Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)
1996-12-24 / 351. szám
1996. december 24., kedd Közélet Dlinántúli Napló 11 Pécs elismert városként szerepel Európa térképén Az USA elnökének az új év elején beszédet kell mondania a kongresszusban az Unió helyzetéről. Pécs polgármesterének nincs kötelezettsége ilyen retorikai teljesítményre, ám szokás, hogy év végi lapszámaink egyikében számvető beszélgetésre invitáljuk. A mostaninak külön jelentőséget ad, hogy dr. Páva Zsolt polgármester és a közgyűlés most ért megbízatásának félidejéhez: az 1994-es választások második évfordulójához.- Milyen leltárt tud készíteni a polgármester a két évről?- Szükségképpen szerényét. Ha ugyanis nálunk valaki arra kíváncsi, milyen eredményt ért el a város, akkor ehhez mindig olyan képzet társul, hogy milyen látványos fejlesztés teljesült. Pécs esetében ilyenről nem beszélhetünk, hiszen lehetőségeit tekintve átlagos magyar nagyváros és így a két év során a túlélésért küzdött. Az 1994. végén költségvetési értelemben kritikusnak tűnt helyzet nem enyhült, hanem nehezedett. Erősebb lett az önkormányzat működését behatároló állami ráhatás fiskális vonása. Ön- kormányzatunk tevékenysége a gazdálkodási szférában gyakorlatilag arra szorítkozhat, hogy intézményeit nagy nehezen életben tartsa, a kommunális szolgáltatásokat hasonlóképpen, továbbá gondoskodjon a város minimumként még elfogadható megjelenéséről. S ezzel a költségvetés ki is merült. Annak krónikusan súlyos helyzete miatt lehet bármilyen a közgyűlés összetétele, lehet bármelyik politikai erő a város kormányrúdjánál, mód nem adatik arról döntenie, hogy a kötelező feladatok teljesítésén túl mely egyéb szükséges célokra költ. Sajnos nincs pénz nagyobb léptékű fejlesztésekre.- Akkor ez a leltár szomorú, vagy inasként kell értelmezni az eredményt?- A leltár szomorú, ám másként lehet értelmezi az eredményt. Az elmúlt két évben minden szorító feltétel közepette a város talpon tudott maradni. Sőt, a hitelállomány csökkenő tendenciát mutat. A szakirodalom szerint az adósságállomány maximum 15%-a lehet a város éves költségvetésnek. Pécsett mintegy 12 milliárd Ft a költségvetés főösszege, így az adósságállomány 1,8 milliárd Ft lehetne. Most ennek egyharmada körül tartunk. Tehát nem kerültünk adósságspirálba, amelynek a végén csak csőd lehet. Sőt, a csőd egy kicsit messzebb került. En ezt tartom legfőbb eredménynek. Pénz a mérlegen-Milyen volt és mi lehet a város költségvetési filozófiája?- A két fő cél lehet előttünk: előzzük meg az eladósodást és a vagyonfelélést. Ehhez számba kell venni, hogy az önkormányzat mennyit kap a központi költségvetéstől, mert ez a döntő. Az állami forrás - a személyi jövedelemadó visszaosztása és az állami támogatás - a legnagyobb tétel az önkormányzat költségvetésének bevételi oldalán. Idén várhatóan mintegy 50%-a lesz a teljes bevételnek. A támogatás ez évben nominálisan is csökkent, ám ami még rosszabb: ezen belül növekedett a kötött felhasználású rész aránya. A személyi jövedelemadó abszolút mértékben ugyan folyamatosan nő, ám a szabályozás változásai már idén is hátrányosan érintették a nagyvárosokat. 1996-ban, amikor a pécsi polgárok 1994-ben befizetett 5,3 milliárd forintja volt a vetítés alapja, az önkormányzat visszakapott ebből 1,6 milliárdot, amely 30,5%. Jövőre, amikor az 1995-ben befizetett 6,5 milliárd Ft személyi jövedelemadó az alap, a visszajutó rész várhatóan 1,9 milliárd Ft lesz, amely már csak 28%. Amikor arról beszél a kormány, hogy a személyi jövedelemadó visszaosztásánál javul a tendencia - 1996-ban 36% volt, 1997-ben 38% lesz -, akkor az elosztás taktikájából következően Pécs és más nagyobb város számára mindez kisebb mértékben teljesül.