Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)

1997-04-05 / 93 szám

1997. április 5., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 7 Két művész, egy kép A maguk kitalálta, úgyneve­zett új kollektivizmus jegyé­ben készült képeit mutatja be a pécsi közönségnek az a két német képzőművész, aki­nek kiállítása a múlt vasár­nap nyílt meg a Nevelők Háza Galériájában. Georg Krapp és Michael Rix egy időben és egy helyen festik műveiket. Az alkotás folyama­tának középpontjába azt a kér­dést állítják: miként dolgozhat fel két személy egy művészi feladatot úgy, hogy ahhoz mindkettejük kreativitását fel­használják. Az egyéni munka azután feloldódik a kész egészben, a kiállított műalko­tás egységként, a - vezeték ne­vekből alkotott - KRAPPRIX termékeként jelenik meg. A kortárs művészek furcsa, expresszív kifejezési formát választottak maguknak. Non­figuratív alkotásaik egy részét a színek játéka ihlette, olyan is van köztük azonban, amit konkrét téma hívott életre. Ez utóbbi csoportba tartozik az 1991 és 1993 között készült képek közül az, mely a Ve­szélyhelyzet sorozatban a Ju­goszláviai eseményeket dol­gozza fel, s a rombolást igyek­szik megmutatni. Változatos a képek techni­kája, anyaga: az olaj, gipsz alap mellett kiegészítőként megjelenik a bitumen, az asz­falt is. A nyolc éve együtt dolgozó művészek pécsi kiállítása egy hónapig tekinthető meg. Kőhalmi A. Német művészek Új Kollektivista képei láthatóak Pécsett, a Nevelők Házában fotó: papp z Magnéziumláng Egy élet a felfedezés öröméért Ül csöndesen a kései rivalda­fényben. A hetven éven felüli asszony életét, a címmel ellen­tétben, nem a magnézium gyorsan ellobbanó lángja, hanem a kitartó munka jelle­mezte, s olyan pedagógusok képzése, akik a kisdiákot sze­retettel és le­leménnyel képesek szolgálni. Dr. Pálffy Györgynél, a Pécsi Tanár­képző Főis­kola fizika szakos taná­rát, számos elismerés birtokosát a közelmúltban a pécsi Mű­vészetek Háza nagy­termében Grastyán- díjjal is ki­tüntették. A neves akadémikus, az elhunyt Grastyán Endre nemcsak a játékelméletnek műhelyt te­remtő tudós, de kísérleteihez biztatást adó kolléga is volt számára. A magnéziumláng pedig egy régvolt epizódot idéz, amikor egy falusi kis­diák, ennél a kísérletnél fel­ugorván a pádból, ámulatá­ban így kiáltott fel: „Az is­tenbe, hogy csinálta!?" A Pázmány Péter Tudo­mányegyetemen és a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán is diplomát szerző matema­tika-fizika szakos tanár arra tette fel az életét, hogy a gyermeki kíváncsiságnak ezt az olthatatlan forrását táp­lálja. A fizikus tanárjelöltjei­nek olyan módszertani kulcsot adjon a kezükbe, amely a já­tékos tanulás, a felfedezés örömével teljes. Sokak kedves Vera nénije 1949-ben kerül a Pécsi Pedagógiai Főiskolára, és 1969-től kezdi meg azo­kat a kísérleteit, amelyek a be­szédkészségben elmaradottabb diákok számára is az ismeretek élményteli elsa­játítását teszik lehetővé. Az or­szág 44 általá­nos iskolájának alsó tagozatá­ban válik gya­korlattá a ter­mészetismeret oktatása ezen a módon - Marx György akadé­mikus ösztönzé­sére, Grastyán Endre nem szűnő bátorításával. Mára a módszertani elemek többsége a tantervek részévé vált. S hogy lenne feledhető Soltra Elemér festőművész önzetlensége, aki ingyen raj­zolt a támogatás nélkül meg­írt s az MTA által kiadott tan­könyvekbe?! És a kollégák sora! Kuti István, aki Mis- kolc-Perecesen tanított akkor, Sebestyén Zoltán Pécsről, a már 90. évéhez közeledő dr. Jeges Károly, a tanszék egy­kori vezetője és számos más tanítvány; Káldi Éva, dr. Ke- lenfi Elemér, Erhardt Imre, Vonyó Jánosné... B. R. A gyerek a piros hét árnya­latát sorolta FOTÓ: papp z. A Jelenkor áprilisi száma A Pécsett szerkesztett Jelenkor áprilisi száma Kukorelly Endre verseivel kezdődik: a számban Parti Nagy Lajos, Szakács Esz­ter és Gömöri György versei kaptak még helyet. A prózák között olvasható Závada Pál Jadviga-napló című regényének egy