Új Dunántúli Napló, 1996. november (7. évfolyam, 298-327. szám)
1996-11-23 / 320. szám
6 Dünántúli Napló Kultúra - Művelődés 1996. november 23., szombat Az ének nem csak egy tantárgy Tanár, szaktanácsadó, karnagy, zeneszerző' Volt olyan időszaka az életének, amikor annyira hiányzott neki a zene, hogy az már szinte fájt. Ma is a zene élteti, az izgatja, foglalkoztatja, napi 14- 15 órában. Pedig még csak 33 éves Schóber Tamás, a JPTE 1. Sz. Gyakorló Iskolájának énektanára, aki nemrégen a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet ének-zene szaktanácsadója lett. A zeneszerető közönség a Pécsi Spirituálé Együttes tagjaként ismerhette, de a Baranya Big Band révén is, melynek vezetője volt. Jelenleg a Pannon Volán Férfikar másodkarnagya. Iskolájában a Kicsinyek kórusával és a Campanella kórussal dolgozik, Szigetváron pedig a Tinódi Vegyeskart vezeti. Nemrég jelent meg kazetta saját szerzeményeiből, de több gyűjteményes felvételen is szerepel. A dzsessz már egészen korán megragadta, ehhez a műfajhoz ma is hűséges, oktatóanyagot is készített róla.-Számomra a tanítás felüdülés - mondta el és mivel magam is tanítok, jól tudom, mit lehet megvalósítani az órán, mit nem. Jó érzés, ha az ember nem csak beszél valamiről, hanem meg is csinálhatja. A végeredmény a fontos, hiszen a cél az, hogy az, amit tanulunk, meg is maradjon a gyerekben. Gondolkodásmódot kell átjuttatni, legalább any- nyit, hogy ha zenét hall a gyerek, ne kapcsolja ki. A szaktanácsadói feladat nagy felelősség. Pedagógusnak lenni ma egyébként sem egyszerű, nincs pénz, és bárki belénk törölheti a lábát. A szaktanácsadó nem felügyelő, nem akarok én sem vitatkozni, csak jó szándékkal segíteni. A megye általános és középiskoláinak ének-zene ügyeiben is a Nemzeti Alaptanterv igényeinek való megfelelés a középponti kérdés. Schóber Tamás szomorúan jegyezte meg, hogy a NAT-ban az énektagozat már meg sincs említve, ez pedig visszalépés Kodály országában. Pedig többek között az ének is egyike azoknak a tárgyaknak, melyek tanítása során szóba kerül a hagyomány, ahol érzésekkel, érzelmekkel lehet dolgozni, s ahol megtanulható, hogyan különböztethető meg az érték az értéktelentől. Schóber Tamást is ez vezette, amikor az Apáczai kiadóval való tanácskozás alkalmával elmondta a tankönyvkorrekcióra irányuló javaslatait.-Rosszul esik, hogy ma a szellemi értéket ilyen kevéssé becsülik. Mindig arra gondolok, hogy én például nem örülnék, ha a gyerekemet hite vesztett, megalázott tanárok tanítanák. H. I. Gy. Viszlát, Charlie Bűnös férfi női testben Könyvek a Hollótól A kaposvári illetőségű Holló és Társa Kiadó számos újdonsággal lepi meg vásárlóit, olvasóit így karácsony előtt. Új kiadásban jelentette meg Móra Ferenc olvasókönyvét a 6-10 éves gyerekek számára. A magyar irodalom örökbecsű művei olvashatók itt, amelyeken generációk nőttek fel: A cinege cipője, A kis bice-bóca, a Didergő király és mások: a Furfangos Cintula meg A csókái csóka. Szép, ízléses kiadvány. Friedrich Dürrenmatt a hatvanas években hódította meg a magyar színpadot, s bár egy ideig kevesebbet szerepelt, legfontosabb drámái színre kerültek hazánkban, s két klasszikusa, A Nagy Romulus és Az öreg hölgy látogatása új és új megfogalmazásban újabb és újabb korosztályokat gyönyörködtettek