Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)
1997-04-30 / 118. szám
8 Dünántúli Napló Politikai Vitafórum 1997. április 30., szerda Közlemény Pécs város költségvetése súlyos helyzetbe került. Ez a város működőképességét veszélyezteti, és a jelentős eladósodás képét vetíti előre. Mivel a költségvetés helyzete a legfontosabb városi közügy, ezért az április 24-i közgyűlés nyilvános ülésén szerettünk volna pontos képet adni a város lakosságának a költségvetés első negyedéves állapotáról, és nyilvánosan rámutatni az előállt helyzet okaira, felelőseire. Ezt a várost vezető MSZP-SZDSZ koalíció megakadályozta. A fentiek miatt kényszerülünk arra, hogy ebben a formában mondjunk véleményt az előállt helyzetről. A február 6-i közgyűlésen a költségvetés tervezetének tárgyalása során frakcióink egyértelműen rámutattak az előteijesztett rendelet alapvető hibáira, pl.: a szakmai és politikai előkészítetlensé- gére, a teljesíthetetlen bevételekre, a vagyonfelélés és az eladósodás elszabadulásának veszélyeire. Mindezeket az ülésről készült nyilvános jegyzőkönyv részletesen tartalmazza. Egy átgondoltabb költségvetés előterjesztése és az elmaradt egyeztetések lefolytatása érdekében javasoltuk, hogy február 13-ra halassza el a testület a téma tárgyalását. így lehetőség adódott volna egy jobb költség- vetés elfogadására. Ezt az MSZP-SZDSZ többség elutasította, majd a benyújtott költségvetési javaslatot elfogadta. A költségvetés megszavazása óta azt befolyásoló új körülmény nem merült fel. Az előállt helyzetért és a következő pécsi önkormányzati testület mozgásterének már most látható szűkítéséért a felelősség azoké, akik minden információ birtokában ilyen döntést hoztak. Az április 24-i zárt ülésen felszólítottuk az MSZP-SZDSZ frakciókat, hogy a következő közgyűlésig felelősségük teljes tudatában, és a pozícióikból fakadó kötelezettségüknek megfelelően időben tegyenek javaslatot a költségvetés helyzetének rendezésére. Felszólítjuk a várost irányító többséget, hogy vonják le a helyzetből eredő politikai konzekvenciákat, ezt követően készek vagyunk a költségvetés konszolidációjában való konstruktív közreműködésre. Az ellenzéki szövetség frakciói: Fidesz-MPP FKgP KDNP, MDF Oszkár tudja, de nem mondja... A Fidesz-Magyar Polgári Párt programadó kongresszusa élesen támadta a stabilizációs gazdaságpolitikát. Tekintsünk el most attól, hogy egy korábban pragmatikusnak tartott pártnak rosszul áll az újonnan feltámadó szociális érzékenység, s attól is, hogy a „Bokros-csomag” éppen azt a gazdasági félfordulatot hajtotta végre, melyet a fiatal demokraták az 1994-es választási kampányban oly aktívan szorgalmaztak. Ne hánytorgas- suk fel most azt sem a Fidesznek, hogy üdvözölte az 1995-ös kormányprogramot, mely célul tűzte maga elé a gazdaság külső és belső egyensúlyának megszilárdítását és a tartós növekedés alapjainak megteremtését. Amellett azonban nem mehetünk el szó nélkül, hogy mostani kongresszusukon megalapozatlan állítások, vádak hangzottak el a kormány gazdaság- és társadalompolitikájáról. A politikai rendszerváltást súlyos gazdasági-társadalmi válság kísérte. 1990-93 között a magyar gazdaság teljesítménye, az ipar és a mezőgazdaság termelése kb. egy harmadával csökkent. A korábbi teljes foglalkoztatottsággal szemben a munkanélküliek száma 1994 elején mintegy 700 ezer volt. Ezek a magyar társadalom számára tragikus veszteségek valószínűleg jórészt elkerülhetetlenek voltak. Tény azonban, hogy az akkori kormány nem szánta el magát arra, hogy radikális strukturális átalakításokkal legyen úrrá a gazdasági vál- . ságon. Ehelyett - a választások előtt egy évvel - a gazdaság megalapozatlan élénkítésébe kezdett, s a központi áremelések elhalasztásával szorította le az inflációt. Ennek lett a következménye az 1994/95 fordulójára kialakult pénzügyi csődhelyzet, mely elkerülhetetlenné tette a stabilizációs intézkedéseket. A fizetési mérleg hiánya az 1994. évi 3,9 milliárd dollárról 1996-ban 1,7 milliárdra - a GDP-hez viszonyítva 9,4%-ról kb. 4%-ra - esett vissza. Az államháztartási hiány 8,4%-ról 3,3%-ra csökkent. 1995-96- ban jelentősen csökkent a központi költségvetés adósságállománya, valamint az ország külső adóssága. A gazdasági rendszerváltás legfontosabb célja az állam szerepének visszaszorítása volt. A privatizáció eredményeként ma már a bruttó nemzeti termék mintegy 70%-át magántulajdoni formákon alapuló vállalkozások állítják elő. Megindult a jövedelem-átcsoportosulás a költségvetéstől a vállalkozói szféra javára. Megkezdődött az éveken át halogatott államháztartási reform, s ezen belül a szociális kiadások rászorultsági elv szerinti átalakítása, lépések történtek az arányosabb közteherviselés érdekében. Az elmúlt években követett gazdaságpolitika eredményeinek elismerését jelenti, hogy Magyarország tagja lett a fejlett országokat tömörítő OECD-nek, s magabiztosan pályázik az EU- csatlakozásra. Javult nemzetközi besorolásunk, ami könnyíti pénzpiaci fellépésünket. Az 1995. évi rekord mértékű privatizációs bevételeket követően tavaly 1,9 milliárd dollár működő tőke áramlott az országba, ebből 1,3 milliárd dollár „zöldmezős” beruházás, vagy meglévő vállalatok tőkeemelése volt. E tények igazolják, hogy nem volt hiábavaló az az áldozat, amelyre a magyar társadalom nagyobb része rákényszerült. A stabilizáció eredményeként ma már a térségben leginkább hazánkban reális a gazdaság fenntartható növekedésének megindulásáról beszélni. A makrogazdasági eredményekre építve kezdődhet meg idén az életkörülmények javulása. A nyugdíjak az inflációt meghaladóan emelkednek, a versenyszférában az első negyedévben a reálkeresetek 5,9%-kal nőttek, tartósan fél millió alatti a munkanélküliség, nőtt a munkahelyek száma, s előkészületben vannak a kis- és középvállalkozások támogatását szolgáló intézkedések. Mindezt persze tudják a Fi- desz-MPP kongresszusán résztvevők is. Tudják, de mivel érzékelhetően felerősödött bennük a baloldallal szembeni, szimbolikus ellenségképre épülő doktriner gondolkodás, ellenzéki szerepben legfontosabb céljuk a kormány állandó nyomás alatt tartása, ezért nem mondhatják. MSZP Baranya megyei elnöksége Az Ormánságról 1937-ben Budapesten jelent meg Kiss Géza kákicsi református lelkész „Ormányság” című néprajzi, szociológiai témájú tudományos könyve. A történelmi távlatokat is felrajzoló munka a jövőt is féltő vallomás. Az egy- kézésről elhíresült területről Kiss Géza szörnyű víziót fest, mert az Ormánság pusztulásáról beszél. Bár ajánl orvosságot, az olvasó érzi, hogy kevés a remény. „Süvölt a tragédia előszele” - írta. Bár Kiss Géza e problémát megközeh'tő szempontjai egészen mások voltak, mint a kései utókornak lehetnek, kétségtelen, hogy az Ormánság ma Baranya megye legelmaradottabb térsége. Az ormánsági falvak folyamatos lemaradása a 18. század végén kezdődött, és folytatódott az elmúlt évtizedekben is. Az utolsó, az egész vidéket érintő nagy beruházás az 1912-ben átadott Siklós-Harkány-Kovács- hida-Vajszló-Sellye vasútvonal volt. Az egyébként is gyenge termőképességű területen az 1945-ös földreform során nem volt elég a föld, nem elég az a gazdasági eszköz, ami van. Az 1940-es évek végének politikája igen szélesen húzta meg a határ- sávot. Beletartozott az egész Ormánság, annak minden gazdasági következményével együtt. A mezőgazdaság kollektivizálása az 1950-es évek első felében itt is nagy viharokat kavart. Az 1960-as években megkezdődött a termelőszövetkezetek összevonása. Az Ormánságban működött tsz-ek zöme évtizedeken keresztül csak állami támogatással tudott talpon maradni. Ezt követte a közigazgatás körzetesítése, majd az oktatás körzetesítése. A kis falvakból eltűnt az alsó tagozat, majd a felső tagozat, eltűnt az iskola. Leromlottak az ősi református templomok. A fiatal generáció nem szülőfalujában épített, hanem a nagyobb településeken alapított családot. Közvetlenül az önkormányzatok megalakulása után a képviselő-testületek zöme vízvezetékrendszert, crossbar telefonhálózatot alakít ki, felújítja művelődési házát, és valamit költeni tud a templomra is. Ennek ellenére a megyében az Ormánságban legmagasabb a munkanélküliség, legalacsonyabb az infrastrukturális ellátottság, legrosz- szabbak az útviszonyok, a tömegközlekedési lehetőségek, a falvak külső megjelenése is alig változott. Nyilvánvaló, hogy az elmúlt 50 esztendőben az Ormánság kapta a legkevesebb külső segítséget, a legkevesebb pénzt. Pedig az Európai Uniónak e térség is része lesz. 1947. április 28-án hunyt el Kiss Géza. Ma rá is emlékeztem. Dr. Erdődy Gyula, KDNP Csak egészséges népnek lehet jövője Hazánkban minden évben 40 ezerrel kevesebben szü: letnek, mint ahányan meghalnak. 1981 óta természetes szaporodás helyett természetes fogyással kell szembesülnünk. Mind abszolút számát, mind arányát tekintve csökkent a házasságkötések száma, ami főként a 20 éves kor körül megkötött házasságokra vonatkozik - Magyarországon Nyugat-Euró- pával ellentétben nem nőtt a házasságkötési kor. A korai házasságkötések csökkenése nagy mértékben kihat a gyermekvállalásra, mert az egyre szaporodó élettársi kapcsolatok nem helyettesítik a házasságokat. Folyamatosan nő a válások, az élettársi kapcsolatok, az egyszülős családok, az egyedül élők népességen belüli aránya, és csökken az újraházasodá- soké. Az alacsony termékenység és a magas halandóság - az átlagélettartam csökkenése - maga után vonja a népesség öregedését, a termelésben az inaktívak arányának megnövekedését az aktívak ellenében. Nő a munkanélküliek, a képzetlen rétegek aránya, egyre több a szegény és lelkileg magára hagyott ember, s egyre többen szeretnének az egyes gazdaságilag elmaradott térségekből Magyarországon letelepedni. A magas halandóság, a középosztály létszámának csökkenése, az egyre szélesedő tömegek elszegényedése a társadalom kettészakadtságát, délamerikanizálódását tükrözi. Ezek a jelenségek új kérdéseket vetnek fel a társadalom- politika, a gazdaságpolitika, a családpolitika, a szociálpolitika, az egészségpolitika, az oktatás- és ifjúságpolitika, a bevándorlás-politika, egyszóval a népesedéspolitika, az időskorú népesség ellátása, a társadalmi szolgáltatások területén. Az MDF a magyarság problémáinak megoldásáért felelősséget érez. Fontosnak tartja az életellenes társadalomképpel, a restrikciós politika végső műveletét, az abortuszt magukkal az édesanyákkal elvégeztető, felelőtlen hatalommal szemben, az élet és az egészség, a család, a gyermek, mint nemzeti értékek védelmét. Az MDF nem korlátozott népességszámra épít, nem megszorító intézkedéseket tartalmazó gazdaságpolitikára támaszkodik. A családpolitikát nem a szegény- politika részeként értelmezi, nem csak a legszegényebb családok anyagi támogatását vállalja. Célja, hogy a magyarságban meglévő szellemi erőforrásokat harmonikusan kidolgozott közoktatással tárja fel és fejlessze, a családokat családbarát adó- és támogatási rendszerrel, a családi pótlék, a GYES, a GYED, a GYET, a várandósági pótlék visszaállításával segítse. Fontosnak tartja mindenekelőtt a már megfogant élet védelmét is, a csecsemőhalandóság, illetve a kis súlyú újszülöttek számának lehetőség szerinti csökkentését, a nők nyugdíjkorhatárának a felnevelt Megjegyzések Az igazságügy reformja Ismeretes, hogy a kormány nevében az igazságügyi miniszter a közeljövőben az Országgyűlés elé teijeszti azokat a jogszabályokat, amelyek a magyar igazságszolgáltatási rendszer szervezetének átalakítására vonatkoznak. A legfontosabb módosítás a táblabírói rendszer visszaállítása, amellyel a Független Kisgazdapárt elviekben egyetért és az ezzel összefüggésben kialakított álláspontját az alkotmányozás során is kifejtette. Az új szervezettel kapcsolatos javaslat vitája során célszerű lenne azt az álláspontot elfoglalni, hogy - hasonlóan az Alkotmányhoz - ez a kormány csupán készítse elő az igazságügy reformját, azonban a jogszabály megalkotását, az új igazságszolgáltatási rendszer kialakítását már a következő országgyűlés végezze el. A táblabírósági rendszerhez való visszatéréshez meg kell teremteni a tárgyi és személyi feltételeket. A tárgyi feltételekkel kapcsolatosan pl. vita tárgyát képezte az, hogy Dunántúlon Pécs vagy Kaposvár legyen a táblabíróság székhelye. Tudomásunk szerint mindkét megyével felvette az igazságügyi kormányzat a kapcsolatot, és végül a pécsi székhely mellett döntött, ahol a táblabíróság létesítéséhez legalább 200 millió forintra van szükség, míg