- Viszont még soha ekkora összeg nem szerepelt a költségvetésfőösszegeként. Mi hozta a kötelező egyensúlyba a mérleget? Melyik a legnagyobb tétel a kiadási oldalon?- Az összbevételek ugyan mintegy 9%-kal nőttek, ám az infláció a becslések szerint 24% körül alakul. Tehát elég nagy az eltérés a két szám között. Ezt nekünk valamilyen módon fedezni kell, hiszen folyamatos kötelezettségeink vannak: az önkormányzat a különbséget részben felhalmozás és tőkejellegű bevételekből, vagyonértékesítésből teremtette elő. Ha ez a napi kiadások fedezésére kerül be a költségvetésbe, akkor vagyonfelélést jelent. Hosszú távon ez pedig tarthatatlan. Elengedhetetlen ésszerűsítésekkel is takarékoskodnunk. A költségvetés kiadási oldala 71%-ban az intézményeknél realizálódik. A intézményi kiadáson belül pedig 66% a bér. Elgondolkodtató számok. Ezek vezettek el ahhoz az elhatározáshoz - hasonlóan más városokhoz -, hogy hozzá kell nyúlni az intézményi struktúrához. Számos változtatást kell végrehajtani. Az első lépések megtörténtek, de a folyamat még nem állhat meg. Elkerülhetetlen ésszerűsítések- Az oktatási ágazatban ?-Itt az intézményi kör egészére gondolok, ám mivel abban az oktatás képviseli a legnagyobb részt, az ésszerűsítés érintette, nyilván a jövőben is érinteni fogja.- Van-e példa e tekintetben az egészséges arányra?-Rendkívül nehéz modelleket találni, hiszen például országonként más és más az ön- kormányzatok intézményfenntartó szerepe. Szerintem csak abból indulhatunk ki, hogy Pécs mostani intézményi rendszere 15-20 évvel ezelőtt, a város akkori helyzetéhez igazodva alakult ki. Akkor normálisan működött, sőt nem voltak lefedetlen területek. Eltelt 15 év és teljesen átalakult a lakosság belső aránya. Egyre kevesebb az iskolás és óvodás. A bölcsődék egyharmadát már be kellett zárni. Ebben a helyzetben úgy fenntartani az oktatási rendszert, ahogy 15 éve volt, szerintem pazarlás. Amikor az élet minden területén a legdurvább módon történnek a megszigorítások, nem lehet megtenni, hogy ezt a szektort érintetlenül hagyjuk, mintha mi sem történt volna körülötte.- Viszont itt a legnagyobb az ellenállás.-Persze, hiszen itt van legtöbbünknek érdekeltsége: a polgármestereknek is, a munkanélkülinek is. A racionalizálásnak voltak kellemetlen velejárói: indulatos fórumok és rossz emlékű megnyilatkozások. Elvileg mindenki egyetértett a céllal és a tennivalókkal, az oktatási szféra is ezt hangoztatta, csak amikor kimondatott egy-egy iskoláról, hogy azzal kezdjük a racionalizálást, akkor következtek a felháborodások, a petíció-gyűjtések. Ezen túlvagyunk. Végül el lehetett fogadtatni az elkerülhetetlen.- Polgármesterként mit élt meg a legkellemetlenebb, illetve kellemes meglepetésként? Gondolom, idén nem május volt a kedvenc hónapja.-Valóban kellemetlen volt, hogy az 1994. végén alakult négypárti szövetség nem tudta tovább vinni a város kormányzását. Persze senki nem is állította, hogy ez örökéletű szövetség lesz, de én több fantáziát láttam benne. Ezt megcáfolva májusban más összetételű szövetség hozott létre kormányzó többséget a közgyűlésben. Nekem a váltás hirtelensége okozott meglepetést. Ugyanakkor kellemes meglepetés volt, hogy az irányítás váltása nem rázta meg annyira várost, mint ahogy ezt többen vélelmezték. Kisebb zökkenők adódtak, de nagyobbak nem. Nagyon nem örültem a ÁPV Rt. magatartása miatt bekövetkezett sikerdíj-ügynek, viszont örültem a szeptember 1 -jei városi ünnep sikerének. Új szociális frontvonalon- Úgy tűnik, hogy a munka- nélküliség után, amely elérte a fásult megszokás szintjét, illetve az erőviszonyokat rögzítő „állóháborúvá alakult", most újabb frontja nyílik a szociális gondokkal való közdelemnek a lakásfenntartás terén.- Magam is borúlátó vagyok. Olvassuk az energiaárakról szóló kormánydöntéseket, napirenden vannak a távfűtéssel kapcsolatos problémák, s most decemberben nekem a legtöbb fejfájást ezek okozzák. A szociális helyzet rákfenéjét én is abban látom: a lakosság mind nagyobb hányada ott tart, hogy a hihetetlen drága közműszolgáltatások elviselhetetlenek és megfizethetetlenek a számukra. Ez nagyon szomorú helyzet és veszélyes folyamat. A önkormányzatnak jövőre e gond kezelését kell munkája középpontjába állítania, noha saját erőből csak részleges sikerekre lehet reménye. Ez a munka egyébként megindult már: dolgozunk azon, hogy milyen módon lehetne jobban és egyben differenciáltan támogatni a rászorulókat. A jövő garanciája és az atomtemető-A gazdasággal hogyan alakul a város kapcsolata ?- Szerintem alapvetően normálisan: nincsenek különösebb ellentétek, sem pedig egymás nyakába borulás. Az önkormányzat azt a szerepet játssza el, amit kell: nem irányítja a gazdaságot, nem befolyásolja direkt eszközökkel a gazdaságot. Közvetett módon persze adódnak eszközök, például az iparűzési adó, vagy a kommunális szolgáltatások, ám ezeken túl nincs befolyásunk, és nem hiszem, hogy az ellenkezője szerencsés lenne. A kapcsolathoz tartozik, hogy a Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködési megállapodást kötöttünk, többek között az egymás közt egyeztetendő kérdések kezelésről. A feladat másik része, hogy az önkormányzat tegyen meg minden tőle telhetőt a település gazdaságának fejlődéséért. Segítse a város számára kedves, hagyományos iparágak fennmaradását és munkahelyeket teremtő új ipart csábítson a városba. Ám amikor erről beszélünk, hozzá kell tenni azt is, hogy Pécs legfőbb, legerősebb gazdasági szektora a szellemi tőke. Ennek megfelelő súllyal kell foglalkoznunk és együttműködnünk az itt lévő egyetemekkel, tudományos műhelyekkel, további fejlődésüket segítve.- Mi a véleménye a városfejlesztési koncepcióban szereplő azon célról, amely szerint Pécs ne hagyományos értelemben vett iparváros legyen tömeg- termelést folytató ágazatokkal?- A koncepció a szívemből szólt. Mindig is mondtam, hogy Pécs városa nem igazán arról nevezetes, hogy itt bányászat folyik. Pécs olyan város, amelynek nagyon gazdag a múltja, és ez a garancia a jövő- jéhez is. A fejlődés záloga a nagy hagyományokkal bíró tudományos és művészeti élet. Azért elszontyolodok, amikor megint arról beszélnek, hogy Pécs határában atomtemető lesz. Én elhiszem azt, hogy a legzseniálisabb és a legbiztonságosabb körülményeket fogják megteremteni, s azok egy része meglévő adottság, ám Pécs azért mégse arról legyen a jövőben nevezetes, hogy atomtemető szomszédságában van. Ez pazarló luxus lenne egy ilyen város rovására. Nem elég csak az alkalmasság szempontját nézni. Ha netán az derülne ki, hogy biztonsági okokból a legalkalmasabb pontot a budai hegyekben, vagy mondjuk a pesti Hősök terén találták meg a szakemberek, nyilván eszébe sem jutna senkinek, hogy oda telepítse az atomtemetőt, mert blőd ötlet. De ugyanilyen blőd, hogy Pécs mellé akarják. Egy város sem próféta..- Hogyan hat Pécs esélyeire a délszláv helyzet alakulása?- A várostól légvonalban 30- 40 kilométerre folyó háború évei alatt sok befektető és turista elkerülte emiatt Pécset és a régiót. Amióta a békekötés megtörtént, számottevő a javulás. A nyáron már sokkal több turista jött Pécsre mint 1995-ben. Még fontosabb, hogy számottevően megnőtt az érdeklődés a befektetők részéről a város iránt. A beruházási kedv élénküléséről szól ez a jelenség. Remélem, ez nemcsak az új helyzet teremtette kampányszerű felfutás, hanem hosszabb távon érvényesülő folyamat lesz. Ehhez szeretnénk jobb alapot teremteni. Eszék polgármesterével úgy ítéltük meg, hogy városaink viszonylagos közlekedési elzártsága miatt azon kell gondolkodunk, miként lehetne a két Baranyában olyan közös fejlesztéseket indítani, amelyek révén ebben a két ország területére eső, ám egységes térségben a gazdasági élet pezsgőbbé válik. Ez vezethetne ahhoz az eredményhez, hogy egymást erősítő vonzerejük miatt Eszéket, illetve Pécset jobban bekapcsolják a saját és a szomszédos ország gazdasági vérkeringésébe.- Mennyire és milyennek látszik Pécs a hazai horizonton?- Én azt érzékelem, hogy kétféle módon látszik Pécs a kormányzati központ szemében. Amikor a magyar kultúra, a magyar múlt összefüggéseiben nézik, akkor a megítélés nagyon kedvező számunkra. Amikor viszont területfejlesztéssel kapcsolatos döntések születnek, akkor következik a visszahatás. Utalhatnék itt a bányabezárásokra. Feltehetően úgy gondolkodnak kormányzati körökben, hogy Pécs nagyváros, jó lehetőségei vannak a munkanélküliség felszívására pont az intézményhálózata ki- terjedtsége folytán. Tehát a nálunk fejletlenebb területeket próbálják fejleszteni. Az elvont adót más településen fektetik be. Ilyen okok miatt Pécs nem kapja meg az őt megillető fejlesztési lehetőségeket.- És külföldön milyen rangja van a városnak?- Folyamatosan kellemes élmények érnek. Pécs kimondottan nagyon kedvező hírnévvel bíró város a külföld szemében. Például Strasbourg, az Európa Tanács székhelye és Bologna verseng, hogy partnervárosi kapcsolatba lépjen velünk. Szinte megcsípnie kell magát az embernek, hogy nem álmo- dik-e. Pécs tehát igencsak rajta van a térképen, neve - számos példát mondhatnék rá - jól forog az európai közgondolkodásban. Sokat segítenek ebben a testvérvárosi kapcsolataink és a nemzetközi programok. A fejlődés segítői- Mit lehetett idén odatenni a város karácsonyfája alá?-Első helyen kell említeni a Keleti elkerülő utat. Ugyan még csonka, de így is nagyon sokat jelent a város életében. A nyugati ágra is van ígéret, tehát az átmenő forgalom kikerülheti a városközpontot. Végre sikerült a pécs-po- gányi repülőtér tulajdonjogának rendezésében dűlőre jutni: Pécs is ténylegesen tulajdonvárományos az eddigi kusza jogi helyzet után. Az ipari park működésének szervezeti kerete megalakult, megkezdődött a pályázatok írása, sőt egyes pályázatok elbírálás alatt állnak már. Olyan stádiumba került az ipari park, hogy remélhetőleg csakhamar nyilvánvaló eredményeket lehet felmutatni. Elkészült a pécsi szennyvíztisztító mű: a próbaüzemelései javán már túl van. Nagy kapacitású, korszerű, 50 évre kielégíti a város ilyen jellegű kommunális igényeit. Ézek mind hosszabb távon segítik a város fejlődését. Jelentős összeg ment a sportcsarnok felújítására, és az önkormányzat is nagy mértékben támogatja a Hullámfürdő fedett uszodájának építését. Az alapkövet novemberben tettük le. Továbbá voltak még kisebb, 10-20 millió Ft értékű intézményfelújítások az oktatási ágazatban.- Mit üzen karácsonykor a városnak?- Köszönetét szeretnék mondani minden pécsi polgárnak azért, hogy az ország és a város igen nehéz helyzetében - amelynek sajnos nem ígérkezik hamar bekövetkező enyhülése - fegyelmezetten és türelmet gyakorló módon élték napjaikat. Pécsett nem voltak olyan heves megnyilvánulások, amelyek még nehezebbé tették volna a körülményeket. Érezhettük: Pécs van annyira kulturált város, hogy itt alapvetően az együttélés normális módját tanúsítják az emberek. Felhasználva a lehetőségét, Pécs Önkormányzata, vezető társaim és a magam nevében a lap minden kedves olvasójának kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánok! Dunai Imre Az idei évben csaknem teljesen elkészült a várost keletről elkerülő út fotó: Müller andrea Dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere V t I # *
