Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)

1996-12-28 / 353. szám

10 Dhnántúli Napló Gazdaság 1996. december 28., szombat A tavaszi munkákra készítik fel a gépeket a szajki tsz-ben FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Pihen a baranyai gazdaság A termelő cégek többsége takarékossági okokból tart téli szünetet A VILÁG PIACAIN Nyomott hazai búzaárak Jelentősen erősödtek a nemzetközi búzajegyzések a múlt hét közepén. Az ár­emelkedést az argentin be­takarítást hátráltató eső­nek, valamint az élénk dél­amerikai búzaexportnak tu­lajdonítják a piacelemzők. Az 1997-es termésű észak­amerikai búza jegyzéseinél szinte folyamatos volt az erő­södés. Ezzel szemben a kuko­rica piacát a „tartott” árszint jellemezte, talán azért, mert a kínálat a korábbinál kisebb volt a kikötőkben. A külföldi piacokétól némi­leg eltérő tendenciákat lehe­tett megfigyelni a Budapesti Árutőzsdén, ahol a malmi búza korábbi árcsökkenése megállt, a jegyzések stabilizá­lódtak. Az 1997-es termésű búza betakarítási ára tonnán­ként 21 ezer forint körül ala­kult, ami - az átlagos fuvar- költségeket figyelembe véve - a termelők telephelyén 19 ezer forint körüli árat jelent. Lehetne bizony magasabb. És mindennek a tetejébe a meg­figyelők szerint aligha vár­ható élénkülés, nagyobb a va­lószínűsége a további árcsök­kenésnek. Az étkezési búzát március­ra 28 200, júliusra 21 000, ok­tóberre 23 420 forinton je­gyezték. A takarmánykuko­rica jegyzése ugyanezen hó­napokban 19 600, 19 900 és 20 800 forinton állt. Wágner Katalin Szigorúbb szabályozás Nemcsak elviszik, haza is hozzák az utast A Budapesti Árutőzsde pénzpiacán pénteken a ka­rácsonyt megelőző napon beállított rekordforgalmat is meghaladó üzletkötések történtek. A tőzsdei admi­nisztráció 120 ezer. 232 kontraktus adásvételét re­gisztrálta, amely forgalom összértéke elérte a 26 mil­liárd forintot. Ezzel a pénzügyi szekció éves for­galma megközelítette a nyolcszázharminc milliárd forintot. Marad az elnök. A Gaz­dasági Versenyhivatal ed­digi elnöke, Vissi Ferenc további hat évre szóló megbízást kapott tiszté­nek betöltésére. Göncz Árpád a kormányfő javas­latára erősítette meg az 50 éves közgazdász szakem­bert a versenyhivatal élén. Mol-fúrások Szíriában. A napokban megállapodást írt alá a Mól Rt. a szír kor­mánnyal és a Szír Nemzeti Olajvállalattal olaj és gáz kutatására, szénhidrogén­mező termelésbe állítására és kitermelésére. Eszerint a társaság 5000 négyzetkilo­méternyi területen 3 éven át folytathat előbb szeizmikus feltárásokat, majd kútfúrá­sokat. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 276,24 Görög drachma (100) 66,75 ' Német márka 106,13 Olasz líra (1000) 108,03 Osztrák schilling 15,08 Spanyol peseta (100) 126,02 USA-dollár 164,93 A Baranya megyei termelő cé­gek többsége téli munkaszüne­tét tölti a két ünnep között. Hogy csak a legnagyobbakat említsük, nem dolgoznak a BAT Pécsi Dohánygyárban, a Nokia Monitor Magyarország üzemcsarnokában, és több más, hasonló termelési volument képviselő gyárban sem. A tervszerű téli leállásoknak kettős oka van. Egyrészt a ter­melő szférában dolgozó embe­rek szívesen veszik ki bent ma­radó szabadságaikat ebben az időszakban, hiszen ilyenkor néhány szabadnappal akár egész hetet lehet pihenni. Az előrelátó cégek a nagyarányú munkaerővesztés kiküszöbölé­sére tervszerűvé teszik a leál­lást, akár úgy is, hogy a két ün­nep közötti napokat korábban ledolgoztatják az állománnyal. A másik ok, a takarékosság, hasonlóan sokat nyom a latba. A tervezett leállások idején ugyanis nem kell drágán mű­ködtetni a kihasználatlan kapa­citású gépeket, berendezéseket. Az előrelátással tehát komoly összegeket lehet megtakarítani. A téli szabadság nem jelenti viszont azt, hogy teljes lenne a csend a termelő cégek körül. Többségük ugyanis ezt az idő­szakot használja ki arra, hogy technológiai sorait, gépeit kar­bantartsa, elvégezze a szüksé­ges javításokat. Az időpont an­nál is inkább kedvező, mivel a gyártósorok gyakran három műszakban, szünet nélkül mű­ködnek az év közben. A gépkarbantartás ideje jött el a mezőgazdaság ágazataiban is, ilyenkor már megkezdődnek az előkészületek a tavaszi munkavégzésre. A baranyai gazdaság pihe­nője ellenére van olyan cég, ahol teljes kapacitással dolgoz­nak. Mint megtudtuk, maximá­lis kiterheléssel üzemel a Pécsi Erőmű Rt., mind a villamos-, mind pedig a hőenergia előállí­tásának területén. K. E. A jövő év elején megváltoz­nak az utazási szerződések­ről, illetve az utazásszerve­zésről szóló rendeletek. Az új szabályozás a jelenlegi­nél lényegesen nagyobb vé­delmet biztosít majd az uta­soknak. Mint az Ipari, Keres­kedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium illetékes szak­embere elmondta, a szerződé­sekben az irodáknak a jövő­ben az eddiginél részleteseb­ben kell tájékoztatniuk ügyfe­leiket az üdülési feltételekről. A szerződés megkötésekor az irodák az utazás teljes dí­jának legfeljebb a 40 százalé­kát kérhetik ügyfeleiktől. A fennmaradó összeget az elin­dulást megelőző 30 napon be­lül kell kiegyenlíteniük a je­lentkezőknek. Megnehezül az ismételt pi­acra lépés az olyan vállalko­zások számára, amelyeket ko­rábban azért kellett törölni a hatósági nyilvántartásból, mert például nem gondoskod­tak a turisták hazahozataláról. A külön repülőgéppel történő utazásokat szervező irodák számára nyolcmillió forint lesz a vagyoni letét összege. Az illegális tevékenység hatékonyabb felderítését szolgálja, hogy a vállalkozó köteles lesz a hatósági nyil- vántartásba-vételi számát az üzleti kapcsolataiban folya­matosan használni. Gazdaság­pszichológia tankönyvben A József Attila Tudományegye­tem gondozásában megjelent az első magyar nyelvű egyetemi gazdaságpszichológiai tan­könyv. A nagy érdeklődésre számot tartó szakkönyv szer­zője Garai László, a Magyar Tudományos Akadémia Pszi­chológiai Intézetének tudomá­nyos tanácsadója, a Nizzai Egyetem professzora. A mű egyik legfontosabb megállapí­tása szerint a gazdasági folya­matok attól függően futnak le, hogy e folyamatok (így a ter­melés, eladás, vásárlás vagy fogyasztás) révén a bennük közreműködő alanyok milyen (előnyös vagy hátrányos) szo­ciális identitást tudnak maguk­nak kialakítani. Használt holmi a sikk Panaszkodnak a kiskereskedők és a kisiparosok, mert a karácsonyi forgalom messze elmaradt a tavalyitól - pedig az sem volt valami híres... So­kan a minap megnyílt nagy bevásárlóközpontok, s általában az áruházak versenyére panaszkod­nak. Csakhogy azok sem dicsekedhetnek nagy eredményekkel, ráadásul nem is olcsóbbak kis versenytársaiknál. Mások az általános pénztelenséget emlegetik. Ebben sok az igazság, de aligha hiszem, hogy az idén kevesebb családban került valami a kará­csonyfa alá, mint tavaly. Lehet persze, hogy ke­vesebb, lehet, hogy szerényebb volt az ajándék, de nem maradt el. Ismerősöm, aki indiai ruházati cikkeket árul (mellesleg szépeket, s nem is drá­gán), a használtcikk-kereskedőkben látja a vásár­lási roham lanyhulásának okát. Valóban érdemes fölfigyelni arra, hogy napja­inkban úton-útfélen, udvari lakásokban, kultúr­termekben, vállalati éttermekben árulnak „kilós- ruhát", import használt cikket, leértékelt könyvet, hanglemezt, és ki tudja, mi mindent még. A szegénység jele volna ez? Nem elsősorban a szegénységé. Ausztria, Németország városainak jobb negyedeiben is szép számmal találhatók le­árazott portékákat kínáló boltok. Vevőkörük zömmel jómódú középrétegekből tevődik össze. Mert a turkálók használt cikkeinek nagy részét sohasem használták, azaz „elfekvő" készleteket, exportból visszamaradt árukat, bőséges választé­kot kínálnak. Sok új vonása van az „ócskaságok” kereske­delmének. Akik azelőtt eldobták vagy elajándé­kozták a már pár alkalommal fölvett ruhát, most értékesítik. Valaha Jackie Kennedy szemére ve­tették, hogy egyszer viselt ruháit - amelyeket First Ladyként nem volt ildomos újra magára öl­teni - eladta. Ma a pazarló társadalommal szem­beforduló közvélemény éppen hogy javára írná az újrahasznosítást. A szükségből végre talán mi is kezdünk erényt kovácsolni. A méregdrága holmik kezdik elvesz­teni státusszimbólum jellegüket. Hovatovább a másodkézből vásárolt áru válik státusszimbó­lummá. S ez olyan divat, amely élezi a kereskede­lem berkeiben a versenyt drága és olcsó, új és régi között. Ennek pedig mi, fogyasztók látjuk hasznát. Bácskai Tamás Rohamosan csökken az üzemanyag-fogyasztás Rohamosan csökken a gép­jármű üzemanyag-fogyasz­tás. A statisztikai adatok szerint az év első 10 hónap­jában 11 százalékkal értéke­sítettek kevesebbet, mint az elmúlt év azonos időszaká­ban. A statisztikusok nem tud­tak kommentárt fűzni a lát­ványos csökkenéshez, úgy gondolják, hogy többen állí­tották le gépkocsijukat, mint a korábbi esztendőben. Mol­nár László, az Energia In­formációs Ügynökség igaz­gatója úgy nyilatkozott, hogy valóban csak találgatni lehet, miért esett ennyire vissza az üzemanyag-forga­lom. Arról vannak adataik, hogy az autók évi futástelje­sítménye a legutóbbi szám­bavételkor kevesebb volt, mint egy esztendővel koráb­ban. Úgy véli, hogy az élet- színvonal elismerten jelen­tős csökkenése nagyban hozzájárult benzinvásárlás visszaeséséhez. A tapaszta­latok szerint a hosszú és hi­deg tél is arra indította az au­tósokat, hogy állítsák le - ja­nuárban és februárban - gép­kocsijukat. A szakember azonban nem zárja ki azt sem, hogy egyre többen vásárolják az országba illegálisan bekerült gépjárműhajtó anyagot. A várható elbocsátások megoszlása állománycsoportok szerint néhány jellemzően elbocsátó ágazatban 1997.1. félévében mraőg. féld. ip. közszolg, építőipar tewked szállítás A Baranya Megyei Munkaügyi Központ felmérést végzett a megye gazdálkodási szerveze­tei között a várható leépítések témájában. A grafikon ágazatonként mutatja, hogy az el­bocsátások milyen arányban érintik a különböző értékben kvalifikált munkaerőt. Amilyen mélyre süllyed a higanyszál, olyan magas lesz a zöldségek ára A tőkék fázósabbak a fáknál Rendhagyó az idei tél, hiszen évtizedek óta nem voltak olyan csikorgó hidegek, mint ezekben a napokban. A december végi ,jégkorszak” nemcsak az embereknek, hanem a növényvilág­nak is kemény próbatételt jelent. Hogyan tűrik a tél támadását a gyümölcsfák, a szőlőtőkék, a vetemények - kérdeztük Stollár András agrometeorológustól. A szakember szerint a szántó­földeket borító tíz-húsz centi- méteres hólepel nem árt a nö­vényeknek. Kellő védelmet nyújt a gabonának, és különö­sen hasznos az olyan gyenge vetemények számára, amelyek a túlságosan nedves őszi időjá­rás miatt csak késve kerültek földbe, s emiatt még nem tud­tak megerősödni. A hónak azonban van nega­tív tulajdonsága is: rossz a hő­gazdálkodása, azaz szinte maga is fejleszti a hideget. A derült időben érkező napsugárzást szinte teljesen visszaveri, éj­szakánként viszont - erőteljes kisugárzása következtében - lehűti a környezet levegőjét. Ezért a hóval be nem lepett nö­vényi részek - elsősorban a szőlőtőkék - fagyveszélyének vannak kitéve; mínusz 17 fok felett elfagynak a rügyek. Jelenleg az országban csak elvétve, kis területen mértek ilyen hideget, ha azonban a hőmérő higanyszála tartósan mínusz 20 fok körül marad, komoly károk keletkezhetnek a szőlőültetvényekben. Év végéig nem sok jóval biz­tat az agrármeteorológus, a kö­vetkező éjszakákon az ország egyes részein e kritikus pont alá is süllyedhet a higany szála. A gyümölcsfák hóból kiálló részei szerencsére jobban tűrik a hideget: még a mínusz 25 fo­kot is képesek komolyabb ká­rosodás nélkül elviselni. A rendkívüli hideg gondot okoz az üvegházban és fóliasá­torban termelő gazdálkodóknak is: a kemény fagyok miatt több energiát kell felhasználniuk, hogy a növényeknek biztosít­sák a kellő hőmérsékletet. Ez pedig előrevetíti, hogy a tavaszi primőr zöldségek ára alaposan megugrik. U. G. * 4 4 e

Next

/
Oldalképek
Tartalom