Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)
1997-04-05 / 93 szám
10 Dhnántúli Napló Háttér - Riport 1997. április 5., szombat Arzén a dél-baranyai kifliben A megyei ÁNTSZ a lehetséges egészségkárosodást kutatja A megyei ÁNTSZ néhány településre a közelmúltban szétküldött kérdőívének egyik kérdése: Van-e vagy volt-e az Ön családjában veleszületett fejlődési rendellenesség? Az ivóvízre kíváncsi a tisztiorvosi szolgálat. Az ivóvízben a megengedett arzéntartalom felső határa literenként 50 mikrogramm. A számokkal azonban csínján kell bánni. A Dél-Alföldön például, ahol jókora területen ittak az emberek 200-400 mikrogramm tartalmút, eredményként könyvelték el, hogy ezt sikerült leszorítani 100-ra. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem is oly régen ajánlásában literenként 10-et határozott meg. Bekerülhet az emberi szervezetbe növényi és állati táplálék révén is, és például a sok tengeri halat fogyasztók vagy bizonyos iparágakkal terhelt országok lakói fokozottan számolhatnak az arzénnal. Nálunk - Dél-Baranyában - egy véletlen irányította a veszélyes elemre a figyelmet: új kutat fúrtak, a víz alapos vizsgálata meghökkentően magas arzénmennyiséget mutatott ki. Az ÁNTSZ gyorsan kapcsolt, s a múlt évben célprogramja volt a fúrt és néhány településen az ásott kutak elemzése. Összesen 160 vízműhöz tartozó 170 vízadót ellenőriztek 219 vizsgálattal, ez 299 települést érintett. Ez utóbbiak csaknem 90 százalékánál 2-3 mikrogramm alatt maradt az ivóvíz arzéntartalma, 10-40 között van 22 településen, ahol 10 900 ember él, 4070 mikrogramm között van 11 községben, 4690 lakója fogyasztja. Képzeljünk el egy kövér kiflit. Nagyjából a Dráva-mentét fedi, egyik csücske Siklósnál kezdődik, a másik Szigetvárig hajlik fel. Dr. Vermes Éva, a Baranya Megyei ÁNTSZ település-egészségügyi osztályának csoportvezetője szerint a hazai, közelebbről a dél-baranyai arzénos rétegvizek között a Dráva hajdani ártere az egyik legszennyezettebb. Mennyire? Gyöngyfán 130- 170 között van, Majlátpusztán 100 körül, ugyanennyi Kárászpusztán, Királyegyházán immár 20 éve isszák az 50 mikrogramm tartalmút. Az arzén ásványi eredetű, vagyis - az ásott kutak vizének vizsgálata szerint - nem emberi közreműködés eredménye a szennyezettség. Az említett települések kútjait - a királyegyházai kivételével - lezárták. Időközben - múlt év közepén - az Országos Közegészségügyi Intézet állásfoglalásában előírta az 50-100 mikrogramm tartalmú vízadók negyedévenkénti ellenőrzését. A megyei ÁNTSZ pályázatot adott be, a nemzeti környezet-egészségügyi akcióprogramban ugyanis ebben az évben 100 millió forint áll rendelkezésre a legfenyegetőbb környezetkárosító hatások egészségügyi veszélyeinek felmérésére. A cél természetesen az „arzénfogyasztók” lehetséges egészségkárosodásának kutatása. A vizsgálatnak óriási a jelentősége, a szakirodalomban ugyanis kimutatták még a viszonylag alacsony arzéntartalmú víz fogyasztása és a daganatos megbetegedések száma közötti lehetséges összefüggést is. Csakhogy Magyarország eddig nem vezette be a WHO 10 mikrogrammos ajánlatát. Részben azért, mert még nem lehet tudni, hogy miből tevődhet össze ez az arány, másrészt nincs felmérve az arzénes vizet fogyasztók egészségi állapota, harmadszor - nincs elég pénz. A mentesítésre a megfelelő eljárás, technológia ugyan rendelkezésre áll, de üzemeltetése nagyon drága. Az ÁNTSZ az említett pályázatában - 2,5 millió forintot kértek, másfelet kaptak - vállalta, hogy ellenőrzik a rétegvizekre telepített fúrt kutakat, kérdőíven méri fel a lehetséges következményeket- vagy éppen kapja eredményül ezek hiányát -, műszaki-tech- nológiai javaslatot ad az érintett vízműveknek az arzénmentesítésre. A vizsgálat eredményei nagyjából a jövő év közepére lesznek meg. Ha kedvezőtlenek a tapasztalatok, az ön- kormányzatok felelőssége felerősödik: kötelességük ugyanis az egészséges ivóvízről gondoskodni. Gyöngyfán és Majlátpusztán már működik a fürt kutakra szerelt arzénmentesítő. Annyiban szerencsés volt a helyzet, hogy a majlátit üzemeltető cég referenciának szánja berendezését, ingyen adta, egy hónapig a próbaüzemeltetés költségeit is fedezte. Egy téves hír szerint az arzén megjelent a hegyháti kutakban is. A tévedés elképzelhető magyarázata: az ÁNTSZ említett felmérésénél a „kontrolifalu” Magyarszék. Itt is megkapták a település lakói a kérdőívet, de nem azért, mert arzént találtak a vizükben, hanem összehasonlító adatok érdekében. Azért megemlítjük, messze a határérték alatt, mindössze 2 mikrogramm a magyarszéki víz arzéntartalma. Mészáros Attila Kovácsevics László, a gyöngyfái polgármester is csak az állatainak ad a kútvízből fotó: tóth László A konyha mint téma - nem nyerő Hátrányos helyzetben a nőnemű hölgyfodrászok? Nincs magyarázat arra, hogy a hölgyek miért szeretnek férfi nemű hölgyfodrászhoz járni. Mindezt egy csapat Tolna megyei hölgy kutatja, mivel igen sértőnek találják, hogy hölgy kuncsaftjaik, ha lehetőségük van rá, azonnal átpártolnak az erősebb nemhez. Kiderült, a férfiak is, ha tehetik, inkább férfi fodrász székébe ülnek és a fociról beszélgetnek. Az ügy akkor kerítette hatalmába a kutatókat, amikor Budapesten megnyílott egy szalon, ahol hölgy fodrászok a férfi részlegben enyhén csupaszon, azaz szexisen adják elő magukat Kinn a cici jelszóval. A közvéleménykutatások - amelyet nem a Sonda Ipsos és nem a Medián készített, hanem a hölgyek - rossz eredményt hozott a számukra. Ha hímnemű női fodrász jelent meg a piacon, akkor a kedves vendégek sorra átpártoltak hozzá. A kutatók sokáig nem vettek észre semmit. Annyit láttak, hogy a férfiak udvariasak - ők is -, a székben ülő hölgyek arca pirosas és kitűnő kedvnek örvendeznek. A férfiak is beszélgettek a vendéggel. Csak a mit-ben volt különbség! Az urak igen udvariasan megmutatták a hölgyeknek, mi lenne az előnyös számukra. Játszottak a hajukkal, aztán azt is mondták, hogy milyen rúzs, smink illene hozzájuk. A férfi(nemű) női fodrász mindig dicsérte a vendéget. Mit tettek ezenközben a hölgyek? ők is beszélgettek. Csak ők arról: miképpen kell párolt őzgerincet készíteni. Vagyis a fodrászatba bevitték a konyhát - a konyhaszagot. Aztán átálltak a férfiak módszerére. Először furcsa volt, hogy a női szépségről beszéltek. De a hiúság - hogy egy másik nő dicséri - csodát tett. így aztán a női nemű hölgyfodrászok megnyugodtak, helyreállt a rend. Hazafi Zs. Átírják az orvosi esküt A hippokratészi fogadalom helyett Hippokratészi eskünek nevezik a fogadalmat, melyet a hivatás gyakorlásának megkezdése előtt az orvosok tesznek. Számos országban ma is a 2500 éve született szöveget mondják. Azazhogy mondták. A Brit Orvosszövetség éppen a közelmúltban vette revízió alá az ősi etikai szabályt. A sziget- országban tehát már nem így kezdenék: „Esküszöm Apollóra és valamennyi istenre és istennőre ...” Továbbá változna az évszázadokon át hangoztatott fogadkozás is: „... nem adok egy asszonynak sem olyan eszközt, amellyel megszakíthatná terhességét”. Ehelyett ezt kell majd mondani: „Ahol az abortuszt megengedik, csak a törvény és az etika keretében avatkozom be”. Nem maradhat az eutanázia, a halál megköny- nyítésére vonatkozó szövegrész sem, bár a beavatkozásra vonatkozó viták nem zárultak le. Nem vitás azonban, hogy változtak az eskütevők, merthogy törölték a szövegből a mondatot, amelyben istennek tetsző életre és munkára tesznek fogadalmat, hozzátéve, hogy: „őrizkedni fogok minden szándékos károkozástól és erkölcstelen viselkedéstől, különösen a férfiak és a nők szerelmi élvezetre használatától ...” Az utolsó szót azonban az orvosok világszervezete mondja ki az átírt esküszövegről. Magyarul magyarán Ertelemtükrözés A cím a magyar helyesírás legfőbb jellemvonását jelöli. Fontosabb ez annál is, hogy helyesírásunkat hangjelölő jellegűnek és betűíró rendszerűnek nevezzük. Ezt a megjegyzést bevezetőnek szántam egy olvasónk ama kérdésére adandó válaszhoz, hogy a nagyol szóalaknak valóban van- e hosszabb /-lel azaz két /-lel írott változata. Előlegezem a válasz lényegét: valóban van. Az akadémiai helyesírás hosszas ingadozás után úgy szabályozta a több szótagú, /- re végződő igék írásmódját, hogy rövid és hosszú (azaz egy és kettőzött) /-lel egyaránt írhatók, természetesen nem személyes és szeszélyes döntés alapján, hanem szigorúan az értelemtükröző szerep szerint. A „valamilyennek, valamekkorának tekint” jelentésű, melléknévből vagy határozatlan számnévből képzett igéket kettőzött /-lel újuk: drágáll, furcsáit, gyengéit, hosszall, javait, kevesell, kicsinyen, nagyoll, nehezeit, rosszall, sokait stb. A teljesebb válasz végett a fenti megállapításhoz hozzá kell fűzni még a következőket, Az érzelmi megnyilvánulást jelentő / végű igékre ugyanez a szabály vonatkozik: átall, restell, riihell. A mozgást vagy hangadást kifejező mozzanatos igék közül így végződik a fuvall, lövell, rivall, szökell, megkülönböztetjük az „ösztökél, serkent” jelentésű sarkall igét, a „sarokkal ellát” és a „sarokkal rúg” jelentésű sarkal igétől. Az olvasói kérdésben szereplő ige nagyoll változata „nagynak tart” jelentésű: a nagyol viszont a „durván megmunkál”, „átabotában végzett munkát teljesít” jelentést hordozza. A hosszú l-re végződő igék kiejtésében, az elhangzó beszédben mássalhangzó előtt megrövidül az /, de írásban megtartjuk az / kettőzését: Drágállja, furcsálljuk, na- gyolltátok, sokallják. 'Sok ilyen igének a tövéhez elő- hangzóval (kötőhangzóval) járul a múlt idő jele. Ilyenkor az /, is, a t is hosszú: Sokallot- tam, furcsállottátok. Viszont írásban is megrövidül az ilyen származékokban: restelkedik, (meg)átalkodik. A kevesell, csekélyed és a kicsinyed szóalakok múlt idejű és némely személyragos változatából kieshet az utolsó magánhangzó. Ebben a rövi- debb tőváltozatban az / írásban is megrövidül: keveslem, keveslette, csekélyli, kicsiny- lette. A tanulság: a helyesírási szabály alkalmazása a szó jelentésében, jelentéseiben, illetve a szóalakváltozatokban való eligazodás függvénye, azaz nyelvtani ismereteket föltételez. Rónai Béla ÍTDRT Keresztrejtvény Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi út 34. sz. (VIII, emelet 801.) A március 29-iki lapban közölt rejtvény heresdi József - Nagypall, Kovács Gézáné - Pécs, Kőszegi Mária - Magyarhertelend, Lőrincz József - Szászvár. Az utalványokat postán küldjük. * é A V
