Új Dunántúli Napló, 1997. február (8. évfolyam, 31-58. szám)

1997-02-27 / 57. szám

6 Dunántúli Napló Gazdasági Tükör 1997. február 27., csütörtök A volt kesztyűgyári ingatlan egy részén kialakított bolt cipődiszkont is fotó: Tóth Családi tradíció a világpiacra A szakmaszeretet apáról fiúra száll Blázekéknál Ma is előfordul, ami 50-100 évvel ezelőtt szinte mindennapos volt: egy családban apáról fiúra öröklődött a foglalkozás, a vele járó műhely, iroda. A recept így működik a pécsi Blázek csa­ládnál is, ahol immár a harmadik generáció veszi majd át a „stafétabotot” az elődöktől. Röviden Az árverés elmarad. Az APEH Baranya Megyei Igazgatósága által március 12-re, a véméndi Kossuth utcai üzemanyagtöltő állo­más értékesítésére meghir­detett árverés elmarad. Az ingatlan értékesítése a to­vábbiakban a budapesti székhelyű Kossuth Holding Rt. hatáskörébe tartozik, (k) Sikeres Enrobns. Nagy érdeklődés kíséri az Európai Unió eszméit diákoknak bemutató Eurobus progra­mot Magyarországon. Mint azt a pécsi diákok is megta­pasztalhatták, a füzetekből, kiadványokból, a CD- ROM-okból, a web-oldalak- ról az érdeklődők mind az EU-hoz való csatlakozást pártoló, mind az azt ellenző érveket megismerhetik. (l) MÁV fuvaroztató! fó­rom. A MÁV Rt. Pécsi Üz­letigazgatóság árufuvarozta- tói osztálya és a Területi Árufúvarozási Tanácsadó és Értékesítési Iroda fuvarozta- tói szakmai fórumot tart ma 11 órakor Pécsett a Vasutas Művelődési Házban. A programban a változó vám- és üzletszabályzatokat, il­letve az új szállítmányozási lehetőségeket ismertetik, (k) Utazó munkaerő. A Ba­ranyai Munkaügyi Központ kirendeltségeihez egyre többen fordulnak utazási támogatásért. A jelenség mutatja, hogy a vidéki állás­talanok nagy százaléka Pé­csett keres munkát, ennek érdekében a mindennapos ingázást is vállalják. (k) Vállalkozói javaslat A helyi TESZ székházban tartotta összejövetelét a Sik­lósi Vállalkozók Egyesü­lete. A vendég dr. Schmidt Henrik rendőrkapitány volt, akivel a város közbiztonsá­gáról beszélgettek. Mint Varga Zoltán az egyesület elnöke az ülés után lapunk kérdésére el­mondta dr. Schmidt Henrik „helyzetértékelését” köve­tően egyetértettek abban, hogy racionalizálásra van szükség a jelenleg tevé­kenykedő őrző-védő kft-k munkáját illetően. Erről ja­vaslatot tesznek le az ön- kormányzat elé, remélve, hogy azt tárgyalja is a testü­let. Legutóbb a városi par­koló bérletekkel kapcsolatos állásfoglalásukat a gazdasági bizottság véleményezés és továbbítás helyett átgondo­lásra visszaadta. Kótány J.-Nagyapám Palánkán volt bőrdíszműves, édesapám tőle kapta a szakmai indíttatást. Ese­tében csak azt, mert az államo­sításkor nagyapámtól mindent elvettek - mesélt a kezdetekről ifj. Blázek Géza. Id. Blázek Géza Budapesten sajátította el a szakma csínját- bínját. Baranyába visszake­rülve a Pécsi Kesztyű és Bőr­díszmű-ipari KTSZ. üzemveze­tője lett, majd 1979-ben az ön­állósodás mellett döntött. A családban már az ő nevéhez fű­ződik a pécsi üzletek megnyi­tása, a Blázek & Anni Gmk., majd ugyanilyen nevű kft. megalapítása egy másik bőr­díszműves tulajdonostárssal, a budapesti Erős Annával.- Édesapám maga a megtes­tesült szakmaszeretet. Nagyon szereti, amit csinál, mondhatni a munka az élete. Ilyen formán számomra is adott volt a szakma. Fiatal koromban min­A törvénytervezet elfogadása esetén származási bizonyít­vánnyal látják majd el a forga­lomba kerülő magyar borokat. Az eljárás nemcsak a termelők hitelességét adja majd, de általa feldenthetőek lesznek a vissza­élések felelősei is. Újdonságként jelenik meg a jogszabály-tervezetben, hogy a manapság olyan divatos „pan­csolás”, borhamisítás nemcsak egyszerűen szabálysértési káté­dén nyáron dolgoznom kellett a műhelyünkben. Tetszett, ahogy a bőrből kézimunkával előállí­tottuk a táskákat, dísztárgyakat, így nem volt nehéz dolgom, amikor a pályaválasztásra ke­rült a sor - folytatta a történetet ifj. Blázek Géza. A családi vállalkozás újabb fordulatát hozta, amikor a cég az ott dolgozó emberek átvéte­lével együtt kibérelte a Pécsi Bőrgyár bőrdíszmű üzemét. A nagyobb kapacitás bővülő ter­melést eredményezett, ami maga után vonta az értékesítés szélesítését is. így jutottak ki a Blázek & Anni termékek előbb az országos, később pedig az európai piacra is. Ma már Né­metországba, Ausztriába, Ang­liába is szállítanak, elsősorban bőr aktatáska termékeket, sőt a bőrös kultúrájáról híres Olasz­országból is érkezik bérmunka­megrendelés a céghez.- Mindez a családi üzletfilo­góriaként jelenik meg a hazai jogrendszerben, súlyosabb esetben az ilyen tett bűncse­lekménynek minősülhet. Gyakori eset a fogyasztók megtévesztése, ez ellen a minő­ségvédelmi bírsággal kíván vé­dekezni a jogszabály. Ugyan­csak újdonságként a tervezet kvótarendszer bevezetését tartja indokoltnak a borászat­ban. A piacot, értékesítési lehe­tőségeket figyelembe véve a zófia eredménye, ami így hang­zik: egy táskát nem egyszer kell eladni. Egy eladásnál el kell érni, hogy a vevő visszajöjjön, az az igazi siker. Ezt pedig nem lehet másként, csak ha nagyon jó minőséget produkál az em­ber - avatott be a módszer lé­nyegébe ifj. Blázek. Már napjaink történése, hogy a Vadász utcai kesztyűgyári in­gatlan egy részét megvásárolva a cég feladta a bőrgyári bérle­tet. A termelés már át is tele­pült, a fennmaradó helyiségek­ben most egy cipődiszkontot és egy cipő és bőrdíszmű kelléke­ket értékesítő üzletet nyitnak Blázekék. Ha valamennyi pro­filt figyelembe vesszük, immár több mint 60 embert foglalkoz­tat a családi vállalkozás.- Ami a gazdálkodást illeti, a cég mindig a kiegyensúlyozott, megfontolt lépések híve volt. A fejlesztések mindig egy-egy kí­nálkozó lehetőség kihasználá­sával következtek be. A csalá­don belül nincs hierarchia, mindenki végzi a dolgát. Az elv az, hogy a látott példát tovább kell vinni. Ennek szellemében működünk. Kaszás E. 130 ezer hektár területen a nemzetközi standardok alapján 4,5 millió hektoliter bor terme­lése lenne az elfogadható. A kontingens alakulása ér­dekében a szaktárcának korlá­tozó szerepe lehet a nem klasz- szikus termőterületeken folyta­tott termelésben. A szabály el­sősorban a hegyközségi rend­szerbe tagozódó területekre összpontosítja a minőségi ter­melést, míg a besorolással nem rendelkező, de borvidékekhez kapcsolható, jó adottságú térsé­gek termelői bizonyos feltéte­lek esetén lehetőséget kaphat­nak majd a csatlakozásra. K. E. Származási bizonyítvány a bornak A kormány már jóvá hagyta, várhatóan rövidesen a parlament elé kerül a hazai bortörvény tervezete. A készülő jogszabály a korábbinál szigorúbb fellépést ígér a hamisítók ellen, egyben fokozott védelmet kíván nyújtani a fogyasztók számára. Felszámolóellenes a csődtörvény-módosítás A csődtörvény jelenlegi vál­tozatában felszámoló elle­nes, éppen ezért az ilyen te­vékenységet folytató vállal­kozások a jogszabályok tel­jes átalakítását követelik. Dr. Juhász László, a Bara­nya Megyei Bíróság gazda­sági kollégiumának bírója is azt vallja, a decemberben Par­lament elé került csődtörvény - amelyet átalakításra vissza­utaltak a törvény-előkészí­tőknek - módosítása olyan bonyolultra sikerült, hogy a toldozgatással-foltozgatással tovább már nem érdemes fog­lalkozni, teljesen át kell alakí­tani a felszámolás jogszabályi kereteit megszabó törvényt. Nem lehet megvalósítani pél­dául azt a javaslatot, amely szerint a hitelezőknek a köve­telésük egy százalékát kell befizetniük a felszámolási költség egy részének fedezé­sére. Mostanában ugyanis az eljárások 90 százaléka úgy­nevezett „üres” felszámolás, vagyis a megszüntetésre ítélt vállalkozásnak már egy fillér vagyona sincs, így azután az eljárás költségeinek kifizeté­sére sem juthat pénz. A hite­lezőket a felszámolás már nem érdekli, tudniillik már biztos nem jutnak pénzükhöz, akkor meg minek fizessenek? Erdei Éva, a Bross Holding felszámolóbiztosa is felszá­molóellenesnek titulálta a törvénymódosítást. Ezért a Felszámolók Egyesületén ke­resztül új törvény megalkotá­sát szorgalmazzák. B. G. Kétnapos szakmai kiállítás kezdődött tegnap a pécsi Palatínus Hotelben. A korszerű iroda-, nyomda-, szá­mítás-, és vizuáltechnikai termékeket az Ágfa magyaror­szági leányvállalata, a Bayer Hungária Kft. és területi part­nerei, valamint a Büromark és a System-5 Computer Kft. szakemberei mutatják be. fotó: tóth l. Baranyában a lehetőségek nagyok Egyedüli magyar biztosító KOMLÓ Nem minden település mond­hatja el magáról, hogy egy nagy cég első embere nyitja meg a helyi kirendeltségét. Komlón a Garancia Biztosító Rt. fiókját az elnök-vezér­igazgató, dr. Utassy László adta át. E baranyai városra azért esett a cég választása, mert komoly szakember gárda dolgozik itt. Harminc üzletkötőjük járja a térséget, alig néhány hónap alatt ko­moly eredményeket értek el.-Az OTP csoporthoz tar­tozás biztonságot jelent az ügyfélkörünknek, ugyanis sok területen kölcsönösen együttműködünk - mondja az elnök-vezérigazgató. - Egye­bek mellett az életbiztosítások OTP folyószámlán fizethetők, és 5 százalék kedvezményt kapnak azok, akik ezt a módot választják. Magam korábban egy külföldi érdekeltségű biz­tosító társaságnál dolgoztam. Sokat tanultam a cég holland tulajdonosaitól, mint például a céltudatosságot és a határo­zottságot a piacon. Mindeze­ket szeretném kamatoztatni a Garanciánál is, amelyet né­hány hónapja vezetek, s jelen­leg az egyedüli csak magyar tulajdonban lévő biztosító tár­saság. Sz. K. Ellentétek a szarvasmarha-fronton Nagy az ellentmondás a szar­vasmarha-tenyésztés, feldol­gozás, és forgalmazás között. Míg a termelők 50 forint/liter feletti tej átvételi árat szeretné­nek elérni, addig a feldolgozók nem ígérhetnek többet a leg­jobb minőségű tejért, mint 43 forint. Dr. Vass Tibor a Baranya Megyei Agrárkamara gazda­jegyzője nem kíván kommen­tárt fűzni a jelenlegi agrárrend­tartásunkhoz. Csak egy meg­jegyzést tesz: ha a felvásárlási árak a mostani szinten marad­nak, akkor az ágazat működő- képessége semmiképpen sem tartható fenn. Ugyanis csak egy bizonyos tejtermelésen fe­lül lesz gazdaságos a szarvas­marha-tartás, a jelenlegi ára­kon számolva a megye te­nyésztőinek többsége veszte­séges. A gazdasági számítások szerint körülbelül 7 ezer liter évi tejhozamnál lenne null­szaldós a tehéntartás. A gazdajegyző szerint van néhány megoldás, amivel elke­rülhető a veszteséges termelés. Az egyik: növelni kell a kiter­melt tej mennyiségét, hogy a gazdaságossági határhoz köze­ledjen a tejkihozatal. Ezt el le­het érni a takarmány összetéte­lének változtatásával, a fejés technológiájának és a tenyész­tés feltételeinek javításával. Kétségtelen mindez pénzbe ke­rül, vagyis növeli a kiadást Van egy utolsó lehetőség: a tevékenység megszüntetése. Ez sem úszható meg kiadás nélkül. Vannak ugyanis olyan állandó költségek, amelyek akkor is terhelik a vállalkozást, ha már nincs is termelés. A te­lepet akkor is fenn kell tartani, ha már semmilyen bevételt nem hoz. Vagyis a tenyésztőnek azt kell felmérnie, hogy az úgyne­vezett fedezeti hozzájárulás (a bevételből levont változó költ­ség), valamint a nem működő telep állandó költsége milyen viszonyban áll áll egymással. Amennyiben a fedezeti hozzá­járulás az állandó költségnek csak egy részét fedezi, akkor az ágazat abszolút értelemben veszteséges ugyan, de a fede­zeti hozzájárulás növeli a vál­lalati jövedelmet. A cég szem­pontjából tehát mindaddig nem célszerű az üzem megszünte­tése, amíg van fedezeti hozzá­járulás. A szarvasmarha tenyésztési fronton sem jobb tehát a hely­zet, mint a sertéságazatban, itt csak annyi a különbség, hogy a termelési ciklus 5 év, míg a sertésnél ennek ötödé. Éppen ezért többszörösen meggondo­landó egy telep felszámolása. Mert az senkinek sem jó, ha csökken a tejtermelés, legfő­képpen a fogyasztó járna na­gyon rosszul. Ennek következ­tében a termelőnek, feldolgo­zónak és a kereskedelemnek az együttműködése szinte szük­ségszerű. Már csak azért is, hogy az ágazat gazdaságossága mindenki számára fennmarad­jon. B. G. Egy liter tej előállítási költsége Évi 4000 Évi 5000 Évi 6000 Évi 7000 Évi 8000 litert adó litert adó litert adó litert adó litert adó tehén tehén tehén tehén tehén f < t

Next

/
Oldalképek
Tartalom