Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)
1997-01-25 / 24. szám
1997. január 25., szombat Háttér - Riport DÜinántúli Napló 9 Eényszerbérlet-kényszerhelyzet Az állampolgári jogok biztosa lakásügyben bukkant alkotmányos sérelmekre Az állam által az elmúlt évtizedekben okozott károk megtérítésének társadalmi igénye a lakás-kényszerbérletek rendezését is felvetette. Az 1993. évi Lakástörvény rendelkezése szerint a lakás fekvése szerint illetékes önkormányzat köteles 1996. december 31-ig a kényszerbérlő részért önkormányzati cserelakás bérbeadását, vagy pénzbeli megváltást felajánlani. Kényszerbérletnek minősül az állampolgárok tulajdonában álló lakásra - ideértve az államosított lakást is -1953. április 1. előtt bármilyen jogcímen, illetve azt követően a lakásügyi hatóság kiutaló határozata alapján létrejött lakásbérlet. Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa panaszok sokasága alapján tavaly vizsgálatot indított a lakásoknál fennállt kényszerbérletek felszámolásának elhúzódása ügyében. A vizsgálat kiderítette: az önkormányzatok többsége a törvényben megadott határidőn belül a kényszerbérlet kérdését nem tudja (nem tudta) megoldani. Pécs is ebbe a körbe tartozik: 55 igénylő volt, és a megszabott határidőig az önkormányzat lakáshatósága 31 elhelyezését tudta megoldani. A rendelkezésre álló lakásállomány szűkös és az igénylők stílszerűen igényesek: zömmel komfortos, gázfűtéses, nem panelépületben lévő belvárosi lakást hajlandók elfogadni. A panaszokból eleve az alkotmányos jogok sérelmének lehetősége volt feltételezhető, s ezt a vizsgálat igazolta is. Ugyanakkor a témához kapcsoltan a lakásprivatizáció körében több olyan jogalkotási, jogalkalmazási hiányosságot talált, amelyek szociális ellenmondásokhoz vezettek. Egyoldalú feltétek A kényszerbérletek felszámolásának jogi szabályozása kapásból az Alkotmány 70/A §- ban megjelölt diszkrimináció tilalmába ütközik, mert területi alapon az állampolgárokat jelentős mértékben megkülönbözteti. Az önkormányzatnak adja feladatul, hogy a polgári jogi viszonyt önmagára nézve is kötelező jelleggel rendezze, így a lakáshiány miatt szükséggazdálkodást folytató önkormányzatok egyoldalú szerződési feltételeket állapíthatnak meg rendeleteikben gazdasági helyzetüknek megfelelően. Ä lakásra vonatkozó vételi jog viszont pozitív diszkriminációt okozott az állampolgárok egy nem homogén csoportja számára, de ugyanakkor negatív megkülönböztetést a bérlők széles rétegeinek: a kényszerbérlőknek, a lakást piaci áron megvásárolni kényszerülőknek, illetve azoknak, akik részben épp a privatizáció miatt esnek el annak lehetőségétől, hogy lakáshoz jussanak. A lakásjogszabályok tökéletes rendezetlensége okozhatta azokat az anomáliákat is, melyek az elidegenítés, és a lakásvásárlási támogatásban keletkeztek. Előfordult, hogy a bérlő az önkormányzati bérleményt kedvezményesen megvásárolta, majd tulajdonát azonnal forgalmi értéken értékesítette, amihez egy másik önkormányzat, az eladó részére - a vevő fiatal házasok támogatásaként 150 ezer forintot adott. A két önkormányzat összességében fizetett azért, hogy a lakás ne maradjon az önkormányzat tulajdonában. A szociális bérlakásra leginkább rászorulók gyakran még ilyen kedvező feltételek mellett sem voltak képesek megvásárolni bérleményüket, ma őket terheli az ön- kormányzatok által megemelt bérleti díj. Kedvezményezettekből pénzért hajléktalanok Egyéb gazdasági hatásokkal karöltve a vételi jog általánossá tételével töredékére csökkent a korábbi önkormányzati