Új Dunántúli Napló, 1996. november (7. évfolyam, 298-327. szám)
1996-11-02 / 299. szám
1996. november 2., szombat VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 Pécsi körkép Tisztelgés a hősök előtt Az 1956-os forradalom és szabadságharc 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi pécsi események záró napja lesz november 4- kén hétfőn. Ez alkalomból délelőtt 9 órakor a 48-as téren ünnepélyesen felvonják, majd félárbócra engedik a millecentenáriumi zászlót. A köztemetőben 10 órakor gyertyákat gyújtanak a Hősök szobránál, csendesen emlékeznek az 56-os hősök sírjánál. Délután 5 órai kezdettel az Aradi Vértanuk útján, a Kopjafánál lesz gyertyagyújtás, majd a fáklyás menet a Széchenyi téren és a Király utcán át a Színház térre vonul, ahol ugyancsak gyertyákat gyújtanak a hősök emlékére. A 48-as téren este 6 órakor kezdődik az ünnepélyes zászlólevonás, pécsi cserkészek közreműködésével. Pannónia könyvek A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület helytörténeti szakosztálya a Pannónia Könyvek kiadó terveiről szóló rendezvényt tart november 6-kán szerdán 16.30 órai kezdettel a Nevelők Házában. A kiadó megjelent és megjelentetés előtt álló könyveiről dr. Szirtes Gábor mond ismertetőt. Házi gondozás, betegápolás Házi gondozó és betegápoló tanfolyamot indít a Vöröskereszt Pécs Területi Szervezete. A 120 órás tanfolyam előadásait hétközben a délutáni órákban, illetve hétvégi napokon tartják. A Munkaügyi Központ által támogatott tanfolyamra - amelyről bizonyítványt adnak - nem csak pécsiek jelentkezhetnek Még nem döntöttek a pályázatokról Bölcsődékből szociális otthonok Ha ma adnának át Pécsett egy háromszáz idős ember napi törődését szolgáló intézményt, az is késő lenne azoknak, akik a bejutásra várakoznak. De ilyesmiről szó sincs, arról viszont igen, hogy két, egykor bölcsődeként hasznosított épületből emelt szintű szociális intézményt csináltat a város. A Melinda és a dr. Dombai János utcában lévő épületekről van szó, amelyek átalakítására és üzemeltetésére pályázatot út ki az önkormányzat. Az ingatlanok ugyanis a város tulajdonában maradnának, az üzemeltető bérleti szerződéssel hasznosíthatná őket. Az elképzelések szerint apartman jellegű lakrészek lennének a két 20-20 idős személyt befogadó épületben. A havi díjat az üzemeltető állapítaná meg, s nyüván azok kémék ide az elhelyezésüket, akik anyagi körülményei ezt lehetővé teszik. Ha nem is sokan, de már az otthonokban élők között is vannak, akik fontolgatják is, hogy kémék az áthelyezésüket. Helyükre olyanokat lehetne felvenni, akiknek magas az emelt szintű otthonok díja. Pillanatnyilag nem tudni, mikor lesz ebből az elképzelésből valóság. A pályázat határideje lejárt, de a gazdasági, vállalkozási bizottság, illetve a szociális és foglalkoztatási bizottság még nem tett pontot az elbírálás végére. A végső szót a közgyűlés mondja ki. A helyekre tehát még várni kell. T. E. Egy létező villatelep emlékére A Mozgó Világ című folyóirat 1983. augusztusi számában Lakatos Mária: „Egy pécsi polgárcsalád a század elején” címmel esettanulmányt írt V.L. és családja életéről. A családfő és családja mindennapi élete, a feltárulkozó társadalmi háttér, az épített környezet ábrázolása keresztmetszetet mutatott be azokról az évekről, melyben Pécs, a ma is látható város született. Budapest 1867-től zömmel 1904-ig nyerte el mai arculatát, Pécs kis fáziskéséssel érte el ugyanezt. A kikövetelt fejlődés magával hozta az új építési helyszínek és területek bevonását, de egyidejűleg régi objektumok bontását is. A Széchenyi tér északi kijáratának kialakításakor az Inczédi Dénes utcát elbontották. Az 1883-tól álló klasszicista városháza 1907-ben lett bontó csákány áldozata, a Czindery és Cséby ház a Fő tér, a mai Széchenyi tér nyugati oldalán jutott erre a sorsra. Az új létesítmények, vagy egyszerű lakóházak tervezőiben fellelhető volt azonban valami szakmai alázat, iparszerű tisztesség. A létrehozóik egy konjunkturális kor szülöttei voltak, megfelelő példákkal és pályatársak sokaságával az ország térképén. Felmerül a kérdés, hol húzódik a jogos önvédelem (még a büntető jog is bizonytalan), az épületek, épület- együttesek, a régi beépítések, a város jogos védelmének szakmai és erkölcsi határa? Amikor 1928-ban Weichinger Károly, Dörre Endrével és Kőszegi Gyulával megnyerte a PÉCS SZABÁLYOZÁSÁRA kiírt tervpályázatot, a mai 48-as tér teljesen új arculatot nyert. A tudomány egyetem építkezései elfeledtették a korábbi környezetet. A magasztos cél elnyomta a kétkedők hangját. Az elmúló környezetünk feletti aggódás céltáblája azon építészet, amely előre mutatót elképzelések nélkül dolgozik, nem mutat fel értéket, sem szakmai, sem építészeti, esztétikai érteleifiben. Az 1935-ben tervezett mecseki panoráma út, a Magaslati út, szőlőkön keresztül vezetett a Jó példa az értékek megőrzésére: szépen helyreállított villa a Hunyadi úton, a Kálvária dombbal szemben FOTÓ: TÓTH Pálosok templomától keletre. Makai főispán, mint szőlő tulajdonos nem is volt hajlandó egy ideig szóba állni a tervező Weichinger Károllyal. A kibontakozó mű túlélte a haragot és a szembenállást. De a mérleg ma már Makai főispán felé billen, amikor látjuk: a tervező szándéka ellenére beépült a Magaslati út déli oldala. A beépítés tömegéről, hangulatáról, a környezet nyújtotta előnyök kihasználatlanságáról nem is beszélve. Ma már látjuk, hogy nem csak adminisztratív szabályozás - mint rendezési tervek, építési előírások, helyi védelem - kell, hanem szükség van a tervező építések felelősségének felvetésére is. A megbízó nem bűnsegédje (hacsak nem felbujtója) egy rosszul sikerült alkotásnak, az érdemi felelős a tervező, alkotó építész. Itt az ideje, hogy át- érezziik: a minket körülvevő környezet nem egyszer használatos díszlet, nem paraván, vagy időjárási menedékhely. Következményei vannak minden építőkő elhelyezésének, annak erkölcsi, nevelő, értékátemelő, vagy értékromboló vonatkozásában. Helyére kell kerülnie az átgondolt, tudatos szellemi munkának, vissza kell adni annak értékét. Ki kell állni az önálló alkotás mellett és el kell fogadni, hogy az építészet nem az építkezést jelenti, hanem üzenetet arról, hogy mire vagyunk képesek ma. Áz elmúlt századokban az ács megácsolta a templomtornyot, utak vezettek toronyiránt, mindig jó értelemben. Pécs építészete Magyarországon kiemelt helyet foglal el. Ennek tudatában kell dolgoznunk. Pécsett helyi védelemre vár a Dohánygyár összes épülete, a Zsolnay gyár udvara, az uránvárosi Olympia étterem együttese, a nyugati városrész és sorolhatnám tovább. Ha nem védjük meg távoli és közeli korunk értékeit, nem lesz erkölcsi alapunk kikövetelni a jogot és kiérdemelni a bizalmat a folytatáshoz. Shlauch Imre az Indóház utcai villatelep alkotója, tervezője, építője 1904- ben halt meg. 1907-ben már Pilch Andor, fiatal tervező az utca túloldalán a Pécsi Országos Ipari kiállítás pavilonjait tervezte és állította fel. A hasonló hangulatú, de már secessiós épületegyüttes tervezője átvette a képzeletbeli stafétabotot mesterétől. Ez a staféta bot itt jár közöttünk. Weiler Árpád építész Világvégék alkalmából „ (Mert mindenben elérkezik egyszer az utoljára.) Odafenn szépen, sorban kialudtak a csillagok. ” Isaac Asimov szerint az idézett második mondata - amely szerintem az előző nélkül kevesebbet érne - a világirodalom feltehetőleg legszebb utolsó sora. Ez a nevezetes mondat Arthur C. Clarke Isten kilencmilliárd neve című novellájának végére érkezett. A történet szerint két számítógép-programozó mérnök megbízásra komputert működtet Tibet legeldugottabb kolostorában, hogy összeállítsák Isten nevének összes lehetséges változatát. A legfőbb lény tengersok neve mind csak ember alkotta címke, de valahol a számításba jövő kilenc betű összes létező kombinációja között vannak Isten igazi nevei - vallják a buddhista szerzetesek. Kilencmilliárd változattal kalkulálnak és ennek összeállítása a gép nélkül tizenötezer évig tartana. S hogy miért készül ez a hatalmas munka? A szerzetesek arra a következtetésre jutottak, hogy az összes név lajstromba vételével beteljesítik Isten rendeltetését. Ahogy a két tamáskodó mérnök megfogalmazza a leegyszerűsített következményt: „Mihelyt kész a lista, színre lép az Isten és egyszerűen becsukja a boltot. Vagyis a lajstromozás vége a világ végét jelenti.” A mérnökök a kudarc hatásától félve úgy ügyeskednek, hogy a program akkor zárni, amikor ők már hazafelé tartva a repülőgépen ülnek. A Himalája fölött kinéznek az ablakon. Az idézett rész az ő döbbenetes utolsó élményük. Am mennyi más fogalmunk is van ember alkotta sokféle címkés néven. Ilyen a szabadság is, amelynek értelméről - áldozatairól - nemcsak ünnepi érfordulók adnak alkalmat emlékezni, elmélkedni, hanem a hétköznapokat dúló deviáns szabadság-variációk is. Lehetnek ezek a kommunális politikában megmutatkozók - például az önrendelkezési szabadság hiúság geijesztette igényétől gáncsolt közműépítés a keleti városrészben -, a bűnözés világába tartozó rendbontások, üzletszerű aljasságok - kábítószeres bélyegek kínál- gatása a gyerekeknek, markecolós kirablásuk az őrizetlen iskolák közelében -, másokkal nem törődő, veszélyes állampolgári fegyelmezetlenségek, mint a póráz és szájkosár nélküli kutyás egészségügyi séták, vagy abszolút szabad fogású pártos kampánybirkózások választástól választásig. Ezeket is mind „szabadságként”, annak istenített voltát meglopva gyakorolják. A szabadságnak ezen címkézett nevei (arcai) nem fémek bele abba az öntőmintába, amelyet G.B. Shaw szerkesztett meg az Ember és felsőbbrendű ember színműve Elvek forradalmárok számára című függelékében: ,A szabadság felelősséget jelent: a legtöbb ember ezért retteg tőle.” Mostanában inkább azért van okunk rettegni, mert sokan nem érzik felelősségnek a szabadságot. Shaw változata csak egy a sokból. S vajon hányféle lehet? Alighanem ideje lenne lajstromba venni az összes, hogy az igazi neve is biztosan köztük legyen és betöltse végre rendeltetését. Legalább „világvégék” alkalmából egyszer-egyszer utoljára. Dunai Imre Adomány a Vöröskereszttől Német Lions klub segíti a rászorultakat A segítő szervezetek egymást is támogatják. Lassan kezd körvonalazódni, hogy ki mivel foglalkozik, mire lenne szüksége. Ilyen alapállásból vált gyakorlattá, hogy a Pécs Területi Vöröskereszt rendszeresen támogatja a hajléktalanok gondjainak megoldásával foglalkozó TAMASZ Alapítványt. Kezdetben elsősorban élelmiszer adományokkal - levesporok, konzervek, mártásporok - segítették a népkonyhát, de a közelmúltban ágyakat, ágyneműt is tudtak adni az alapítvány által fenntartott női, férfi átmeneti szállások szállások lakóinak.- Mindezt Németországból kaptuk, ugyanis a heilbron- frankeni Lions klub is támogat bennünket -mondta Szűcs Zoltánná, a Vöröskereszt Pécs Területi Szervezetének titkára. - Kezdetben elsősorban a menekülteknek küldték az adományaikat, aztán a Vörös- kereszt által támogatott hazai rászorulóknak, akik egyre többen vannak. Mi pedig tovább adjuk a küldeményeket, így például a TÁMASZ Alapítványnak, amely arra vállalkozott, hogy a hajléktalanokat segíti. Jóllehet a Vörös- keresztet is megkeresik fedél nélküli emberek, nekünk nincs lehetőségünk szervezetten foglalkozni az ő gondjaikkal. Felesleges is lenne a párhuzamosság, amikor Pécsett már kialakult és jól működik a velük törődő rendszer. Ezért adjuk nekik tovább azokat az adományokat, amelyekre szükségük van. Ugyanígy gondolkodik a Vöröskereszt Baranya megyei Szervezete, amely többek között húsgranulátummal segítette az alapítvány által fenntartott népkonyhát. T. É. A mi féltett városfalunk Rákóczi út,-Klimó utca,-Aradi yértanuk útja,-Kálvária utca,- Ágoston tér,-Majorossy Imre utca,-Felsőmalom utca Pécs középkori városfalának mai nyomvonala. Az akkori településszerkezet kialakulása még ma is nagyban meghatározza életünket. Az a dicséretes törekvés és kísérlet a városfalak kiszabadítására, - ami dr. Esztergár Lajos polgármester nevéhez és az 1930-as évek végéhez, az 1940-es évek elejéhez kötődik - a közelmúltban vált valóra. A Kálvária utca-Ágoston tér vonalon azonban hosszú ideig sok kívánnivalót hagyott maga után a fal állapota és környéke. Törmelék, szemét, rendezetlenség jellemezte ezt a területet, amin nagy igyekezettel most kívánnak változtatni. A városfal évszázadokon át egy sajátos takarékossági módszerre is lehetőséget adott. Adott volt a fal, a házépítőknek csak a másik hármat kellett hozzá építeni. Napjainkban is történt erre kísérlet, de akik erre járnak láthatják, hogy ma már ez nem járható út, egy helyen már a fal külső részének megerősítése is elkezdődött. Gyűjtik és folyamatosan elszállítják a hulladékot, melynek eredményeként egyre inkább az a kép lesz az uralkodó, amilyennek a jövőben látni akarjuk ezt a területet. Túl a történelmi értékeken a környék forgalma is indokolja a rendbetételt, amely remélhetőleg az Anna utcai részre is ki fog terjedni. Dr. Vargha Dezső Új élelmiszerdiszkont épül a Pósa Lajos-Hársfa utca sarkán. Az építkezés ütemére jellemző, hogy a mintegy két hete elkezdett munka eredményét az év végére már birtokba vehetik a környék lakói. Borza Endre tervének gyors megvalósulását a fagypont alatt is használható korszerű építőanyagok teszik lehetővé. fotó: tóthLászló Pécs levegője Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Baranya Megyei Intézetének adatai szerint az október 31-én mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs város légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték (100%) százalékában: kéndioxid 16,4%, nitrogéndioxid 35,4%, szénmonoxid 32%, szálló por 26,1%, ózon 19,1%. A közlekedési eredetű lég- szennyező anyagok átlagkoncentrációja az előző napokban mért légszennyezettségi adatokhoz viszonyítva tovább emelkedett a belváros légterében, de az egészségügyi határértéket egyetlen esetben sem lépte túl. A levegőszennyezettség mérését a Pécs Városi Vagyonkezelő Kft. támogatja.