Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)

1997-01-13 / 12. szám

1997. január 13., hétfő Gazdasági tükör Dünántúli Napló 7 Magyar töke, magyar ecsettel Az állam nem háríthat el magától minden feladatot Egy hajóban evezünk. Na jó, de hányán? Matolcsy György közgazdász szerint ez a fo kérdése a ma gazdaságpolitikájának. Magyarország nincs olyan kiszolgáltatott helyzetben, hogy csakis és szükségszerűen a monetáris politikát kövesse.- A globalizáció folyamataiból nem szabad kimaradni - véle­kedik a közgazdász. - A kül­földi tőkére szükség van, be kell épülnünk az egységesülő Európába is, de nem bármi áron. Gazdaságpolitikánknak ma az a tétje, hogy közülünk hány millió embernek lesz esélye ré­szesévé válni mindazoknak a lehetőségeknek, amelyeket a XXI. századi Európa kínál majd. Nem nehezedik ránk olyan külső pénzügyi, gazda­sági nyomás, amellyel szemben ne lehetne védekezni. Jóval na­gyobb a gazdasági mozgáste­rünk annál, mint amilyennek azt a mindenkori kormányok 1990 óta ítélik. Nálunk most a GDP 70 százalékát idegen or­szágbeli tőke állítja elő. Ez - a negatív következményeivel együtt - elkerülhető lett volna. Kedvezményekkel, ösztönző programokkal kellett volna ser­kenteni a magyar középvállal­kozói kört, hogy azok a multik beszállítóivá válhassanak. Ez Matolcsy György fotó: feb mérsékelte volna az importot, növelte volna a kivitelt, vagyis javította volna kereskedelmi mérlegünket. A döntéshozó helyzetben lévő gazdaságpolitikusok pél­dát vehetnének az OECD-or- szágok szociálpolitikájáról. Közgazdászként is úgy gondo­lom, hogy hazánk erőtartalékai ma már nem a gazdaságban, hanem a humántőkében rejle­nek. Az államot, mint appará­tust karcsúsítani kell. Az oktatás, az egészségügy, a vidék fejlesztésének feladatai azonban nem ruházhatók másra. Ez lehetne önvédelmi stratégiánk sarkalatos pontja. Bozsó Bea Búzára már kötik a szerződéseket Országosan sokat javult a kalászosgabonák állapota Még nem lehet pontosan megállapítani, hogy milyen károkat okozott a tél első hónapjának kemény időjárása a szántóföldi növényekben és a gyümölcsösökben. Az majd csak a néhány hónap múlva esedékes tavaszi állapotminősítés alkalmával, il­letve a már most időszerű téli rügy vizsgálatok elvégzését köve­tően derül ki - nyilatkozta lapunknak Bállá István, a Földmű­velésügyi Minisztérium főosztályvezetője. Röviden Gast ’97 Klagenfurt. Az Ipari Kereskedelmi és Ide­genforgalmi Minisztérium és a Klagenfurti Vásárköz­pont is támogatja magyar cégek és vállalkozók részvé­telét a március elején meg­rendezésre kerülő Gast ’97 Klagenfurt elnevezésű nem­zetközi gasztronómiai és idegenforgalmi szakvásá­ron. Baranyában a Pécsi Ipari Vásár Kft. nyújt tájé­koztatást a részvételi lehető­ségekről. A vásár nem kizá­rólag a hagyományos gaszt­ronómiai és idegenforgalmi ágazatokkal, azok kiegé­szítő feladataival is foglal­kozik a szakmai újdonságok megjelenítése mellett, (k) Tőzsdetagozat. A Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tőzsdei tagozata előadással egybekötött kon­zultációt tart az érdeklődők számára a január 23-án 10,30-kor a Pécsi Kereske­delmi Központban. Téma a pénzvilág jogszabályválto­zásai. (k) A szakembertől megtudtuk: az őszi kalászosgabonák állapota a december eleji kedvező időjá­rás hatására sokat javult, még a késői vetésű búzák is kikeltek. A néhol előforduló gyengébb állományok a tapasztalatok sze­rint elsősorban agrotechnikai, tápanyag-utánpótlási hiányos­ságokra valamint a vetőmag nem megfelelő minőségére ve­zethetőek vissza. A december végi jegesedés nem kedvezett a növények átte- lelésének, ennek ellenére a ka­lászosok esetében a szakembe­rek egyelőre nem számítanak jelentősebb károkra, mivel a jégréteg alatti hótakaró laza és levegős. Persze a mostani hely­zet az időjárás további alakulá­sától függően még számotte­vően változhat. Bár még csak csírájában van jelen az idei gabonatermés, már megkezdődtek a szerződéskö­tések. A szaktárca információi szerint a termelők meglehető­sen tartózkodóak, mivel abban bíznak, hogy ebben azn eszten­dőben megismétlődik a tavalyi árrobbanás. Az integrátorok a sikértarta­lom függvényében tonnánként 18 500-22 000 forintot ajánla­nak az őszi búzáért. Vállalják továbbá a velük szerződő gaz­dálkodók termelésének - hektá­ronként 35 ezer forintos - elő­finanszírozását. A zöldségtermelő kertésze­tekben az energiaár emelkedése és a kereslet csökkenése miatt a fűthető növényházak jelentős részében a gazdálkodók le­mondtak a téli hajtatásról. A már betárolt zöldségeket fo­lyamatosan dolgozzák fel és ér­tékesítik. Téli mélynyugalmi állapot­ban vannak a szőlő- és gyü­mölcsültetvények. A szőlő­termő területekről nem jeleztek nagyobb károkat a terméktaná­csok. A veszteségek egyébként csak metszéskor derülnek ki, amelyre még legalább egy hó­napot várni kell. A gyümölcsültetvényekben sem okozott eddig komoly ká­rokat a hideg és a jegesedés, mert a fagy szerencsére nem volt tartós. Decemberben a nagyobb alma- és körteültetvényekben elkezdték a metszést. Az ez évi szőlőtelepítési tá­mogatás reményében a terme­lők sok helyütt elvégezték a ta­lajforgatást és tápanyag-feltöl- tést. A beruházási kedv élénkü­lését jelzi, hogy a szaporító­anyag-előállítók - alapanyag és hajtatókapacitás hiánya miatt - egyes 1997 őszére szóló meg­rendeléseket már nem tudnak elfogadni. Újvári Gizella * Határidők cégvezetőknek Január 15.- Jövedéki elszámolás;-a fogyasztási adó befizetése, visszatérítése;- a fogyasztói árkiegészítés igénylése;- az idegenforgalmi adó befize­tése;-az útalap-hozzájárulás rende­zése;- a környezetvédelmi termékdíj befizetése;-mezőgazdasági és élelmiszer- ipari, valamint agrárpiaci támo­gatások igénylése. Módosult a számviteli törvény Nagy számban módosította a számviteli törvény rendelkezé­seit az ez év januárjától hatályos 1996. évi CXV. törvény. Fontos tudnivaló, hogy már a tavalyi év vonatkozásában is alkalmazni kell azt a rendelkezést, amely szerint a mérleg szerinti ered­mény elszámolásakor az ered­ménytartalékkal szemben nö­velni kell a tőketartalékot a szö­vetkezet által az üzletrész-tulaj­donostól visszavásárolt üzlet­rész bevonásakor a más jogsza­bály alapján fel nem osztható szövetkezeti vagyonba helyezett összeggel. Amennyiben a szö­vetkezet költségvetési támoga­tást kapott az üzletrész vissza­vásárlásához, úgy tőketarta­lékba kell helyeznie a támogatás összegét is. Már az 1996. évről szóló éves, valamint egyszerűsített éves beszámolónál is az ered­ménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a tárgyév végén a tárgyévi adózott eredmény ki­egészítéseként osztalékra, ré­szesedésre, ezek adójára, to­vábbá az eredménytartalék egyéb célra történő felhaszná­lása miatti adóra igénybe vett összeget. Vállalkozási övezet A 195/1996. (XII. 19.) Korm. rendelet vállalkozási övezetté jelölte ki Záhonyt és térségét. A vállalkozási övezetben működő belföldi székhelyű vállalkozá­soknak járó kedvezményezett­ség 1996. január 1-jétől 2006. december 31-ig vehető igénybe. A kedvezményezettség ala­nyainak meghatározásakor a rendelet - furcsa módon - jogi és természetes személyekről be­szél, ami azt az abszurd helyze­tet eredményezi, hogy a betéti és a közkereseti társaságok (lévén, hogy ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági tár­saságok) nem részesülhetnek kedvezményben. Ez kiáltó ellen­tétben áll az esélyegyenlőség elvével és indokolatlan hátrá­nyos megkülönböztetést tesz a vállalkozások között. Reméljük, hogy „csak” szövegezési hibáról és nem tudatos jogalkotásról van szó. Vám Sokadik módosításán esett át a vámtörvény végrehajtásáról szóló 10/1996. (III. 25.) PM rendelet. A 30/1996. (XII. 21.) PM rendelet szerint a vámszer­vezet új hatóságának, a buda­pesti székhelyű Vám- és Pénz­ügyőrség Központi Járőrszolgá­lat Parancsnokságának illeté­kessége az egész országra kiter­jed. Az ipari vámszabadterület üzemeltetőjét érintő új rendel­kezés, hogy a VPOP engedélye alapján az üzemeltető heti ösz- szevont ki/betárolási rendelke­zés benyújtásával is kérheti a termelő tevékenységhez szük­séges áruk, termelő- és egyéb eszközök betárolását, valamint kitárolását. Módosultak a vég­rehajtási rendelet mellékletei is. E körben említjük meg, hogy külföldi illetékességgel rendel­kezik a balassagyarmati, a bán­révei, az esztergomi, a hegyes­halmi, a hidasnémeti, a komá­romi, a kópházai, a lökösházai, a parassapusztai, a salgótarjáni, a sátoraljaújhelyi, valamint a szobi vámhivatal. Fészekrakók klubja Az ingatlanforgalmazással és az ingatlanügyletek illeték von- zataival kapcsolatos kérdések megbeszélésével kezdődik ma 17 órakor a baranyai Fészekra­kók Klubjának idei első foglal­kozása. A hétfőnként tartott előadások keretében a Pollack Mihály Építőipari Szakközép- iskola kupolatermében tájékoz­tatják a magánerős építkezőket a legfontosabb tudnivalókról. Télen kevés az új állás Baranyában Az elmúlt év utolsó hónapjában Baranya megyében a regisztrált munkanélküliek számának ok­tóber óta tartó mérsékelt ütemű csökkenése tovább folytatódott. A Munkaügyi Központ nyil­vántartásában 22 455 fő szere­pelt az e havi zárónapon, ami mindössze fél százalékkal (113 fővel) marad el a november hó­napi adatoktól. A regisztráltak számában bekövetkezett fenti változások következtében a megyei mun­kanélküliségi ráta kis mérték­ben ugyan, de tovább csökkent, így a decemberi rátaérték 12,0%, ami 0,4%-ponttal ma­gasabb az 1995. évinél. Az or­szágos munkanélküliség mér­tékét kifejező mutató értéke (10,5%) változatlanul másfél százalékponttal alacsonyabb a Baranya megyében mértnél. A megyei átlagot meghaladó mértékben mérséklődött a munkanélküliség nagyságát ki­fejező mutató értéke Szentlő- rinc és a megyeszékhely térsé­gében, így Pécs körzetében je­lenleg 8,4%-os a ráta értéke. Ezzel szemben az amúgy is leg­rosszabb munkanélküliségi helyzetű sellyei régióban emel­kedett a korábbi hónaphoz ké­pest a legnagyobb mértékben (3,4%-ponttal) a mutató, ami a december havi zárónapon 22,9%, közel háromszorosa a relatíve legkedvezőbb helyzetű pécsinek. A szigetvári kiren­deltség körzetében a megyei át­laggal azonos mértékű csökke­nés ellenére is az aktív korú la­kosság egyötöde szerepel a munkanélküli nyilvántartásban. A pályakezdő fiatalok szá­mának alakulásában tovább folytatódott a szeptember óta tapasztalt mérséklődés. A 2105 fős létszámuk 138 fővel (6,2%) kevesebb, mint november hó­napban volt, 5%-kal marad el az 1995. év azonos időszaki adatától. A tanévzárást köve­tően az új támogatás szerint be­lépő fiatalok száma az évvégi zárónapon 1884 fő, kis mértékű (2,7%) fogyást mutat az előző hónaphoz képest. A régi támo­gatási rendszer szerint nyilván­tartott fiatalok száma is tovább csökkent az ellátásra való jogo­sultság idejének kimerítése mi­att, a decemberi regiszterben körükből 221-en vannak. A munkaerő kereslet válto­zatlanul töredéke a kínálatnak, a hónap során feltárt és a mun­káltatók által bejelentett új munkaerő igényeket is figye­lembe véve a baranyai munka­erő-piaci szervezet december hónapban összesen 1542 állást tudott ajánlani az álláskereső munkanélkülieknek. Ugyanak­kor a stagnáló év végi baranyai gazdaság következményeként ez mindössze 80%-a az előző havi összes elhelyezkedési le­hetőségnek. Tovább nehezítette az elhelyezkedést, hogy az ösz- szes álláskínálatból a hónap so­rán közel 500 meg is szűnt. De­cemberben összesen 607 mun­kanélkülit közvetítettek, mely­ből 315 járt eredménnyel. K. E. Kereskedelem, vendéglátás 12% Szállítmányozás 3% Közigazgatás, közösségi szóig. 11% Bányászat 4% Egyéb 9% Oktatás 5% Egészségügy 3% Mezőgazdaság 20% Márkázott húsok Pécsről - a DÉLHÚS-tól Márkázott, garantáltan ki­váló minőségű sertéshús kerül az üzletekbe az „első magyar márkázott sertés­húsprogram” keretében. A herceghalmi Hungapig Kft. egy esztendeig tartó felké­szülési időt követően 1998- tól olyan kiemelkedő minő­ségű vágósertést bocsát a pécsi székhelyű DÉLHÚS Rt. számára, amely megfe­lel tervezett, Hunniahús márkanevű tőkehús előállí­tásához.- A szokásosnál na­gyobb élvezetet nyújtó, ízle- tesebb, magasabb biológiai értékű, szebb színű tőke­húsokat az általánosnál könnyebb, 93-111 kilo­gramm közötti vágóserté­sek adják, amelyeket külön­leges feltételek között tar­tottak és takarmányoztak - mondta Brun József, a DÉLHÚS Rt. vezérigazga­tója. Illés Lajos, a Hungapig Kft. igazgatója arról tájékoz­tatott, hogy a márkázott húshoz megfelelő alap­anyagot adó, kiválasztott, világszínvonalú hibridfajta értékét növelve teszt-tele­pet alakítanak ki Herceg­halmon, ahol létrehozzák a célnak megfelelő vágóser­tések tenyésztési hátterét. A vágóállatok és a friss hú­sok vizsgálataira - ame­lyekre a szabványban elő­írtnál gyakrabban kerül sor és az állategészségügyi szempontokon túl a magas minőségi kritériumokat is fi­gyelembe veszik - már megkötötték szükséges szerződéseket. A belföldi forgalmazásra kerülő márkázott hús mennyisége a piaci igé­nyektől függ majd, minden­esetre Pécsett 250 ezer sertés vágására is készek. A kiváló minőségű tőkehú­sok fogyasztói ára a tervek szerint várhatóan 2-8 szá­zalékkal lesz magasabb, mint a megszokott szab­ványnak megfelelőké. Mivel Nyugat-Európában most kezdenek elterjedni a már­kázott húsok a kereskede­lemben, a DÉLHÚS-nál a Hunniahús iránti külföldi ke­resletre is számítanak.- Ausztriában két éve fut egy nemzeti márkázott húsprogram, amelyben a kereskedelem oldaláról a SPAR vesz részt - közölte a szomszédos ország ta­pasztalatait Johann Gier- linger, a DÉLHÚS Rt. ter­melési és műszaki igazga­tója. - Ezzel a SPAR ré­szesedése az ausztriai hús­forgalmazásban 7-8 száza­lékkal növekedett. A vevők elégedettek a garantáltan magas minőségű hússal, amiért hajlandók 5-8 száza­lékkal többet fizetni. Ma­gyarországon a sertéshú­sok átlagos minősége elég magas, ezért nagy erőfeszí­téseket kell tennünk, hogy a fogyasztó számára érzé­kelhető legyen a különbség a márkázott hús javára. Még egy érdekességet megjegyzett Gierlinger úr: annak érdekében, hogy Ausztriában még véletlenül se cserélődjenek el a kü­lönböző áruk, egy üzletben vagy csak márkázott húst, vagy csupán a hivatalos szabványnak megfelelő húst szabad forgalmazni. Hazánkban a márkázott sertéshús előállításának érdekében az ISO 9001-es minőségbiztosítási rend­szer nyilván a tenyészetek­ben is elkezd terjedni, ami növeli az ágazat nemzet­közi versenyképességét. Ugyanakkor azt jelenti, hogy ha a tenyésztésnél, hizlalásnál, vágásnál és feldolgozásnál mindenki betartja a szigorú előíráso­kat, akkor garantálható a márkázott sertéshús több­letértéke. (X) » I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom