Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)

1996-12-04 / 331. szám

1996. december 4., szerda A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Gitárnapok ’96 Idén újra találkozót adnak egymásnak Pécsett a gitár­művészek, december 4-étől 7-éig. Ma este 19 órakor Martin Myslivecek gitár­művész koncertje kezdődik a Művészetek Házában. Holnaptól a Nevelők Házá­ban, a Liszt Ferenc zenemű­vészeti Főiskolán és a Liszt Ferenc Hangversenyterem­ben találkozhatnak az érdek­lődők a résztvevőkkel. A Gitárnapok 7-én 19 órakor a Művészetek Házában tartott záróköncerttel fejeződik be. Könyvtári ajándék A Pécsi Városi Könyvtár ingyenes beiratkozással lepi meg olvasóit Mikulás napja alkalmából. December 4-én, 5-én és 6-án nem kell bei­ratkozási díjat fizetni fiók- könyvtáraikban. Gyermekek durva zsarolása Pécsett Fel sem fogják cselekmé­nyük súlyosságát azok a 13- 15 év közötti fiatalok, akik hónapokig zsarolással sze­reztek pénzt Pécsett, a Ne­velési Központ környékén iskolás gyermekektől. A bűncselekménysoro­zatra a közelmúltban derült fény, azt követően, hogy egy elsős gimnazista fiú be­jelentést tett a rendőrségen. A diák elmondta, hogy a vele nagyjából egykorú fia­talok azzal fenyegették meg, hogy agyba-főbe verik, sőt kinyírják, ha nem ad nekik ötezer forintot. Az ifjú zsa­rolók még a pénzátvétel időpontját is kitűzték. A helyszín közelében rend­őrök is várakoztak, ám a ta­lálka elmaradt. Később (ha kisebb összegben is) a pénzátadás megtörtént, és a fiúk rövidesen a rendőrsé­gen adhattak számot zsaro­lási sorozatukról. A kihallgatás során nagy­fiúkból egyszeriben kisfi­úkká váltak a zsarolók. Nem csoda, mert mint kiderült, volt mitől tartaniuk. Egy 12 éves iskolást ugyanis már hosszabb ideje durván terro­rizáltak azzal a céllal, hogy a fiú folyamatosan pénzzel lássa el őket. Ütötték, ver­ték, még a fejére is ráálltak. A megfélemlített iskolás több, mint kétszázezer forin­tot hordott el otthonról édesapja félretett pénzéből, és amikor az apa rájött a kassza hiányára, egy szót sem tudott kihúzni a pszi- chikailag meggyötört gyer­mekből. Balog N. Veszedelmes közműdíjhátralékok A PÉTÁV hőközpontjai korszerűsítésével is arra törekszik, hogy kevesebb hő vesszen el fotó: Tóth László A víz és a távfűtés pécsi szol­gáltatásai esetében a fizetni nem képes és a nem fizető lako­sági fogyasztók köre korántsem esik teljesen egybe - hangzott el tegnap a városházán rende­zett sajtóbeszélgetésen. Ezt Papp Bélá alpolgármester hívta össze, részint a kritikus lakos­sági észrevételek kapcsán, ré­szint pedig azért, mert mindig decemberre esnek az energia termelői áremelése miatti fo­gyasztói áremelések. Ezeknek kényszerűen illetékes - s egy­ben a központi ármegállapítá­soknak kiszolgáltatott - ható­sága az önkormányzat. Mind az alpolgármester, mind Péter Pál, a közgyűlés közlekedési és kommunális bi­zottságának elnöke, mind az érintett két önkormányzati ér­dekeltség ű cég vezetői, minde­nekelőtt Harness Jenő, a Pécsi Vízmű Rt. és dr. Hemády Ala­jos, a PÉTÁV Kft. igazgatója hangsúlyozta, hogy a szolgálta­tási díjak 100 milliós nagyság- rendű lakossági hátralékai miatt egy szélesedő negatív folyamat sodrába jutott a város. Már 5- 10%-os tartós árbevétel-elma­radás is a szolgáltatások városi méretű ellehetetlenüléséhez ve­zethet - a nem fizetők ezt koc­káztatják mások rovására -, hi­szen a cégeknek pontosan kell fizetniük a beszállítóiknak, az önkormányzatnak pedig a bevé­telkiesést nincs miből pótolnia. A Vízmű Rt. és a PÉTÁV Kft. tehát a szolgáltatások működő- képessége érdekében követke­zetesen megtesznek minden legális lépést a hátralékok be­hajtására. Idén (is) különösen nehéz helyzetbe hozta az önkormány­zatokat a jövő évi hatósági ár megállapításánál, hogy most december elején sem ismert még az egyébként is késedel­mesen megszabott termelői ár. Egyébként az illetékes központi szerveknél, tisztségviselőknél mindeddig kevés sikerrel kez­deményezte Pécs Önkormány­zata, hogy a termelői árképzés­nél vegyék jobban figyelembe a korábbi központi döntésekből származó hátrányos pécsi ener­giatermelési körülményeket - komlói szén vasasi helyett - il­letve, hogy az energiatermelés költségeit az európai gyakorlat szerint osszák meg villamos­energia és a távhő között. D. I. Ejtőernyősök Pécs felett A pécsiek több mint 70 évvel ezelőtt, 1924 novemberében láttak először működő ejtőer­nyőt a város felett. Az történt ugyanis, hogy Korányi Leonárd világháborús pilóta járta az or­szágot, és magas tornyokról, épületekről ugrott le ejtőernyő­jével, bizonyítván azt, hogy tűz esetén a legtökéletesebb mód az ejtőernyővel menekülés. így jut el Pécsre is, ahol hatalmas tömeg előtt az Erzsébet Tudo­mányegyetem tornyából kitolt létráról ugrott le ejtőernyőjével. Az ugrás sikerült, Korányi sér­tetlenül ért földet. A 20-as évek végén a Magyar Aero Szövet­ség és a Műegyetemi Sportre­pülő Egyesület több nagy vá­rosban repülőnapokat szerve­zett, amelyeken az ország akkor legjobb pilótái mutatták be re­pülőtudásukat törékeny gépe­ikkel. Az első ilyen pécsi repü­lőnapot Pünkösd hétfőn tartot­ták több tízezres közönség előtt, ahol is nemcsak a műre- pülésben gyönyörködhetettek, hanem bemutatták az ejtőernyő működését is. Az ernyő végén nem ember, hanem egy homok­zsák ereszkedett a föld felé. A Katolikus Kör dísztermé­ben 1937 június 20-án repülő­gép kiállítás volt, ahol a gépek és modellek mellett egy hatal­mas selyemből készült ejtőer­nyőt is megtekinthettek a láto­gatók. Az első ejtőernyős ug­rást 1951 december 7-én hajtot­ták végre, annak ellenére, hogy a felsőbb hatóságok minden re­pülősport tevékenységet betil­tottak a közeli jugoszláv határ miatt. A tiltást csak 1953-ban oldották fel. Az első ugrás 45 éves évfor­dulójára emlékeznek most a Baranya Megyei Repülős és Ej­tőernyős Klub tagjai. A Dunántúli Napló 1953. jú­nius 5-i száma arról adott hírt, hogy az OMRE Pécsi Lokomo­tív Repülő Alapszervezete fel­készült a gyakorlati repülésre és ejtőernyős köre is van. A he­lyi sajtóban június 28-án Jéger József rendkívül érdekes mó­don mondta el első ugrásának történetét. Még az év szeptem­ber 29-én a Néphadsereg nap­ján ejtőernyős bemutatót tartot­tak, ahol 80 fiatal látványos és csoportos ugrása nagy tetszést váltott ki a nézőkből. A nyár nagy eseménye volt az 1954. augusztus 20-i repülő­nap. A műsor csúcspontja az ej­tőernyős bemutató volt, ame­lyet a Dunántúli Napló hasáb­jain az újságíró így írt le: „Fel­készültek az ejtőernyősök is. Gépbe szállnak és néhány perc múlva már pár száz méterről szemlélik Pécs festőién szép környezetét, a girbe-görbe ut­cákat és az ünnepi vásár sok­színű áradatát.-Felkészülni - hangzik az ugrótiszt parancsa. A fiatalok fegyelmezetten lépnek az ajtóhoz és kötelüket beakasztva a fülledt levegőjű gépből a friss, napfényes sza­badban ugranak, fejük felett ezüstösen felcsillan az ejtőer­nyő.” Első ízben 1954. szeptember 26-án tartottak ejtőernyős ver­senyt Pécsett. Ézt még több esetben követ­ték 1955-ben ejtőemyősugrá- sok, amelyekhez az ernyőket a klubtagok a Néphadseregtől kapták, és a két motoros LI-2- es gép is katonai volt. Mindez 1956-ig tartott, ami­kor a Városi Tanács döntése alapján a repülőteret a Makár hegy alatt megszüntették, és a Pogány község melletti hatal­mas területre helyezték át. En­nek 40 esztendeje. 1956 óta a pécsi ejtőernyősök itt végzik sikeres munkájukat, számos hazai és nemzetközi elismerés birtokában. Dr. Pagáts Pál FIAT PUNTO - NETTÓ GYÁRI ÁRON Punto 55s 3 ajtós - már 1.399.000 forinttól! Most minden eddiginél Részletes információért forduljon márkakereskedőinkhez! kedvezőbben, nettó gyári Kamatmentes részletfizetési lehetőség, kezelési áron vásárolhat Fiat Puntót. költség nélkül! Stoll Pécs Rt., 7630 Pécs, Diósi u. 49., tel.: (72) 327-575, fax: (72) 311-871 Pécs és Komló levegője Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Baranya Megyei Intézetének adatai sze­rint a december 2-án mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs légszennyezettségét a követ­kező mutatók jellemezték az egészségügyi határérték (100%) százalékában: kéndio­xid 15,1%, nitrogéndioxid 28,8,%, szénmonoxid 24,5%, szálló por 17,2%, ózon 13,3%. A vizsgált légszennyező anya­gok átlagkoncentrációja az egészségügyi határértéket egyetlen esetben sem lépte túl. Pécs levegőminősége megfe­lelő volt. Komló adatai: kéndi­oxid 30,4%, nitrogéndioxid 37,1%. (A szénmonoxidról, a szálló porról és az ózonról nincs adat.) Komló környezeti levegője megfelelő volt. Ausztria nagykövete búcsúzik-Nagyon sajnálom, hogy el kell mennem Magyarország­ról - bocsátotta beszélgeté­sünk elejére Erich Kussbach, aki térségünkhöz talán meg­különböztetetten viszonyult.- Valóban, bizonyos privát érzelmi szálakon is kötődöm. Sváb származású nagyapám itt tevékenykedett egyetemi tanárként. A kisebbségekért Ausztria is sokat tesz, bármi­féle megkülönböztetés nélkül. Aligha véletlen Graz és Stei­ermark szerves együttműkö­dése Tolna, Baranya megyé­ben. Most Győrben, Szegeden is tervezzük a konzulátust.- Milyen szervezetekkel ke­rült közvetlen kapcsolatba?- Nálunk Ausztriában a po­litikai, gazdasági és társa­dalmi szerepe óriási a kama­ráknak. Fejlődésük egy részét itt magam élhettem át közvet­lenül, ahogy a szakszerveze­tekét is. Az egyházakkal, a zsidó hitközségekkel is jó kapcsolatot sikerült kialakíta­nunk. Örvendetesnek találtam egyes fejlődési vonulatokat. Példaként: a legtöbb keresz­tény egyháznak ma már saját egyeteme van. Ezt fontosnak tartom, hiszen így megfelelő körülmények között képezhe­tik a pedagógusokat. A zsidó-keresztény kultúra az európai géniusz része, ehhez vissza kell térnünk. Másképp emberieden lesz a világ, ami a XX. század nagy átka - utalt rá a nagykövet több ízben.- Rendkívül fontosak az iskolák, különösen a felekeze­tiek, amelyek átvállalhatnak egyes feladatokat az államtól. De bizonyos szellemiséget is így terjeszthetnek el.-Az átmenetben a katoli­kus egyház bevallottan a he­lyét keresi még. A nemrégiben megjelent püspöki körlevelet pedig bírálat is érte, mert al­ternatívát nem nyújt a szociá­lis feszültség megoldásához.- Ezt nem is lehet elvárni. Én viszont megörültem a kör­levélnek. Bátor lépés volt. Valóban az országuk társa­dalmi problémáit veti fel, amelyekkel foglalkozni kell. Mégis az a legfontosabb, hogy ezzel az együttműködé­sét ajánlotta fel az egyház. Jóllehet, most minden egyes kereszténynek önmagában kell megváltoznia. Súlyos terheket hordozunk mi ke­resztények is a vállunkon. Mert felelősséget kell vállal­nunk azért, ami Európában történt ebben a században. Meg kell próbálnunk feldol­gozni a múltunkat. Nem sza­bad mindig csak a jogainkra hivatkoznunk - vannak fel­adataink is. Mert hol voltunk mi akkor, amikor az antisze­mitizmus, a nacionalizmus ilyen méreteket öltött?-Az uszítás ma sem példa nélküli.-Nagyon nagy bűnök tör­téntek meg. Senkiről sem mondható el, nem követ el hi­bát. De sokat elmulasztottunk.- Vajon miért?-Mert nem vettük komo­lyan a kereszténységet. Mert a hangsúly sokszor a külsősé­gekre helyeződött át.-Ez az önkritikus hangvé­tel Európa vezető egyházköre­iben is tapasztalható már?-Ezt az egyház is látja már. Mindabból, amit megtör­tént, tanultunk. Ahogy hangsúlyozta: Eu­rópa gyökereihez, a keresztény alapértékekhez vissza kell ta­lálnunk. E nélkül nem fog mű­ködni az Unió - nem lesz Eu­rópában béke. Tröszt Éva Média humorbiditis Zártosztály. Rendkívül jó címválasztás. Különösen egy kabaréhoz. Nem eredeti ugyan, inkább kicsit utánérzé- ses, amit azért tíz évenként, és ennek a tök új generációnak el lehet sütni újra. Ráadásul a franc gondolkodik, amikor úgy se jutna az eszünkbe ide- illőbb. De nagy erénye, hogy nem béklyózza az alkotók szabad szárnyalását; fogal­mazhatnánk úgy is, hogy minden hülyeségre, elmeba­jos otrombaságokra nyitott, és egy hétfő esti kabarétól nem is várhatunk többet. De ha a kabarétréfák ritka telitalála­tain túl a televízió csődhely­zetére, a kis gázsikra és a csak fizetésnapon megjelenő kol­légákra gondolunk - tehát, hogy semmiben nem telik többre -, akkor megértőbbnek kell lennünk. A Verebes-Farkasházy duó ugyanis médiaügyekben kí­vánja felvilágosítani a rend­szerváltással végképp felpu­hult, és politikai tájékozódá­sát végképp elvesztett közön­ségét. A televízió ezúttal ön­magát veszi célba, s a műkö­désére most úgy tekint, mintha az a közszolgálatiság harcos agóniája lenne. A pa­ródia-csomag a „Vadkelte” című hírműsorral kezdődik, de a „lehangoló hírekből”, Meddő Lajos ondóhamisítási ügyéből, a bemondónő sután ledér magatartásából, aggszűz kiszólásaiból („Péterkém, gombold be a slicced”), majd a réklám-paródiákból („Tuti­numera”), semmi másra nem tudtunk következtetni, mint a magyar nép általános, hajnal­ban tetőző nemi vágyára. A műsor első, tetemesebb hányadára nem is tekinthe­tünk másként, mint egy zárt osztályon tehető, tanulságos megfigyelésre, ahol az orvosi szempontok - fürdőkúra, bróm, lebenymetszés - sokkal fontosabbak az ízlés, netán a humor szempontjainál. Noha, ami a Bojtorján úrral való be­szélgetést illeti a közbizton­ságról, a néző kissé elbizony­talanodott, hogy itt mégis ka­baré következik majd. De aztán Fábrysanyi kö­vetkezett. Videjó-marhajó. Ez a há­rom éves korig még nyerő szójáték Fábrysanyi produk­cióját vezette be. Szélesre is nyíltak a szájak, ne érjen ben­nünket váratlanul egyetlen poén sem. De Fábrysanyi egyszer csak véresen komoly- lyá vált: a médiumok hányat­tatását festette a Kádár-re­zsimben. Televíziónézésbe ölt szabadságvágyunkat. A nézők közül egy ifjú hölgy még kézcsókot is kapott Fábrysanyitól, hogy ifjonc lé­tére a sorok közt való olvasást megértette. Most? Hiába írha­tunk meg mindent, nem törté­nik semmi. Hiába folyik el ez a sok humor, akár a fölöslege­sen kiöntött vér: bizony ma már nem settenkednek III/III- asok a Fiatal Művészek Klubja körül. El is hűltünk. Bár volt Göncz-, Kuncze- és Fridi-pa- ródia is. És a végén Rózsa- gyuri. Persze ő volt a nyerő, a legjobb. A legkeservesebb. Ahogy a telemázliban tapsol­juk önmagunkat. Átszellemült, buta tülekedésünket az Arany­borjú körül. Bóka Róbert k k 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom