Új Dunántúli Napló, 1997. február (8. évfolyam, 31-58. szám)
1997-02-26 / 56. szám
2 Dünántúli Napló Világ tükör 1997. február 26., szerda Hírcsatorna Magas beosztású fehér házi tisztségviselők teljesen alaptalannak és érthetetlennek minősítették azokat az „értesüléseket”, amelyek szerint romlottak volna Magyarország esélyei a NATO-hoz való csatlakozásra. Az amerikai kormányzat hétfőn közzétett tanulmánya ismét síkra száll az atlanti szövetség keleti kibővítése mellett. A bősi erőmű atyjaként ismert Július Binder az Új Szónak adott nyilatkozatában kijelentette: a pert egy héttel a hágai bírósági tárgyalás kezdete előtt sem késő leállítani. Binder arra számít, hogy Hágában Szlovákia lesz a nyertes. Új görög katolikus egyházmegyét hozott létre Szlovákiában II. János Pál pápa. A most felállított kassai apostoli exarchátus területén hozzávetőleg 80 ezer görög katolikus él. Viktor Csemomirgyin kormányfő kedden megerősítette, hogy átalakítják az orosz kormányt. A tervezett személyi változások hátterében a reform folytatásának szándéka áll. Szerbiában megkezdődött a polgári társadalom kialakulása, de továbbra sem kielégítő az emberi és kisebbségi jogok helyzete - állapították meg az Európa Parlament tényfeltáró küldöttségének tagjai kedden Belgrádban. Alberto Fujimori perui elnök megerősítette, hogy a limai tűszválság rendezése érdekében hajlandó tárgyalni a Túpac Amaru bebörtönzött tagjainak szabadon engedéséről is. Kétszáz palesztin vonult kedden Betlehemből Jeruzsálembe, hogy tiltakozzon az izraeli kormány tervezett kelet-, jeruzsálemi lakásépítési programja ellen. A zsidóknak szánt lakótelep a tervek szerint Jeruzsálem arabok által lakott keleti felében épül fel. Föllendülőben van a bevásárlóközpont-építés Kelet-Eu- rópában - állapítja meg a RegioPlan bécsi tanácsadó cég tanulmánya. Az elemzés szerint a legsűrűbb ilyen üzlethálózat Magyarországon van. Háromszáz éves emberi szívet találtak építőmunkások a délcsehországi Nova Bystricében. A faládikába rejtett szervre a helyi templom falának egyik mélyedésében bukkantak rá. Magyarországon hamisított pezsgő csempészetét akadályozták meg a moldovai hatóságok. Az 105 ezer üveg italt oroszországi exportra szánták. Roman Herzog méltatta a magyar demokrácia érettségét és eredményeit A német elnök az európai egység híve Derűs pillanat a két elnök sajtótájékoztatóján FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Roman Herzog, a Németországi Szövetségi Köztársaság elnöke és felesége kedd délelőtt Budapestre érkezett. A német államfő Göncz Árpád köztársasági elnök meghívására tesz háromnapos hivatalos látogatást Magyarországon. Roman Herzogot ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással fogadta vendéglátója a Kossuth téren, majd a két elnök tárgyaló asztalhoz ült. A megbeszélések után Göncz Árpád és Roman Herzog nemzetközi sajtóértekezletet tartott. „Németországban minden felelős politikai erő támogatja Magyarország csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO- hoz. Teljes az egyetértés abban is, hogy segítenünk kell a tagfelvételt megcélzó kelet- és közép-európai országokat a gazdasági átalakulás folyamatában, ám a belső reformok finanszírozását az Európai Unió nem vállalhatja magára” - jelentette ki a német köztársasági elnök. Roman Herzog szerint Magyarország jó úton halad. Hangsúlyozta: tisztelettel tekint az átalakulást igazán megsínylő legszegényebb rétegekre, de hozzátette: áldozatok nélkül nem lehet a reformokat végrehajtani. Göncz Árpád leszögezte: Magyarország sikereket ért el az elmúlt másfél évben a makrogazdaság terén. A hadsereg átalakítása a NATO követelményeivel összhangban zajlik. A német köztársasági elnök a sajtótájékoztatón kijelentette: amennyiben Európa egykét generáción belül nem válik egységessé, akkor futball- nyelven szólva lesüllyedhet a harmadik-negyedik ligába. „A szabadság, az egyén és a gondolat értékét fenyegeti veszély” - fogalmazott. Roman Herzog méltatta az új magyar demokrácia érettségét és eredményeit a parlament plenáris ülésén elmondott beszédében. A német államfő egyebek közt hangsúlyozta: az 1989-es magyar határmegnyitás az NDK-menekültek számára nemcsak német történelmet csinált, hanem Európa történelmére is meghatározó befolyást gyakorolt. Könyvet írt az amerikai szuperkém Moszkvában állítólag kétmillió dollár várja, ha kiszabadul Amikor a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) egyik munkatársát kinevezték a szovjeteket szemmel tartó elhárító osztály élére, Moszkvában tapsoltak az örömtől. Az újdonsült főnök ekkor már jó ideje a szovjet „partnerszervezet”, a KGB fizetett ügynöke volt. A két éve lebukott Aldrich Ames a börtönben írta meg most megjelent visszaemlékezéseit. A kettős ügynök az évek során dollármilliókat vett föl szovjet megbízóitól, viszonzásul elárulta a CIA féltett titkait. Például huszonöt olyan szovjet hírszerzőt buktatott le, aki az amerikaiaknak is dolgozott. Ames most megjelent könyvéből egy meglehetősen szokványos történet bontakozik ki. Á tapasztalt hírszerző nyakig eladósodott, inni kezdett, elhagyta a családját és összeállt egy nővel. Amikor a pénze végképp elfogyott, először bankrablásra gondolt. Aztán mégis inkább besétált a washingtoni szovjet nagykövetségre, és fölajánlotta szolgálatait. A szovjetek kapva kaptak az alkalmon: Ames néhány nap után már 50 000 dollárt tett zsebre a kiszolgáltatott fontos információkért. A férfi sokszor abba akarta hagyni a kettős életet, de nem tudott ellenállni a könnyű kereseti lehetőségnek. Az évek során fölfedte a Szovjetunióban dolgozó CIA-ügynökök nevét, s elárulta azt is, hogy egy berendezés segítségével Washingtonban értesülnek minden olyan információról, amely rádión érkezik a KGB moszkvai központjába. Ames utólag rájött: akkor követett el nagy hibát, amikor szórni kezdte a pénzt. A szuperkém most életfogytiglani büntetését tölti, szép élettársa 5 évet kapott közreműködéséért. Amennyiben Aldrich Ames egyszer kiszabadul, Moszkvában az ott letétbe helyezett kétmillió dollár és egy pompás ingatlan váija. Állítólag. Szegeden lesz a főkonzulátus Romániába várják Göncz Árpádot A magyar és a román külügyi szakértői tárgyalásokon megegyezés született az alapszerződés végrehajtását ellenőrző kormányközi vegyes bizottság létrehozásáról. Döntöttek arról is, hogy Kolozsváron és Szegeden magyar, illetve román főkonzulátus nyílik. A vegyes bizottság megalakításáról szóló jegyzőkönyvet várhatóan Victor Ciorbea román miniszterelnök március 12-13- ra tervezett budapesti látogatásán írják alá. Bagi Gábor külügyi államtitkár-helyettes és Petru Cordos román külügyi főigazgató budapesti tárgyalásai után bejelentették, hogy megtörtént a jegyzékváltás a főkonzulátusok és a tiszteletbeli konzulátusok ügyében is. Magyarország a korábban már létező kolozsvári főkonzulátusát nyitja meg újra, míg a román fél Szegeden kíván főkonzulátust nyitni. A tiszteletbeli konzulátusokat illetően nincs változás: Constanta, illetve Győr a tervezett helyszín. Á hivatalok várhatóan csak hónapok múlva kezdhetik meg a munkát, a tárgyi és személyi, valamint pénzügyi feltételeket ugyanis meg kell még teremteni. Bejelentették, hogy az év első felében várhatóan Romániába látogat Göncz Árpád köz- társasági elnök. Kairói mufti az iszlám szélsőségesekről Nem a hit parancsára ölnek Kell-e félni az iszlámtól? - tudakolta a Der Spiegel című német lap Mohammed Szaj- jid Tantavitól, a kairói Azhar Egyetem hagy tudású professzorától. A hírmagazin riportere arról kérdezte a szunnita mohamedánok tekintélyes tudósát, hogy miként vélekedik a muzulmán szélsőségesekről. Ismeretes, hogy Iránban megemelték a vérdíj összegét, amelyet Salman Rushdie, a Sátáni versek szerzőjének megöléséért fizetne egy iszlám alapítvány. Algériában legutóbb vasárnap gyilkoltak a fanatikusok: 18 embert mészároltak le, többségük 25 éven aluli volt. Tantavi feleleteiből kitetszik: nem érti, hogyan lehetséges ennyi szörnyűséget elkövetni, amikor „az iszlám emberiességet és toleranciát jelent”. A tudós férfiú azzal sem ért egyet, hogy a saját egyetemén is vannak fundamentalista tanárok, akik közös felhívásban követelték a szélsőségesek bírálójának likvidálását. A kairói mufti közönséges gyilkosságoknak tartja a történteket. Azt pedig, hogy az iszlámra hivatkozva csonkítanak meg ezrével lánygyermekeket, olyan történelmi hagyománynak minősíti, amit „nem szabad összekapcsolni a hittel”. „Az erőszak meg fog szűnni, a szélsőségek el fognak csendesedni” - állítja a mufti, aki szerint az afganisztáni tálibok tévesen hivatkoznak a Koránra, amikor a nőt otthonába száműzik, s még azt a jogát is elvitatják, hogy dolgozzék. Orvosi javaslat: 75 év legyen a nyugdíjkorhatár Öregszik a japán társadalom Egy japán orvos azt javasolja, hogy az országban emeljék föl 75 évre a nyugdíjkorhatárt. Indoklása szerint a hetvenen felüliek mind testileg, mind szellemileg egyaránt munkaképesek. Ha a szigetország lakói csak a hetvenes éveik közepén vonulnának teljes nyugalomba, akkor is maradna idejük pihenésre, hiszen a japán nők várható élettartama majdnem 83, a férfiaké pedig több mint 76 év. A javaslat hátterében az áll, hogy a japán társadalom kétségtelenül elöregedett. Egy kimutatás szerint már az idén is több a 65 éven felüli, mint a 14 éven aluli állampolgár a felkelő nap országában. A múlt év végén a 125 millió japán 15 százaléka tartozott a 65 esztendősnél idősebb korosztályba. 2025-re ők a lakosság negyedét teszik majd ki. Áz idős japán népesség eltartása máris súlyos gondokat okoz a költségvetésnek. Előrejelzések szerint egy negyedszázad múlva tíz nyugdíjast huszonnégy dolgozó fog eltartani. Tavaly a tokiói kormány 60-ról 65 évre emelte a nyugdíjkorhatárt, és a munkáltatókat fölszólította a rendelet megtartására. Ezzel egyidejűleg hozzáláttak a nyugdíjrendszer átalakításához. Szó van arról is, hogy miután a családot sem alapító gyerekek nem gondoskodnak idős szüléikről, bevezetik a kötelező időstartást. (kulcsár) Szeméthegyeket sodor a víz az Atlanti-óceán európai partjai mentén Pusztítja magát a vén kontinens Súlyos környezeti ártalmak fenvegetik Dél-Európát - mutat rá Simon Charbonneau, a bordeaux-i egyetem tanára, az európai környezetvédelmi jog professzora. A tudós a La Corunában bekövetkezett katasztrófára alapozza véleményét. Tavaly szeptember 10-én délelőtt tízkor szabadult el a pokol a spanyolországi La Corunában. A meredek tengerparton két évtizeden át fölhalmozott szemét tetemes része, mintegy 100 ezer tonna hulladék csúszott bele a Vizcayai-öbölbe. Szem- és fültanúk szerint iszonyú robajjal indult meg az elképesztő bűzt árasztó szemétlavina, három házat temetett maga alá, és egy férfit, akinek a holttestét máig sem találják. A hulladéktömeg mindent letarolt, mígnem egy kis halászfalunál a tengerbe csusszant a környéken élő 600 ezer ember és a térség iparának szennye. Ha a szerencsétlenség este történik, amikor az emberek már otthon meg az utcákon vannak, akár harminc áldozata is lehetett volna a katasztrófának. A szenny tízméteres dombokba halmozódva állt a part- közeli vízben. A hullámzás, az ár és az apály, no meg a szél azóta megtették a magukét: a hulladékhegyeket folyamatosan elsodorta a víz. A Vizcayai-öböl tengeráramlata az északspanyol partok mentén rendületlenül hajtja a szemetet a nyugatfrancia Gascogne, a különösen kedvelt fö- ‘venyes strandok - Biarritz, Bayonne, Capbreton - felé, egészen Bretagne-ig. A mély tengeráramlat valósággal szivattyúzza a koszos, fertőző trágyalevet a francia partok irányába. Spanyolok, franciák egyaránt hibáztathatók a környezeti ártalmakért. A folyók szakadatlanul hordják a szennyet és a piszkot a Vizcayai-öbölbe. Tengerkutató szakemberek szerint legalább 120 millió műanyag doboz, tartály, zacskó stb. nyugszik a tenger fenekén. Ezek évszázadok múltán sem semmisülnek meg, és tönkreteszik az élővilágot. Ferenczy Europress Összecsaptak a rohamrendőrökkel. Az államfő leváltását követelték tüntető dél-koreai diákok, miután újabb pénzügyi botrány rázta meg az ázsiai országot. A gyanú szerint kormánypárti és ellenzéki politikusok egyengették az útját egy helyi konszern hitelfelvételének. Az elnök helyett hamarosan a kormány nyújtja be a lemondását. fotó: feb/reuter » * t 1