Kaposvárott csupán 40 millió forintos beruházással megoldható lett volna a táblabíróság tárgyi feltételeinek megteremtése. A táblabírói rendszerre való visszatérés nagyon sok kinevezéssel is együtt jár. A jelenlegi városi bírák közül sokat megyei bíróvá, a megyei bírák közül pedig táblabíróvá kell kinevezni. Aggályos, hogy ez az igazságügyi kormányzat megfelelő felkészültséggel rendelkezik-e személyi kérdések eldöntéséhez, mert a közelmúlt kinevezési gyakorlata ismét országos botrányokat váltott ki. Az igazságügyi miniszter megtagadta a 95%-os MEASZ klubnap A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Pécs-Bara- nyai Szervezete április 21-i klubnapján élénk érdeklődéssel hallgatták meg dr. Ozsváth Károly orvosprofesszor előadását „A közösségi élet és a menthá- lis egészség” összefüggéseinek problémáiról. Gál Béla nyug. egyetemi adjunktus a II. világháború európai befejezésének 52. évfordulójáról szólt. gyermekek arányában történő csökkentését, a gyermeknevelés és oktatás támogatását, az önálló életkezdés feltételeinek javítását, az első lakáshoz jutás, illetve a szükséges lakásbővítések támogatását. A népesedési katasztrófa elhárítása, a magyar nép tragikus fogyásának megállítása, a magyar kultúra kihalásának megakadályozása érdekében elengedhetetlennek tartjuk a társadalom figyelmének folyamatos ébrentartását, a legszélesebb körű kormányintézkedések népesedésre gyakorolt hatásának elemzését, és népesedés szempontjából történő egyeztetését, valamint az egyes restriktiv egészségügyi és gazdasági intézkedések hatásának emberéletekben mérhető vizsgálatát. Csak egészséges népnek lehet jövője. Habjánecz Tibor az MDF megyei elnöke PÁRTHÍREK Az MSZP Pécs városi szervezete mindenkit vár május 1-jén 9 órakor a Széchenyi téren, hogy együtt sétáljunk fel a Tettyére, az MSZOSZ ünnepi majálisára. A Németh László utcai szabadidőparkban egész napos május 1-jei ünnepi programot szerveznek az MSZP Pécs városi szervezete és kertvárosi alapszervezetei. Délelőtt ifjúsági, délután felnőtt együttesek lépnek fel, 11 órától aszfaltrajzverseny, egész nap játszóház a gyerekeknek. Az Árpád Fejedelem Gimnázium sportpályáján kispályás labdarúgó Szegfű Kupa lesz. A Munkáspárt Központi Bizottsága május 1-jén 10 órakor politikai nagygyűlést tart Budapesten, a Hősök terén. Pécsett 14 órától a párt Baranya megyei elnöksége a Mártírok úti modellezőpályán munkáspárti majálist rendez, melyre szeretettel várjuk az érdeklődőket. A Hadifoglyok Baranya Megyei Szervezete május 5-én 14 órakor nyílt összejövetelt tart Pécsett a TESZ székházban. Téma: A II. világháború befejezése és a hadifoglyok sorsa. támogatott- sági háttérrel rendelkező személy kinevezését a Pesti Központi Kerületi Bíróság élére. Problémát jelentett a Pest Megyei Bíróság elnökének kinevezése is. Ezenkívül vannak olyan megyék az országban, ahol az összeférhetetlenségi szabályok alól tett sorozatos kivételt az igazságügyi miniszter, amikor férjeket, feleségeket helyezett elvileg összeférhetetlen pozíciókba. E kivételek sokasága miatt a főszabály, vagyis az összeférhetetlenség tehát alig érvényesül. Ez kifogásolható még akkor is, ha más szervek - pl. az ügyészség - gyakorlatában is előfordul összeférhetetlenség alóli feltűnő kivétel, így pl. van olyan megye, ahol a megyei főügyész felesége a megyeszékhely városi főügyészének helyettese. A fentiekből megállapítható, hogy ez a kormányzat nem rendelkezik azokkal a feltételekkel, amelyek biztosítanák az igazságügyi szervezet megfelelő átalakítását. Félő, hogy az elsietett, a megalapozatlan személyi döntések hátrányosan befolyásolják az új bírói szervezet működését. Az új szervezeti rendre való átállás egyébként is különböző nehézségeket eredményezhet, amit nem szabad azzal még tetézni, hogy megalapozatlan személyi döntések meghozatalára kerül sor. Mindezek alapján az igazságügyi szervezet átalakítását, a táblabírói rendszerre való visszatérést támogatjuk, szükségesnek tartjuk az előkészítő munkálatok megkezdését, de az arra vonatkozó jogszabályt már az új országgyűlésnek kell elfogadnia. Dr. Tamás Lajos az FKgP Megyei Polgári Tagozatának elnöke t i %
