Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)

1997-04-11 / 99. szám

2 Dünántúli Napló Világtükör 1997. április 11., péntek Hírcsatorna Az orosz kormány civilizáltam kölcsönösségi és kompenzációs alapon, a történelmi igazság és a partnerség jegyében akarja ren­dezni a műkincsügyet - jelentette be az orosz külügyi szóvivő. Csiang Cö-min kínai államfő április 22-től 26-ig hivatalos lá­togatást tesz Moszkvában. A kínai elnök látogatásának ide­jén írják alá az orosz főváros­ban Oroszország, Kína, Ka­zahsztán, Tádzsikisztán és Kir- gizisztán megállapodását a ha­tártérségben állomásozó fegy­veres erők csökkentéséről. Volker Rühe német védelmi miniszter szerint a NATO és Oroszország partnerségi egyez­ménye nem lehet akadálya an­nak, hogy modem fegyvereket te­lepítsenek a katonai szövetség új, kelet-európai tagországaiba. 'A politikus erről csütörtökön Mad­ridban beszélt újságíróknak. Bukarestben tárgyal az Eu­rópai Unió brüsszeli bizottsá­gának elnöke. Jacques Santer kijelentette: építő jellegű esz­mecserére számít a román veze­tőkkel a csatlakozási tárgyalá­sok előkészítéséről. Súlyos nyngatalanságát fe­jezte ki a közel-keleti feszült­ség kiéleződése miatt II. János Pál pápa, amikor csütörtökön a Vatikánban átvette Izrael új szentszéki nagykövetének megbízólevelét. A katolikus egyházfő kijelentette: Jeruzsá­lemet az egész emberiség örök­ségének tekinti. Az Egyesült Államok nem csökkenti Dél-Koreában állo­másozó katonáinak létszámát - közölte a szöuli védelmi mi­nisztérium szóvivője a két or­szág védelmi miniszterének tárgyalásai után. Indiai és pakisztáni katonák ^egymásat tüzeltek csütörtökön Kasmír hegyvidéken húzódó "közös határ mentén, de az ösz- szetűzés nem járt személyi sé­rüléssel. A két ország határa mentén gyakoriak az ehhez ha­sonló incidensek. IVagy-Britannlába is elérke­zett a hire az olcsó magyar fogá­szati szolgáltatásoknak. Egy uta­zási iroda 199 fontért (58 ezer fo­rintért) kínál három éjszakás, fo­gászati kezeléssel egybekötött magyarországi kirándulást - írta a The European című hetilap. Tragikus helyzetben van a Jugoszláviában élő több mint 600 ezer menekült: hetente tízen halnak éhen, s átlagosan öten öngyilkosságba menekül­nek - közölte csütörtökön a menekültek megsegítésére ala­kult szövetség elnöke. Elkezdődött a hágai végjáték A magyar fél szakértői sorra cáfolják a szlovák érveket Elkezdődött a hágai per „végjátéka”: a magyar, majd a szlo­vák szakértők érvelése, s a helyszíni szemle után csütörtö­kön-pénteken újabb magyar, hétfőn-kedden pedig szlovák meghallgatásra kerül sor. A delegációk lehetőséget kaptak arra, hogy reagáljanak a másik fél által elmondottakra. A szlovák fél két hete elhang­zott érvelésének jellemzője az volt, hogy egyes dolgok kira­gadásával, mások elhagyásá­val igyekezett álláspontját igazolni, s pontatlanságaival állandó zavart okozott - fejtet­ték ki a hágai Nemzetközi Bí­róság előtt zajló per újabb for­dulójában a magyar álláspon­tot képviselő nemzetközi és magyar felszólalók. A szakértők azt igyekeztek bizonyítani, hogy helytelen az a szlovák megközelítés, mi­szerint 1989-ig tanulmányok sokasága igazolta a tervezett erőmű környezetbarát jellegét. Több felszólaló rámutatott: a szerződés aláírásakor, s még utána hosszú ideig nem voltak igazán ismertek az építkezés környezeti következményei. A költségek, a kivitelezhetőség, a környezeti feltételekkel való összhang és az ivóvízellátás veszélyeztetése vetettek fel olyan aggasztó problémákat, amelyek a beruházás felül­vizsgálatára késztettek - szö­gezték le a szakértők. A magyar szakértők egyike a szlovák „C” variánsról szólva leszögezte: a kivitele­zési munkálatok már régen el­jutottak abba a fázisba, amikor az sem az eredeti projekt „megközelítésének”, sem pe­dig ideiglenesnek nem tekint­hető többé. Adottságaikkal élve, az erő helyzetéből valósí­tották meg ezt a változatot. Albániába készülő román katonák. A román parlament csütörtökön jóváhagyta Románia részvételét az albániai soknemzetiségű katonai erőben. Már csomagolnak a tábori lelkészek is, a 400 fős kontingens első egysége jövő hétfőn indul. fotö: feb/reuter Tony Blair a kampány közepén. Ha hinni lehet a közvélemény-kutatásoknak, a Munkáspárt dinamikus vezetője lesz Nagy-Britannia következő miniszterelnöke. A parla­menti választásokat május 1-jén tartják. fotó: feb/reuter Hírháttér Mobutu napja leáldozott Lehet, hogy heteken belül módosítani kell Afrika térképét: új or­szág ugyan nem kerül a mappára, de változhat Zaire elnevezése. A 32 év óta hatalmon level Mobutu Sese Seko ellen lázadó erők ugyanis bejelentették, hogy győzelmük esetén az ásványkincsekben oly gazdag, s közállapotait tekintve mégis koldusszegény állam eredeti nevét visszanyerve ismét Kongó lesz. Márpedig az erővi­szonyok egyelőre javukra szólnak: a keleti tartományok felől előre­törő felkelők már csaknem az ország felét ellenőrzik. Úgy látszik tehát, Mobutu napja leáldozott. Ezt jelzi a lázadók ultimátuma - három napot adtak a betegeskedő államfőnek a hatalom átadására s erre utal a mindeddig mögötte álló amerikai politika hangsúly- váltása is. Washington sokáig benne látta a nyugalom és a bizton­ság zálogát a térségben, ám a Kinshasa felé vonuló lázadók kato­nai sikereivel párhuzamosan romlott a megítélése, s mára a Fehér Ház is ejtette az országában régóta diktátornak tekintett elnököt. Az elemzők már a jövőt fürkészik: valóban beadja-e a derekát Mobutu, s elmenekül az országból, vagy véres, elhúzódó hátvéd­csatározásokra kell felkészülni? S akkor mit kezdhet az esetleges új vezetés az etnikai ellentétekkel, a Nagy-tavak konfliktus óta Zaire- ban nyomorgó sok Százezer menekülttel? Mit tud tenni az ország gazdasági felemeléséért? E makacs gondokat ugyanis sem Mobutu távozása, sem egy új államfő színre lépése nem oldja meg. Szondy Gábor Algírban minden magyar biztonságban van Katonák védik a civileket Az algériai vérengzésekről szóló híreket olvasva, meg­kérdeztük hazánk algíri nagykövetét: biztonságban érzi-e magát és családját? Márton László 1995 októbere óta képviseli a Magyar Köztár­saságot a júniusi választások közeledtével egyre feszültebb légkörű országban. Mint mondja, Algírban, a fővárosban másfél év óta csak javult a köz- biztonság, így ő maga, a csa­ládja és a kollégái tulajdonkép­pen nem is félnek semmitől. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne kellene egyes bizton­sági előírásokat megtartaniuk. A követségen dolgozó fehérek például, legyenek magyarok vagy franciák, sosem mennek egyedül, arab kísérő nélkül a városba, s még így is mindig elkerülik a nem száz százalékig biztonságos kerületeket. Márton László szerint a há­romfős diplomáciai misszió önkéntes szobafogságot vállalt, a családtagokkal együtt. Ennek ellenére egy-egy, a katonaság által őrzött étterembe, szállo­dába, sőt egy bizonyos tenger­parti szakaszra ők is eljutnak, a nagykövet nyolcéves kislánya pedig a városba jár iskolába. Algériában különösen a vi­dék rendkívül veszélyes, telje­sen megszűnt a turizmus is. A helyzetre jellemző, hogy ma már összesen csak négy magyar él Algírban. T. J. Ötven év múlva komoly gondok várhatók Veszélyben vannak az erdők Megkongatta a vészharangot a londoni nemzetközi termé­szetvédelmi alap. A szervezet felhívása szerint a világ erdő­ire súlyos veszélyek leselked­nek, s ha nem hárítják el őket, ötven év múlva már késő lesz. A környezetvédelmi világkon­ferencia Rio de Janeiróban már öt éve megállapította, hogy bajba kerültek a fák, de érdem­leges intézkedés nem történt. A Földön mindössze 3,3 milliárd hektárt bontanak erdők. Ebből csupán egymilliárd hektárt tesznek ki a trópusi esőerdők, vagyis a századforduló óta felü­letük a felére zsugorodott. Megoldatlan a védelmük, s így a korábbiaknál nagyobb ütem­ben is irtják őket. Míg 1981- ben még csak tizenegy millió hektár esett áldozatul, tíz évvel később a favágók már 15,4 mil­lió hektárt kopasztottak le. A pusztításban élen jár Pakisztán, Thaiföld, Costa Rica, Brazília és Indonézia. A természetvédelmi szerve­zet nem tartja megoldottnak az erdővédelmet Európában sem. Itt már évszázadok óta telepítik ugyan az ültetvényeket, ám el­sősorban a fagazdaságok érde­keit tartják szem előtt. Az ere­deti növény- és állatvilág fenn­tartásának szempontját jófor­mán sehol sem érvényesítik. Ám a gazdaságok még mindig többet tesznek a fák védelmé­ben, mint ott, ahol a kevés ter­mészetes erdő mindenki pré­dája. Az állam ugyanis rendsze­rint nem vagy csak keveset tö­rődik a problémával, (toronyi) Pusztít az AIDS Belaruszban A halálos betegséget a kábítószer rabjai terjesztik Rémület és kétségbeesés uralkodik a fehér-oroszországi Szvjet- logorszkban. A munkanélküliségtől sújtott 73 ezer lakosú vá­rosban több mint ezer AIDS-fertőzöttet tartanak nyilván. A halálos kor terjesztői a kábí­tószeresek - állítja az AIDS megelőzésére hivatott belarusz hatóság. Többen is használják ugyanazt a fecskendőt és injek­cióstűt. Drogra inkább költe­nek, mint tűre. A lepusztult település az uk­rán fekete-tengeri kikötőkből Nyugat-Európa felé utaztatott kábítószer egyik átrakó- és pi­hentetőhelye. A fehérorosz hi­vatalnokok meggyőződéssel ál­lítják: az AIDS Ukrajnából ke­rült át hozzájuk, és mára feltar­tóztathatatlan. Ukrajnában rob­banásszerűen terjedt el és kímé­letlenül pusztít korunk pestise. A HIV-pozitív esetek növeke­dési aránya 400-szorosa a nyu­gat-európainak. Oroszországban naponta tíz új AIDS-fertőzöttet vesznek nyilvántartásba. Az idei év vé­gére akár százezerre, 1998 szil­veszteréig félmillióra is gyara­podhat az immunhiánybetegség miatt halálra ítélt orosz állam­polgárok száma - közölte Va- gyim Prokovszkij professzor, a moszkvai AIDS-központ veze­tője. Különösen drámai a helyzet egy anyaországtól távoli, más országok közé ékelődött kikö­tővárosban, Kalinyingrádban. Odessza ukrajnai kikötővá­ros a drogcsempészek, a kábí­tószer-élvezők, a drogos és AIDS-es prostituáltak felleg­vára. A hatóságok tehetetlenek. Legföljebb annyira futja az ere­jükből, hogy éjszakánként ki­lopják ebből az alvilági kör­nyezetből a gyerekeket, akik jó­részt már szintén HlV-fertőzöt- ten jönnek a világra anyjuk fe­lelőtlensége miatt. A már említett fehéroroszor­szági Szvjetlogorszkban és környékén sem tudnak mit tenni a hatóságok a rohamosan terjedő AIDS ellen. Az odavalósi gyerekeket már focimérkőzésre sem fogadják más településeken, mert attól félnek, hogy becipelik a halálos kórt. Kulcsár László A japánok 2020-ra akarják megvalósítani a merész tervet Töltse a hétvégét űrhotelban! Gazdasági szakemberek kiszámították, mekkora nyereséget hozna egy-egy űrbéli társasutazás. A gazdagabb nyugatiak egyéves jövedelmüket is rááldoznák az ilyen kirándulásra. A világ turistái - átszámítva - évente több mint százszor 700 milliárd forintot költenek uta­zásra. Ennek kis töredéke is nagy üzlet. Ezért több rakéta- gyártó és repülőgép-építő konszern verseng a „civilek” első űrutaztatásáért. Az amerikai Ascender tíz­ezer dollárért felröppentené az utasokat 100 kilométer ma­gasságba, ott körülnéznének és visszatérnének a Földre. Egy másik elképzelés szerint hagyományos repülőgép vinne fel húsz kilométer magasra egy rakétahajtóművel felsze­relt űrkabint, amely a sztra­toszférában venné fel az űrug­ráshoz szükséges üzemanya­got, orbitális pályára állna, majd néhány kör után vissza­térne a Földre. A legígéretesebb azonban a japánok terve. Ők egy 23 mé­teres űrrakétában gondolkod­nak, mely 50 utast szállítana. A start után hat perccel már rá is állna pályájára. Az utasok ekkor kioldhatnák biztonsági öveiket, amelyek fekvő hely­zetben rögzítették őket a fel­szállás idejére - így ugyanis könnyebben el lehet viselni a gyorsulás okozta megterhe­lést. A legmerészebb terv is a japánoké. Űrhotelt szeretné­nek építeni, valamikor 2020 táján, amelyben 64 vendég vendég szállhatna meg egy­szerre. 450 kilométerre a Föld fe­lett eltölthetnének néhány na­pot, gyönyörködhetnének a Kék Bolygóban és a világűr káprázatában. Ehhez „csak” mintegy nyolcszáz tonna al­katrészt és építőelemet kell ki­szállítani az űrbe. Nem nagy dolog, elég, ha a Discovery űr­repülőgép négyszázszor térül- fordul. Áz űrszálloda percen­ként háromszor fordul meg a tengelye körül, hogy némileg utánozza a gravitációt. Ennek hiányában ugyanis a vendégek álmukban is repkedné­nek. (kenesei) < i i i *

Next

/
Oldalképek
Tartalom