Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)

1997-04-11 / 99. szám

1997. április 11., péntek Hazai Tükör Dlinántúli Napló 3 Költészet napi koszorúzás. József Attila születés­napja alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek tegnap Budapesten, a költő Duna-parti szobránál. Koszorúzott többek között az Országgyűlés elnöke és a Magyar írószö­vetség vezetősége, több iskola, köztük a József Attila Gim­názium diákjai, és tisztelegtek egy-egy szál virággal a költő hűséges olvasói. fotó: feb/kallus györgy Címzett támogatásra 39 milliárd Országos népszavazás csak 200 ezer aláíró kezdeményezésére? A kormány tegnap foglalkozott az alkotmány néhány ponton történő módosításával. Indítványozta: az alaptörvény mondja ki, hogy a parlamenti választásokat az előző voksolást követő negyedik év májusában kell megtartani. Országos népszava­zást legkevesebb 200 ezer aláíró kezdeményezésére írhatnának ki. Ha 100 ezer aláírás jön össze, mérlegelhető a referendum. A módosított alkotmány ponto­san meghatározná a miniszter- elnök, a kormánytagok felada­tát és felelősségi körét is. Mint Kiss Elemér szóvivő elmondta, a kabinet elfogadta a miniszterek és államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavas­latot. A jövőben nem kerülne sor a kinevezést megelőző par­lamenti bizottsági meghallga­tásra. Megszűnne a címzetes ál­lamtitkán poszt. Speciális men­telmi jog illetné meg a képvise­lői mandátummal nem rendel­kező minisztereket: büntetőel­járást csak a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával indít­hatnának ellenük. A kormány két újabb tör­vénytervezetet fogadott el az igazságszolgáltatási reform- csomagból. A hamarosan létre­jövő Országos Igazságszolgál­tatási Tanács bármely tagja ja­vaslatot tehet egy-egy nagy horderejű büntetőügy tárgyalá­sának felgyorsítására. A polgári perrendtartás módosításával pedig a kisebb ügyekben válik gyorsabbá az eljárás. A kabinet tárgyalt a ’97. évi címzett támogatásokról is. A helyi önkormányzatok 297 ké­relmet nyújtottak be, közülük a kormány 90 elfogadását java­solja. A rendelkezésre álló 39 milliárd forintból 27-et a már korábban indított munkálatokra kötöttek le. Tárgyaltak a fegyveres biz­tonsági őrzésről szóló törvény- tervezetről, amely szerint a me­zőőrök vagyonvédőnek minő­sülnének, s foglalkoztatásuk költségeihez az állam is hozzá­járulna majd. Módosítják a postai tevé­kenységről szóló kormányren­deletet: az utalványon feladható összeg 50 ezerről 150 ezerre emelkedik. - rian Értelmezhetetlen szabályok nem tarthatók meg Jó törvény - fél győzelem Tavaly összesen 5717 adó­per indult, háromszor any- nyi, mint 1995-ben. A leg­több adóügyi jogvita abból fakad, hogy a törvények ne­hezen értelmezhetőek. A jogalkotóknak törekedniük kellene a közérthető megfo­galmazásra, és az adótörvé­nyek áttekinthetőbbé tételére - hangoztatta Lomnici Zoltán, a Magyar Közigazgatási Bí­rák Egyesületének elnöke a szervezet konferenciáján. Nehezíti a jogalkalmazást a törvények gyakori változása is, ami a gazdasági élet stabi­litásának sem kedvez. Ha a jogalkotóknak sike­rülne hosszabb távra megfo­galmazniuk a nemzetgazda­ság adópolitikai célkitűzéseit, elérhető lenne, hogy ne bíró­ságon dőljenek el az értelme­zéssel kapcsolatos viták. Az elnök kiemelte: az el­múlt évben a legtöbb adóper az áfa-törvénnyel kapcsolat­ban indult, s több iránymutató döntés is született a vissza­igénylésekről. A Legfelsőbb Bíróság rá­mutatott például, hogy a cég­nyilvántartásban nem sze­replő társaság által adott számla alapján az általános forgalmi adó nem igényelhető vissza. A számlának tartal­maznia kell a kibocsátó cég adószámát, címét és pontos nevét is. A konferencián részt vett Kékesi László, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnöke is. Kékesi fontosnak nevezte a bírósági kontrollt az adóhatóság mun­kája fölött, s ígéretet tett arra, hogy ehhez az APEH munka­társai a jövőben is segítséget nyújtanak. A kultúrát is tervezni kell Magyarországnak olyan po­litikusokra van szüksége, akik képesek a társadalom perspektíváját, az ehhez kapcsolódó magyar anya­nyelvű kultúra megteremté­sének stratégiáját hosszabb időre meghatározni. Erre Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke mutatott rá A kultúra pénze, a pénz kultúrája cím­mel tegnap kezdődött tanács­kozáson. Az MTA elnöke hozzátette: ha nem készülnek távlati tervek, sem megfelelő elit, sem versenyképes mun­kavállaló nem lesz, és az or­szág esély nélkül indul a XXI. századba. Vitányi Iván, az Ország- gyűlés kulturális bizottságá­nak elnöke arról a kutatásról számolt be, amely Magyaror­szág kulturális állapotát mérte fel. A vizsgálódás tapasztala­tai szerint az ország továbblé­pési esélyei nem rózsásak. A kultúra problémáit érzékel­teti, hogy például a rendszer- váltás óta 20 százalékkal nőtt ugyan a megjelent könyvek száma, de 40 százalékkal csökkent a példányszám. A könyvárak 2,7-szeresre emel­kedtek, míg a vásárlás 25 szá­zalékkal visszaesett. Érdekképviseletek, tudós fórumok, gazdasági szervezetek a meghívottak között Kétnapos az agrárkerekasztal Április 25-én és 26-án a Parlament kongresszusi termében ta­nácskoznak a Nemzeti Agrárkerekasztal résztvevői. A mintegy 350-400 meghívott a miniszterelnök megnyitója után Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter vitaindítóját, majd a korre­ferátumokat és a felkért hozzászólókat hallgatja meg. A munka hét szekcióban folytatódik. Mint megtudtuk, az április 25- én, pénteken délelőtt kezdődő tanácskozáson a parlamenti pártokon és a hivatalosan be­jegyzett, működő érdekképvi­seleteken kívül az Országgyű­lés mezőgazdasági bizottsága, a Magyar Tudományos Akadé­mia, az Agrárkamara, a Ter­méktanács, a mezőgazdasági termelésben, feldolgozásban és értékesítésben részt vevő egyes gazdasági szervezetek és gaz­dálkodók, az agrártudományi egyetemek és kutatóintézetek képviseltetik magukat. Ott lesznek az agrárfinanszírozás­ban részt vevő nagyobb bankok vezetői is. A felkért hozzászólók között valószínűleg a kormány, és a Tudományos Akadémia képvi­selője, illetve gyakorlati szak­emberek is kifejtik majd véle­ményüket. Péntek délután a munka hét szekcióban folytatódik. Ezek: alapanyag-termelés, -feldolgo­zás és értékesítés; termelési együttműködések, integráció, vidékfejlesztés; erdő-, vad- és halgazdálkodás; tulajdon- és birtokviszonyok; intézményi finanszírozás és támogatási rendszer; felkészülés az EU- csatlakozásra; humán erőforrás, szakképzés, továbbképzés és szaktanácsadás. Szombaton, 26-án a szekció­ülések összefoglalói hangzanak el. A plenáris ülés folytatása, il­letve lezárása után Nagy Fri­gyes öszegzi a kétnapos ta­nácskozást. Valószínű, hogy kiadvány is készül a vitáról. Az elhangzó észrevételek gyakor­lati hasznosításáról - a szakmi­niszter előterjesztése alapján - döntenek majd. (takács) Több száz alkotmányos visszásság Ombudsmanok beszámolója vizsgálataik tapasztalatairól Az állampolgári jogok országgyűlési biztosához másfél év alatt több mint 11 ezer beadvány érkezett. Az országgyűlési bizto­sok hivatala az elmúlt év végéig 2336 panasz érdemi vizsgálatát fejezte be. További mintegy 5 ezer panaszt azért kellett elutasí­tania, mert nem volt hatásköre a sérelem orvoslására. Minderről Gönczöl Katalin számolt be az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és val­lásügyi bizottságának tegnapi ülésén. Az ombudsman kifej­tette: a panaszok csaknem ne­gyede a települési önkormány­zatokra, polgármesteri hivata­lokra vonatkozott. Leggyak­rabban kárpótlási, nyugdíj-biz­tosítási, rendőrségi, büntetés­végrehajtási, munkaügyi, va­lamint közüzemi szolgáltatóval kapcsolatos panaszokkal for­dultak a hivatalhoz. A lefolytatott 2336 vizsgálat során több száz esetben állapí­tottak meg alkotmányos visz- szásságot. Ezen belül a jogbiz­tonság 278, a szociális bizton­ság 98, a tulajdonhoz való jog 40, az emberi méltósághoz való jog 19, a jogorvoslathoz való jog pedig 24 esetben sérült. A beszámolási időszakban 477 ajánlást fogalmaztak meg, ame­lyeknek mintegy 80 százalékát elfogadták az érintettek. Majtényi László adatvédelmi biztos beszámolójában ismer­tette: az elmúlt mintegy másfél éves időszak alatt munkatársai­val összességében 719 vizsgá­latot végzett, ezek többsége adatvédelmi kérdést érintett. Leggyakrabban a személyes adatok kezelésének gyakorla­tára, az adatok jogellenes to­vábbítására, valamint nyilvá­nosságra hozatalára panasz­kodnak az állampolgárok. Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok or­szággyűlési biztosa elmondta: a hozzá érkezett panaszok több­sége a cigány kisebbség jogait érinti, a vizsgálatok zöme a he­lyi önkormányzatok tevékeny­ségére vonatkozott. A bizottság elfogadta az or­szággyűlési biztosok beszámo­lóját, s indítványozza, hogy az Országgyűlés sürgősséggel tár­gyalja meg a három jelentést. Hírcsatorna Kárpótlási javaslat. Az MSZP és az SZDSZ mező- gazdasági munkacsoportja javasolja a kárpótlási fo­lyamatot lezáró törvény módosítását. A javaslat sze­rint azok a mezőgazdasági üzemek, amelyeket a kár­pótlás során vagyonveszte- ség ért, 2006-ig leírhatnák kárukat társasági adójukból. Az FGKP és a húsimport. A kormány mesterségesen gerjeszti a mezőgazdaság válságát — jelentette ki teg­nap Torgyán József. A Földművelésügyi Miniszté­rium ugyanis 7400 tonna fagyasztott hús importjára adott engedélyt, s ezzel „ha­lálos csapást mért a magyar hústermelő gazdákra” — mondta az FKGP elnöke. Miniszteri alkalmasság. Az MDF szeretné, ha az or­szággyűlés alkotmányügyi bi­zottsága meghallgatná az igazságügy-minisztert az el­múlt napokban tett nyilatkoza­taival kapcsolatban - jelen­tette be tegnap Lezsák Sándor, az MDF elnöke. Vastagh Pál szakmai alkalmasságát sze­rinte az elmúlt három év ta­pasztalatai megkérdőjelezik. Négy pályázat érkezett. A csütörtök déli határidőig négy pályázatot nyújtottak be az ORTT-hez a két országos kereskedelmi tévé-csatornára. A négy pályázat három pá­lyázótól érkezett - egy pá­lyázó minkét csatornára be­adta anyagát. Nevüket később hozzák nyilvánosságra. Egymilliárd átképzésre. Az Országos Foglalkozta­tási Alapítvány hamarosan megjelenő pályázatai révén a civil szervezetek csaknem egymilliárd forintot hasz­nálhatnak föl a munkanélkü­liek képzésére és elhelyez­kedésük segítésére. Felkészültebb bírákat. Az Igazságügyi Minisztéri­umban tegnap bejelentették, hogy a bírák jogállásáról szóló törvénytervezet hama­rosan a parlament elé kerül. Az új törvény garantálná, hogy határozatlan időre csak valóban felkészült és döntésre alkalmas személyt lehessen bírónak kinevezni. Jogsegély nőknek. A Munkaügyi Minisztérium április 14-étől telefonos jog­segélyszolgálatot indít nők számára. A (06-1 )-312-20- 08-as szám hétfőnként 17 és 18 óra között hívható mun­kahelyi, családi és szociális problémákkal. A testesebb szülőknek általában nagyobb a kisbabájuk Néhány dekával a lányok vezetnek Molnár G. Béla professzor ismeretei szerint eddig 6 kilogramm körüli súllyal született a legnagyobb magyar baba, jócskán el­maradva a napokban világra jött kínai óriás bébitől. A kínai asszony császármetszéssel hozta világra 70 centiméter hosszú és 9 kilogramm súlyú újszülöttjét. Dr. Molnár G. Bélának, a Sze­gedi Kaáli Intézet vezetőjének szülész-nőgyógyászi praxisá­ban 5,6 kilós volt a legsúlyo­sabb csecsemő. Ő azonban - a kínai esettel ellentétben - ha­gyományos módon született meg. Ráadásul alig egy perc alatt, és - szerencsére - teljesen problémamentesen.- Alapvetően genetikai okokra vezethető vissza egy gyerek alkata - mondta a pro­fesszor -, ugyanakkor befolyá­solja azt a táplálkozás is. Ez utóbbi miatt született például a II. világháború néhány eszten­dejében olyan sok csenevész csöppség hazánkban.- A szülők eltérő genetikai adottságai - például ha nagyon különböző felépítésűek - oly­kor komoly problémákhoz ve­zethetnek. A 40-es, 50-es évek­ben, amikor nagy számban kö­tődtek japán-amerikai házassá­gok, gyakran előfordult, hogy a kis, törékeny japán nők a ha­talmas amerikai férfiak gyer­mekeit csak nagy nehézségek árán tudták kihordani. A tapasz­talatok szerint általában a teste­sebb szülőknek viszonylag na­gyobb a babájuk is, míg a kicsi, filigránoké általában picurka. Ez az örökletesség miátt van így - tette hozzá a szegedi pro­fesszor.-A kínai „csodaeset” okát természetesen csak találgatni lehet. Az már régóta ismert tény, hogy a cukorbeteg anyák­nak az átlagosnál testesebb gyermekeik születnek. Hormo­nális zavarok is okozhatnak ilyen „rendellenességet”, de a véletlent sem lehet kizárni.- A magyar babák különben átlagban 3,5 kilogramm körüli súllyal jönnek a világra. Újszü­löttként a lányok nyomnak töb­bet a mérlegen, de csak 10-15 dekagrammal nehezebbek, mint a fiúk. Szalóky Eszter Fejlesztések a közoktatásban A költségvetés idén összesen 11,2 milliárd forintot biztosít a nemzeti alaptanterv bevezetésének előkészítésére, a pedagógu­sok felkészítésére és a közoktatás tartalmi modernizációjára. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium az említett ösz- szegből 1,6 milliárd forintot a középiskolák országos számító- gépes hálózatának kialakítására fordít. A pedagógusok szak­vizsgájára, továbbképzésére és átképzésére 3,4 milliárd forint áll rendelkezésre. A körzeti, tér­ségi feladatok megvalósítására összességében 3,2 milliárd fo­rintjut. A pedagógusok szakiro­dalom vásárlásához 1,7 milliárd forint, a tanulók tankönyv-vá­sárlásához pedig 1,3 milliárd fo­rint támogatás vehető igénybe. Minderről Báthory Zoltán közoktatási helyettes államtit­kár és Borbola István, a közok­tatástervezési főosztályvezetője számolt be csütörtökön az MKM-ben tartott sajtótájékozta­tón. A helyettes államtitkár a számítógépes fejlesztés kapcsán elmondta: a tárca a legalább négy évfolyammal működő kö­zépiskolákat, az önálló középis­kolai kollégiumokat és pályázat útján mintegy 200 általános is­kolát (kistelepülési és gyakorló intézményeket) 1998. augusztus 31-ig akaija hozzájuttatni a tel­jes körű Internet szolgáltatás­hoz. A részvételre az úgynevezett „Középiskolai Internet Projekt”- be az érintetteknek nem kell je­lentkezniük. Az országos háló­zat kiépítője és szolgáltatója fogja majd keresi meg őket és felkérni majd a hálózathoz való csatlakozásra. Az iskolák helyi számítógéphálózatokkal történő ellátására viszont május 30-ig kell benyújtani támogatási igé­nyüket az iskolafenntartóknak - fejtette ki Báthory Zoltán. Be­számolt arról is, hogy a fenntar­tóknak a pedagógusok tovább­képzésével, átképzésével és szakvizsgájával kapcsolatos tá­mogatási igényeket május 8-ig kell jelezniük a területileg illeté­kes TÁKISZ-nál. A közoktatási vezető felhívta a figyelmet arra is, hogy az említett 3,4 milliárd forint 90 százalékát továbbkép­zésre, 10 százalékát pedig a munkanélküli pedagógusok át­képzésére szánják. MTI k <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom