Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)

1997-01-13 / 12. szám

6 Dtinántúli Napló Egészség - Életmód 1997. január 13., hétfő Az esetek többségében gyógyítható a betegség, feleslegessé válik az ágy tál fotó: Tóth László Egy betegség, amit szégyellnek Új oldal indul Új oldalt indítunk útnak: az Egészség-Életmód oldalt. Azt mondják, kétféle em­ber van: az, aki már volt be­teg és az aki majd ezután lesz. Ha ez így talán nem is igaz, az viszont tény, hogy az emberek életük folyamán va­lamilyen módon kapcsolatba kerülnek az egészségüggyel. Ha nem saját maguk, vala­melyik családtag révén. Ezért minden, ami az egész­ségügyben történik, közvet­lenül valamennyiünket érint, akár intézmények átszervezé­séről, akár gyógyszeráreme­lésekről, akár új gyógyítási eljárásokról, vagy új kutatási eredményekről van is szó. Ezen az oldalon szeretnénk hétfőnként olvasóinkhoz olyan információkat eljut­tatni, amelyek vagy egy új gyógymódot mutatnak be, vagy új egészségügyi szolgál­tatást. Szeretnénk felhívni a fi­gyelmet az egészségmegőr­zés fontosságára, szakembe­rek segítségével táplálkozás és életmód tanácsadást nyúj­tani, s néha-néha szépség- ápolásról is írni, mint a har­monikus megjelenés hozzá­tartozójáról. Nagyobb hangsúlyt a megelőzésnek Háziorvosokat, védőnőket, fogorvosokat segítő előadásso­rozatot szervez az ÁNTSZ Pécs Városi Intézete. A kéthavonta sorra kerülő előadások mindig más témával foglalkoznak s előadóként az adott téma leg­nevesebb szakembereit hívják meg. A magas szintű, aktuális információadáson kívül a szer­vezők el szeretnék érni, hogy a gyógyítás mellett nagyobb hangsúlyt kapjon a megelőzés, hogy a háziorvos, vagy a fog­orvos, de a védőnő is úgy tud­jon hatni a rábízott emberekre, hogy ne csupán a már kialakult betegséget gyógyíttassák, de mindent megtegyenek azért is, hogy megelőzzék a bajt. Életmódklub középiskolá­soknak. Az ÁNTSZ Baranya megyei Intézetének egészség- nevelési osztálya a Soros Ala­pítványtól nyert pénzen közép- iskolások számára életmódklu­bot indít. A klub célja, hogy az ifjúsággal megismertesse és el­fogadtassa az egészséges élet­mód fontosságát, ám mindezt nem szokványos módon, ha­nem olyan játékos és szórakoz­tató formában, hogy az ismere­tek elsajátítása mellett a diákok közben még jól is érezzék ma­gukat. Létezik egy betegség, amelyről a benne szenvedők nem szíve­sen beszélnek, szégyellik, pró­bálják eltitkolni, ugyanakkor tönkreteszi a mindennapjaikat, a normális életvitelüket: ez az inkontinencia. Az inkontinen- cia a vizelet-visszatartó képte­lenség orvosi neve. Az inkonti- nenciában szenvedő ember nem tudja visszatartani a vizeletét, vagy állandóan csurog, vagy a hólyag kismértékű telítettsége­kor visszatarthatatlanul elfo­lyik. A Nemzetközi Inkonti­nencia Társaság definíciója szerint tulajdonképpen nem is betegség, hanem valamilyen, a háttérben meghúzódó rendelle­nesség következménye, tünete. Inkontinencia nőknél és férfiaknál Vizelet-visszatartási prob­léma nőknél és férfiaknál, a gyermekkortól az idős korig egyaránt előfordulhat, számos betegség velejárójaként fellép­het, az orvostudomány legkü­lönbözőbb területeit érintve. A probléma lehet nőgyógyászati, ideg-elmegyógyászati, uroló­giai és idősgyógyászati (geron­tológiai). De bármelyik korban, bármelyik réteget érinti is, a szégyenérzete, a társasági élet­től való kisebb-nagyobb mér­tékű elszigeteltségének kény­szere rányomja a bélyegét a be­teg életminőségére. Nemcsak testi, de súlyos lelki traumát is okoz az állapot. Az egészséges emberek számára természetes, hétköznapi tennivalókat súlyos gondként élik meg. Például az egyszerű bevásárlás számukra örök félelem, hiszen a vizelési inger érzésekor perceken belül találni kellene egy nyilvános WC-t. (Baranyában nem sok nyilvános WC van.) Azok pe­dig, akiknél folyamatosan távo­zik a vizelet, nem mernek buszra szállni, társaságba, étte­rembe, moziba menni, úgy ér­zik, bármit tesznek is, bármi­lyen betétet hordanak is, a sza­got mindenki megérzi körülöt­tük. Legtöbbször még otthon is titkolni próbálják bajukat, ami tönkreteheti a házaséletet - az orvoshoz fordulók száma mégis alacsony. Pedig az esetek több­ségében maradéktalanul gyó­gyíthatók. Gyermekkorban A gyermekkorban előforduló inkontinencia legtöbb esetben fejlődési rendellenesség követ­kezménye. Az ún. nyitott hát­gerinccel születésnek ez a kí­sérő tünete. Szerencsére ma már az esetek nagy részénél műtéttel sikerül segíteni. Ezek­nél az eseteknél nem nyeri vissza a normális vizelettartó képességet a beteg, hanem megakadályozzák az elfolyást, ugyanakkor katéterezéssel a be­teg maga tudja üríteni a hólyag­ját. A pécsi gyermekklinikán dolgozták ki ennek a műtéti megoldását, az első ilyen ope­rációra is itt került sor, azóta ez a klinika lett e rendellenesség műtéti korrigálásának az orszá­gos központja. (Az első beteg, akinél ezt a műtétet végezték egy 13 éves kislány volt. A gyó­gyulása után szembesült maga az orvos is - dr. Pintér András professzor - azzal, hogy mit is jelentett ez ennek a gyereknek. Köszönő levélben torokszorí- tóan írta le, hogy korábban ál­landóan pelenkát viselt, nem mehetett a többiekkel kirán­dulni, nem tornázhatott, nem mert senkivel barátkozni. A mű­tét óta minden megváltozott, ő is úgy élhet, mint a többi gye­rek.) A felnőttkorban előforduló inkontinencia lehet baleset, sú­lyos gyulladás, vagy valami­lyen műtéti beavatkozás, nők­nél szülés következménye. Ezen esetek legtöbbje csak át­meneti állapot. A szülés utáni vizelettartó képességet például speciális, gát-izomzatot erősítő tornával helyre lehet állítani. Sok nőnél 40 év felett jelent­keznek ilyen tünetek. Ebben az esetben a méhszalagok ellazu­lásával megváltozik a méh el­helyezkedése, s ez okozhatja az akaraton kívüli vizeletcsurgást. Első jelentkező tünetei, amikor csak hirtelen mozdulatokra, köhögéskor, tüsszögéskor nem tudja visszatartani a vizeletét, súlyosabb formája, amikor fo­lyamatosan folyik. Az esetek többsége szakorvosi kezeléssel, műtéttel gyógyítható. Vannak olyan esetek azonban, amikor a betegnek állandóan együtt kell élnie ezzel a problémával. Számukra ma már korszerű, a kiszivárgást gátló nadrágok, be­tétek nyújtanak segítséget, amit gyógyászati segédeszközként az orvos felírhat. Félretenni a szégyenkezést! Ám ahhoz, hogy az orvos se­gíteni tudjon, a betegnek a szé­gyenkezését félretéve fel kell keresnie orvosát. Magyaror­szágon a Mölnlycke Inkonti­nencia társaság országos prog­ramot szervezett ezen betegek megsegítése érdekében. Első­sorban háziorvosoknak szer­veznek felvilágosító előadáso­kat, bemutatókat, minél több szakemberhez szeretnék eljut­tatni a legújabb szakmai ered­ményekről szóló anyagokat, nővérek, védőnők segítségével informálni a betegeket az ott­honi ápolás és a finanszírozás lehetőségeiről. Sarok Zsuzsa Gyógyulóban a gyógyszerügy? A gyógyszerek árának emelke­dése mindig sokkoló hatású, hi­szen gyógyszert általában „mu­szájból” szed az ember. - Mi várható a belátható jövőben gyógyszerügyben? - kérdeztük Novákné dr. Pékli Mártától, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár osztályvezetőjétől.-Egy hosszú folyamat ré­szesei, ha úgy tetszik szenvedő alanyai vagyunk, ami 1991-92- ben kezdődött a gyógyszer im­portjának liberalizációja idején. Ettől kezdve a külföldi gyógy­szergyártók sok új, modem ké­szítménnyel örvendeztettek meg bennünket, ám borsos áron. Mi, bármennyire is igyek­szünk folyamatos áralkut foly­tatni, nem tudjuk kivédeni eze­ket az áremelkedéseket, legfel­jebb azt érhetjük el, hogy még mindig olcsóbbak e modem ké­szítmények nálunk, mint másutt a világban. A legutóbbi ártár­gyalások során is sikerült úgy alkudni és megegyezni, hogy a tavalyi 13,3 százalékos gyógy­szerár-emelkedéshez képest ja­nuártól 12 százalékos az ár­emelkedés. Szerencsére van sok olyan készítmény, melynek lejárt vagy lejár a közeljövőben a világszabadalmi oltalma és a gyártók ezeket olcsóbban tud­ják adni. Erre alapozzuk távo­labbi prognózisunkat. Remél­jük, hogy a korábbi drasztikus áremelkedés nem folytatódik.- Gondolom, a drágább gyógyszerek fogyasztása nem csupán úri passzió...- Semmiképpen sem! A drá­gább, nagy hatékonyságú, adott esetben életmentő készítmé­nyek esetében nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy drágaságuk csak viszonylagos és fogyasztásuk nem tekinthető pazarlásnak. Ugyanis azon túl, hogy életmentő szerepük van, kiválthatnak drága kórházi ke­zelést, költséges orvosi beavat­kozást, hosszan tartó betegál­lományt. Tehát ez az az eset, amikor a drágább az olcsóbb.- Gyakran ér bennünket az a vád, hogy indokolatlanul sok gyógyszert fogyasztunk. Vajon helytálló-e a megállapítás?- Nemzetközi felmérések szerint, Európában a franciák után mi fogyasztjuk a legtöbb gyógyszert. Igaz, az utóbbi öt évben már némi csökkenés mu­tatkozik, ám ez valószínűleg az áremelkedések hatásának tulaj­donítható. Érdekesek nálunk a gyógyszerfogyasztási szoká­sok. Igazán a szív- érrendszeri és a daganatos betegségek gyógyszerigényesek, de nálunk elsősorban a nyugtátokból, alta­tókból, antibiotikumokból fogy túl sok és ebben mind az orvo­sok helytelen receptírási szoká­sai, mind a fogyasztók hiányos informáltsága szerepet játszik. A gyógyszerellátás kiegyensú­lyozott, hiánycikkeket csak az indokolatlan tartalékolás okoz. Rövidesen új vényminta készül az orvosok számára és ez is megkönnyíti majd, hogy széle­sebb gyógyszerskála alapján döntsenek recept felírása­kor. Leopold J. Profitot hozó egészségvédelem Ezekben a napokban zajlik a JPTE Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolán azon hallga­tók vizsgája, akik elsőként je­lentkeztek egy különleges képzési formára. A Regioná­lis Mentálhygiénés Programi­roda szervezésében a főiskola pedagógiai tanszéke vállalta fel az egészségfejlesztő és mentálhygiénés (lelki bajok­kal foglalkozó tudományág) posztgraduális képzés bonyo­lítását. A 4 féléves kurzus elvég­zése után a résztvevők felső­fokú posztgraduális végzett­séget bizonyító oklevelet kapnak, amely a közalkalma­zottak jogállásáról szóló ren­delet szerint ,,F’ kategóriába való besorolást tesz lehetővé. A képzést a legkülönbö­zőbb területeken dolgozó, már felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek indították, azzal a céllal, hogy saját munkahelyükön majd egy­fajta humán-menedzserek le­gyenek, akik a környezetük­ben dolgozók, vezetők testi­lelki egészségének megőrzé­sét, fejlesztését próbálják el­érni különböző közvetett vagy közvetlen módszerek­kel. (Ezeket a módszereket sa­játítják el a hallhatók a képzé­sen. A tantárgyak: pszicholó­gia, szociológia, etika, szoci­álpolitika, szociális munka alapismeretek, pedagógia, egészségnevelés, valamint pszichiátria, népegészségtan, természetgyógyászat, bel- és gyermekgyógyászati alapis­meretek, menedzsment és sta­tisztika.) Az új képzés előrelépést hozhat abban, hogy minél többen tenni tudjanak az em­berek egészségének megőrzé­séért. Még az is e körbe tarto­zik, ha az adott intézményi struktúrába beépülve a mun­kaerőgazdálkodás szempont­jait -érvényesíteni tudják, ha mind az intézmény, mind az egyén személyes érdekeit szem előtt tartják, ez fokozza az intézmény versenyképes­ségét, s közvetett úton növeli a profitot. (Mint lapzárta előtt meg­tudtuk, az első34 „fecske” si­keresen túljutott a vizsgákon. Gratulálunk nekik.) Két év alatt kétszáz emlődaganat Szűrővizsgálat csak nőknek, Pécsett a Munkácsy utcában Két éve, 1995 január 1-től kezdték el a pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények Munkácsi utcai szakrendelő­jében a korszerű mammográf- fal (emlő röntgen) a nőlakos­ság emlőszűrését. Az azóta el­telt idő alatt a megjelentek kö­zött 200 esetben találtak rosszin­dulatú daganatot s kevés kivétel­től eltekintve, csaknem mind­egyik esétben az illető teljesen panaszmentes volt, tapintani még nem lehe­tett a kóros el­változást. Fo­galmazhatunk úgy is, hogy ennyi nőt sike­rült megmenteni attól, hogy am­putálják a mellét- korai stádium­ban ugyanis kis műtéttel eltávo­lítható a daganat- s arra is meg­van a remény, hogy szövőd­mények nélkül, gyógyultan él­het tovább. (Legalább is, ami ezt a betegségét illeti.) Épp ezért tartja érthetetlen­nek dr. Vajda János főorvos, az EEI röntgen szakrendelő­jének vezetője, hogy kevés nő veszi igénybe. Pedig a tüdő­szűrésre érkező 40 feletti nőknek felajánlják az emlő­szűrést, sőt a veszélyeztetett korosztálynak levélben is fel­hívják a figyelmét a lehető­ségre. Sokan még azok közül sem jelennek meg, akiknek a háziorvosuk ír beutalót erre a vizsgálatra. Valószínű, ennek a közömbösségnek - vagy fé­lelemnek? - tudható be, hogy Magyarországon, de szűkebb környezetünk statisztikája szerint is, évről évre több nő veszíti el emiatt az emlőjét, vagy hal meg az ebből eredő rosszindulatú szövődmények miatt. Pedig a mammográfos vizsgálattal a kóros elválto­zást egészen kezdeti stádium­ban ki lehet mutatni, akár pár milliméteres nagyságú kez­dődő daganatot is. Ahhoz, hogy a városi szak­rendelő intézet fel tudta vál­lalni a kiterjedt szűrővizsgála­tok bonyolítását, szükség volt először is arra a korszerű mammográfra, ami jelenleg a régió egyik legkorszerűbb ilyen készüléke. Mivel meg­lehetősen költséges a vizsgá­lat, szükség volt hozzá pénzre. Dr. Vajda János főor­vos elmondta, 1995-ben pá­lyázat útján nyertek az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénz­tár kockázatkezelő kuratóri­umától 7 millió forintot erre a célra. Ez 14 ezer vizsgálat költségét fedezte. Sajnos a 96-os évre csak 3 milliót sike­rült szerezni ugyanebből az alapból s az idei évre is csak 3,5 milliót, ami a vizsgálathoz szükséges anyagok nagymér­tékű drágulása miatt már csak 3500 vizsgálatra elegendő. Ennek ellenére egyetlen vizsgálatra jelentkezőt sem küldenek el, az EEI lehetővé teszi az ezen felüli vizsgála­tok elvégzését. Szükséges a hatékony szűréshez az az együttműködői háttér, ahol a további szükséges kezelé­sekre várják a betegeket. A régió legkorszerűbb mammográfját használják a rendelőben FOTÖ: laufer l. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom