Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)
1997-01-25 / 24. szám
6 Dünántúli Napló Gazdasági tükör 1997. január 25., szombat A mezőgazdaságban dolgozó is legyen egyenrangú állampolgár A fő diktátor: a biológia Nem lehet érvényesülni piacképes termék nélkül fotó: Müller Mestervizsga Titkárság alakul Baranyában Röviden Régiós agrárértekezlet Kaposváron. Az 1997. évi agrártámogatási rendszer újdonságairól tartottak regionális táj értekezletet tegnap Kaposváron, az Agrártudományi Egyetemen a Föld- művelési Minisztérium képviselői. Baranya, Somogy és Tolna megye gazdálkodóit dr. Buzássy Lajos, az FM helyettes államtitkára tájékoztatta a legfontosabb tudnivalókról. Az értekezlet egyben szakmai konzultációs lehetőséget is biztosított a résztvevők számára. (k) Fórum az adóbevallásról és a tb-ről. Az adóbevallások elkészítésének praktikus ismeretiről, valamint az adózók és tb-járu- lékkötelesek legújabb nélkülözhetetlen ismereteiről tart tanácsadó fórumot január 30-án 9-17 óráig Pécsett a VTT Baranya. A rendezvényen külön témaként merül fel az egyéni vállalkozók és kistermelők új adózási formája és számviteli kötelezettségük, valamint a tb-változások teljes anyaga. Bővebb tájékoztatás: 224-024-es telefon vagy 227-044-es fax. (k) Tb-nyomtatványok a kamarákban. Január 28- tól a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Baranya Megyei Kézműves Kamara ügyfél- szolgálati irodáin (Pécs, Mohács, Komló, Pécsvárad, Szigetvár) is hozzáférhetnek a térség vállalkozói a Társadalombiztosítás összesítő elszámolás és bejelentési jegyzék okmányaihoz, (k) Az elmúlt évben a Baranya Megyei Területi Agrárkamara munkatársai nem panaszkodhattak, hogy kevés a munkájuk. A gazdajegyzői hálózat megszilárdítása mellett folyamatosan nyomon követték az ágazatok jövedelmezőségét. Nagy hangsúlyt fektettek az egyéni gazdálkodók szakmai képzésére, s folyamatos tájékoztatására, tizenöt gazdatanfolyamukon 500-an vettek részt. A társas vállalkozásokat is igyekeztek segíteni, erre a szakmai osztályok megalakítását követően nyílt inkább mód.-Az országban elsőként a Baranyában hozta létre az agrárkamara a tíz szakmai osztályt - mondja dr. Vass János a BMTA főtanácsosa. - Az osztályüléseken szakmai feladatok kerültek terítékre. Egyebek mellett felmérések készültek az egyes tevékenységi ágak jövedelmezőségéről. Nagyon vegyes kép alakult ki a kapott adatok alapján a megye mezőgazdaságának színvonaláról is. Az idei feladatokat is ezek a felmérések határozták meg. A cél, hogy folyamatosan felhívják a termelők figyelmét arra, hogy a jelenlegi adottságok és árak mellett milyen jövedelemre tehetnek szert, milyen technológiai váltást kell végrehajtaniuk ahhoz, hogy az adott feltételek mellett eredményesen gazdálkodhassanak. A tavasz beköszöntéig az összes változásról és támogatási formáról tájékoztatják a gazdálkodókat, hogy mire a földeken a munka megkezdődik mindenki tudja hogyan adózik, működik és milyen kötelezettségei vannak.- Már most jól látható, hogy a termelői árakban nagy változás nem várható - folytatja dr. Vass János. - Idén is inkább csökkenni, mint nőni fog az exporttámogatás. A magasabb színvonalú termeléshez elengedhetetlen az integráció fejlesztése, mert e nélkül az 50 hektár alatti termelők képtelenek lesznek eredményesen gazdálkodni. Egyre több integrátor és átalakult szövetkezet vállalja fel ezt a feladatot. Jó lenne, ha egymásra találnának a jól működő szövetkezetek és a magángazdálkodók, az együttműködést akadályozó bizalmatlanság végre feloldódna. Idén 15-20 milliárddal emelkedett az állami támogatás mértéke. Az export helyett a piacra jutás esélyeinek javítására fordítható nagyobb összeg. Új vonás, hogy a támogatások odaítéléséről a megyék döntenek.- Nagy kérdés azonban, hogy sikerül-e a tárcának egy valódi nemzeti agrárprogramot kidolgozni. Lesz-e elég ereje a kormánynak ahhoz, hogy kimondja, az ország agrárgazdasága bajban van - mondja a főtanácsos. - Képes-e kimondani, hogy a mezőgazdaságban dolgozónak is joga van úgy élni, mint az állam más polgárainak, mert jelenleg a jövedelmük 20- 30%-kal alacsonyabb, mint a más ágazatokban dolgozóké. Ennek egyetlen oka, hogy a mezőgazdaságban a biológia a fő diktátor, s ezért nem lehet előre kiszámítani a jövedelmeket. Nem dotációra van szüksége az ágazatnak, hanem a sajátos körülményeihez igazodó közgazdasági feltételekre. Már azzal is elégedettek lennének a termelők, ha igazán kedvező, nyugati színvonalú hitelekhez juthatnának, s kiszámítható lenne a gazdaság maga is. Csak akkor fog valaki bele egy nagyobb beruházásba, ha tudja, érdemes, mert 8-10 év múlva is lesz piaca termékeinek. Németországban már 1955-ben törvényben garantálták, a parasztságnak nem lehet kevesebb a jövedelme, mint az ország más állampolgárának. Sz. K. A Baranya megyében működő három területi gazdasági kamara Mestervizsga Titkárság néven közös szervezetet hozott létre. A mester cím megszerzése a jövőben egyre nagyobb szerepet játszik majd a gazdasági élet szereplői számára úgy a munkához jutásban, mint a vállalkozás folytatásában, szakképzésben. A mester az, aki szakmabéli munkáját pontosan, magas színvonalon, megbízhatóan végzi. A titkárság létrehozói szeretnék rangjához méltón terjeszteni ezt az intézményt. Ugyan a területi gazdasági kamarák profiljába más-más szakterületek tartoznak, a három gazdasági önkormányzat mégis egységesen kíván a gazdálkodók elé lépni e területen, hogy egy helyen, azonos feltételek mellett lehessen megoldani minden, a mestervizsgáztatással kapcsolatos problémát. A jövőben a Mestervizsga Titkárság bonyolítja majd rendszeresen a vizsgák előkészítését, az előkészítő tanfolyamok szervezését, a vizsgák dokumentálását. A baranyai Mestervizsga Titkárság január 28-án kezdi meg működését Pécsett, a Nagy Lajos király u. 9. földszintjén. -keTörvény a kis- és középvállalkozásokról Sérülékenyek, mert szegények Júniusig a kormány elé kerül, az év végéig pedig várhatóan az Országgyűlés is megtárgyalja a kis- és középvállalkozásokról szóló törvényt. A jogszabálytervezetről hamarosan konzultációk kezdődnek az érdekeltekkel. T. Asztalos Ildikó, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium államtitkára elmondta, hogy 1997- ben a kis- és középvállalkozások támogatásának a legfontosabb eleme a finanszírozási gondok enyhítése. Ennek érdekében a Pénzügyminisztériummal közösen megvizsgálják egy kisvállalkozói bank létrehozásának lehetőségét is. A hazai vállalkozások 96 százaléka kis- illetve mikro- vállalat, s közös jellemzőjük, hogy sérülékenyek, tőkeszegények. Kifejezetten e gondjuk megoldásában kíván segíteni az IKIM a speciális bank létrehozásával. Az erről szóló hatástanulmány egy-két hónapon belül elkészül. A tárca az idén is működteti a kis- és középvállalkozásokat segítő támogatási rendszert. Indul a beruházási kamattámogatás, és igénybe vehető a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat 96 milliárd forintja is. Az év első felében a kormány elé kerül a PM-mel és az OMFB-vel közösen készített előterjesztés a kockázati tőkefinanszírozásról. Megszűnt 150 ezer vállalkozás Lehet, hogy felülvizsgálják a tb-járulékok rendszerét? A megnövekedett társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése igen sok vállalkozónak olyan többletterhet jelent, amit nem tudnak, nem akarnak vállalni. Sokan inkább visszaadják vállalkozási engedélyüket, s ez különösen a kistelepüléseken okozhat megélhetési és ellátási problémákat. A jelenség következményeiről T. Asztalos Ildikót, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium politikai államtitkárát kérdeztük, aki egyben a Vállalkozásfejlesztési Tanács ügyvezető alelnöke.-Az új tb-rendszer bevezetése nyomán egyre többen adják vissza vállalkozási engedélyüket. Különböző számok jelennek meg. Önök hány megszűnt kisvállalkozásról tudnak?-Az önkormányzatoktól és más szervezetektől származó információink szerint mintegy 150 ezerre tehető a számuk.- Ez nagyon soknak tűnik.-A 791 ezer vállalkozóból 273 ezer az egyéni vállalkozó. Ezeknek legtöbbje azért vált vállalkozóvá, mert munkaadója - hogy adóját és társadalombiztosítási járulékát megtakaríthassa, vagy csökkenthesse - erre késztette. De sokan voltak olyanok is, akik csak azért lettek vállalkozók, hogy időlegesen, egy-egy hónapra vállalhassanak munkát.-Az új rendelkezések a kis települések cipészeit, fodrászait is sújtják, ők valószínűleg továbbra is dolgoznak majd, ám feketén. Szolgáltatásukra szükség van, ezért a helyi hatóságok szemet hunynak, elnézik tevékenységüket.- Azzal egyet kell érteni, hogy a közteherviselést szélesíteni kell, de nem biztos, hogy a vállalkozók terheinek növelése a legjobb módszer. S nem kellene talán egy kalap alá venni minden vállalkozót. Az eszköz- rendszerben, az adó- és támogatási formákban meg kellene különböztetni a vállalkozásokat, hogy a kisebbek, a kevés tőkével rendelkezők is életben maradhassanak.- Ha ezt ön is így látja, akkor megkérdezhetem, vajon mit tesz ez ügyben akár a minisztérium, akár a Vállalkozásfejlesztési Tanács?- Most készül a vállalkozási törvényjavaslat, amely fél éven belül a kormány elé kerülhet. Ebben kell tisztázni ezeket' a kérdéseket is. Pillanatnyilag annyit tehetünk, hogy ismételten megvizsgáljuk a társadalombiztosítási törvényt, és sürgetjük felülvizsgálatát. (koós) A déli megyék, így Baranya iránt sem kiemelt a külföldi befektetők érdeklődése Magyar- országon. A grafikon által mutatott arányok némileg javultak az energiaszektor privatizációjával. Az országok közötti rangsorban régiónkban is magasan vezet Németország. Az értékes A CB Bróker Értékpapír-forgalmazó és Befektetési Kft. az egyik legnagyobb forgalmú vidéken működő brókercég. Alaptőkéje: 100 M Ft. Alkalmazottainak száma: 51 fő. Központi irodánk Szegeden, képviseleteink további 9 városban találhatók meg. Ügyvezető igazgatónk: Zá- dori Judit (cégképviselet) 20/333-414. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélye alapján, társaságunk az alábbi tevékenységeket végzi önkormányzatok, szövetkezetek, alapítványok, önkéntes biztosítópénztárak, vállalatok és magánszemélyek részére: I. Értékpapírok bizományos és sajátszámlás adásvétele. Részvények, kötvények, kincstárjegyek, befektetési jegyek és kárpótlási jegyek adásvétele. Privatizációs tranzakciókhoz nagy tételű kárpótlási jegyek beszerzése. Az inflációval lépést tartó, 1 M Ft. felett is állami garanciát biztosító állampapírok forgalmazása. Felelős munkatársaink: Molnár Péter (OTC részvények, kárpótlási jegyek) 20/275-713, Nagy Ferenc (OTC kötvények, kincstárjegyek) 20/265-Q99. II. Értékpapírokra, származékos termékekre tőzsdei megbízások felvétele. Azonnali, határidős és opciós tőzsdei ügyletek teljesítését is vállaljuk, rövid határidővel, kedvező feltételekre. Tőzsdei ügyletekhez kapcsolódóan, befektetési adóhitel kedvezmény igénybevételéhez vállaljuk tőkeszámla nyitását- és megbízható vezetését. Határidős ügyleteket nem csak részvényekre, hanem BUX- ra, BUBOR-ra és DEVIZÁ-ra is vállalunk. Felelős munkatárs: Priol Tamás (BUX, BU- BOR, Devizák) 20/275-715. III. Vagyonkezelés, értékpapír-portfoliók legnagyobb hozam mellett hasznosítása. Nyugdíjpénztárak, alapítványok, önkormányzatok, gazdasági társaságok és magánszemélyek részére vállaljuk egyedileg személyre szabott, biztonságos a piacon elérhető legmagasabb hozammal rendelkező értékpapír-portfoliók kialakítását és kezelését, már 5 M Ft-tól. Felelős munkatárs: Kenéz László (vagyonkezelés) Telefon: 20/333-818, Fehér Gábor (vagyonkezelés) Telefon: 20/360-133. IV. Részvények, kötvények, befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátása. Saját országos hálózatunk, több sikeres kibocsátásban való részvételünk, továbbá széleskörű piaci kapcsolataink révén, rövid idő alatt tudunk jelentős mennyiségű értékpapírjegyzést lebonyolítani. Felelős munkatársunk: Frankó András (kibocsátások) 20/460-860. V. Értékpapír letétkezelői tevékenység. Letéteményesként megbízóink értékpapírjait őrizzük és kezeljük, ehhez kapcsolódóan az esedékes kamatokat, törlesztéseket és osztalékokat beszedjük. Felelős munkatársunk: Széli Jánosné (osztalékok, transzferek) Telefon: 20/275-710. VI. Befektetési tanácsadás (ingyenes valameny- nyi ügyfelünknek). Irodáinkban dolgozó munkatársainktól, illetve az ott található gazdasági lapokból, szakkönyvekből könnyebben eligazodhat a különböző befektetési lehetőségek útvesztőjében. A CB Bróker Kft. irodáinak a címe: 6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 21. (központ) Telefon: 62/477-501, 324-984, 474-070 + 6500 Baja, Attila u. 11. 79/425-473 + 5000 Szolnok, Baross u. 6. 56/373-444 + 6000 Kecskemét, Budai u. 1. Telefon: 76/490-470 + 9026 Győr, Czuczor G. u. 2. 96/317-527 + 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. Telefon: 66/447-247 + 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 11. 42/312-813 + 4026 Debrecen, Széchenyi u. 8. Telefon: 52/310-508 + 6800 Hódmezővásárhely, And- rássy u. 29. 62/344-992 + 7621 Pécs, Tímár u. 4. 72/210-974. (X) H < i A
