Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)
1996-12-28 / 353. szám
1996. december 28., szombat Közélet Dtinántúli Napló 11 Nyitott csűrajtó az osztrák határon? Szigorúbb határellenőrzés Az Európai Unió egyes országai között nem szűnt meg ugyan az államhatár ellenőrzése, a számtalan könnyítés következtében azonban a forgalom rendkívül gyors és egyszerű. A külső határok őrzését viszont - s az osztrák-magyar határszakasz ezek közé tartozik - igen szigorú elírások szerint kell biztosítaniuk a tagállamoknak. Ausztriában ezért bontakozott ki az utóbbi hónapokban éles politikai vita arról, hogyan és milyen erővel őrizzék az államhatárt az erre hivatott szervek. Egyes politikai erők azt követelték, hogy a magyar és szlovén határszakaszon kialakult gyakorlatnak megfelelően az északi, a szlovák és cseh szakaszokon is erősítsék meg a határcsendőrséget a hadsereg erőivel. A szigorúbb határőrizetet követelők arra hivatkoztak, hogy nemcsak keletről, hanem észak felől is özönlenek az országba az embercsempészek által szállított gazdasági menekültek valamint az egykori Szovjetunió utódállamaiból a szervezett bűnszövetkezetek tagjai. Egyes politikai vezetők egy belügyminisztériumi titkos jelentésre hivatkozva azt állították, hogy az osztrák államhatár Hainburg és Bécs között egy nyitott csűrajtóhoz hasonlít. Ezen a szakaszon éjszakánként legalább százan lépik át illegálisan az államhatárt. Ausztria északi részén sem lehet áttekinteni a zöldhatárt. Feltétlenül szükséges tehát, hogy ezeken a területeken is bevessék a hadsereg katonáit, ugyanis a határ- csendőrség már nem tud megbirkózni a feladatokkal. Nyugati szomszédunknál azonban nem minden politikai párt tartotta előnyösnek az északi határszakasz katonákkal történő megerősítését. Többek között arra is hivatkoztak, hogy az Európai Unió részéről már eddig is igen sok bírálat érte Ausztriát, mert a hivatásos hakább érintett osztrák-magyar határszakaszt megerősítsék katonai egységekkel. A tervek szerint 1997. július 1-ig az Európai Unió 1260 km hosszú határszakaszán 70 szolgálati helyet állítanak fel és ezeken mintegy 3000 beosztott teljesít szolgálatot. Nehezebben hamisítható útlevelet vezetnek majd be fotó: Tóth tárcsendőrök mellett katonai erőket is alkalmaz. Maga a belügyminiszter, akinek kompetenciájában tartozik az államhatárok biztonságos őrzése Ausztriában, szükségesnek tartotta ugyan az ország északi szakaszának megerősítését, azt viszont cáfolta, hogy olyan nagy lenne a „forgalom” a szlovák és cseh határszakaszon, mint azt egyesek állítják. Ellene volt annak, hogy az északi határszakaszokra sorkatonákat vezéreljenek, attól viszont nem zárkózott el, hogy a legveszélyesebbnek tartott, a migrációs hullám miatt leginAz osztrák államhatáron a korábban „idilinek” nevezhető állapotok akkor változtak meg, amikor a magyar-osztrák államhatáron megszüntettük a vasfüggönynek „becézett” elektromos jelzőrendszert, majd a rendszerváltást követően alapvetően változott meg az Ausztriával szomszédos volt szocialista országok határőrizeti rendszer is. Az új helyzet következtében Ausztriának rendkívülinek is nevezhető határmozgással kellett szembenéznie. A határsértők személyi összetétele is megváltozott a korábbi évekhez viszonyítva. Most már nem elsősorban politikai menekültek lépték át illegálisan az államhatárt, hanem az úgynevezett gazdasági menekültek, méghozzá az embercsempész-bandák jóvoltából tömegesen, valamint köztörvényes bűnözők is. A kis létszámú osztrák határ- csendőrség nem bírta a nagy nyomást, az osztrák közvéleményben és politikai körökben is elégedetlen hangok tűntek fel. Még az a vélemény is nyilvánosságot kapott, hogy most az osztrák oldalon kellene valamiféle „akadályrendszert” felállítani a tiltott határsértések megakadályozása érdekében. Ebből természetesen nem lett semmi, az osztrákok többsége korábban olyan élesen bírálta a vasfüggönyt, hogy nagyon sokáig még a gondolattól is megborzongtak. Úgy tűnik a most elfogadott új koncepció megvalósításával véget ért a határőrizeti vita Ausztriában. Egyfajta kompromisszumnak kitűnő megoldás szerint első lépcsőben az osztrák magyar államhatáron jelenleg szolgálatot teljesítő és 1500 főt kitevő katonai egységek létszámát ez év december 1-jétől 1900 főre emelték fel. Ezzel egy időben megerősítették a szlovák és cseh határszakaszt is, ide azonban nem a hadsereg katonáit vezényelték, hanem Tirolból és Salzburgból 110 határcsendőrt küldtek Alsó- Ausztriába. Az osztrák határőrizet általános megerősítését szolgálja, hogy ugyancsak december 1-jétől a hadsereg és a Belügyminisztérium helikopterei fokozottabban vesznek részt az ausztriai határőrizetben. Halász Kálmán Ébredjen benne a lélek! Nagycsány község 1841-ben emelt református temploma az idők folyamán életveszélyes állapotba került, mivel az épület 1949-ben volt legutoljára felújítva. A héjazat csak nagyjából óvta az épület belsejét és falait a csapadékvíztől. Vakolata kívül málladozott, belül foltokban leszakadt. Leverték a szószék koronájának díszítő elemeit, a törvénytáblákat. A falu 30 teherhordozó reformátusa, de a község 175 lakója sincs abban a helyzetben, hogy templomát önerőből felújíthatná. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal az épületet „műemlék jellegű”-nek nyilvánította, de felújításához támogatást nem tudott adni. A nagy- csányi önkormányzat még 1992-ben alapítványt hozott létre a templom megmentésére 200 ezer Ft-tal, amely sajnos sokáig csupán a kamatokkal gyarapodott támogató csatlakozások hiányában. Sőt ennek a kevés gyarapodásnak egy részét is a toronybádogban keletkezett viharkár helyreállítása emésztette fel. 1996. január 15-én az „Új Dunántúli Napló”-ban megjelent , ,Hálni sem jár belé a lélek” c. cikk után megmozdult az állóvíz, január végén 5 000 Ft adomány érkezett egy pécsi hölgytől majd összességében közel 100 ezer Ft adománnyal csatlakozott az alapítványhoz tizenegy Nagycsányból elszármazott atyánkfia. Az OMvH 100 ezer Ft-os ígérvénye október elejére érkezett meg, október 31-i felhasználási határidővel. Ezt a határidőt később kérésünkre november 30-ára módosították. November hónapban a sellyei ÁFÉSZ még 120 ezer Ft értékben adományozott bontott épületfát és tetőcserepet az egyházközségnek. így november 30-ra sikerült a teljes tetőszerkezetet felújítanunk. A kivitelezést a sellyei O és R Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. végezte. A műszaki ellenőri teendőket Szabó László tanár, okleveles mérnök térítésmentesen. Kicserélésre került a torony mögött két erősen korhadt szarufa, a tetőlécezés nagy része, a teljes héjazatot átforgattatok, a törött, kopott cserepeket kicseréltettük. A tetőgerincen kúpcserepek kerültek a bádoglemezek helyére, teljes egészében elkészült, és a helyére került az ereszcsatorna, a tető északi részére új tetőkibúvó ablak került és hófogók óvják az új csatornát a lecsúszandó hótól. Istennek legyen hála, legégetőbb feladatokat még a tél beállta előtt sikerült elvégeznünk. A hó és a hóié nem rongálhatja tovább az épület falait. Szeretnénk elvégezni a torony felújítását, aminek becsült költsége 6-700 ezer Ft. Ez magában foglalná az ácsszerkezet és a bádog felújítását, a toronyablakok cseréjét, az ajtó felújítását, a torony vakolását és festését. Mindehhez 1996-97 fordulóján csekély vagyonunk mellett minden tőkénk Urunkba vetett reménységünk, aki - hisszük, hogy - elkészítette számunkra a megvalósuláshoz szükséges anyagiakat valahol, valakiknél, testvéreinknél. Hisszük, hogy az Ő kegyelméből megújulhat mind a nagy- csányi templom, mind a gyülekezet. Az .Alapítvány a Nagy- csányi Templomért” számlaszáma: 11731128-20003005 OTP, sellyei fiók. Boros Csaba lelkipásztor Az összeférhetetlenség lépcsőfokai Az Országgyűlés meghozta a képviselők jogállásáról szóló, ismertebb nevén az összeférhetetlenségi törvényt, amely januárban, kihirdetése után 30 nappal érvénybe lép. Sokan úgy vélték, hogy a több éves vita - egyesek szerint huzavona végére valahára pont került. A törvény elfogadásának napján azonban kiderült, hogy csupán az első lépcsőn vagyunk túl. A fővárosi önkormányzat ellenzéki képviselői közül többen felvetették: a törvény hatályát ki kell terjeszteni az ön- kormányzati képviselőkre is. Miről van szó? A törvény kimondja, hogy az országgyűlési képviselők nem vállalhatnak a törvényben meghatározott hivatalokban funkciókat, s a gazdasági társaságok közül a képviselők nem vállalhatnak vezető tisztséget a 10 százalékot meghaladó állami tulajdonú, valamint a teljes, vagy többségi önkormányzati tulajdonban levő cégeknél. Hallatlanul izgalmas, s előreláthatóan hatalmas viharokat kavaró az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségét firtató javaslat. Az erkölcsi tartalommal nem vitatkozhat senki, hiszen az alapelv: a választott tisztség ne hozza másoknál előnyösebb helyzetbe a képviselőket elismerésre és elfogadásra méltó. Csak hát napjaink valóságát ismerve egyértelműnek tűnik, hogy az önkormányzatok anyagi talponmaradásának szinte egyetlen feltétele a vállalkozás. Míg a nagyobb városokban természetesnek tűnik, hogy a képviselőkön kívül találhatók olyan köz- tiszteletnek örvendő emberek, akik megbízhatók az önkormányzati érdekek képviseletére a különböző gazdasági társaságokban, addig a kistelepüléseken már korántsem ilyen egyszerű a dolog. A tapasztalatok szerint általában olyan polgárokat választottak a településeken polgármesternek illetve képviselőnek, akik - többek között - éppen gazdasági tevékenységükkel érdemelték ki a választók bizalmát. A törvény hatályba lépése után előfordulhat hát az a furcsa helyzet, hogy a települést, annak az ön- kormányzati tulajdonrészű vállalkozásban szerepet vállaló képviselők kénytelenek lesznek választani: hogyan szolgálják jobban telepük érdekeit: képviselőként, vagy az önkormányzatot képviselő gazdasági szakemberként. S. B. András Egy ember elment, elköltözött, itt hagyta keserveit, nehézségeit, szenvedéseit. Elment. Többé nem ül a kertvárosi tízemeletes panelház előtti összetört pádon, s csak fentről, az égből nézi a munkából hazatérőket, a boltból kijövő embereket. Egy ember elment, csendben, panasz nélkül, örökre. Nem köszön már senkinek sem. Senki nem ír róla nekrológot. Úgy beszélik, hogy egyik reggel halva találták a szemét- ledobóban, ahová otthon hiányában behúzódott a hideg elől. Tüdőgyulladás vagy a szíve vitte el. Alig fél évszázadot élt, abból is éveket töltött a pádon sorsába merengve. Sokan ismerték, sajnálták, sokan emlékeznek rá még egy ideig, aztán elfelejtik. % Nemrég a televízióban egy Itthagyott keservek riportban elhangzott, hogy Magyarországon sokan észrevétlenül hagyják itt a földi létet, nem hiányoznak senkinek sem. Nem is keresik őket. Ha keresnék sem találnának rájuk, se címük, se nevük. Elkallódott emberek, hajléktalanok, munkanélküliek, csavargók, társtalanok. Mások vannak valahol, de belemosódnak az ismeretlenségbe. Vannak, akiket a sajnálat átmenetileg megment, helyet adnak nekik egy-egy kerti bódéban a lőtéri dombok mögött, vagy beengedik a lépcsőházba télidőre. Megint mások barangolnak a hidegben bokorról bokorra, parkról parkra, utcáról utcára. Amíg mozognak, addig élnek. Egy asszony könyörögve keres segítséget, hogy majd egy hónapja külföldön karambol következtében elhunyt fia holttestét hazahozathassa, mert a 170 ezer forintos költséget szerény házmesteri fizetéséből képtelen előteremteni. Míg az emberek az ünnepekre készülnek, őt a sírás, a gyász, a temetés gondja köti le. Hivatalokról hivatalokra járt, alapítványokhoz, segély- szervezetekhez fordult, de segítséget nem kapott. Úgy érzi, mindennek a szegénység az oka. Annak is, hogy fia külföldön keresett munkalehetőséget, másik fia is hosszú ideje munkanélküli. Vajon eltemetheti-e fiát Magyarországon? - Úgy tűnik még reménye sincs rá. Rozvány Gy. bauttlax építéshez - szépítéshez MsBOKpr Ha On 31 ig a csúcstermékek közül egyet vásárol, egy üveg pezsgőt kap ajándékba!
