Új Dunántúli Napló, 1997. február (8. évfolyam, 31-58. szám)

1997-02-26 / 56. szám

Egymillió forintos nyereménveső!!! Nyereményakciónk részletei a 9. oldalon olvashatók Vili. évfolyam, 56. szám 1997. február 26., szerda KÖZÉLETI NAPILAP MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL Világtükör Szegeden lesz a román, Ko­lozsvárott a magyar főkon­zulátus. Romániába várják Göncz Árpádot. 2. oldal Hazai Tükör Felvétel indul - a diplomá­ért. Szeptembertől 60 ezer gólya. - (Fél)úton a komp­romisszum felé? Megdup- lázdott a tüntetők tábora. Tárgyalás zárt ajtók mö­gött 3. oldal Baranyai Tükör Lopással vádolták, feldü­hödött és ölt. Beszélgetés a gyilkossal. - Kapós lehet a munkahelyteremtés. Ipari parkok, vállalkozói öveze­tek is pályázhatnak.4. oldal Sport Az elnököt kétvállra fektet­ték. Puccsszerű leváltás a birkózóteremben 14. oldal Időjárás Ma változóan, majd erő­sen felhős lesz az ég. Né­hol eső várható. Részle­tes időjárás- és vízállás- jelentésünk a 12. oldalon olvasható. Félelem a polgármestemétől OKORAG Okorág 220 lelket számláló te­lepülés Sumony és Sellye kö­zött félúton. Az egykor szebb napokat látott faluban ma lép- ten-nyomon a pusztulás jelei láthatók. A templomba belépni életveszélyes, a vasútállomást a helybeliek véleménye szerint normális ember nem környé­kezi meg, a képviselőtestület pedig finoman szólva népsze­rűtlen. Hétfő esti falugyűlés. A ter­met zsúfolásig megtöltik az emberek, az udvarra nyíló ajtó nyitva, kint is állnak. Bent jó­kora a hangzavar, mindenki ki­abál. A hosszú asztal mögött a képviselőtestület tagjai izzad­nak Kovács Györggyel az élen, akiről többször is megállapít­ják: „hat éve polgármester, és még semmit sem tett a faluért”. A legégetőbb probléma a segé­lyek kérdése, mert a polgármes­ter a hozzászólások szerint saját szakállára osztogat, többnyire olyanoknak, akik nincsenek rá­szorulva. „Huszonnégyezer fo­rintból élünk négyen, a gyerek nem jár iskolába, mert nincs ci­pője, mégsem kapunk segélyt” - mondja egy fiatal nő. „Az egyik képviselő, a Ráczné meg azt mondta, hogy fújj, cigány, miért jön ide segé­lyért?! Le kell váltani az ilyent, meg a Péterfai Gyulát is!” - ki­abál be mellettem valaki. Kide­rül, Péterfai egyik bűne, hogy a tűzoltóautóval szállítja fod­rászhoz Rácznét és a polgár- mester feleségét. Megemlítik, hogy a polgármestemétől fél­nek, hiszen egy elégedetlenke­dőt már a lánya segítségével „levert” az utcán, van, aki kísé­ret nélkül ki sem mer menni az­óta. Tüdőszűréskor pedig, ami­kor valaki összekarcolta a pol­gármester három és félmilliós kocsiját, a polgármesterné a sorban állókat „le mocskos ci­gányozta” tekintet nélkül szár­mazásra és bőrszínre. A pol­gármester és az aljegyző nyug­tatgatni próbálják az embere­ket, de a többség hajthatatlan, mert „hat éve nem volt semmi­féle plénum”, ahol beszélhet­nének. Újra a segélyezés kerül elő: többnyire elvégzett munka díjazásaként utalnak ki segé­nem kérte senki, miért fizettek háromszoros árat azért a „sza­ros” buszmegállóért, miért zár­ták le a közkutat a falu köze­pén, és miért működik a pol­gármester háza előtt. Kovács Györgynek minderről nincs vé­leménye. Csak akkor élénkül fel, amikor a drága vezetékes vízről esik szó, amely „büdös, Érvek és indulatok lyeket, hangzik el többfelől is. Á polgármester, aki a kérdések zömére nem reagál, most úgy érzi, hozzá kell szólnia: „Elég volt, az ilyen beszédre én nem válaszolok!” A felháborodás óriási, egymás szavába vágva ordít mindenki, kérdések özöne hangzik el, hogy ki tankol az egyik benzinkútnál gázolajat az önkormányzat számlájára, mi­ért építettek milliókért járdát a vasútállomáshoz, amikor azt FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ mint a dög”, a fél falu gyomor­görcsöt kap és néhányan össze­csinálják magukat tőle: „Amíg az ÁNTSZ azt mondja, hogy jó, addig fizetni kell, márpedig az eredmény szuper extra”. A falusiak azt mesélik, hogy kampányidőszakban a polgár- mester ingyen járt el szántani a választópolgárokhoz. Azóta erre nem került sor. Úgy tűnik, más, ennél fontosabb dolgokra sem. Cseri László Újabb iskola-összevonások PÉCS A Ma mi, holnap ki? című városi fórumra került sor tegnap este az Egyetem Ut­cai Általános Iskolában. A téma a pécsi közoktatás jö­vője volt. A város közoktatási bizott­sága ez év januárjában kidol­gozott egy tervezetet az alap­fokú oktatási intézmények át­szervezésére vonatkozóan, amely széles körben váltott ki felháborodást amiatt, hogy olyan iskolamegszüntetési és átszervezési javaslatokat tartalmazott, amelyek nem voltak kellő­képpen át­gondolva. A tegnapi fórumon ki­derült, hogy a bizottság újabb tervezetet dolgozott ki, melyet február 26-i ülésén tárgyalni fog. Dr. Révész Mária alpolgármester (képünkön) sajnálatát fejezte ki, hogy a tervezet kidolgozói nem jöttek el. (Folytatás a 4. oldalon) Videokonferencia a jövőből PECS, PMMF A karlsruhei professzor tv- képernyőn át bemutatja alma máterének oktatási újdonsá­gait, mire Győrből, Miskolc­ról, Budapestről és Pécsről záporoznak a kérdések a kü­lönböző felsőoktatási intéz­mények diákjai és tanárai ré­széről. A közvetlen képtelefon­kapcsolat révén - ISDN vona­lakon át - rögvest mindenki választ kap felvetésére, majd új helyszín ismerteti saját ok­tatási programját. Ez nem álom, az eset teg­nap történt, s Baranyát a JPTE Pollack Mihály Műszaki Fő­iskolai Kara képviselte az első nemzetközi videokonfe- rencián. Az új módi nyugaton máris igen népszerű, hiszen az elfoglalt embereknek nem kell utazgatni, s szállodákban tölteni napokat. Ehelyett a lakhelyükről egyeztethetik ál­láspontjukat a videotalálko- zók résztvevői. M. B. E. Új telefonszámaink Megváltoztak az Új Dunán­túli Napló telefonszámai. A szerkesztőség központi telefonszáma 505-000. A hír­ügyelet az 505-051, az olva­sószolgálat az 505-045, a ter­jesztési csoport az 505-014, a hirdetési csoport számlázása az 505-017, a produkciós ro­vat az 505-033 számon hív­ható. A hirdetési csoport tele­faxa: 505-068, a terjesztési csoport faxa: 505-016. A szerkesztőség telefaxa válto­zatlanul: 236-345. A régi, 215-000 telefon­szám egy hónapig még hív­ható. MEHES KAROLY JEGYZETE Február 25-e, 18 Celsius fok! No, ez az, amire azt mond­juk, hogy már nem normális. Pedig de finom! Hiszen végül is majdnem egész februárban pluszban voltunk, megrövidült a tél egy hónappal. Igen ám, de csak az egyik szemünk nevet, a másik szokás szerint sír - vagyis inkább ret­teg, fél (Id. „félszem”). Hogy meglesz ennek még a böjtje, jön még a kutyára dér - és a többi jó kis pesszimista népi bölcsesség; sajnos, hogy tény­leg évszázadok tanulsága! Érdekes ilyenkor az utca is. A tél szemete még mindenütt ott virít, most még jobban, hogy rátűz a nap. Azok a köz­vállalatok, akiknek ez a dolguk, Tavaszka mindig nagydobra verik, hogy így meg úgy felkészültek a télre (aztán tapasztaljuk, miképp si­került) - a tavaszra már ké­szülni sem kell! Szinte gyanús ez a februári jó idő. Nem tavasz még, csak ta­vaszka. Lehet, hogy megisszuk a levét (eső?, hó?), de ezeket a napokat akkor sem Veheti már vissza senki, még adózni sem kell utánuk! És a tél fogságából kiszaba­dult emberek! Vérmérsékletük­től függően viselkednek. A bá­csik és nénik, a megfontolt csa­ládapák továbbra is ragaszkod­nak a súlyos télikabáthoz, hozzá kalap, sál, kesztyű, ahogy dukál. Még a végén meghűlnek, ha könnyelmű­ségre csábítja őket ez a fránya február. A fiatalok bezzeg le- génykednek (meg lánykodnak), elő a napszemüveggel, le a sok felesleges cuccot, irány a helyi főtér óriás-napozója! A tavasz legbiztosabb elő­szelét mégis a biciklisek és fő­leg a motorosok húzzák maguk után. Villanyrendőrtől villany- rendőrig 120-szal, tavaszias lendülettel. Hisz oly gyorsan el­repül az élet... Szerencsére vannak még mérsékelt hangok: „Azért a reggelek hidegek ám!”, „Csü­törtökre mondta a lehűlést!” - de ők is felpislantanak az égre, ott ragyog-e még az áldott nap? J » 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom