlődését. Önálló munkák írásával egy kis bécsi magyar irodalmi életet teremtettek. Á magyar testőrírók a polgári reformokat teremtő 19. századi magyar műveltség számára készítették elő az utat. Olyan kiemelkedő történelmi személyiségeket is találunk soraikban, mint Görgey Artúr vagy Klapka György. A magyar testőrgárdára, a testőr írókra emlékezve a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum és a bécsi Collégium Hungaricum ez utóbbi intézményben (Holland str. 4.) kiállítást rendezett. Festmények, metszetek segítségével mutatják be a gárda 1800-ig szóló történetét, neves parancsnokait, kiemelkedő történelmi eseményeket, amelyeken a magyar gárdisták adták az őrséget. Ott vannak a testőrírók kéziratainak másolatai, Bécsben megjelent munkái, személyes tárgyaik. A Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Arcképcsarnoka, az Országos Széchényi Könyvtár és a Petőfi Irodalmi Múzeum kölcsönözte a műtárgyakat, dokumentumokat a bécsi tárlatra, amelyet a Bécsbe látogató magyar turisták figyelmébe is ajánlunk. rgg® AKCIÓ ! KRISTÁLYVÍZ PÉT 21 C(f>p VÁSÁROLJON A COOP-BAN ES NYERJEN! A COOP-PAL HAVONTA AKÁR MILLIOMOS IS LEHET! Áprilisban 1 vásárló 1.111.111 Ft-ot nyeri Il-en II.III Ft-os vásárlási utalványt nyernek! A részleteket keresse a C00P szórólapokon és az üzletekben kifüggesztett plakátokon! MINDENHOl OTT VAGYUNK Az akció a készlet erejéig érvényes! Az esetleges hibákért felelősséget nem vállalunk! NESQUIK Szelet 30g i h 4
