Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)

1996-12-20 / 347. szám

1996. december 20., péntek Hazai Körkép Dünántúli Napló 7 A miniszterelnök ajándéka a frakcióvezetőknek Téli szünet előtt a Ház Az idén utoljára gyűltek össze tegnap a honatyák, hogy több törvényjavaslat zárószavazá­sával pontot tegyenek ez évi munkájuk végére. Módosították az országgyűlési képviselők a szociális törvényt, amelynek alapján az önkor­mányzatok rendszeres szociális segélyt állapíthatnak meg a már jövedelempótló támogatásra sem jogosult munkanélküliek­nek. Bővül a lakásfenntartási támogatások köre is. Törvényt fogadott el a Ház a személyi jövedelemadó egy százalékának közcélú felhasz­nálásáról illetve az eljárás sza­bályairól, az MTI-ről, a nö­vényfajták állami elismeréséről 1 százalék = 4 milliárd Az Országgyűlés elfogadta a személyi jövedelemadó egy százalékának közcélú fel- használásáról szóló törvényt. A január 1-jétől hatályos jog­szabály szerint kedvezménye- zendők lehetnek az országos közgyűjtemények és kulturális intézmények, a Magyar Tudo­mányos Akadémia és az elkü­lönített állami pénzalapok, va­lamint az egyházak is. E körbe tartoznak a már három éve mű­ködő társadalmi szervezetek a pártok és az érdekképviseletek kivételével. A legalább egy éve működő közalapítványok is lehetnek kedvezményezettek feltéve, hogy közcélú tevékenységet folytatnak: gyógyító, szociális, kulturális, oktatási, környezet­védelmi programokkal, vagy az állampolgári jogok, a közrend, a közbiztonság védelmével fog­lalkoznak. Azoknak, akik az 1996. évi adónk egy százalékára igényt tartanak, nyilvánosságra kell hozniuk az adószámukat. Az Energiaár-támogatás, kisebb utazási kedvezmény Dráguló gyógyszerek Az alkotmányjogász szerint indokolatlanok a kifogások Összeférhetetlenségi aggályok Nem osztja a parlamenti képviselők egy csoportjának az ösz- szeférhetetlenségi törvénnyel kapcsolatos alkotmányos aggá­lyait Halmai Gábor alkotmányjogász. A törvény értelmében - mint ismeretes - parlamenti képvi­selő nem tölthet be bizonyos közhatalmi funkciókat. Nem vállalhat vezető beosztást pél­dául a Magyar Nemzeti Bank­nál, az ÁPV Rt.-nél, tagságot a Közbeszerzések Tanácsában vagy a társadalombiztosítási önkormányzatokban. A gazdasági társaságok kö­zül a képviselőknek a 10 szá­zalékot meghaladó állami tu­lajdonú, valamint a teljes vagy többségi önkormányzati tulaj­donú cégek vezető tisztségei­ről is le kell mondaniuk. A gazdasági összeférhetetlen­ségre vonatkozó szabályok a már 1994. előtt is birtokolt po­zíciókra nem érvényesek. Egyes vélemények szerint a törvény bizonyos rendelkezé­sei diszkriminatívak, hiszen a képviselői mandátum meg­szerzése előtt megkapott ve­zető funkciókat „megenge­dik”, a későbbieket nem. Halmai Gábor ezzel szem­ben úgy véli: a parlamentnek joga van ahhoz, hogy bizo­nyos időponthoz kötött pozí­ciókkal kapcsolatban mérlege­lésre késztesse az érintetteket. Indokolatlan annak helyte­lenítése is, hogy a jogszabály „visszamenőleges” hatályú. Visszamenőlegességről akkor lehetne beszélni, ha a hon­atyákat a gazdaságban végzett ténykedésükért 1994 óta fel­vett jövedelmük visszafizeté­sére köteleznék. A passzív választójog korlá­tozásával kapcsolatos aggá­lyok is túlzottak. Az állami, il­letve önkormányzati vállala­tok vezetői ugyanis szabadon választhatnak az országgyű­lési képviselőség és a vezetői poszt között. Az is érthető, hogy az ösz- szeférhetetlenségi szabályok „első körben” csak az állami szférára vonatkoznak, mert a képviselők elsősorban ennek a területnek kedvezhetnek sza­vazataikkal. (Takács) Holnap kezdődik a téli vakáció az általános és középiskolákban Becsengetés vízkeresztkor Ma, pénteken a karácsonyi szünet előtti utolsó tanórákra szólítják be a diákokat országszerte az iskolacsengők. Hol­nap megkezdődik és csaknem két hétig tart a téli vakáció. Idei utolsó ülésén 72 előter­jesztést tárgyalt a kormány. Egyebek mellett - afféle ka­rácsonyi ajándékként - dön­tött az energiaár-emelés miatt különösen nehéz helyzetbe került családok támogatásá­ról. Mint azt Kiss Elemér köz- igazgatási államtitkár el­mondta, az egymilliárdos ke­ret elosztásának módját ja­nuár 9-ig dolgozzák ki. A kabinet rendeletet fogadott el az egészségügyi dolgozók ügyeleti díjának emeléséről. Eszerint az úgynevezett csen­és a vetőmagvakról. Megsza­vazták a társadalombiztosítás jövő évi költségvetését is. Napirend előtt még össze­csapott a kormányoldal és az el­lenzék. Stájer József (Fidesz) és Balsai István (MDF) a kor­mány idei, általuk súlyos ballé­péseknek ítélt intézkedéseit vette számba, Csépe Béla (KDNP) és Torgyán Józsej (FKGP) a millecentenáriumi ünnepségek kudarcairól, „el- sikkasztásáról” szólt. Horn Gyula miniszterelnök alapvetően hibásnak minősí­tette az elmarasztalást, majd nem titkolt célzatossággal a Bölcsességek Könyvét ajándé­kozta a frakcióvezetőknek. S. Á. adakozóknak ugyanis ezt kell megjelölniük. A rendelkező nyilatkozatot lezárt borítékba kell tenni, amelyen szerepel a kedvezményezett adószáma, esetleg a szervezet neve is. A bontókra az adózó neve, szemé­lyi száma kerül. A leragasztott borítékot csakis az adóhivatal bonthatja fel. Az APEH szep­tember 1-jéig értesíti a ked­vezményezetteket, hogy igazol­ják a törvényben előírt feltéte­lek meglétét, hogy adó-, vám- és más köztartozásuk nincs. Az igazolások alapján a hivatal ok­tóber 31-ig utalja át az adózók rendelkezése szerinti összesített forintokat. Lapunk kérdésére Csobánczy Péter helyettes államtitkár el­mondta: a társadalmi kontroll lehetőségét egy adóhivatali azonosítószám jelenti majd, amelynek segítségével vissza­kereshető a kedvezményezett és a felajánló is. A támogatások összegét 3,8-4 milliárd forintra becsüli a tárca. Az adminisztrá­ció 350 milliójába kerül majd az adóhivatalnak. Bozsó des ügyeletért óránként az alap- illetmény 40-50 százalékát, a normál ügyeletért 60-70 száza­lékát, a minősített (esemény­dús) ügyeletért 100-110 száza­lékát fizetik majd. Döntöttek: a gyógyszerek té­rítési díja január 15-től 12 szá­zalékkal emelkedik. A kormány átlag 2 százalékkal csökken­tette a nyugdíjasok és tanulók utazási kedvezményeit, és úgy határozott, hogy július 1-től egymillió forint lesz az a határ, amely fölött készpénzfizetés esetén a gazdálkodók nem igé­nyelhetik vissza az áfát. T. M. A közoktatási törvény nyomán kiadott miniszteri rendelet szabja meg a tanév rendjét. Eszerint - mint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium­ban elmondták - a téli szünet 1996. december 21-től 1997. január 3-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 20., péntek, a szünet után pe­dig először január 6-án, hétfőn kell iskolába menni. Ha eltelik ez a vakáció, utána hosszabb szünetre már csak tavasszal, pontosan 1997. március 27-e és április 4-e kö­zött számíthatnak a gyerekek. A téli vakáció napjaiban nem mindenütt néptelenednek el az iskolák. A szülők egy része ugyanis igényli gyermeke számára a meleg tantermet, a tanári felügyeletet és a napkö­zis ebédet is. Erről a miniszté­riumban hivatalosan nem, csupán személyes tapasztala­tok alapján tudtak nyilatkozni, az ügyeletek megszervezése ugyanis az intézményfenntar­tók, elsősorban az önkor­mányzatok feladata. Várhatóan az utóbbi évek gyakorlatát követik a közsé­gekben, városokban ezúttal is. A szünetre nem minden isko­lát nyitnak ki, a gyerekeket egy-egy intézménybe csopor­tosítják, és az elemi feltétele­ken kívül ott gondoskodnak számukra vidám vakációs programokról is. Előre vetíti árnyékát a fél­évi értesítőosztás is. A minisz­teri rendelet szerint a tanév első fél éve 1997. január 31-ig tart, az iskolák ezt követően február 7-ig értesítik a tanuló­kat, illetve a szülőket a tanul­mányi eredményről. A minősí­tések ezúttal csak az ellenőrző könyvbe kerülnek be. (deregán) Újabb alvilági leszámolás. Egy telefonhívásra hagyta el otthonát az a vállalkozó, akit szerdán este gyilkoltak meg a lakása előtt. A 42 éves Domák Ferencet gyilkosa közvetlen közelről lőtte le a saját háza előtt. Az áldozat lakótársai el­mondták: a férfi tudomásuk szerint lányokat futtatott az éj­szakában és valószínűleg kábí­tószerrel is kereskedett. Olajgate. Az Országgyűlés olajgate bizottsága tegnapi zárt ülésén megvitatta az olajszállí­tásokkal és az orosz államadós­sággal kapcsolatos jelentéshez küldött véleményeket, amelye­ket az érintettek fűztek a do­kumentumhoz. Az ügyet a par­lament februárban tárgyalja. A kisgazdák és az alkotmány. Az FKGP kész továbbra is részt venni az alkotmányozás folya­matában, és ha az Országgyű­lésben egy számára elfogadható új alaptörvény születik meg, akkor azt meg is szavazza. Mindezt Torgyán József kö­zölte a sajtó képviselőivel. Jövőre is a postás jön. A Ma­gyar Posta nyerte meg az üzemben tartási díj beszedésére kiírt pályázatot - közölte teg­nap az Országos Rádió és Tele­vízió Testület szóvivője. 1997 január elsejétől nem változik a havi 530 forintos összeg, de el­nevezése módosult, nem tévé­előfizetési díjat, hanem készü- lék-üzembentartási díjat fizet­nek az állampolgárok. Elmaradt az avatás. Hat heli­kopter leszállására alkalmas he- lioportot adtak át csütörtökön Tatán, az azonnali reagálású harckocsidandár laktanyája mellett. A NATO-előírásoknak megfelelő új katonai létesít­ményt a nagy köd miatt a heli­kopterek nem tudták felavatni. Hiányos svájci jelentés. A ná­cizmus üldözöttéi Svájcban maradt vagyoni értékeinek fel­kutatására létrehozott külügyi vizsgálati csoport vezetője át­adta a berni magyar nagykö­vetnek a kártalanítási egyez­ményről készült jelentést. Eb­ből kiderül: a svájci fél eddig 325 000 svájci frankkal számolt el „uratlan örökség” címén a magyar állammal, ám a mai na­pig nem közölte, kiknek a va­gyonáról volt szó. 150 millió a cigányokért. A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány (MCKA) a költ­ségvetésből juttatott százöt­venmillió forintos támogatást elsősorban az úgynevezett túl­élési programokra fordította. Pályázatai nyomán mintegy ti­zenhatezren kaptak pénzügyi segítséget induló vállalkozá­sukhoz, és nyolcezernél is töb­ben részesültek a tanulást tá­mogató programból. Hospice-részleg. Ma nyitják meg a budapesti Szent Margit Kórház belgyógyászatán ki­alakított részleget, ahol orvosok és pszichológusok a magukra maradt, gyógyíthatatlan, rá­kos betegek gondozására, nehéz napjaik megkönnyítésére vállalkoznak. fotó: feb/kallus Dunántúli Napló Hetente egy előfizetőnket megajándékozzuk! A nyertes előfizetői kódját (amely a hírlapelőfizetési nyugtán található) alkotó számokat közöljük hétfőtől szombatig. Az On nyerőszáma: SÍ Axel Springer-M. Kiadó Kft. Baranya Megyei Iroda az Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala 2.000 Ft-os vásárlási utalványa. Ön a nyertes? Alaptétel: fehér húsokhoz fehér-, vörös húsokhoz vörösbor illik Helyét keresi nálunk a rozé Sok háziasszonynak okoz fejtörést, hogy milyen italt szervíroz­zon ebédre vagy vacsorára hívott vendégeinek? Különösen idő­szerű most, az ünnepek közeledtével a kérdés: melyik ételhez milyen ital illik, mit ír elő az évszázados „etikett”? Sümegi József, a szakmai kö­rökben jól ismert és elismert borász mindenekelőtt az alapté­telt hangsúlyozta: fehér húsok­hoz fehér-, vörös húsokhoz vö­rösborral kínáljuk vendégein­ket. A pecsenyéhez, pulyka­mellhez, sült vagy rántott ha­lakhoz az elegánsabb, könnyű száraz minőségi bor illik, mert ezeknek az ételeknék az össze­tétele a magasabb savtartalmú italokat kívánja meg. A vörös húsokhoz, az erősen fűszerezett magyaros húséte­lekhez - mint például a töltött káposzta, a pörköltfélék, a ha­lászlé - mindig vörösbort szer­vírozzunk - ajánlotta a borok tudora. Ez a csersavas ital ugyanis könnyebben elősegíti a „nehéz” ételek megemésztését.- A külföldön sokfelé régóta nagyon népszerű se nem fehér, se nem vörös rozé még keresi helyét étkezési kultúránkban - hívta fel a figyelmet e sajátos jelenségre Sümegi József. - Az azonban már kiderült e borfé­lékről, hogy a levestől egészen a desszertig jó „kísérő” italok. A desszertekhez egyébként a magas cukortartalmú, édes - a tokaji és a későn szüretelt sző­lőfajtákból készült - borok ille­nek. Bevált kísérő italai a pu­dingoknak, tortáknak, rétesek­nek.-Étkezés előtt, aperitifként pezsgővel, ribiszkeszörppel kevert pezsgőkoktéllal, Campa­ri val lu'náljuk vendégeinket - ajánlotta szakember -, mert ezek az italok jól megalapozzák az étkezést. A magas alkohol­tartalmú szeszeket, például a konyakot vagy a pálinkát tarto­gassuk az étkezés végére. Fel­szolgálhatunk azonban egy-egy finom ebéd vagy vacsora lezá­rásaként édes likőrféléket, gyomorkeserűt, Unicumot is. Bizonyos: az összeillő ételek és italok elfogyasztása után kel­lemes marad vendégeink köz­érzete. U. G. fy s K

Next

/
Oldalképek
Tartalom