újabb részlete: a szerző nyerte el az 1996-os évfolyam legjobb publikációjáért járó ní­vódíj at, az ezúttal nyolcadik al­kalommal kiosztott Szinnyei Júlia-emlékdíjat. Az áprilisi számban Forgách András Az angyalarcú kígyó című prózai munkájának új darabjaival is ta­lálkozhat az olvasó: s itt szere­pel Heimito von Doderer ma­gyar tematikájú novellája, a Megbízható ösztön, V. Horváth Károly fordításában. Az értekező művek között ezúttal Thomka Beáta Parti Nagy Lajosról szóló esszéje, Határoltság, pontosság és arány címmel, Lengyel András Pi­linszky Ady-képét vizsgáló ta­nulmánya, valamint Szőke György József Attila paradox hívő-hitetlenségét elemző írása kapott helyet. Az áprilisi szám­ból külön említést érdemel a lap régi szerzőjének, Til- kovszky Lórántnak Mit veszí­tett Magyarország a németség kitelepítésével? című, igen ér­dekes, a magyarországi német­ség háború utáni sorsát boncol­gató írása, mely Magyarország háborús veszteségeit új szem­pontból tekinti át. A képzőművészetekhez e számban három publikáció kapcsolódik: Földényi F. László A testet öltött festmény című esszéje Koncz Andrásról, Pawel Lisicki Holofemesz feje című írása (Nánay Fanni fordí­tása) és Martyn Ferenc mecé­násához, Török Lajoshoz Fran­ciaországból írt leveleinek újabb részlete. A kritika-rovat érdekessége Tandori Dezső verses méltatása Kukorelly Endre Kedvenc című kötetéről. Parti Nagy Lajos kö­tetben közzétett színműveiről, az Ibusárról és a Mauzóleumról két kritikát is olvashatunk, Ba- gossy Lászlótól és Kovács Esz­tertől. Károlyi Csaba Závada Pál Mielőtt elsötétül című no- velláskötetéről közöl bírálatot. A számot Szigeti Csaba írása zárja a Képes Júlia által váloga­tott és fordított, a trubadúr köl­tészetet bemutató kétnyelvű an­tológiáról. Kersics Anka halálára Kodály kedvenceként diplomázott a mohácsi sokac lány Kersics Anka (1921-1997) énekművész volt. Az ötvenes, hatvanas években népszerű éne­kes itthon és külföldön. Mosta­nában egy szociális otthon la­kója. Már régóta irreális térben és időben élt. A valóság zavarta néha, de ezen hamar túllépett. Emlékek és álmok világába bur­kolózott. Azt szerettem, ha me­sélt, azt szerette, ha mesélhet. Nem tudom, észrevette-e, hogy átköltözött egy másik létbe, vagy csak örült, hogy édesanyja ismét rétessel várja, azzal az utolérhetetlenül finom rétessel... A cserfes mohácsi sokac lány Pestre, népi kollégiumba és ze­neakadémiára ment, elsőként a magyarországi délszláv ajkú lá­nyok közül. Kodály kedvence­ként diplomázott. Nem tehetett róla, hogy addigra Tito láncos kutya lett, s minden szerb, bos- nyák, sokac gyanús. Anka sem kaphatott szerződést az Opera­házba, lassan a varieté műso­rokba sem. De bizonyítania kellett. Egész életében bizonyította, ta­lán elsősorban magának, hogy tehetséges művész. Előbb Pá­rizsban, majd Bagdad, Kairó, Isztambul előkelő lokáljaiban tapsoltak neki. Opera szerepe­ket szeretett volna énekelni, de örült, ha néha Kodály-dalokat adhatott elő. Bámulatos nyelv­érzékkel rendelkezett. Kilenc nyelven énekelt világslágere­ket, népdalokat, táncdalokat. Évtizedeken át valutában adó­zott a magyar államnak, s ami­kor nyugdíjba vonult, azt mondták: nem volt TB-je. Aki hallotta énekeim, meg­szerette. Láttam Isztambulban a Karavánszeráj mulatóban, füg­gönyből, sálból, abroszból ösz- szegombostűzött hoch elegáns estélyi ruhában, hatvanévesen, amint elkápráztatta a nemzet­közi közönséget, s láttam, hogy a helyi sztárok kezet csókoltak neki fellépése végén. Ezekért a pillanatokért élt, s ezek folyta­tásáról álmodott. Sokan nem hitték, amit mesélt, pedig Anka sohasem hazudott. Mindig mé­lyen hitt abban, amit mond. Ta- núskodhatom. Április 9-én délután 3 órakor temetjük testét Mohácson. Em­léke nem halványul közönsége szívében. Bükkösdi László Hírcsatorna Nobel-díjas költők. A Költészet napján, április 11- én 18 óra 30-kor Pécsett a Művészetek Házában két (Nobel-díjas költő, Joszif Brodszkij „Új élet” és Wis- lawa