Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)
1996-12-04 / 331. szám
6 DUnántúli Napló Társadalom 1996. december 4., szerda Négy alelnök Négy alelnöke van a pécsi székhelyű Magyar-Román Baráti Társaságnak. Természetesen nem valamiféle megalomániás törekvés szülte ezt a megoldást, hanem a nemzetközi szervezet egyetemes voltát kívánta ily módon is kifejezni döntésével a Társaság küldöttgyűlése. Azt a sajátos helyzetet, hogy más nemzetek közötti baráti társaságoktól eltérően, amelyek egy-egy ország határain belül működnek, a Magyar-Román Baráti Társaság egyszerre van jelen mindkét országban, szervezeteinek és tagjainak hálózata a magyarországi Rába folyótól a romániai Fekete-tengerig teqed. Ennek megfelelően választottak a küldöttek magyarországi magyar és magyarországi román alelnököt, valamint romániai román és romániai magyar alelnököt. A négy vezető más-más munkafeladatot lát el a nemzetközi szervezet irányításában. A küldöttgyűlés határozata szerint a Pécsett élő elnök, Iglói Zoltán akadályoztatása esetén a földrajzilag legközelebb - Kaposvárott - élő alelnök veszi át az ügyek intézését, azaz: ő az első alelnök”. A hagyományos könyveket továbbra is fenn kell tartani a kis könyvtárakban fotó: laufer Fókuszban a könyvtár Mire elég 150 millió? Korrupciós botrány Franciaországban őrizetbe vették Joel Herzogot, Fiaim Her- cog volt izraeli államfő fiát: vizsgálatot indítottak ellene egy korrupciós botrány kapcsán. Herzogot azzal gyanúsítják, hogy apósával, Nissim Gaon üzletemberrel együtt 1,45 millió frankkal lefizették Michel Mouillot-t, Cannes polgármesterét (aki maga is börtönbe került). A források szerint Hercog és Gaon 100 nyerőautomata telepítéséhez próbált engedélyt szerezni a Nissim Gaon tulajdonában lévő Cannes-i Noga-Hilton szálló melletti kaszinóban. Sok pénz 150 millió forint? Attól függ, honnan számláljuk. Ha a nyugdíjat kézbesítő postás kezéből kapnánk - akkor rengeteg. Ha sikerdíjról elhíresült tanácsadó-hölgy bankszámlájára gondolunk: meglehetősen szerény ez az összeg. Nagyon kevés pénz, ha mondjuk azt számoljuk, hogy az ország első könyvtárának, a Széchenyinek az éves költségvetése 500 millió. És nagyon' sok, ha egy falusi kiskönyvtárra gondolunk. Ott ebből a katalógust át lehet tenni számítógépre és ami fontosabb: összeköttetés teremthető valamelyik nagyobb intézménnyel, ahonnan pillanatok alatt ki lehet kérni a csak ott megtalálható szakkönyvet. Pontosan ennyit, tehát 150 millió forintot osztott szét a közelmúltban a Nemzeti Kulturális Alap könyvtári kuratóriuma a pályázók között. S ami különleges, ebben az évben ez a 150 millió plusz pénzként állt rendelkezésre a korábbi 30-50 millióhoz képest, mert az alapítvány idei jelszava az volt, hogy „Fókuszban a könyvtár”. (Amúgy az Alapítványnak 14 szakkuratóriuma van, így - ha minden rosszul megy - csak 14 év múlva lehet ismét „Fókuszban a könyvtár”. Jövőre minden esetre „A magyar kultúra külföldön” a jelszó, amibe persze némely speciális könyvtár támogatása is beleférhet.) Papp István, a könyvtárügyek kuratóriumának elnöke a napokban számolt be arról: hogyan osztották szét a 150 milliót. Hét kategóriát állítottak fel, s ezekre összesen majdnem 500 pályázat érkezett. A szakma szerénységét jellemzi, hogy a kért pénzek nagysága nem érte el a - végül még kettővel megtoldott - 152 milliónak a dupláját. Pályázatukkal összesen 247 miihót szerettek volna kapni a könyvtárak. (A szerénység - bizonyos értelemben - meg is hozta az eredményét, mert a majd 500 kérelmezőből több mint 370 kapott kisebb nagyobb összegeket.) Természetesen az sem mindegy, mire kértek - és kaptak - támogatást. Az első cél éppen az volt, hogy kisebb települések önállóan életképtelen intézményei csatlakozhassanak valamilyen városi-megyei könyvtári rendszerhez. (62 pályázónak mintegy 69 millió forintot juttatott a kuratórium ilyen célokra. Például Jász-Nagykun-Szolnok megye 8, Pest 12, Nógrád 7, Győr megye több, mint 8 és fél milliót kapott.) A kuratórium meglepetésére szolgált, hogy a legtöbben 220 könyvtár - a telekommunikációs kapcsolatok megteremtésére elkölthető pénzekre pályázott. Végül 169 községi és városi intézmény jutott 150- 200 ezer forintokhoz. Ami ugyan nagyon szerény összeg, de a telekommunikációs berendezések, számítógépek alapberendezéseihez azért elegendőnek látszik. Pályázhattak még egyetemi és főiskolai könyvtárak oktatási alapművek beszerzésére, katalógusrendszerek modernizálására és arra is, hogy a szélesebb társadalmi közvélemény jobban megismerhesse a könyvtár mai és méginkább jövőbeni szerepét. Hozzátehetjük: nem biztos, hogy ma egyáltalán tudjuk valójában milyen lesz a jövő információs központja, a könyvtár, ahol a nyomtatott lexikonok, újságok, folyóiratok és sok minden más nyomtatott könyv helyett az informatika nemzetközi hálózatát használhatjuk, akár mozgókép lemezek segítségével. Valószínűleg kevesebb, vagy másfajta lesz a hagyományos könyvek száma és jelentősége, értéke, de egy bizonyos: továbbra is itt őrzik majd az emberiség közös emlékezetét. Ez az emlékezet pedig igazán megért 150 milliót. Bernáth László Bécs-Budapest - 2 óra Huszonhét magyar feltaláló vett részt a 45. BRUSSELS EUREKA kiállításon. Mint a naplapok hírrovataiból tudjuk, közülük öt magas kitüntetést kapott Brüsszelben. Ilyen jók vagyunk szellemiekben?-A magyarok a kilencvenes évek elejétől vesznek részt a Belga- és a Spanyol Találmányi Kamara által szervezett megmérettetésben - mondja Libik Andrea, a zsűri magyar tagja, a Közép- és Kelet-Európai Környezet- fejlesztési Intézet nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó igazgatója. - Ennek legfőbb célja, hogy olyan innovációkat mutasson be, amelyek elősegítik az európai integrációt. Ebben az évben úgy határoztunk, hogy magánszemélyeken kívül nagy cégek ötleteit is kivisszük a kiállításra, így került ki a MÁV által kifejlesztett ETSC projekt, a szarajevói könyvtár megmentésére készült tervezet, valamint az első digitális interaktív televízió ötlete is. Ezek mindegyike aranyérmes lett, de további huszonegy magyar ötlet kapott különféle elismeréseket.-A Magyar Államvasútak által kifejlesztett ötlet lényege, hogy segítségével kiküszöbölhető lesz az országonként változó nyomtávolsági normák miatt adódó probléma. Az eljáráshoz egy sebességfigyelő rendszer is kapcsolódik, ámely érzékeli, ha a vonat a meghatározottnál gyorsabban halad, s közbe tud avatkozni. A találmánya először Bécs és Budapest között állítják rendszerbe, segítségével a két főváros közötti távolságot, akár már két óra alatt is meg lehet majd tenni. Hat hónap német parasztgazdaságokban Jelentkezés december 15-ig A Földművelésügyi Minisztérium és az Agrár- és Falusi Ifjúság Szövetsége (AG- RYA) meghirdeti mezőgazdaságban dolgozó fiatal magyar szakemberek részére németországi mezőgazda- sági gyakornok programban való részvétel lehetőségét. A program időtartama hat hónap, megszakítás nélkül. Kezdete 1997 tavasza, előreláthatóan április vége. A program résztvevőit különböző németországi tartományokban lévő, növény- termesztéssel és/vagy állat- tenyésztéssel foglalkozó vidéki családoknál helyezik el, ahol a családdal együtt élve, a családfő szakmai irányításával, a napi közös munkavégzés során ismerhetik meg a német családi gazdaság működését és az évek során felhalmozódott tapasztalatokat. A résztvevők a családoknál teljes ellátást és kinntartozkódásuk alatt havi 300-400 DEM zsebpénzt kapnak, valamint betegség- és balesetbiztosításban részesülnek. A kiutazók a családoknál való elhelyezésüket megelőzően németországi felkészítő tanfolyamon vesznek részt. A program idején néhány napon keresztül - kötelező jelleggel - különböző tan- és kísérleti intézményekben az érdeklődési körükhöz igazodó, a magyar- országi középfokú mező- gazdasági szakképzésnek megfelelő színvonalú szakmai továbbképzésben részesülnek. A sikeresen lezárt gyakorlatról a német fél hivatalos elismerő oklevelet, a Földművelésügyi Minisztérium igazolást ad. A gyakornok programon való részvétel feltételei: a gyakornokoknak rendelkezniük kell legalább középfokú mezőgazdasági szak- képzettséggel és legkevesebb 3 éves mezőgazdasági szakmai gyakorlattal, rendelkezniük kell érvényes gépjárművezetői engedéllyel, legalább alapfokon kell németül beszélniük, szükséges a szakmai köznyelv ismerete is. A programban csak olyan kifogástalan egészségi állapotú, 20-30 év közötti és lehetőleg nőtlen fiatalember, illetve hajadon vehet részt, aki korábban még nem volt Németországban ilyen jellegű gyakorlaton. A ki- és visszautazás csoportosan történik. Az utazás költsége a kiutazókat terheli. Ehhez az FM 75%-os támogatást biztosít. A jelentkezés rövid szakmai önéletrajz benyújtásával történik, amely tartalmazza- a személyi adatokat (név, pontos cím, születési hely, idő, állampolgárság, családi állapot),- a képzettségre vonatkozó információkat (eddigi tanulmányok, iskolai végzettség, szakmai irányultság, speciális ismeretek, érdeklődési kör, német nyelvtudás),- a szakmai tevékenységre, mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó információkat (eddigi munkahelyek, munkaadók, munkakörök, esetleges külföldi szakmai gyakorlatok), A jelentkezések beérkezési határideje: 1996. december 15. További részletekről tájékoztatást ad és a jelentkezéseket fogadja: Agrár és falusi Ifjúság Szövetsége (AGRYA) (Tel ./fax: 1225-789) Budapest Garay tér 19.1/1. 1076. Levélcím: 1447, Budapest, Pf. 518. Egymás után érkeztek a Magyarországról kilépő kamionok a nickelsdorfi terminálra. Egy német rendszámú szerelvény állt a sorban, görög pilótája jelezte: üres. A két határőr szemmel végigjárta az egész kocsit, az egyik megnézte a vezetőfülke minden zugát. Az emeletes fekvőhelyen pokrócokba csomagolt embereket talált. A görög sofőr hirtelen elővette a tárcáját, 1000 német márkát nyújtott a magyar határőrnek. Nézze el a különös szállítmányt. Az útlevélkezelő úgy tett, mintha érdekelné a dolog, odaintette a kollégáját. A sofőrt nemigen idegesítette, hogy egy másik egyenruhás is színre lép, neki is felajánlott 1000 márkát. Két román nő volt a pokrócban. Mindhármukat bevitték a hegyeshalmi kirendeltségre. Az embercsempészek és a kísérők havonta több száz idegent segítenek át hazánkon, hogy illegálisan Ausztriába, Németországba, Olaszországba Embercsempészek a határok mentén A tarifa 1000-2000 márka jussanak. A tarifa 1000-2000 márka fejenként. Krisán Attila, a Határőrség szóvivője azt mondja: a keleti és déli határátkelőkön naponta 600-800 személyt irányítanak vissza. Sokan útlevél nélkül, hamis okmányokkal akarnak bejutni. Széles skálán dolgoznak azok a külföldiek, akik érvényes útlevéllel jönnek hazánkba, és leginkább az osztrák és a szlovén határon keresik az illegális átjutás kiskapuit. A minap egy horvát férfi a jugoszláv határ túloldalán egy horvát fiatalembert fogadott fel: segítse őt átjutni a határon. Hercegszántó alatt jöttek, de elkapták őket. Nem volt náluk igazolvány. A határőrök megmotozták a két férfit, és az egyik hátizsákban a ruhák közé csomagolva egy Tompson géppisztolyt találtak, tárral, 26 lőszerrel. A horvát férfi elmondta: a háború idején diver- zánsakciókban vett részt szerb területen. A géppisztolyt két nappal korábban vette át a határ közelében lévő jugoszláv faluban. Az 1200 márkás vételárat nemrég fizette ki Budapesten. Arról hallgatott, minek neki a fegyver Magyarországon. Kacziba Antal, a Belügyminisztérium rendészeti helyettes államtitkára egy határőrségi rendezvényen elmondotta: a közeljövőben pontosan meg fogják jelölni a külföldiek beutazásához elengedhetetlen anyagi fedezet mértékét. A nemzetközi embercsempész szerveztek hazánkba települt „szakemberei” ettől függetlenül persze tovább folytatják akcióikat. Illegális okmánykészítő műhelyek dolgoznak, ahonnan naponta gyakran több tucat hamis útlevél, forgalmi engedély kerül a piacra. Hegyeshalomban és más átkelőkön is megjelentek a fényképcserés magyar útlevelek. Sok olyan magyar útlevél van forgalomban, amellyel nem az eredeti tulajdonosa közlekedik - mondják a hegyeshalmi útlevélkezelők. Eladják, ellopják az útleveleket, vagy gépkocsifeltöréssel jutnak hozzá. Az idegenek leggyakrabban saját fényképüket helyezik a régi helyére. A tiltott határátlépés hagyományos formái tovább élnek: a ’ külföldiek gyakran bezáratják magukat a nemzetközi szerelvények padlásterébe, a legmerészebbek még attól sem rettennek vissza, hogy a kocsi alá kötött dróthálón húzzák meg magukat. Danyi József Kárpótlási jegyért — ELMŰ Rt. részvényt! —j---------------------------------------------------------------------------------------------------------------J egyzés: 1996. november 25-től december A jegyzés során 30 ezer Ft összcímletértékű kárpótlási jegy 40 ezer Ft címletértékű, névreszóló törzsrészvényre cserélhető. i a 1 9 —lg (Túljegyzés esetén előbb lezárható) m 'W ÁLLAMI Mm J privatizációs és Mm m VAGYONKEZELŐ RT. 1
