Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)

1996-12-04 / 331. szám

2 Dünántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1996. december 4., szerda Magyar-román csúcs Lisszabonban Befejeződött az EBESZ kétnapos értekezlete Csernomirgyin és Kohl találkozója FOTÓ: FEB/REUTER Sztrájkolnak a vasutasok Nem indulnak vonatok Horvátországba A hágai bíróság százszázalé­kos bizonyossággal ki fogja mondani, hogy - Szlovákia ré­széről a bősi erőmű C variánsá­nak megépítése jogellenes volt - nyilatkozta a pozsonyi Új Szó hétvégi magazinjának Szénási György, a magyar külügymi­nisztérium nemzetközi jogi fő­osztályának vezetője. A szak­ember úgy vélekedett, hogy a Duna egyoldalú elterelésével Pozsony súlyos jogsértést köve­tett el. Borisz Jelcin 1997 első felé­ben találkozót tervez amerikai kollégájával, Bili Clintonnal - jelentették be Moszkvában. A két elnök előző nap, A1 Gore amerikai alelnök és Viktor Csernomirgyin orosz minisz­terelnök lisszaboni megbeszé­lése után egyezett meg a csúcs- találkozóban, amelynek helye és időpontja még bizonytalan. Országos sztrájkot kezdtek kedden az orosz szénbányá­szok. Oroszország 189 bányá­ból 154-ben szünetelt a munka; a dolgozók főként az elmaradt béreket és az ágazati támoga­tást kérik számon a kormányon. Hatévi szünet után Irak a közeli napokban megkezdi ola­jának exportját a nemzetközi piacokra - jelentette be kedden az iraki külügyminiszter. Irak és az ENSZ közötti megállapo­dás értelmében Bagdad fél­évente 2 milliárd dollár érték­ben exportálhat kőolajat. A be­vétel nagyobbik részét élelmi­szerek és gyógyszerek vásárlá­sára, fennmaradó részét Kuvait kártérítésére és az ENSZ-fel- ügyelet finanszírozására kell fordítania. Eszék díszpolgárává válasz­tották Jeszenszky Gézát, a ma­gyar Országgyűlés és az Eu­rópa Tanács Parlamenti Köz­gyűlésének tagját. A magyar honatya a település napja al­kalmából kapta a kitüntető cí­met, a hivatalos indoklás sze­rint „a város fejlődéséhez, Eszék és a Horvát Köztársaság tekintélyének növeléséhez való rendkívüli hozzájárulásáért a háború idején”. Ausztriában január elsején vezetik be az autópályadíjat, de már hétfő óta árusítják a jármű ablakára ragasztandó matricát az autóklubokban, trafikokban, postákon, benzinkutaknál. A turisták tíznapos szelvényt is vásárolhatnak, amely 70 schil- lingbe kerül. Sikeresen befejeződött a Mir űrállomáson dolgozó Vale- rij Korzun és Alekszandr Kaleri űrsétája. A csaknem hat órán át tartó űrkiszállás során a két kozmonauta egy új, amerikai gyártmányú napenergia-elem második fokozatát szerelte ösz- sze kedd hajnalban. Lisszabonban elfogadták a zárónyilatkozatot, s a ma­gyar külügyminiszter elbú­csúzott a háromtagú elnök­ségben viselt tagságától. A szervezet soros elnöke a dán külügyminiszter lett. Vissza­fordíthatatlannak nevezte az euroatlanti integrációs szer­vezetek bővítésének folya­matát Horn Gyula magyar miniszterelnök, az Európai Biztonsági és Együttműkö­dési Szervezet (EBESZ) csúcsértekezletének második napján mondott beszédében. Felszólalásában Horn Gyula hangsúlyozta: Magyarország úgy látja, hogy ha csatlakozik a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, megerősödik bizton­sága és belső stabilitása. A kormányfő utalt arra, hogy a szervezet térségében az egyik legnagyobb gondot az etnikai kérdések okozzák. Ah­hoz, hogy az EBESZ sikeresen ténykedhessen a konfliktusok kiéleződésének megelőzésé­ben, az esetleges fegyveres összetűzések elsimításában és utókezelésében, szervezetileg is korszerűsödnie kell - vélte. Horn Gyula kedd délelőtt mintegy 25 perces, „szívé­lyesnek és kifejezetten barát­ságos hangulatúnak” minősí­tett megbeszélést folytatott Lisszabonban Emil Constanti- nescu román elnökkel. Talál­kozójukon megállapodtak ab­ban, hogy az új román kül­ügyminiszter a közeljövőben ellátogat Budapestre. Horn biztosította a román államfőt arról, hogy a magyar kormány szándéka szerint az Országgyűlés a jövő héten ra­tifikálja a magyar-román alapszerződést. Megbeszélé­sükön mindketten nagyra ér­tékelték az RMDSZ részvéte­lét a román kormányban. Kedd éjféltől általános sztrájk bénította meg a hor­vátországi vasúti közlekedést. A többek között béremelést, új kollektív szerződést köve­telő vasutasok hat napja szüntették be a munkát. A vasúti dolgozók a szokásos forgalom mintegy 20 százalé­kát biztosították a sztrájk első öt napja alatt. Keddtől azonban már a nemzetközi személy- és tehervonatok horvátországi át­haladását sem tették lehetővé. A sztrájkbizottság elnöke, Zlatko Pavletic cáfolta azt a hírt, hogy a mintegy 24 000 vasutas közül csak 7 000 vesz részt a sztrájkban. Kijelentette, hogy szakszervezetének adatai szerint legalább 11000-en szüntették be a munkát. Robotrepülőnek is nevezik az amerikai cirkáló rakétákat, amelyeket legutóbb ismét ha­tásosan vetettek be Irak ellen. Számítógép vezérlésével a ra­kéta eljut a megadott célhoz, azonosítja azt és robbanószer­kezetével megsemmisíti. Kato­nai szakértők szerint azonban ezek a sikeres eszközök nem robotok, hanem automata fegy­verrendszerek. Mint például a Mercedes ál­tal a német hadsereg részére ki­fejlesztett terepjáró, a Primus is az. A nagyméretű dzsip kame­rája segítségével képes vezető nélkül haladni, a terepviszo­nyoknak megfelelő sebesség­gel, 20 és 60 km/óra között. Ugyanilyen technikát telepí­tettek egy könnyű harckocsiba A frankfurti törvényszék el­nöke 141 millió forintnak megfelelő szakértői tisztelet­díjat kapott a fémipari dolgo­zók szakszervezete ingatlan­botrányának felderítéséért. A feladó maga a szakszervezet. Az érdekvédelmi illetékesek szerint Horst Heinrichs jogosan jutott a tiszteletdíjhoz. A szak­szervezetet azonban igen kel­lemetlenül érinti, hogy ingat­lanügye újra a lapok címoldalát ékesíti. Öt évvel ezelőtt két iro­daházat vásároltak Frankfurt­ban, ám a valós értéknél ki- lencvenmillió márkával (mint­egy kilencmilliárd forinttal) többet fizettek értük. A szakszervezet legfelsőbb A vasutasok - egyebek kö­zött - új kollektív szerződést, béremelést, elmaradt juttatáso­kat, hosszabb távra szóló vasút- fejlesztési koncepciót követel­nek. A sztrájk érinti a Magyar- országra és az onnan Horvátor­szág felé tartó vasúti közleke­dést is. Busch Károly, a MÁV zág­rábi képviselője kedden el­mondta: értesülései szerint a sztrájkolok még biztosították azoknak a szerelvényeknek az áthaladását Magyarország felé, illetve Magyarországról, ame­lyek kedd éjfél előtt indultak el, de utána semmiféle nemzetközi szerelvénynek nem adnak zöld jelzést. Az utasforgalomban bekövetkezett változásokról a Mávinform tájékoztatja az Utazni vágyókat. is, amely alkalmas aknák fölku­tatására és megsemmisítésére, veszélyes anyagok szállítására, vagy éppen egy megadott cél leküzdésére. A szakértők most azon vitat­koznak, milyen szerep juthat az ilyenfajta robotoknak a jövő hadviselésében. Általános vé­lemény szerint minden „intelli­genciájuk” ellenére sem lesz­nek alkalmasak arra, hogy harci helyzetben önállóan hozzanak döntéseket. Feladatuk sokkal inkább az lehet, hogy a harcosoknak biz­tonságot nyújtva, a veszélyes terepről szolgáltassanak pontos információkat. Ezután is a parancsnok hatá­roz majd, mit kell tennie a ka­tonának. Ferenczy Europress testületé megbízta Heinrichs bí­rót: alakítson vizsgálóbizottsá­got az irodaház-vásárlás hátte­rének tisztázására, a vétkesek felderítésére. A főbíróval kötött szerződés a „szokásos” ügyvédi díjszabás szerint rögzítette a tiszteletdíjat, ami legfeljebb 30 miihó márka lehetne. Az ennél jóval borso­sabb számlát Heinrichs doktor a vizsgálat bonyodalmasságá- val indokolta. A tartományi törvényhozást persze nem győzte meg ez az érvelés, és a képviselők „erkölcstelennek” ítélték a benyújtott követelést. A kereszténydemokraták sze­rint az eset kapcsán Heinrichs elnöki tisztsége is megkérdő­jelezhető. (kulcsár) A jövő szervezete is Noha az Észak-atlanti Szerződés megszokott, decemberi ta­nácskozása csak jövő héten esedékes, a tegnap Lisszabonban zárult EBESZ-csúcson legalább annyi szó esett a brüsszeli székhelyű katonai tömb ügyeiről, mintha máris a NATO veze­tői ültek volna össze rutinszerű évzáró konferenciájukra. Az eszmecsere középpontjában elvileg a XXL századi európai biztonsági modell kidolgozása állt, ám a felszólalások gyak­ran kanyarodtak vissza a NATO-kibővítés témaköréhez. Az álláspontok e téren ezúttal sem közeledtek egymáshoz. Lisszabonban persze más, több is történt. Eldőlt, hogy a ha­gyományos haderők és fegyverzet korlátozásáról szóló szer­ződés végrehajtásáról januárban, Bécsben újabb tárgyalást kezdenek. A résztvevők támogatták az immár 12 (válságré­gióban ténykedő EBESZ-missziók munkáját. Senki nem vonta kétségbe a szervezet egyedülállóan átfogó jellegét (munkájá­ban 54 tagállam, az összes európai ország mellett az USA és Kanada vesz részt), s a krízismegelőzés, valamint -utókezelés terén rá váró feladatokat. A szervezet a következő évszázad­ban is az európai kooperáció kiemelkedőfóruma maradhat. Drága az energia. A nemzetközi környezetvédő mozgalom aktivistái Brüsszelben a napenergiával főzött feketekávéval vendégelték meg Írország energiaügyi miniszterét (kö­zépen), és az Európai Unió illetékeseit. A zöldek szerint az energia sok szempontból drága, akciójukkal az újrahasznosítható energiaforrások felkutatására buzdítanak, fotó: feb/reuter Nagy ütemben automatizálják a világ hadseregeit Nem lesz robotparancsnok Formailag jogszerű a leszámlázott honorárium A frankfurti „herr Tocsik” Továbbra is homály fedi a TWA tragédiáját Ma sem tudni az igazságot A TWA óriásgépe több mint négy hónapja zuhant a ten­gerbe. Bár azóta számos légikatasztrófa rázta meg a világot, a hatóságok még mindig keresik a 230 áldo­zatot követelő tragédia okát. A megtalált fekete dobozok nem adtak támpontot a rejtély megfejtéséhez. A hivatalos vizsgálóbizottság egyre in­kább géphibára