Szymborska „Kilátás porszemmel” című kötetét mutatják be. A Jelenkor Ki­adónál megjelent könyvek­ről Csordás Gáborral, a ki­adó vezetőjével Hárságyi Margit, az MTV Pécsi Kör­zeti Stúdiójának szerkesz­tője beszélget. Tárlat tűzzománcokból. Pécsett a Harlekin Iparmű­vészeti Galériában április 12-én 17 órakor a Vágó Enikő - Vágó István mű­vész házaspár tűzzománcai­ból nyílik kiállítás. A tárla­ton Szász Endre festőmű­vész mond bevezetőt. Hangverseny Erdélyben. Hatnapos székelyföldi kon- certkörútra utazott a pécsi Leőwey Klára Gimnázium 50 tagú lánykara dr. Szabó Szabolcs karnagy vezetésé­vel. A lánykar április 5-én Sepsiszentgyörgyön ad hangversenyt a Székely Mikó Kollégium és a pécsi gimnázium kapcsolatának negyedszázados jubileuma alkalmából. Tavaszi matiné. Április 6- án vasárnap 11 órakor a Csontváry Múzeumban Jani Gabriella ének- és Fodor Gabriella zongoraművész ad hangversenyt Franz Schubert műveiből. A mati­nét a Pécsi Kulturális Köz­pont szervezi. Könyvbemutató. Április 7-én, hétfőn 17 órakor Pé­csett a Művészetek Háza Fülep Lajos termében a Ki­járat Kiadó „Architektúra” sorozata második kötetének bemutatójára kerül sor. A könyv „Dévényi Sándor” címmel jelent meg, amely­ben az Ybl-díjas pécsi épí­tész vall eddigi pályájáról. A szerzővel Makovecz Imre építész és Pálinkás György író beszélget. Rendhagyó irodalmi est. Pécsett a Várkonyi Nándor Könyvtárban április 10-én 18 órakor „Szívemhez szól­tak, szívemből szóltak” címmel rendhagyó Költé­szet napi estet rendez a Pé­csi Városi Könyvtár. Az es­ten az épületgépésztől a plébánosig, az orvosoktól a banktisztviselőkig a legkü­lönbözőbb szakmák képvi­selői vallanak a költészethez való viszonyukról, kedves verseikről. Díszpáholy a színház barátainak Az idei évadban negyedszer rendeznek színielőadást Bé­késcsabán, a Jókai Színház­ban a díszpáholybérletet vá­sárló színházbarát cégek és intézmények képviselői, il­letve a díszpáholyt bérlő magánszemélyek részére. Bemutatják az „Irma, te édes” című zenés vígjátékot, majd a közönség műsoros fogadáson találkozhat a tár­sulat művészeivel, a város és a megye vezetőivel. A Jókai Színházban vál­lalkozások, intézmények és polgárok 28 „arany pá­holyt”, 22 „ezüst páholyt” és 18 „bronz páholyt” vásá­roltak (65, 45, illetve 25 ezer forintért). A Broadway Musical a pécsi sportcsarnokban. A New York-i Broadway Musical társulata vendégszerepeit a Hair című musicallel a héten Pécsett. Jó tempó, kiváló énekesek és táncosok mozogtak az utazásra szánt díszletek között kissé leegyszerűsített dramaturgia sze­rint. Majdnem telt ház volt az estén, a produkciót az Ifjúsági Ház szerződtette. fotó: papp z. Medikus jazz-napok Új névvel barátkozik mosta­nában a könnyűzenei élet, László Attiláéval. A jazztan- szék hangszerelésvezetője Charlie és Cserháti Zsuzsa mellett saját dzsesszegyütte- sével is járja az országot, s egy hónapon belül másodjára érkezik a POTE-aulába április 8-án, a Medikus Napok ’97- re. Ezúttal a band lép fel - a csapatban most is ott lesz Lattmann Béla, valamint Horváth Koméi és ütőhang­szerei. A medikus napok negyed­szer hozza össze a jazz-zene legjobb hazai előadóit, a László Attila Banden kívül többek között a Creative Art Jazz Trio érkezik Vukán György (zongora) vezetésé­vel. Berkes Balázs bőgős és Balázs Elemér dobos tartozik még a trióhoz, s hét éve elvá­laszthatatlan egymástól ez a hármas! Másrészt a társaság­gal tart Pécsre Bontovics Kati is, akit a hazai dzsesszrajon­góknak azt hiszem nem kell bemutatni! A tradicionális dzsessz kedvelői sem maradnak mű­sor nélkül, az egyik legrégibb hazai ragtime együttes, a kecskeméti Bohém Ragtime Jazz Band szórakoztatja majd őket swingekkel dixie-vel és spirituálékkal. A helyi jazzéletet két band képviseli, a Big Band zene- művészetis tanárokból és diá­kokból alakult az idén, a Jazz Band ő viszont elmúlt egy­éves, és fúvósaira épülnek a szerzeményeik. M. B. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom