Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)
1996-12-04 / 331. szám
1996. december 4., szerda Hazai Körkép Nem aratott tetszést a tb jövő évi költségvetése Békés parlamenti ülés Pitti távozásának hátterében a több ezer bírósági ügynek is szerepe lehet Ötmilliárdot is elvihetnek a perek Pitti Zoltán, az APEH elnöke ugyan családi és személyi okokra hivatkozva ajánlotta Tói lemondását, a leköszönést habozás nélkül elfogadó pénzügyminiszter szavaiból azonban az derült ki, hogy komoly szakmai problémák húzódnak meg a fő adószedő december 31-ei távozásának hátterében. Ezek egyike, hogy a hivatal az elmúlt hónapokban sok ezer állampolgárral keveredett peres ügyekbe. S ha például az úgynevezett adó-visszatérítési perekben alulmarad, akár öt- milliárdos veszteség érheti a költségvetést. Dr. Vass Ágnes, az APEH hatósági főosztályának osztályvezetője elmondta, hogy mintegy 40 000 magánszemély eltérő nagyságrendű adó-visszaigénylését tagadták meg, mondván: ezek az adóalanyok nem az általuk ténylegesen kifizetett, hanem „mesterségesen megnövelt” összegek után kérték a kedvezményt. Az így visszatartott közel négymilliárd miatt november végéig 2717-en indítottak pert a hivatal ellen, de a szám napról napra növekszik. Értesülésünk szerint a Globex Általános Befektetési Szövetkezet például - tagjainak képviseletében - egymaga 12 000 keresetet nyújtott be a bírósághoz. Az osztályvezető szerint számos alapítvány és szövetkezet kötött olyan színlelt szerződést, amelynek alapján a szerződő magánszemélyek adókedvezményt kértek. Élőfordult olyan eset is, hogy miközben valaki ténylegesen 1000 forintot fektetett be csupán - például szövetkezeti üzletrészbe 100 000 forintos alap után kérte vissza pénze egy részét. A 2717 perből 32- ben már megszületett az elsőfokú ítélet: 24-et az APEH nyert, 3-at elvesztett. Lapunk jogi szakértője szerint a perek kétesélyesek, mert az adó-visszatérítésre vonatkozó jogszabály - amely sok más gyakorlati kérdést megválaszolatlanul hagy - eltérően értelmezhető. Takács Mariann A kedd lehet akár szombat is A karácsonyi ünnepek táján „mozoghatnak” a munkanapok A kormány azt ajánlotta a minisztériumoknak, a központi és területi államigazgatási szerveknek, hogy december 23-a hétfő helyett december 21-én szombaton, december 24-e kedd helyett pedig december 28-án, ugyancsak szombaton tartsanak munkanapot. A parlamentben tegnap perpatvarok nélkül, már-már békés hangulatban folytatódott a társadalombiztosítás jövő évi költségvetésének tárgyalása. Érdemi vita alig keletkezett, mert a kormánypárti képviselők nemigen hallatták hangjukat. Az ellenzéki szónokok azt fejtegették, hogy rossz az előterjesztés, a költségvetés számai nem tükrözik az egészség- ügyi reformfolyamatot, a kórházi ágyak számának csökkentésével elérhető megtakarítások mintegy egyharmada irreális. Az azonnali kérdések és interpellációk tárgyalása során Rusznák Miklós (KDNP) a kötelező felelősségbiztosítást évek 2000 őszén az államalapítás millenniumának legjelentősebb eseménye az új Nemzeti Színház megnyitása lesz. Ezt szeretné a kulturális kormányzat, s ennek érdekében a színház építési tervpályázatát néhány nap múlva, pontosan december 16-án hirdetik meg. A főváros V. kerületében, az Erzsébet téri parkoló helyére tervezett új Nemzeti Színház építését 1998-ban kezdik. Minderről Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter, valamint Fia la István kormánybiztos számolt be tegnap Budapesten. A miniszter hangsúlyozta: a színház épülete a jelenlegi parkoló helyén épül. A Heves Megyei Főügyészség természet elleni erőszakos fajtalansággal, szemérem elleni erőszakkal, megrontással és szerzői jogok megsértésével vádolja azt az egri férfit, aki ellen gyermekpomó-filmek készítése miatt indítottak eljárást ez év júniusában. A kedden elkészült vádirat szerint a nyomozás során lefoglalt videofelvételek hat 11 és 14 év közötti kislány megrontását bizonyítják. K. István a filmek tanúsága szerint egy esetben közösült is az egyik gyermekkorú sértettel. Ugyancsak megrontással vádolja a főügyészség a 23 éves D. Anitát, aki az egyik videofilm szereplőjeként egy gyermekkorú lánnyal fajta- lankodott. A nyomozás adatai szerint K. István már 1989 óta foglalkozott olyan pornográf videofelóta elbliccelő több mint 100 ezer autós fizetésre kötelezését sürgette. Akar László pénzügyi államtitkár közölte, hogy 1997. május 31-éig bevezetik a díjfizetést igazoló matricát. Dobos Krisztina (MDF) a közalkalmazottaknak ígért 19,5 százalékos bérfejlesztés kapcsán szóvá tette, hogy az oktatási ágazatban csak 12 százalékos emelésre és a most ígért bruttó 10 000 forintos egyszeri bérkiegészítésre futotta. Kiss Péter munkaügyi miniszter az intézményfenntartó önkormányzatokra hárította a felelősséget, mert a kormány a vállalt intézkedéseket teljesítette, sőt a bérfejlesztésen felül 6,7 milliárdot adott a kormányzati tartalékból. S. A. A buszpályaudvarnak el kell költöznie a térről. A kormányhatározattól eltérően a pályázati kiírás nem 500, hanem legkevesebb 600 nézőt befogadó színházteremmel és mintegy 200 személyes stúdió- színházzal számol. Fiala István egyebek mellett elmondta, hogy a színházépület harminc méternél nem lehet magasabb. A téren fennmaradó 2800 négyzetméter háromnegyed részén zöldterületet kell kialakítani, az épület alatt pedig 125 autónak helyet adó parkolót létesítenek. A ’80-as évek elején indult közadakozásokból egyébként több mint 1,7 milliárd forint gyűlt össze e nemes célra. vételek készítésével, amelyeken gyermekkorú lányok szerepelnek. A filmezések során arra kényszerítette a kislányokat, hogy egymással fajtalan- kodjanak, és nem egy esetben maga is szereplőként vett részt a jelenetekben. A vádlott 1995 februárjától legális keretek között „Cseppecske Ügynökség” elnevezéssel nyomtatott sajtó terjesztése céljából vállalkozást hozott létre. Ekkortól az ügynökség által kiadott erotikus témájú lapban is adott fel hirdetéseket, amelyekben fiatal lányokat keresett modellfotózásra. A videóra rögzített pornográf jeleneteket - amelyekben esetenként maga is részt vett - anyagi haszonszerzés céljából készítette - állapítja meg a vádirat. A főügyészség szerzői jogok megsértésével is vádolja a férfit. Mindkét esetben célszerű, ha szombaton a pénteki munkarendnek, pénteken pedig a hétfői illetve keddi munkarendnek megfelelően dolgoznak. A kormány minden munkáltatót felkért: vizsgálják meg, elfogadható lenne-e számukra is a javaslat. A munkaügyi tárcánál mindemellett csokorba szedték azokat a jogszabályokat, amelyek az év végi napokra alkalmazhatók. A Munka törvénykönyve rendelkezései szerint a munkaadók saját hatáskörben különféle intézkedéseket hozhatnak. Kiadhatják például alkalmazottjaik szabadságát, különösen ha azok is kérik, és ezt legalább 15 nappal korábban bejelentik. A munkáltatók és a munka- vállalók megállapodhatnak abban is, hogy bizonyos napokra munkaszünetet rendelnek el munkahelyükön, és egyedi megállapodást köthetnek az erre szóló bérről is. Olyan egyezséget is köthetnek, hogy az alkalmazottak a távoliét idejét máskor dolgozzák le. Nincs akadálya annak sem, hogy e hónap végére egyes kollektívák eltérjenek az általános munkarendtől. így lehet például december 21-én és 28- án - mindkettő szombat - munkanap, 23-án és 24-én - hétfőn, kedden - pihenőt tartani. A törvény tehát lehetőséget ad a szabadnapok összevont kiadására. (cs. b. j.) Nyílt nap a tisztaságról. Csütörtökön a t. Házban nyílt napot tartanak, amelynek témája a köztisztaság lesz. Eddig több mint 300 önkormányzat 700 szakembere jelezte, hogy részt kíván venni az eszmecserén, amelyet előreláthatóan jelen lesz Gál Zoltán, az Ország- gyűlés elnöke is. Nem átjáróház. A Határőrség szóvivője cáfolta azokat az osztrák sajtójelentéseket, amelyek szerint átjáróház lenne a magyar-osztrák zöldhatár és naponta átlag több mint százan sértenék meg a határt. A statisztikák szerint a 336 kilométeres szakaszon naponta legfeljebb 4-5 Személy jut át illegálisan Ausztriába. Az év első kilenc hónapjában a magyar határőrök már több mint 100 embercsempészt fogtak el, továbbá csaknem 500 hamisított útlevelet elkoboztak. Szeretetszolgálat. A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat a nélkülöző nagycsaládosoknak, idős embereknek és hajléktalanoknak december 23-án ajándékcsomaggal szerez örömet néhány nagyvárosban. A szervezet szociális központjaiban december 25^26-án meleg étellel várják a rászorulókat. A szolgálat karácsonyi pénzadománygyűjtő akciót is rendez. Társbérlet. A Magyar Polgári Nyugdíjpénztár együttműködési megállapodást kötött az IBUSZ Rt.-vel. Eszerint a jövőben a társaság irodáiban a nyugdíjpénztár ügyeivel is foglalkoznak majd a munkatársak. Az IBUSZ-kirendeltségekben - az országban összesen 89 helyen - mód lesz szerződéskötésre és egyéb, a pénztártagokat érintő ügyes-bajos dolgok intézésére. Tüntetésre készülnek. Ha a munkaadói szövetség rövidesen nem állapodik meg a munka- vállalókkal az inflációkövető béremelésről, tüntetni fognak a villamosipari dolgozók - jelentették be tegnap az ágazat szak- szervezeti vezetői. A bérvitát az robbantotta ki, hogy a villamosiparban jelentős érdekeltséget szerzett német cég - a munka- vállalók szerint - nem tett eleget korábban vállalt kötelezettségeinek. Különalku. A kormány eddig nem tájékoztatta a bősi külön- alkut előkészítő tárgyalásokról a koalíciós párt környezetvédelemmel foglalkozó képviselőit, illetve az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságát. Az SZDSZ környezetvédelmi munkacsoportja ezért kezdeményezte, hogy a tárgyalásokat vezető kormánytisztviselő a bizottság előtt számoljon be a tárgyaló delegáció tevékenységéről. Kitüntetés. Arany emlékéremmel tüntette ki Göncz Árpád tegnap négyesfogathajtó világ- és Európa-bajnokainkat, Bárdos Györgyöt, Fülöp Sándort, Muityi Ferencet, valamint dr. Várady Jenő és Váczi Ernő szövetségi kapitányokat. Nevükben viszonzásként Bárdos György díszostort nyújtott át a köztársasági elnöknek. fotó: feb/diósi imre 2000-ben Nemzeti-avatás? Néhány napon belül kiírják a tervpályázatot Gyermekpomó - kész a vádirat Magyar teológus a legendás személyek vatikáni átvilágításáról Ha a szent nem élt, akkor is szent A hírek szerint a Vatikán felülvizsgálja néhány legendás történelmi személy életét és a „szent” előnév használatára jogosító cselekedetét. A sajátos átvilágítás valóban napirenden van, de szó sincs a szentek névsorának átírásáról vagy éppen kiritkításáról. Ha ugyanis a római katolikus egyház egyszer valakit szentté avatott, döntését később sem változtatja meg.- Dogmát nem vont még vissza az egyház, s szentet sem fosztott meg a címétől - mondja Lukács László, a püspöki kar irodaigazgatója, ismert teológus. - Ez a témakör ugyanis az egyház tévedhetetlen kijelentéseinek körébe tartozik. A szentek példás életük eredményeként Istenben üdvözöltek, és a Szentháromság közösségébe, a mennyországba kerültek. A Krisztus utáni első évszázadokban a vértanúkat, a keresztényüldözések áldozatait tisztelték szentként. A megkülönböztető jelzővel haláluk után a nép ruházta fel őket, s ezt később az egyház is tudomásul vette, szentesítette. A keresztényüldözések elmúltával a confessor, a hitvalló, majd később a szent titulust alkalmazták a buzgó vallásos életet élőkre is. A középkorban a római egyház törvénybe foglalta a szentté avatás feltételeit, s ezzel mintegy intézményesítette a „peres” eljárást. Az első magyarok, István, Gellért és Imre szentté avatását már Rómától kellett kérelmeznie a később ugyancsak szenté lett László királynak. Életében senki nem lehet szent, akármilyen szentéletű, mint például napjainkban Teréz anya. A szentté avatási eljárás megindítását valamelyik egyházi intézménynek kell kezdeményeznie. Első lépésként azt kell bizonyítani, hogy az előbb „boldognak”, majd „szentnek” javasolt személyek Krisztus hűséges tanítványai voltak, a krisztusi erényeket a legmagasabb szinten gyakorolták. Az egyház vizsgálódásai kapcsán külön érdekességet jelent „Krisztus hordozója”, Szent Kristóf esete. Ő ugyanis valószínűleg a képzelet szülötte. Nincs ugyanis semmiféle hitelt érdemlő följegyzés vagy egyéb dokumentum, amely tanúsítaná, hogy a gyengéken mindig segítő, nagy, erős férfi, aki átvitte a folyó túlsó partjára az embereket, s aki a legiga- zabb lényt kereste, és a kis Jézus személyében meg is találta, egykor valóban létezett, húsvér ember volt. Az egyház szerint azonban Kristófot nem kell törölnünk a szentek sorából, mert nem is az a fontos, hogy élt-e valójában, hanem amit megtestesít és példáz. Deregán Gábor Rendőr 46 évesen is lehet nyugdíjjogosult A kényszerű is - jogszerű Erejük teljében vannak a felmentett rendőrtábornokok, hiszen a legfiatalabb 46, és a legidősebb is csak 54 éves. Nyugállományba helyezésük azonban, rendőrökről lévén szó, jogszerű. Az előírások szerint a menesztett rendőrök valameny- nyien nyugdíjjogosultak, ugyanis a jogszabályban előírt 25 évnél hosszabb szolgálati viszonnyal rendelkeznek. Mint Forgó Györgyné, a népjóléti tárca főosztályvezetője elmondta, az egészségre különösen ártalmas, továbbá a veszélyes munkaköröket betöltők nyugdíjazásával foglalkozó kormányrendelet vonatkozik a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira, így a katonákra, a rendőrökre is. Őket szolgálati nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, illetve baleseti járadék illeti meg. A hozzátartozók adott esetben özvegyi nyugdíjban, végkielégítésben, árvaellátásban és szülői nyugdíjban is részesülhetnek. A szolgálati nyugdíj ösz- szege a tb szempontjából figyelembe vehető szolgálati időtől, az illetménytől, valamint az illetmény jellegű juttatások havi átlagától függ. Aki a szükséges legkevesebb 25 évet ledolgozta, havi átlagkeresete 65 százalékát kapja, 30 év betöltésekor 72 százalék, 37 év után pedig 83 százalék jár. (cs. benkő) l )
