Új Dunántúli Napló, 1996. november (7. évfolyam, 298-327. szám)
1996-11-02 / 299. szám
8 Dünántúli Napló Riport 1996. november 2., szombat Magyarul magyarán Újabb botlásaink Régi szép épületek és a templom a falu központjában A Mecsek egyik legszebb völgyében, meredek dombok között FOTÓK: TÓTH LÁSZLÓ Óbánya - a régi-új polgármesterrel Harmadszor is Óbánya polgár- mestere lett Dani Ferenc. A minap lezajlott időközi választás - a megjelentek közül 51-en mellette, 46-an pedig ellene, illetve a másik jelöltre voksoltak - minden korábbinál szorosabb eredményt hozott. Csöpnyi falu Persze ez a szoros eredmény, s a győzelem, sem a Mecsek egyik legfenségesebb völgyében, meredek dombok ölelésében megbúvó csöppnyi, mindössze 180 lelket számláló falu lakóinak, sem a 42 éves Dani Ferencnek nem okozott meglepetést. Mert ahogy a régi-új polgármester fogalmazott, aki hosszú ideig tisztességesen tesz egy közösségért, azt azért értékelik az emberek. De az is igaz, hogy az évek során kialakul az ellenzéke azokban, akik esetleg mást és másképpen akarnak. Nyilvánvaló, hogy azok, akik diktatórikus hajlamokkal, a falu érdekeinek semmibevételével, az önkormányzati forintok elkótyavetyélésével, a pénzügyek átláthatatlanságával, a segélyek szubjektív elosztásával vádolják - nem rá adták le voksukat. Mint valószínűleg az a négy képviselő sem, akik augusztusban kezdeményezték a testület feloszlatását. Pártokhoz való tartozás, s az ebből fakadó nézetek megjelenése és ütközése egyáltalán nem jellemző a falvakban. Dani Ferenc szerint Óbányán sem volt szó politikai harcról, már csak azért sem, mert csakúgy mint ő, a testület másik öf tagja is függetlenként került a helyi hatalomba. Vallja, a politizálás azt jelenti, hogy az anyagi lehetőségek felkutatásával, s minél jobb felhasználásával gyarapodjon a falu, boldoguljanak az emberek. Ebben nem is volt vitája sem a képviselőkkel, sem az Óbányán élők egy részével. A hogyanban - azonban már igen. Kezdődött 1990-ben Hosszasan meséli, hogy a mostani megbuktatási, s újbóli megválasztási története akkor kezdődött, amikor a 90-es évek elején elkezdték kiépíteni a vízmüvet és a vezetékes vízhálózatot. Sorolja a különböző helyekről megszerzett forintokat, aminek köszönhetően a lakosságnak jószerivel alig került pénzébe a víz portához vitele. Ám önkritikusan hozzáteszi, ez a beruházás nem úgy sikerült ahogy szerették volna, ugyanis évekre eladósodott az önkormányzat. Pontosabban mivel banki kölcsönt vettek fel, ennek törlesztő részleteit és kamatait volt kénytelen cipelni a falu. Közbevetem, hallottam, hogy a víz a mai napig nem olyan minőségű, mint amilyennek lennie kellene. Dani Ferenc nem válaszolt azonnal, asztalunktól odaszólt a kocsmárosnak, kért egy pohár vizet, amely a csapból való kiengedés után szinte tejfehéren érkezett, ám néhány pillanat alatt letisztult. A kissé kénes, de egyáltalán nem kellemetlen ízű vízről a polgár- mester rendszeres ÁNTSZ- vizsgálatok alapján is állítja - iható és egészséges. S ez a különféle bonyodalmak ellenére sem kis dolog, hiszen már nem kell zacskós vizet szállítani a faluba... nem. S ha a faluban sétálva megkérdezik tőle, hogy X miért kapott segélyt, Y pedig miért nem, akkor nem válaszolhat. S jönnek a találgatások. Milyen jó lenne, ha nyílt üléseken születne határozat ezekben a kérdésekben is! Hint Ausztriában Már az utcán, a bágyadt napsütésben a pisztrángos tavak felé sétálva, az egykoron még üzemelt, s ma turistaházként működő vízimalom előtt mondja a polgármester, ha az ember funkcióban van, akkor Dani Ferenc (felvételünkön jobbról) a település egyik fő vonzerejét jelentő pisztrángos tavaknál A bonyodalmak persze kapóra jöttek azoknak, akik nem nézték jó szemmel, hogy a 70- es években Óbányára „benősült” férfi a kisközség első embere lett. Később aztán azt is a szemére vetették, hogy feleslegesen hoztak létre a faluban óvodát. Dani Ferenc szerint sajnos igaz, hogy feleslegesen. Hozzáteszi, azért sajnos, mert nincs annyi gyerek, hogy indokolt lenne fenni irtani, ezért tavaly be is zárták. Vállalja, hogy benne volt a dologban, de úgy emlékszik, falugyűlésen dőlt el annak idején az óvoda létesítése. Az a néhány óbányai kisgyerek most pedig a szomszédos Mecseknádasdra jár óvodába. Előhozom, hogy állítólag a segélyezési eljárás sem siker- történet. Nem mentegetőzik, de részletesen kifejti, hogy alig néhány ember kap rendszeres támogatást az önkormányzattól, s az eseti segélyek sem gyakoriak, már csak azért sem, mert igen kevés a rendelkezésre álló keret. A testület zárt üléseken tárgyalja ezeket a napirendi pontokat - szerinte helytelenül, de a személyiségi jogok védelme megköveteli az eredményt természetesen bárki megtudhatja, ám az indoklást vállalni kell a kritikát, a támadásokat, s leválthatja a falu, ha úgy ítélik meg az emberek, hogy nem jól dolgozik. Egyet nem tud és nem is akar „tolerálni”, ha övön alul ütnek. Pletykák szerint állítólag feljelentették néhányszor a felsőbb szerveknél, ami viszont tény, nem maradtak el az ellenőrzések, mint ahogy az is, semmilyen pénzügyi, törvényességi hiányosságot nem találtak. Mit köszönhet Óbánya a hetedik esztendeje polgármester Dani Ferencnek? Többek között a temető körül megindult domb „megzabolázását”, az önkormányzati épületek felújítását, vizet, telefont, a falu- gondnokság megszervezését, közösségi kisbuszt, hogy á helyi vállalkozókat sikerült bevonni a település életébe, partnerkapcsolatot egy osztrák községgel . .. S talán majd azt is, hogy a szennyvízcsatornázást is sikerül 1998-ra megvalósítani. Ha valaki azt gondolná, Dani Ferenc elégedett önmagával, - téved. Azt mondja, egyszer olyannak szeremé látni Óbányát, amilyen egy osztrák falu. De ehhez még sokat kell tenni. Vele, vagy nélküle? A polgár- mesterséghez nem ragaszkodik mindenáron, de most, hogy újraválasztották, talán még az eddiginél is nagyobb ambícióval dolgozik. A szennyvíz mellett a legfőbb feladat, hogy elkészüljön a falu rendezési terve, amely a turisták kiindulópontjaként nagyon kedvelt felső rész átalakítását, az idegenforgalomban rejlő lehetőségek kihasználását is megcélozza. Amikor elköszönünk egymástól, a polgármester kéréssel fordul hozzám, hosszú beszélgetéseink során először: ne az ellentéteket, az ellenségeskedést szítsam Óbányán, azok újságcikkek nélkül is vannak. Talán nem szítottam. Roszprim Nándor A nyomtatott szöveg esetleges hibáiért általában a nyomda ördögét, újabban a szövegszerkesztő vírusát szokták felelőssé tenni. A gonosz szellemek ártó szándékát, károkozását se lehet kizárni, de jobban tesszük, ha beszéd és írás közben szakszerűbben járunk el, s fölvértezzük magunkat a hibák ellen. Egy zenei szenzációról a következőképpen ad hírt az újság: „A felvételeken a pécsi Székes- egyház orgonái szólnak. Miért erre esett a választás?” - E két mondat önmagában hordja a leleplezést. Az orgonái többes számú alak nyilvánvaló elírás. Legalábbis tudomásom szerint. Erre utal a következő mondat erre mutatónévmási határozó egyes szám. Az orgonái alakot ugyanis csak az ezekre alakú visszautalás követheti. A szöveg folytatása újabb bizonyíték, íme: „Egy remek hangszer jó akusztikával, megfelelő technikai szinttel.” -Az egy határozatlan névelő nélkül se gondolunk többre, még kettőre sem. Tehát nyugodtan elhagyható az orgonát illető dicséretből. A következő mondat végképp megzavaija a gyanútlan és a zenetörténetben járatlan olvasót. „Lisztnek is játszott a Székesegyházban, ha nem is a mai orgonán.” - Mivel a cikk egy mai orgonaművész játékának CD lemezen való megjelenéséről ad hírt, a „Lisztnek is játszott ...” nyilván tévedés. Ugyanis vagy Liszt Ferenc valamelyik művéről eshetett szó, amelyet a mai művész játszott el, (tehát Lisztet) vagy még inkább Lisztről -nek részeshatározói rag nélkül. (Az orgona, amelyen valaha Liszt játszott, nem akármilyen, még ha csupán a kegyelet jogcímén is. A nyelvtani szám (egyes és többes) nagyon fontos grammatikai kategória. Ezért nem lehet és főként nem szabad összekeverni őket. Pedig ez történt az újság következő mondatában is: „Tetemeit (ti. Sztiljanovis István szerb despotáéit) később a Szerém megyei Sisatovácz szerb kolostorába vitték.” - Egy embernek, bármilyen nagy úr (despota) volt is életében, csak egyetlen teteme van. Valószínű, hogy a tetem szó a manapság gyakran használt hamvai hatására vált többes számúvá. A hamvai többes száma pedig a még régebbi porai alakból következik. Régi sírköveken szinte általános a felirat a név és az életkori adatok után: Béke poraira. Ugyanilyen hiba többes szám helyett az egyes szám használata. Az újság az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) ünnepélyes befejezésről és az eredmény- hirdetésről ad hírt így: „Az or- szágos tanulmányi verseny díj- | átadása” - Minden valamire- i való versenyen legalább három (első, második, harmadik) díjat tűznek ki, és ítélnek oda. Az OKTV-n így és ez történt. Éppen ezért erőltetett a díjátadása tömörítő összetétel használata. Sokkal jobb hangzású és egyértelmű a ... verseny díjainak átadása. Az újítás természetes velejárója a nyelv életének, de ügyelnünk kell arra, hogy minden újítás bölcs megfontolással történjék. Rónai Béla Beküldendő a helyes megfejtés november 8-án (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. ÚDN Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. Az október 26-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Ha csak ennyit akar költeni jegygyűrűre, akkor fölösleges megnősülnie.” Utalványt nyertek: Bajna László, 7633 Pécs, Hajnóczi u. 13/A., Németh Norbert, 7835 Téseny, Perlaki József, 7621 Pécs, Király u. 56., Simon Vilmos, 7700 Mohács, Szentháromság u. 19., Weiczl Pétemé, 7800 Nagytótfalu, Rákóczi u. 11. Az utalványokat postán küldjük el. t