bérlakásállomány. Az elidegenítésnél az önkormányzat nem vizsgálhatta a szociális körülményeket sem. Ez tette lehetővé, hogy a bérlők, akik szociális szempontok szerint kialakított áron, a forgalmi érték 15-30%- áért vásárolhatták meg lakásukat - készpénzes fizetés esetén a vételár 40%-ának elengedésével - jelentős számban adták el, akár a tulajdonszerzés napján 100%-os forgalmi értéken, a több millió forint értékű állami ajándékot. Számosán voltak, akik mások szorult anyagi helyzetét kihasználva - a bérlő nevében kifizetve az önkormányzati lakás vételárát - szociális kedvezménnyel több lakástulajdonhoz jutottak. A kedvezményes vételárral támogatott bérlők gyakran így váltak hajléktalanná. A kényszerbérletek fennállása, és felszámolásuk várható elhúzódása a jogszabályi hiányosságok miatt valamennyi érintett alkotmányos jogait sérti. A kérdés végleges rendezéséig a kényszerbérbeadók oldalán a tulajdonhoz való jog, és a piacgazdaságnak és a gazdasági verseny szabadságnak az alkotmányos elvei csorbulnak. A kényszerbérlőknek a diszkrimináció mentes eljáráshoz, és a jogbiztonsághoz való jogát, valamint a szociális biztonsághoz való jogát sérti az önkormányzat esetleges nehéz gazdasági helyzete, és a lakástörvény által előírt vételi joggal keletkezett lakáshiány miatt elhúzódó kihelyezési eljárás. Ajánlás a parlamentnek A lakásügyben beérkezett panaszokból levont általános következtetés, hogy azok döntő többségének okát a Lakástörvény nem kellő részletességgel kidolgozott szabályai, illetve az annak alapján hozott önkormányzati rendeletek ellentmondásossága képezik. Ugyanennek róható fel a kényszerbérleteknél tapasztalható jogbizonytalanság növekedése is. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tehát ajánlásokat terjesztett elő az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi bizottságnak, hogy az alábbi törvényeket vizsgálják meg, és azok módosítását kezdeményezzék:- A 1990. évi Ártörvény mellékletének, a magántulajdonú bérlakások bérleti díjára vonatkozó önkormányzati rendelet- alkotási jogot, illetve kötelezettséget - 1996. december 31-i hatállyal - a kényszerbérletek felszámolására kapott határidő lejártával - törölje.- A Szociális törvény szabályait egészítse ki azzal, hogy a települési önkormányzat rendelete írja elő, a magántulajdonban lévő lakásra 1989. január 1-je előtt létrejött, vagy azt folytató bérleti jogviszony keretében hasznosított lakás bérlőjének adható lakásfenntartási támogatás szabályait.-A Lakástörvény vonatkozásában a kényszerbérletek felszámolására vonatkozó szakaszokat egészítse ki olyan részletszabályokkal, amelyek lehetővé teszik a nehéz gazdasági helyzetben lévő önkormányzatok számára is - akár hitelfelvétellel - az esetleges bérbeadási célú lakásvásárlást. Rendezze a törvényi határidőre fel nem számolt kényszerbérletekre vonatkozó további eljárást. Szabályozza azoknak az önkormányzatoknak az eljárását, amelyek a törvényességi mentesség alapján nem kötelesek rendeletet alkotni. Egyben felkérte a belügyminisztert: hívja fel az önkormányzatokat a Szociális törvény által lehetővé tett rendelet megalkotására a magántulajdonú lakásokon 1989. előtt létrejött bérletek bérlőinek nyújtható lakásfenntartási támogatás módjáról. Már ahol 1997. január 1-jén van még kényszerbérlet. Többnyire van. És elvileg most a parlament lépése következik^). Dunai Imre Kutyaélet Voltak idők, amikor a pécsi Kertvárosban a panelbogár mellett a gyerekek száma volt a legnagyobb az élőlények körében. Aztán módosultak az arányok. Egy időben a patkányok is dobogós helyezést értek el, de mára egyértelműen a kutyák állnak az élen. Kutya minden mennyiségben, méretben és fajtában. A kutyára az emberrel ellentétben az a jellemző, hogy ha ki kell mennie, akkor valóban kint megy ki, és nem bent. Ebből következően béltartalmát elpo- tyogtatja a városrész füves terein, a homokozókban, de amíg azok nyáron elrejteznek az illatos virágok tövében, a homok mélyén, télen ott bamállanak méterről- méterre a fehér havon. Léteznek természetesen olyan civilizációk is a földkerekségen, ahol az állat gazdája kis lapátkával kíséri kedvencét sétájára, hogy az elveszített dolgokat összeszedje. Persze arrafelé fejlett a kislapátgyár- tás és kereskedelem, míg nálunk mindez kezdetleges, hiszen a változás korát éljük. S egyelőre csak legszebb álmainkban adatik meg, hogy csinos kis lapáttal és színben hozzáillő zacskóval sétáltathassuk szálkásszőrű tacskónkat vagy ábrándos szemű pitbullunkat. Cs.L. KÉPERNYŐ ELŐTT Bóka Róbert jegyzete Hullajó érzés A jegyzetíró memóriája is véges. Nem számolt be élete évvégi nagy eseményéről, a kábel beköttetéséról. Már nem nyolcvan nap, de nyolcvan másodperc az út a Föld körül. Sat, Pro7, STV, STB. Ennyi csatorna, ha nagyon akarja, talán még bűzlik is. A jegyzetírónak - akinek eddig csak a közszolgálati műsorok jelentettek kikapcsolódást - végre kinyílhat a szeme. Láthatja a századeleji Afrikát, amint a nagy fehér főnök igazságosztó lánya széthinti mosolyát a feketék közt, porladót és édeset, mint a mézcsók, s míg a wabi-babi törzs örömdárdáit rázza, a golyóálló robotzsaru fejéből egy vastag, szikrázó kábelt húzkodnak elő az életművükre büszke pszichiáterek. Majd két zúgó pofon közt Tocsik fehér zsebkendőjének csücske integet - sakkban tisztáldozat: üthetőségén áll vagy bukik, hogy nemzetmentő cselekedetté minősítik-e a kft.-kel föletetett milliárdokat. Pofonok, menekülés, pisztolycső a szájban, patkányok, a képernyő üvege meztelen testek lihegésétől párás - a hősnő egy bazi nagy konyhakést dugdosva adja át magát az ágyéki szorgalomnak. De a jegyzetírónak mindennél jobban az életre kelt halottak tetszettek. Igaz, rettentően rusnyák, gusztustalanok, az embert a hányinger kerülgeti, (a jegyzetíró ízlése is romlik) és nem lehet őket lebeszélni makacs szokásukról, hogy kiszívják a velőt az agyakból, viszont a tévénéző milliókat, s főként e sorok íróját felemelő pillanattal ajándékozták meg. Merthogy a sikoltozó család otthonába törve a szegény párák már nekiláttak volna a falatozáshoz, ha nincs bekapcsolva a televízió! Ha hiszik, ha nem, a vezérhulla babonázottan rogyott a képernyő elé, s ezek után a jegyzetírót is hullajó érzés, mérhetetlen fontosságának tudata tölthette el. Bretter csodálkozik Pozsgayn A tömegigény előtt tárt kapuk, Bartók a kertek alatt sompolyog? Magyarország mély társadalmi, politikai és gazdasági válságban van, s ezek kezelésére nem elegendő az a program, melyet a kormány kidolgozott: különösen igaz ez a kultúra területére. Jelesül: az MSZP átengedte az SZDSZ-nek a szellemi élet kezelését, s a kisebbik kormányzópárt elrugaszkodva a magyar valóságtól, anakronisztikus programmal feláldozza a kultúrát. Ekképpen fogalmazott Pozsgay Imre (képünkön) - aki elvállalta a párt tudományos, oktatási és kulturális programjának kidolgozását - az MDF múlt hét végi sajtótájékoztatóján. Kézenfekvő volt, hogy megkérdezzük: mit ért konkrétan a kultúra feláldozásán? Pozsgay Imre az alábbiakat mondotta:- Miközben a tömegigényeket kielégítő „kultúra” előtt tárva nyitva a kapuk, a mai piaci alapon szerveződő világunkban Bartók Bálának valószínűleg a kertek alatt kéne hazasompolyognia. Erről szóltam, s megkérdeztem: hol beszélhetünk akkor itt és ma, a nemzeti kultúráról? Meglehetősen elkeserítő a helyzet, s ebben nem kis része van a kormány kultúrpolitikájának. Bretter Zoltán (képünkön), baranyai MSZP-s országgyűlési képviselő, a Parlament oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottságának baranyai tagja Pozsgay Imre megjegyzésén csodálkozik. Reflexiójában csípősen megjegyezte: talán a számtalan párt, mozgalom és szövetség megalakítása mellett nyilván nem volt elég ideje arra a politikusnak, hogy a kultúrával foglalkozzon. Hiszen akkor tudná: az elmúlt néhány évben már nem gyakorolják a kultúra „irányítását”, mint azt az MDF vezette, vagy az azt megelőző kormányok tették. Ellenkezőleg. Cél inkább a közvetlen politikai beavatkozás elkerülése, az ilyenekre módot adó intézmények leépítése. Többnyire a szakma vagy a közönség dönt saját ügyeiben, legyen szó akár a Nemzeti Kulturális Alapról, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványról vagy bármilyen más alapítványról, önkormányzati színházról, egyébről. Más kérdés a kultúra finanszírozása. A pénz soha nem elég. Bretter Zoltán példákkal is illusztrálta, hogy azok a célkitűzések valósulnak meg, melyeket a kormány- program megfogalmazott. Mint a könyvkiadás támogatása, a millecentenáriumi rendezvénysorozat, a Kortárs Művészeti Múzeum megvalósulása, a Nemzeti Színház programja. A kormányprogram a két párt közös megállapodásán nyugszik, tehát lázálom azt mondani, hogy az MSZP bármit is „átengedett” volna az SZDSZ-nek. K. F. ÁLhírcsatorna Szörnyű baleset Siklóson. Súlyos baleset történt az elmúlt éjszaka Siklóson. Kivilágítatlan gyalogost gázolt el egy kamion a polgármesteri hivatal melletti zebrán. A gyalogos, B. T. a baleset után munkatársunknak elmondta, hogy a körülményekhez képest jól érzi magát, csak a felsőtestét azóta nem találja sehol. A mohácsi vész újra. Kovács László külügyminiszter Törökországban megegyezett arról, hogy augusztusban korhű jelmezekben és fegyverekkel összecsapnak a magyar és török seregek. A harcokhoz huszonötezer önkéntest keresnek, akiket a magyar kormány a csata végeztével saját halottainak tekint. A Csele patak áradásáról a vízügyisek gondoskodnak. Címzett: az Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala Pécs, Rákóczi út 34. Pf.: 134. Előfizetési időszak ■ egy hónapra két hónapra negyedévre félévre J-aUJlJXGLGÖ VJlja 750 Ft 1 1500 Ft II 2250 Ft I 1 4500 Ft 1 Az előfizetési díjban nyújtott kedvezmény példányszámban 6 12 18 36 forintban 249 498 747 1494 Az előfizetéssel tagja leszek a Kedvezményes Vásárlói Körnek és a kijelölt áruházakban, üzletekben, szolgáltatóhelyeken a gépi számlámmal kedvezménnyel vásárolhatok név lakcím (ír. szám) Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó címére beküldeni vagy az Új DN hírlapkézbesítőnek átadni, legkésőbb január 30-ig Az új előfizetők külön ajándékot is kapnak! : fi!;!- , — - / _ ___________ az Dunántúli Napló előfizetőinek Folytatjuk ezévben is hetenként egy előfizetőnk ■ megajándékozását. n Naponta egy kihúzott számmal több és hétvégére kiderül ki az előfizetőnk akinek egyezik nyilvántartási száma a hatos számjegycsoporttal. : Ön a nyertes: Tóth József 7629 Pécs, Perr V. u. 5. :f :f loA7l6RoA<A9j 4. heti ajándék értéke: 5.000 Ft, amelyet az / Axel Springer-M. Kiadó Baranya Megyei Iroda Pécs, Rákóczi út 34. ajánlott fel A nyertes előfizetőnket külön Is értessük. * 4 1 i ♦
