Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)
1997-01-06 / 5. szám
10 Dünántúli Napló Az Államadósság Kezelő Központ gondol a jövőre Újabb államkötvények Az államadósság hatékonyabb kezelése érdekében új, hétéves futamidejű, változó kamatozású állam- kötvényt bocsát ki a Magyar Államkincstár. A tervek szerint az új állam- kötvény 3 százalékos reálhozamot biztosít. Az induló kamat 25,9 százalék, s az év végéig a papírból 15 milliárd forint értékben hoznak forgalomba - közölték a Magyar Államkincstár Államadósság Kezelő Központjában. A tájékoztatón elhangzott: a költségvetés bruttó belföldi adóssága az idei év első nyolc hónapjában 137,2 milliárd forinttal, a külfölddel szembeni tartozás pedig 2,9 milliárd forinttal emelkedett. Ebben az időszakban az állampapírpiaci nettó kibocsátás 267,2 milliárd forintot ért el, amely jelentősen meghaladja a fennálló finanszírozási igényt. A kincstár igyekszik kihasználni a kedvező állampapír-piaci helyzetet - a kereslet jelenleg ugyanis meghaladja a kínálatot -, ezért már a jövő évi várható igényekkel is számol. Az év hátralévő részében még 415 milliárd forintnyi állampapírt bocsátanak ki. HATÁRIDŐK CÉGVEZETŐKNEK Január 8.- Tájékoztatás a szövetkezet által a tagoktól felvett kölcsönök összegéről. Január 10.- A társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése;- a társasági adó előlegének befizetése. Január 12.-A munkáltatók által levont szja-előleg befizetése;- a tűzoltók kötelező élet- és balesetbiztosításának megkötése. Dohánytermékek A dohánytermékek előállításának, forgalmazásának és ellenőrzésének szabályait tartalmazza a 36/1996. (XII. 11.) FM-NM-IKIM együttes rendelet, amelyből kiemeljük, hogy új dohányüzem létesítéséhez a területileg illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás hozzájáruló határozata szükséges. A rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a határozat kiadása iránti kérelem kötelező tartalmi elemeit. Az előállítónak valamennyi új dohánytermékről a rendelet 2. számú melléklete szerint úgynevezett gyártmánylapot kell kiállítania, amelyet az előállítás megkezdése előtt jóváhagyásra kell benyújtani az illetékes állomáshoz. A rendelet 3. számú melléklete tartalmazza a dohány- termék előállításához engedélyezett adalékanyagokat, azok pontos felhasználási célját, valamint tisztasági követelményeit. A mellékletben nem szereplő adalékanyagok felhasználásához az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet engedélye szükséges. A fel nem használható, tiltott adalékanyagokat a rendelet 5. számú melléklete sorolja fel. A cigaretta kátránytartalma 1998-ig nem lehet több 20, 1999. január 1-jétől 18, 2000. [ december 31-től 15, 2006. de- | cember 31-től pedig 12 ingnál. A dohánytermékek minőségét az előállító köteles ellenőrizni az MSZ ISO 4387 és MSZ ISO 3400, valamint az MSZ ISO 8243 szabvány szerint. A rendelet részletesen szabályozza a dohánytermé- | kék csomagolására, jelölésére, forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat is. Ezek közül külön figyelmet érdemel, hogy az előállító 11-féle szövegből választhatja ki a csomagoláson feltüntetendő egészségvédő feliratot (például: „A dohányzás rákot I okozhat.” „A dohányosok általában fiatalabban halnak meg”). Szerencsejátékok A 27/1996, (XII. 11.) PM rendelet tavaly december 26-ai hatállyal módosította a szerencsejátékok engedélyezésének, lebonyolításának és ellenőrzésének szabályait. Új rendelkezés, hogy a játékkaszinó a Szerencsejáték Felügyelet jóváhagyásával esetenként legalább az érvényes belépődíj összegének megfelelő mértékben - belépődíj felszámolása nélkül vagy ajándéksorsolás keretében - a játékasztaloknál használatos és a belépőzsetonoktól különböző ajándékzsetont bocsáthat a látogatók rendelkezésére, amelynek értéke a pénztárnál nem váltható be, de - szemben a belépőzsetonnal - befizetett tétnek minősül. A rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a játékterem engedélyezésének és működésének új követelményeit. Az ajándéksorsolás szervezésekor J teljesítendő bejelentési kötele- | zettségre a rendelet 2. számú i mellékletét kell használni. Növekedett a gépipar Igen kedvező gazdasági eredményt regisztrált a Budapest Bank elemző csoportja. Az egész évben végzett felmérések alapján ugyanis megállapították, október végén jelentős mértékben csökkent az inflációs ráta. A gazdaság motorja is beindulni látszik, a húzóágazatok közül a gépipar teljesítménye kiugró, az elmúlt év hasonló időszakához képest 20 százalékkal növelte teljesítményét. Az ipari termelés szeptemberben kezdett élénkülni. Ekkor a termelés nagysága 2,5 százalékkal volt több, mint 1995- ben, s ami szintén örvendetes, hogy a növekedés elsősorban az exportból származik. A belföldi értékesítés is javított pozícióján, bár így sem érte el az egy évvel ezelőtti szintet. Az első háromnegyedévi beruházási teljesítmény 7,5 százalékkal alacsonyabb a megelőző év hasonló időszakához képest. Kedvező jelenség, hogy a feldolgozóiparon belül élénkül a beruházási tevékenység, a megfigyelt ágazatok közül a gépipar emelkedik ki 20 százalékos teljesítmény növekedésével. Az export ennél is jobban, 41 százalékkal emelkedett. A fogyasztói árak októberi emelkedése megegyezett a szeptemberivel (1,4 százalék), ezzel a 12 hónapra számított inflációs ráta a tavalyi kiugró bázisértéknek köszönhetően (2,3 százalék), októberre 21 százalékra csökkent. A vállalkozói kamatok nem csökkentek októberben sem. A hitelszerződések zömét kitevő éven belüli lejárati konstrukciók kamata Gazdasági tükör 1997. január 6., hétfő Nincs koncessziós buszközlekedés A jelek szerint a baranyai tömegközlekedésben nem lesz magánosítás, ugyanis információink szerint egyetlen ön- kormányzat sem akarta koncesszióba adni az erre a célra létrehozott vállalkozásait. Törvényi előírás szerint a menetrend szerinti városi autóbuszközlekedést hatósági engedély alapján végző 22 nem állami társaságról az önkormányzatoknak kellett dönteni, vagy koncesszióba adják vagy pedig maradnak a már megszokott változatnál, önkormányzati vállalatként működtetik az igen ráfizetéses, rendszerint korlátolt felelősségű társaságokat. A legfőbb érv ezzel kapcsolatban az volt, hogy ha meghatározott időre eladnák a vállalkozást, kicsúszna a kezükből az eddig kézben tartott viteldíj szabályozásának a lehetősége, márpedig ennek jelentős szociálpolitikai tartalma van. Kovács Ferenc, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerint az állam ellátási felelősség még nem ruházható át senki másra. A magánosítás ugyanis a minisztérium szerint is jelentős áremelkedéssel járna, aminek következtében tovább növekedne az utakon a zsúfoltság. A távolsági buszközlekedés koncesszióba adását az ÁPV Rt. támogatná, a tárca viszont ellenzi. A helyettes államtitkár sem tartaná helyesnek, ha a társaságok egy részét vagy tevékenységük valamely típusát privatizálnák. Az ÁPV Rt. szerint viszont fel kellene szabadítani a tarifákat, és ez mindjárt kedvet csinálna a beruházóknak. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tömegközlekedés sajátos piac, az ágazat szolgáltatásai kiválóan helyet- tesíthetőek egymással, emiatt az árak is kénytelenek együtt mozogni. Az sem növeli a vállalkozások piacképességét, hogy a járműparkjuk rendkívül leromlott állapotban van. A Pécsi Tömegközlekedési Rt.-ben például az autóbuszok átlagéletkora eléri a 10 évet, a legtöbbje cserére szorulna, ám csak a legszükségesebb pótlásra jut pénzük. A koncesszió sem jó, de az önkormányzatok is egyre nehezebben tudják finanszírozni a tömegközlekedést. Békéssy G. Merre tart a mezőgazdaság? Kiszámítható, stabil agrárpolitikát, a mezőgazdaság jövője szempontjából létfontosságú agrárorientációs törvény megalkotását várják a kormányzattól az idén az agrárkamarák - jelentette ki lapunknak Bajáki Gyula.