Új Dunántúli Napló, 1997. február (8. évfolyam, 31-58. szám)
1997-02-27 / 57. szám
1997. február 27., csütörtök Jogszabály-ismertetés Dünántúli Napló 7 AK Baranyai jogszabályalkotás A Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal nemrég tartott tájékoztatót az önkormányzatok működéséről. Több év adatait ösz- szevetve látható, hogy a képviselő-testületek rendeletalkotó és határozathozó aktivitása - a seprő-elv szerint? - választási évben a legalacsonyabb és az utána következőben a legnagyobb. Gépjárműadó-buktató A Belügyminisztérium, a köz- igazgatási hivatalok, valamint a Pénzügyminisztérium decemberben figyelmeztetésekkel és aggódó érdeklődésekkel bombázták a önkormányzatokat a gépjárműadóval kapcsolatban. Az ügy jogszabályi hátteréről dr. Radocsay Csongortól (képünkön), a pécsi városi ön- kormányzat Adóirodájának vezetőjétől kaptunk tájékoztatást. Ezek szerint a gépjárműadóról szóló többszörösen módosított és kiegészített 1991. évi LXXXn. törvény szerint (a továbbiakban: Gjt.) a belföldi gépjárművek adóztatási feladatait 1992. január 1-től a települési önkormányzatok látják el. A gépjárműadó mértékének megállapítása a 1991. évi XX. törvény 138. §. (2) bekezdés h. pontjában foglalt felhatalmazás alapján - 1995. november 30-tól - a települési önkormányzatok képviselő-testületeinek hatáskörébe tartoznak. A hatályos Gjt. 7. §-a alsó és felső adótétel határokat szabott meg minden megkezdett 100 kilogramm után gépjárműfajtánként. Ezen határok között állapították meg a települési ön- kormányzatok képviselő-testü- letei 400 és 800 Ft között az adótételeket, első alkalommal 1995. december 31-ig történő kihirdetési kötelezettséggel. A továbbiakban minden év december 15-ig kell megtörténnie a kihirdetésnek, ameny- nyiben az adótételek mértékén a képviselő-testület változtatni kíván. Azon településeken, ahol a képviselő-testület elmulasztotta a gépjárműadóról szóló törvény keretei között a belföldi gépjárműadó tételeinek megállapítását, ott a Gjt. 1/A §. (3) bekezdés alapján minimumként az alsó tételeket kell alkalmazni. Pécs Önkormányzata Közgyűlésének 1995. évi 61. számú önkormányzati rendelete szól a gépjárműadó mértékéről: a Gjt.-ben meghatározott törvényi minimum, törvényi alsó határ. Vagyis az évi adótétel a gépjármű saját tömegének blinden megkezdett 100 kg-ja után 400 Ft; motorkerékpár, lakókocsi, lakóautó és a sátras utánfutó adója 2000 Ft/év. Az adótételek mindaddig érvényben maradnak, ameddig annak mértékét a képviselő testület meg nem változtatja. Az érvényben maradáshoz nem szükséges a már korábban kihirdetett adótételek minden év december 15-ig történő kihirdetése. Az állampolgárok tájékoztatása december 15-ig azon esetben - lett volna - szükséges, amennyiben az adótételek összegszerűen változnak. Megjegyzendő: akadhatnak furcsa helyzetek is, mégpedig akkor és azon a településen, ahol a gépjárműadó mértékéről szóló rendelet a törvényi minimumot meghaladó tétellel úgy alkották meg, hogy a hatálya csak 1996. december 31-ig tartott. Ez esetben az adó mértéke a törvényi minimum lett. Az ingatlanközvetítés új normái Az ingatlanvásárlásnál különleges gondossággal kell eljárni, hiszen a döntések nagy értékről szólnak és a kockázat is jelentős. Sok kontár is próbálkozik közvetítői szerepben az ingatlanpiacon, és a szabályok is változnak. Ezekről kérdeztük dr. Czoboly Istvánt (képünkön), az igazságügy-miniszter által az ország egész területére kijelölt igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőt. A jogalkotó a téma jelentőségére tekintettel igyekezett olyan szabályokat kialakítani, amelyek várhatóan képesek biztosítani a megalapozott döntést. Legutóbb 1996. december 11-én finomított a szabályokon, amikor módosította a 49/1982. (X. 7.) MT. számú rendeletet. Az ingatlanvétel, illetőleg eladás első, s talán legnehezebb feladata megtalálni a megfelelő vevőt, illetve a legjobb ingatlant. Mind általánossá válik, hogy e célból ingatlanközvetítőhöz fordulnak a polgárok. E szakemberektől várják a tájékoztatást a kialakult értékviszonyokról, a segítséget a keresésben, és végül azt is, hogy a szerződéskötésnél is tanáccsal, szerződés-szerkesztéssel közreműködjenek. Ám a hatályos jogszabályok tételesen meghatározzák, hogy ki végezhet ingatlanközvetítő tevékenységet, kitől, milyen körben várható el a szakszerű munka. Nem árt e szakképesítési szabályokat az eladni-venni szándékozóknak is jól ismerni: még mielőtt megállapodnának az ingatlanközvetítővel, érdemes tisztázni, jogosult-e arra tevékenységre, amivel megbízni kívánják. Ingatlanközvetítésre az jogosult, aki a 8/1995. (V. 25.) BM. rendelet által meghatározott, vagy azzal egyenértékű szak- képesítő vizsgát tett, vagy ilyen személyt alkalmaz, illetve egyetemi jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkezik. Például ilyen az ügyvéd. A tevékenységet ezen belül is ketté kell választani, mert az ingatlanok forgalmi értékbecslését csak ilyen szakképesítéssel rendelkező ingatlanközvetítő, vagy kijelölt igazságügyi szakértő végezheti. Ilyen szakképesítéssel nem rendelkező jogász például nem. Ellenben az ügylet szerződését csak szakvizsgázott jogász készítheti el. A miniszteri rendelet azt is elő- íija, hogy ingatlanok forgalmi értékbecslését összehasonlító értékadatok és helyszíni szemle alapján kell elvégezni. Kelléke még a szerződésnek, hogy az ingatlannyilvántartásba is bejegyezhető legyen; a szerződő felek közjegyző előtt írják alá, vagy a szerződést ügyvéd ellenjegyezze, s ezzel a szerződés jogi szakszerűségéért felelősséget vállaljon. Fontos, hogy a választott ingatlanközvetítő tényleges ismerettel is rendelkezzen és megbízható legyen. Ezért határozták el a kamarai tagozatba tömörült ingatlanközvetítők, hogy közös számítógépes adatbázist hoznak létre, s így javítják az informáltság lehetőségét, valamint „plusz” etikai normákat fogadtak el, amelynek betartását egymásnál ellenőrzik. Az ingatlanközvetítő közreműködésének igénybevétele persze nem kötelező. Ám ha már valaki segítőhöz fordul, akkpr az olyan legyen, akitől a tartalmas közreműködés elvárható, aki a munkájáért felelősséget is vállal, és nem kontár. PORTRÉK A JOG ÁSZAI KÓRÉBÓL: DR. BAGI ISTVÁN (2.) Az ügyvédi hivatás méltósága Az íróasztal melletti falon gróf Széchenyi István ifjúkori képe a szoba gazdájának história iránti vonzalmára utal. Dr. Bagi István, a Pécsi Ügyvédi Kamara titkára, az Országos Ügyvédi Kamara Elnökségének tagja erről egyébként teljes körű beismerő vallomást hajlandó tenni. A másik hobbija a zene: kisiskolás kora óta zongorázik, gimnazistaként korrepetitor volt a Mecsek Együttesnél, majd a pécsi egyetem híressé vált dixieland-együttesének tagjaként zenélt. Ugyanakkor nem pályatévesztett ember: mindig is ügyvéd akart lenni. Hivatását immár több, mint három évtizede gyakorolja. Korábban jelentős praxisa volt büntető ügyekben is, de mostanában ritkán vállal ilyent.- Úgy döntöttem, hogy elsősorban olyan polgári ügyekkel foglalkozom, amelyek az embereket szükségképpen kísérik, elkísérhetik életútjukon. Egyébként pályám kezdetétől vallom, hogy nem a kifizetődés szerint csoportosíthatók az ügyek: nincs nagy ügy, vagy kis ügy, csak jó ügy, amit igazságos érdekként képviselhetek, vagy rossz ügy, amelyből ez hiányzik. A polgári ügyekben különösképpen igaz lehet a mondás, hogy az ügyvéd az ügy első bírája.- A mi hivatásunkban a legnehezebb feladat az ügyek elvállalásáról való döntés. Sokan az ügyvédi hivatást erkölcsi szempontból alacsonyabb rendűnek vélik a bíróinál, azt tartják, hogy az ügyvéd jogosult, sőt köteles az ügyet, amit rábíztak, illetve az ügyfele álláspontját a saját meggyőződése ellenére is képviselni. Ez így nyilvánvalóan nem igaz. Az ügyvéd valóban az ügy első bírája, és ugyanolyan erkölcsi igényt kell támasztani vele szemben, mint a bíróval. Dr. Bagi István tevékenysége igencsak szerteágazó: korábban nem állt kötélnek, de 1989-ben elvállalta, hogy az egyetemen - a polgári jogi tanszék keretében - másodállásban oktasson. Az öt megyére kiterjedő pécsi ügyvédjelölti oktatási központban már a 70- es évektől tanít. Újabb feladatként részt vesz az úgynevezett ügyvédi törvény előkészítésében.-Az egyik legnehezebb részt dolgoztam ki. Ez arról szól, hogy az ügyvédi kamara nemcsak köteles, hanem jogosult is erkölcsi és egyéb alkalmassági feltételeket támasztani az ügyvédek felvételénél, és megtagadja a felvételt, ha olyan alkalmatlansági okra lel, amely nem teszi méltóvá a jelentkezőt az ügyvédi hivatás gyakorlására. Oldalszerkesztő: Jog-forrás Nyári időszámítás hús- véttól. 1997-ben a nyári időszámítás március 30-tól (vasárnaptól) október 26-ig (vasárnapig) tart. Az órákat március 30-án kettő órakor három órára, október 26-án három órakor kettő órára kell állítani. A PTK és a Családjogi törvény. A Magyar Közlöny különszámaként megjelent a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyve és a Családjogi Törvény. A kiadvány kéziratát 1996. szeptember 15-én zárták le. Bevándorló-keretszám. A Kormány 2/1997.(1.15.) Korm. rendeletével a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvényben kapott felhatalmazása alapján az 1997. évben kiadható bevándorlási engedélyek keretszámát - amely nem vonatkozik a kedvezményezettek körére - 2000-ben határozta meg. Baleseti kártérítés. A pénzügyminiszter 2/1997. (1.31.) PM rendelete szerint a kötelező gépjármű-felelő- ségbiztosítás 1991. július 1. előtti rendszere alapján fizetett, a magyar államot terhelő baleseti kártérítési járadékok 1997. január 1-jétől 19,5%-kal emelkednek. A bedolgozók társadalombiztosítása. Módosult a bedolgozók társadalom- biztosítása: szünetel arra az időtartamra, amely alatt díjazásban nem részesülnek. Kivételt képez az az időtartam, amely során táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi segélyben, gyedben, gyesben részesülnek. Vásári és piaci tiltások. A Kormány 5/1997.(1.22.) Korm. rendelete a vásárokról és a piacokról szóló 35/1995.(IV.) Korm. rendelet módosításaként kimondja: mérgező és veszélyes anyag, növényvédő szer, látást javító szemüveg, kontaktlencse, hálózatról üzemeltethető elektromos készülék, valamint gázüzemű készülék vásárokon és piacokon nem hozható forgalomba. A rendelet február 23-án lépett hatályba. Szigorú kordában az utaztatás Az elmúlt évek utaztatási botrányai után, és a közelgő idegenforgalmi szezon előkészületeinek küszöbén, még mielőtt döntünk abban, hogy melyik utazási iroda ajánlatát fogadjuk el, érdemes belepillantani a Kormány tavaly december 23-án kihirdetett 213/1996. (XII. 23.) számú rendeletébe. Ez a jogszabály a belkereskedelmi törvény keretei között újraszabályozta, hogy ki lehet utazási vállalkozó - vagyis utazásszervező, akár belföldre, akár külföldre -, valamint utazásközvetítő. E szabályok szerint hármas feltétel- körnek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki - valamely cég - e tevékenységet legálisan végezhesse. Egyrészt a vállalkozónak (társas cégnek) kulturált ügyfélfogadásra alkalmas irodával kell rendelkeznie, s ez az iroda kizárólag csak ezt célt szolgálhatja. Másrészt vagyoni biztosítékot kell adnia a cégnek. A biztosíték összegét mindig a tervezett, várható forgalom alapulvételével határozza meg a jogszabály. Biztosíték lehet likvid pénz, bankgarancia, illetve biztosítási szerződés. Bizonytalan értékű, és értékesíthető vagyon itt nem alkalmas biztosítéknak. Harmadrészt a vállalkozónak a tevékenység végzésére olyan taggal, illetve alkalmazottal kell rendelkeznie, aki megfelelő szakképesítés birtokában van. E feltételek fennállása esetén az IKIM (Ipari, Kereskedelmi és Idegen- forgalmi Minisztérium) az utazási vállalkozót nyilvántartásba veszi. E nyilvántartásba vételről köteles a vállalkozó az érdeklődő „vevőkört” is megfelelő módon tájékoztatni. Az irodában jól látható helyen kell kifüggeszteni az erről szóló dokumentumot, továbbá a vállalkozó (társas cég) az iratain is köteles a nyilvántartásba vétel számára hivatkozni. Nagyon lényeges, hogy csak a nyilvántartásba vett néven jogosult a vállalkozó az utaztatási tevékenységét folytatni. Ezek a szabályok mind azt igyekeznek biztosítani, hogy a nem megfelelő szakmai tudású, s bizonytalan egzisz- tenciájú cégek a jövőben ne tudjanak a piacon megjelenni, s teret nyerni. Minden szabály azonban csak annyit ér, amennyit abból végre is hajtanak. Ez részben az állami- és önkormányzati ellenőrző szervekre tartozik, de maguknak az utazóknak is körültekin- tőeknek kellene lenniük: bármilyen kedvező is az ajánlat, ne hagyják magunkat a nyilvántartásban nem szereplő „számtalan” cégek által becsapni. Külföldre csábít a másság szépsége, hangulata. Főként, hä a hazajutás is zökkenőmentes. fotó: Müller andrea i i /■