el. Most két puhatáblás kötetben vehetjük kezünkbe Dürrenmatt drámáit: az említettek mellett Az újrakeresztelők, A vak, az Angyal szállt le Babilonba és az Ötödik Frank is olvasható a Holló kiadásában. A Fiatalok Oxford Könyvtára kiváló angol szerzők műve, akik nemcsak szakmájuk ismert művelői, hanem kiváló pedagógusok is: értenek a fiatalok nyelvén. A most megjelent A Föld őstörténete című, színes képekkel díszített tanulmány- kötetben A Föld születésétől az ember megjelenéséig figyeli bolygónk életét: az utolsó oldalak egyikén annak az 5300 éves embernek a holttestét mutatja be, akit jégembernek neveztek, és ezer évvel az első egyiptomi piramisok előtt élt. Szép karácsonyi ajándék a Vadászok könyve: nemcsak a gyakorló fegyverforgatóknak, hanem a téma iránt érdeklődőknek is. Francia szakember írta a könyvet és francia fotósok készítették a szép képeket. A fotók bepillantást engednek a természet olyan titkaiba is, amelyekről az átlagos kirándulónak vagy olvasónak fogalma sincs. A könyv segít felkészülni a vadászvizsgára, megismerteti a leggyakoribb vadászfegyvereket, a kutyákat és a vadászható avagy éppen tilalmi listán lévő vadfajokat. Jean Berton, a szerző bemutat régi vadászatokat, beszámol a vadászok és a környezetvédők vitáiról, és még a vadászok speciális nyelvezetét is segíti megérteni egy rövid szószedettel. Tavaly jelent meg, de még mindig kapható a Sütés-főzés kombinált mikrohullámon című szakácskönyv, amely gyorsan és finoman elkészíthető egyszerű gyorsételek, hús- és halételek, sütemények receptjeit tartalmazza. A szerző Evelyn Lie- pold, aki Németországban háztartási készülékek szakértőjeként és kísérleti főzőtanfolyamok szervezőjeként ismert. A Somogy száma Zaláról A Kaposváron szerkesztett lap, a Somogy idei hatodik száma a szokásosnál másfél ívvel nagyobb teljedelemben jelent meg, hogy bemutathassa a Balatontól a Muráig terjedő zalai táj irodalmi múltját és mai életét. Szó van a számban Somlyó Zoltán zalai kapcsolatairól, Ke- resztury Dezső munkásságáról, a Kis-Balaton világát regényeiben megörökítő Fekete István pályájáról s a keszthelyi Helikonra látogató Berzsenyi Dániel költészetéről. A közelmúltat egy többnemzetiségű család leszármazottja, a kiváló Fejtő Ferenc idézi. Verssel Kiss Dénes, Jánosy István, Hules Béla és Pék Pál jelentkezik. Novellát a kanizsai Rózsás János és a zalaegerszegi Lackner László adott. A megyéhez fűződő emlékeit mély bensőséggel idézi föl Bertha Bulcsu és Nagy Gáspár. Tanulmánnyal Ágh István és Fodor András jelentkezik. A képzőművészeti írások közül kiemelkedik Juhász Ferenc esszéje, aki a kiváló zalaegerszegi keramikusról, Németh Jánosról ír. Tüskés Tibor egy zalai művészettörténeti hipotézis "gondolatát veti föl. A szemle rovatban zalai szerzők műveiről és zalai tárgyú könyvekről esik szó. A Somogy Zala megyei számát Németh János, Szép Gyula, Tavaszy Noémi rajzai, valamint régi metszetek díszítik. Pécsi szerzők könyvei A karácsonyi könyvvásáron pécsi szerzők könyvei is kaphatók a Pannónia Könyvek Kiadó ünnepi újdonságai között. Az elmúlt napokban megjelent, és a könyvesboltokban megtalálható Páva István: Ország a hadak útján című történelmi monográfiája, amelynek témája Magyarország részvétele a második világháborúban. Szendi Zoltán „Lélek és kép” címmel írt könyvet Thomas Mannról, melyben a német író kisprózáinak elemzésével tekinti át a nagy életművet. A gyermekek körében sikerre számíthat a Barcson élő László Endre „A bűvös cimbalom” című mese- gyűjteménye, melynek darabjait a szerző a Csallóközben, és Mátyusföldön gyűjtötte, s amelyekhez Somorjai Éva készített pazar illusztrációkat. Liszt Ferenc élete „Liszt Ferenc élete levelezőlapokon” a címe annak a kiállításnak, mely november 26-ától látható a pécsi Művészetek Házában. Ä tárlatot 17.30-kor Szkladányi Péter, a Pécsi Szimfonikus Zenekar igazgatója nyitja meg, közreműködik Komáromi Alice és Tényi Zoltán. A bemutatott anyag Steiner Jó- zsefné gyűjteménye. A Házban november 28-án 18 órakor Pelle János lesz a vendég, aki „Az utolsó vérvádak” című kötet szerzője, aki a holocaust utáni -vérvádak kapcsán az etnikai gyűlölet és a politikai manipuláció kelet-európai történetéről írta meg munkáját. Az esten levetítik a Hunnia Filmstúdió „Midőn a vér...” című filmjét is, melyet Simó Sándor, Surányi Andrea és Kőszegi Edit rendezett. A Pécsi Nemzeti Színházban bemutatott Viszlát, Charlie című vígjátékon nagyokat lehet nevetni, és azt hiszem, ez a legfontosabb, amit el kell mondani róla. A vidámság köszönhető egyrészt a szerzőnek, George Axelordnak, aki rendkívül jól írta meg a könnyed darabot, és természetesen az előadásnak. A humor mellett gyorsan felfogható tanulságot is megfogalmaz a darab: a nők érző lények, nem szabad velük puszta testként bánni. Történik ugyanis, hogy Cha- lie-t, ezt a tehetségtelen írót, de annál tehetségesebb nőcsábászt lelövi egy feldühödött, felszarvazott férj. Charlie hiába próbál a hajó kabinablakán menekülni a tett színteréről, átlőtt teste az óceánba esik, és a habokba vész. Búcsúztatóján csak régi barátja, George jelenik meg, illetve még egy hölgy, aki Char- lie-ként mutatkozik be. Kiderül, a playboy-nak nőként kellett ismét megtestesülnie, hogy így bűnhődjön azokért a gaztettekért, amiket a női nemen követett el. Charlie szerepét Dévényi Ildikó játssza. Feladata rendkívül nehéz, hiszen egy férfi lélek női lélekké való fokozatos átalakulását kell bemutatnia. Azt pedig, hogy milyen is egy férfi lélek, saját közvetlen tapasztalatából nem tudhatja, lévén maga is nő. Az előadásból úgy tűnik, hogy a színművésznő és a rendező, Balikó Tamás egy hangoskodó, erőteljes és agresszív férfi Charlie-t képzeltek el. Dévényi Ildikó ezt az alakot játsz- sza el nagy hanggal, nagy, széles mozdulatokkal. Ez a női testbe bújtatott férfi groteszk jelenség, és kétségtelenül okot ad a nevetésre, néhol azonban túlzottnak tűnt számomra a férfiasságnak ez a kissé sablonos felfogása. Charlie alakját jól ellenpontozza a barátot alakító Mora- vetz Levente, aki meglepően visszafogottan játszik. Ez az önkorlátozás azonban kifejezetten jót tesz a szerepnek, és az egész előadásnak is. Gellért Éva Charüe szép, kissé buta milliomos szeretőjét alakítja. Olyan keménységgel, amire a súlyosan megsértett nők képesek. A keménység mögött azonban a kellő pillanatokban mpg tudja mutatni, hogy mennyire érző lélek is a kicsapongó asszony. A gyilkos férjet játszó Bánky Gábor megjelenése a színpadon lendületes, kacagtató és hátborzongató. Rajta keresztül sejthetjük meg, hogy milyen „vadállat” is lehetett Charlie férfi alakjában. Balikó Tamás rendező nagyon jól gazdálkodik az idővel. Az előadás feszes, a csúcspontok kidolgozottak, nem hagyja a nézőket unatkozni. U. G. Makay Ida Ikerfáklya Mikor a csönd már rezzenetlen, megtalállak a rétben, vadrózsaág égő íve fölénkborul az éjben. Eloltva mind a csillagok, ikerfáklya, mi égünk ott a néma, őszi rétben. Gellért Éva és Moravetz Levente jelenete fotó: Müller a. Futnak a képek FILMJEGYZET A bábu vére Nézd, az alkonyuló Nap ... David Cronenberg alaposan próbára teszi Karambol (Crash) című filmjének nézőit. Ennek hősei ugyanis - realisztikusan szemlélve, márpedig a néző hajlamos arra, hogy a képeket konkrét jelentésük szerint értelmezze - egytől egyik pszi- chopaták, sőt: aktív őrültek. És mivel nagyon ráérnek, azzal szórakoznak, hogy karambolokat adnak elő. Akkurátus műgonddal eljátsszák századunk híres baleseteit, James Dean és Jayne Mansfield egykori, végzetes autózását. Azután az ütközést követően előtámolyognak a volán mögül, már aki túlélte e perverz színjátékot, s vértajtékos ajakkal elrebegik: csodálatos volt. Ez bizony, gondolnánk gyanútlanul, meglehetősen szélsőséges megvalósítása a kegyetlen színháznak. Fura „Living Theatre”, amelynek műfajai: elszállás a halálkanyarban, frontális ütközés, száguldás a semmibe. És közben a szereplők arról filozofálgatnak, hogy az autó a modem ember bölcsője és koporsója, és még nászágya is, merthogy a szerelem is a műszerfal előtt a legédesebb. Ha így nézem a filmet, mint ahogy sokan, akkor a téma kétségkívül morbid, a stílus pedig sértően provokatív. Ezért megértem, hogy a film bemutatója Cannes-ban hatalmas botrányt kavart, mindenki ócsárolta Cro- nenberget, sőt meg akarták verni. Csakhogy, szerintem, nem helyes így szemlélni a látottakat. Ez a film ugyanis valójában vígjáték. Pontosabban: abszurd komédia, Ionescóba oltott Bataille. Torzkép korunk emberéről, groteszk látomás. Ebből fakad a szereplők gépszerű mozgása és a fényképezés paro- disztikus jellege. Ez a műfaj pedig megköveteli a nézőtől az áttételes, metaforikus értelmezést. A filmnek éppen az a hibája, hogy ezt a gondolati erőfeszítést nem mindig könnyíti meg a befogadónak, néha pedig kifejezetten akadályozza. Ami összefügghet azzal a ténnyel, hogy a dialógusok szövegében kevés a lendület, a fantáziát általában durvasággal akarják helyettesíteni, s mivel a jelenetfűzésben is uralkodik, nyilván szándékosan, a mechanikus elem, helyenként, főként a film közepe táján, elnehezedik, leül, unalmassá válik a történet. Marinetti, mint tudjuk, egykor ódát írt a versenyautóhoz, ami avantgárddal együtt, éppen akkoriban született. Cronenberg, persze, nem Marinetti színvonalán, a folyamat végét mutatja be. Amikor végzetesen beteljesülni látszik a futuristák egykori, még gyanútlan szerelmi sóvárgása: „Hajrá, jó démon, tiéd vagyok egészen”. S eközben kegyetlen-fonák látleletet kapunk a „homo techni- cus”-ról. Ezek az emberek valójában lelkűkben viselik szörnyű forradásaikat, s a gondolataik is kattogó járógépeken mozognak. Erkölcsi érzékük sem nagyobb a halott fémekénél. Bábuk, akikből vér helyett már csak hitvány kóc fakad. „Vak az égbolt, csillag hiába lobban...” Nagy Imre A i FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ „Számomra a tanítás felüdülés”