- Magyarországon ma az a legnagyobb gond, hogy nincs átfogó agrárkoncepció, nem lehet tudni, merre tart és hová akar eljutni a mezőgazdaság az ezredfordulóra, illetve az Európai Uniós csatlakozás idejére. Konkrét elképzelések híján nem fogalmazhatók meg a támogatási elsőbbségek seni - tudtuk meg a Budapesti Agrárkamara főtitkárától. A pályázati rendszerről szólva kifejtette, hogy ennél a támogatási formánál - mivel osztogatásos elveken alapszik - nem zárhatók ki a személytől függő elemek. Sokkal hatékonyabbnak és utólag is ellenőrizhetőbbnek tartaná a főtitkár a pénzbeni támogatások szabályok alapján történő elosztását. Ä mezőgazdasági beruházási támogatásokkal kapcsolatosan kifogásolta, hogy azok a mezőgazda- sági termelők döntő többsége számára hozzáférhetetlenek, mivel csak azok vehetik igénybe ezt a jelentős állami segítséget, akik jelentős saját erőforrásokkal, a beruházáshoz szükséges pénzeszközök hetven százalékával rendelkeznek. Végül az idei agrárszabályozás hibájául rótta fel, hogy az magában foglalja a támogatások felfüggesztésének a lehetőségét. Újvári Gizella Veszélyben a bőrfeldolgozás A Bőr- és Cipőipari Egyesülés attól tart, hogy 1997-ben elhagyják Magyarországot a bőrfeldolgozó-ipari bérmunkáltatók, ami azzal járna, hogy elvész a szakma exportjának 65-70 százaléka. Az egyesülés szerint ez lehet a következménye annak a múlt év nyarán életbe lépett kormányrendeletnek, melynek alapján a termelés során keletkezett veszélyes hulladékot a késztermékkel együtt vissza kell szállítani a megbízónak. Az ágazatban az export bérmunka aránya évek óta növekvő, a bőriparban az export 77 százalékát, a cipőiparban 93 százalékát teszi ki. A munka során krómcserzett készbőr és félkészbőr hulladék, valamint bőrgyári szennyvíziszap képződik; ezek egy részének veszélyessége vitatott, másrészt magyarországi minősítésük szigorúbb mint más országokban. A BCE szerint a külföldi bérmunkáltatók nem fognak vállalkozni a hulladék kivitelére, inkább keletebbre telepítik a megbízásokat. A hazai bőrgyártó és konfekcionáló cégeknek létérdekük, hogy a kormányrendelet türelmi időt adjon. Javaslatuk szerint bevezetését az EU-hoz való csatlakozás időpontjához kellene kötni. A hazai bőr- és cipőfeldolgozó ipar vállalná, hogy ez idő alatt a kérdéses hulladékokra vonatkozó új minősítési eljárást bevezeti. Az egyesülés adatai szerint a bőr- és cipőipari termék értékesítés nettó árbevétele 1996-ban hasonlóan alakul az 1995. évi 37 milliárd forinthoz. termelése nagyot esett ugyan (25,7-ről 24,7-re), viszont az éven túli hitelek kamata emelkedett. Az előző hónapokhoz képest novemberben csökkent a hozama az igen népszerű diszkont kincstárjegyeknek. A lakossági megtakarítások 46 milliárdos októberi növekedése az előző hónap értékét kétszeresen, a tavalyi év hasonló időszakiét pedig 50 százalékkal múlja felül. A nem pénzintézeti értékpapír megtakarításokon belül az állampapírok mellett élénkült az egyéb értékpapírok vásárlása. A devizabetétek is növekedtek, mégpedig 3,5 milliárd forinttal, de ez a vizsgált időszakban a 2,3 milliárdos csökkenés, valamint az 5,5 milliárdos leértékelés különbözeteként keletkezett, nem tényleges növekedés. B. G. Minimálbér - ólomlábakon Folynak az érdekegyeztető tárgyalások a jövő évi bérekről és minimálbérekről. Az agrármunkaadók és -munkavállalók képviselői a mezőgazdaságban dolgozók minimálbérének egységes, a gazdaság többi ágazatával egyidejű bevezetését kezdeményezik. Súlyos sérelemnek tartják ugyanis, hogy a bérküszöbre vonatkozó szabályozás évek óta hét-nyolc hónapos késéssel lép életbe az agráriumban. Bereczky András, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (MEDOSZ) főtitkára lapunknak elmondta: a kedvezőtlen jövedelmi viszonyok hatására az utóbbi években drámaian csökkent a mezőgazdaságban dolgozók megélhetési biztonsága. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az ágazatban a minimálbérek bevezetésének időpontja, a gazdaság többi ágazatától eltérően, évek óta szeptember 1-jére tolódik - mondja a főtitkár. Ennek hatására a kis jövedelműek anyagi helyzete az átlagosnál is nagyobb mértékben romlik. Jellemző erre, hogy a minimálkeresetek reálértéke 1990-1995 között a nemzetgazdasági átlagtól (23,8) eltérően 30 százalékkal csökkent. A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége szerint elodázhatatlan feladat a vidéki foglalkoztatási lehetőségek bővítése és a települések népességmegtartó képességének javítása. Ezért feltétlenül könnyíteni kell az agrárvállalkozások terhein. Az állami támogatásoknak elsősorban a munkaerő-megtartást illetve a foglalkoztatottak számának növelését kell szolgálniok. A szakszervezet egyebek közt azt szorgalmazza, hogy a Munkaerő-piaci Alap forrásaiból a bérjárulékok meghatározott hányadát térítsék vissza a munkaadóknak. U. G. ( \