gyanakszik. Szerintük a robbanás a köz­ponti üzemanyagtartályban keletkezhetett. Nem zárják ki azt az eshe­tőséget sem, hogy a tankot egy olyan apró detonátorral robbantották föl, amilyenre eddig még nem volt példa. Egy másik feltételezés szerint valakik a gép elektronikai vagy mechanikai rendszerét tették szándékosan működés- képtelenné. Az amerikai titkosszolgálat az új felvetések nyomán ismét ,nekifutott” az ügynek. Most mindazokat újra átvizsgálják, lenyomozzák, akik egyáltalán hozzáférhettek a Jumbóhoz még akkor, amikor az New Yorkban, vagy azt megelő­zően Athénban tartózkodott. Közben folytatódik a repü­lőgép maradványainak kieme­lése az óceánból. Az elmúlt hétvégén 150 zsáknyi, frissen a felszínre hozott roncsdara­bot vizsgáltak meg a szakér­tők. Ezúttal sem találtak olyan nyomot, amely közelebb vitt volna a rejtély megoldásához. Afrika, a válságok kontinense A szegény országok több mint kétharmada a fekete földrészen fekszik A fekete földrészen és a környező szigeteken ötvennél is több ország található, s a népességrobbanás talán sehol sem annyira szembetűnő, mint itt. Jelenleg 730 millióra becsülik népességét, ami 2010 körül eléri majd az egymilliárdot. Afrika gazdasági növekedése megrekedt a 2,2 százalékos át­lagnál, miközben Ázsia legsze­gényebb részein tavaly 4,6 szá­zalékot tett ki. A lemaradás mind szembetűnőbb: a világ 48 legszegényebb országából 33 ezen a kontinensen fekszik. Az ENSZ tavasszal 25 milli­árd dolláros segélyprogramot szavazott meg, de a pénzek ne­hezen csordogálnak, ráadásul nem mindig a valóban rászorul­taknak jutnak. A segélyezés úgyszólván külön gazdasági ágazattá vált, néhányan óriási nyereséget vághattak zsebre, például sátrak szállításából. Afrika felkarolása hatalmas munkát igényelne. Ráadásul a kontinens öt országában súlyos fegyveres konfliktusok dúlnak, és tizenegyben nem tudnak ki­utat találni a terror és ellenter­ror ördögi köréből. Szudánban állandósult a harc az északi isz­lám törzsek és a déli keresztény vagy természeti vallásokat kö­vető csoportok között. Libéria a gyermekkatonák országa, ahol a tizenévesek túl vannak az első mészárlásokon. Angola, amelyet az amputáltak földjének is neveznek, mert tíz­ezer számra szedték és szedik áldozataikat a taposóaknák, számos fegyverszüneti megál­lapodás ellenére is nyugtalan. Az egyik törzsi szövetség az olajra, a vetélytárs a gyémántra próbálja rátenni a kezét. Szomáliából visszavonták a Reménység-hadművelet kere­tében odaküldött amerikaiakat, tavaly az ENSZ kéksisakosai is kivonultak, a polgárháború azonban folytatódik. Algériában a szélsőséges isz­lám erők és az államhatalom több év óta tartó összetűzésé­nek eddig csaknem ötvenezer halottja van és a példákat még hosszan folytathatnánk. Mindössze kilenc afrikai or­szág mondható többé-kevésbé demokratikus berendezkedésű­nek, nyolcban diktatúra uralko­dik, és több mint harminc vall „tekintélyuralmi” elveket, ami nyers elnyomást jelent. Amikor a képernyőn a me­nekültek tömege hullámzik, Af­rika messzinek tűnik. Talán ez ihlette a BBC munkatársait, hogy A menet címmel elkészít­sék emlékezetes filmjüket egy, valahol Afrikában elinduló éh­ségmenetről, amelyik azután, Gibraltár közelében átcsap Eu­rópába is. (réti) 4 4 i 1 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom