Új Dunántúli Napló, 1996. november (7. évfolyam, 298-327. szám)

1996-11-07 / 304. szám

1996. november 7., csütörtök Hazai Körkép Dhnántúli Napló 7 Ülést tartott az MSZP elnöksége Horn Gyula miniszterelnök részvételével szerda délután ülést tartott a Magyar Szocialista Párt elnöksége. Az SZDSZ ügyvivői testületé­vel pénteken sorra kerülő tanácskozást készítik elő, ahol megvitatják a közös kormányzás aktu­ális kérdéseit. Gyerekek családban Már az Országgyűlés előtt van a gyermekek védelméről, a gyámügyi igazgatás korszerűsíté­séről szóló jogszabály. Eszerint néhány éven belül átalakítják a gyermekellátó intézménye­ket és megszűnnek a nagy gyermekotthonok. Célszerűbbnek látszik ugyanis, ha a gyermekek nevelőszülőkhöz kerülnek, illetve a jelenleginél családiasabb környezetben nőnek fel - hangzott el a szocialista frakció tegnapi ülésén. A tudomány támogatása A jövő évi költségvetési törvényjavaslat 1,6 milliárd forintot irányoz elő a tudományos kuta­tások, a műszaki fejlesztések, valamint a tudo­mányos műhelyek támogatására a felsőoktatás­ban. Ez az összeg több mint az ötszöröse az ideinek. A felét normatív támogatás formájá­ban, másik részét pedig pályázati úton osztják majd szét a felsőoktatási intézmények között. Mezőgazdaság és környezet A természeti erőforrásokkal való harmonikus gazdálkodás alapját a kormány modernizációs programja és az európai integrációra való felké­szülés adja. A két programban kiemelt szerepet kap az agrárágazat fejlesztése, valamint termé­szeti értékeink védelme. Ezt Lakos László föl­dművelésügyi miniszter mondotta, hangsú­lyozva, hogy a mezőgazdasági termelés növe­lése mellett igen fontos a környezet megóvása. Átadták a Gérecz Attila-díjakat A Gérecz Attila-díjat idén Babarczy Eszter A ház, a kert, az utca című tanulmánykötetéért, il­letve Grecsó Krisztián Vízjelek a honvágyról című verseskötetéért kapta. A Magyar írószö­vetség és a Stádium Alapítvány 1992-ben alapí­tott elismerését szerdán adták át. / Az adóforintokból megsokszorozódhat a civil szervezetek támogatása Kezünkben ötmilliárd sorsa Jövőre mintegy 40 000 társadalmi és civil szervezet, kulturális és oktatási intézmény, sportegyesület verseng majd kegyein­kért - pontosabban személyi jövedelemadónk 1 százalékáért. A parlament ugyanis, a kormány ellenében, megszavazta, hogy adóforintjaink egy részéről - összességében mintegy ötmilli- árdról - e szervezetek javára magunk dönthessünk. Az adótörvény ugyan ilyen le­hetőséget eddig is kínált, de a kabinet nem készítette el a jog­szabály alkalmazásához nélkü­lözhetetlen végrehajtási utasí­tást. Most nyilván pótolnia kell a mulasztást. A két koalíciós párt képvi­selőcsoportja közösen dolgo­zott ki tervet az adó 1 százaléka feletti rendelkezési jog érvé­nyesítésére. E munka részese volt Horn Gábor (SZDSZ), aki­től az újdonságnak számító le­hetőség részleteiről érdek­lődtünk.- Sok ez az ötmilliárd?- Ha abból indulok ki, hogy a társadalmi szervezetekhez az idén - alig ellenőrizhető és kö­vethető elosztással - összesen 400 milliós állami támogatás jutott el, akkor nagyon sok pénzről van szó.- Honnan tudható, hogy mi­lyen szervezeteknek juttatha­tunk adóforintjainkból?- Ennek módszere és for­mája még nem alakult ki. Van olyan elképzelés, hogy min­denkinek rá kellene írnia adó­ívére, mely szervezetnek szánja a pénzét, de olyan is, hogy rész­letes felsorolásról, listáról le­hessen válogatni.-Át kellene lapoznunk egy negyvenezres listát?- Dehogy. Ki kellene például keresni a szimpatikus intéz­mény sorszámát a polgármes­teri hivatalok számítógépes nyilvántartásából. Valószínűbb, hogy az érintettek maguk juttat­ják el az adózókhoz sorszámai­kat, hiszen a lobbyzás jól felfo­gott érdekük lesz. A kistelepü­léseken mozgalmat is indíthat­nak a tűzoltózenekar, vagy a művelődési ház támogatására, de az is lehet, hogy közismert vállalkozók állnak majd élére mondjuk a cserkészcsapat vagy az egyházi fenntartású kórház segítését célzó akciónak. Takács Mariann Folytatódott az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés vitája Szűkös pénzből célszerűen költeni Az ország jövő évi költségvetéséről folyó vitában tegnap első­sorban a mezőgazdaság, a honvédség és az oktatás várható helyzetéről szóltak a képviselők. A felszólalók szavaiból is ki­derült, hogy szűkösek a keretek, jól kell velük gazdálkodni. Az agrárium állapotát mind a koalíció, mind az ellenzék kép­viselői aggályosnak festették. Gombos András (SZDSZ) szerint a mezőgazdaság jövede­lemtermelő képessége csök­kent, a vagyon felélése folyik. Gyimóthy Géza (FKGP) már- már a magyar vidék megszűné­sének vízióját vázolta fel. Szakái Ferenc (KDNP) és Pásztohy András (MSZP) egy­aránt úgy vélte, hogy az ennek az ágazatnak juttatott kevés pénz sem mindig hasznosul kel­lően. Nacsa János (MSZP) em­lékeztetett arra, hogy 1989 és 1993 között egyharmadával csökkent a mezőgazdaság ter­melése, majd annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy a kormány elindult az agrárvál­ság felszámolásának az útján. A honvédelem költségveté­sét elemezve Gyuricza Béla (Fidesz) egy 2010-15-ig ter­jedő, hosszú távú koncepciót hiányolt, mint mondta, ehhez igazodhatnának az éves költ­ségvetések és a törvénymódosí­tások. Juhász Ferenc (MSZP) szerint ma nem jó katonának lenni, mert a technika elavult, a hadsereg személyi állománya elbizonytalanodott, a katonai hivatás társadalmi megbecsült­sége nagyon alacsony. A köz-, valamint a felsőokta­tásról szóló képviselők - Horn Gábor (SZDSZ), Pokomi Zol­tán (Fidesz), Orosz István ' (MSZP) és mások - egyetértet­tek abban, hogy az oktatás stra­tégiai ágazat, amely ennek megfelelően többletpénzhez jut jövőre. Az ellenzéki képviselők arra figyelmeztettek, hogy mivel az önkormányzatok finanszírozása összességében elmarad az inf­láció mértékétől, veszélybe ke­rülhet az oktatásra adott több­letpénz sorsa. Sí A. Nagy-e még a Nagy Október? A politika átadta a történészeknek az értékelés jogát Sokáig nemcsak a Szovjetunióban, hanem nálunk és a szocia­lista tábor többi országaiban is piros betűs ünnep és munka­szüneti nap volt november 7-e. Manapság egyszerű, fekete be­tűs hétköznap a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfor­dulója, jelezve, hogy igencsak eltérő a 79 évvel ezelőtti esemény rendszerváltás előtti és utáni megítélése.- Szerencsére mára eljutottunk oda, hogy a politika átadta a történelemtudomány művelői­nek a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom értékelésének jogát - mondja Székely Gábor, a Politikatörténeti Intézet igaz­gató helyettese. - Azt tudjuk, hogy az oroszországi forrada­lom Marx-Engels elképzelé­seinek megvalósulása volt. Műveikben meg is jelölték Oroszországot, mint egy ilyen típusú változás több szempont­ból is ideális helyszínét. Ettől függetlenül: a történet- tudomány szemszemszögéből vizsgálva kétségkívül a világ- történelem egyik meghatározó jelentőségű mozzanata volt és lesz a novemberi „októberi” forradalom. Leninék eleve is világforra­dalomra számítottak, amely először Kelet-Közép-Európán, Németországon, Olaszországon és Franciaországon söpör vé­gig. A történelem azonban másként alakult. Igaz, a világban végbemenő változások sodrában a felkelés politikai jelentősége csökkent, ám a történészek körében érté­kelése lényegében nem válto­zott a rendszerváltás óta. Mert legyen bármilyen is a politikai rendszer és divat, a történelemkönyvekben 1917. októbere, azaz november 7-e úgy marad meg, mint a 20. szá­zad históriájának egyik mér­földköve. Egy korábban nem volt, új társadalmi rendszer alapjait ve­tették meg. (szalóky) Szembemérő. Huszonhét ország cégei vonultatják fel legkorszerűbb orvosi műszereiket a Budapesti Vásárközpontban e héten nyitva tartó kiállításon. Képünkön egy sokat tudó ame­rikai szemvizsgáló készülék látható. fotó: feb/diósi imre A zsűri elnöke a Ki mit tud? szereplőiről, benyomásairól Biztos, hogy a holnap sztárjait látjuk Ismét beszédtéma, már-már országos ügy a Ki mit tud? műsor. A százezreket képer­nyő elé vonzó tévévetélkedő nagy része már lezajlott, de a mind kiélezettebb verseny finise még hátravan. Eddigi tapasztalatairól, képernyő „mögötti” benyomásairól a zsűri elnökével, Huszti Pé­terrel beszélgettünk.- Nem szeretem a nagy szava­kat, mégis azt mondom: brili­áns tehetségű ifjú embereket ismerhettünk meg, akik ama­tőrök ugyan, de profi szinten tudják, amit csinálnak. A színvonal fokozatosan emel­kedik, s nem nehéz megjó­solni, hogy óriási vetélkedés lesz a döntőben - mondja a népszerű művész.- Melyik kategóriákat tartja a legszínvonalasabbnak?- Kitűnőek a mesemondók, a hangszeres zenészek és a népdalénekesek. Számomra - s azt hiszem, ezzel nem va­gyok egyedül - külön öröm, hogy sok határainkon túli fia­tal is szerepel és kiválóan helytáll.- Ön nem éppen időmillio- mos: a Színház- és Filmművé­Huszti Péter fotó: feb/diósi szeti Főiskola rektora, s „ mel­lesleg” a Madách Színházban főszerepeket alakító művész. Miért vállalta még a zsűri­elnöki szerepet is?- Mert reméltem, hogy olyan fiatalokkal találkozom, akik egy-egy műfajban időt és energiát nem kímélve szinte kutatómunkát végeznek. Nem csalódtam, hiszen már eddig is sok ritkán, vagy talán sohasem hallott népmesét, zeneművet, néptáncot és egyéb különle­gességet vonultattak föl a sze­replők. Mindezen túl: az igazi tehetségek jelentkezése, első szárnypróbálgatása külön is szívügyem. Ezért nemcsak megtiszteltetés, hanem élmény is, hogy zsűrielnök le­hetek.- Gondolja, hogy a mostani versenyen is már a holnap, a holnapután sztárjait, ünnepelt előadóművészeit látjuk?- A mezőny ismeretében ez egészen biztos. Még sokat fo­gunk hallani azokról, akik most képernyőre kerültek és kerülnek.- Vannak személyes tapasz­talatai is arról, hogy milyen a „tetszési indexe” a Ki mit tud?-nak?- Amerre megfordulok, rengetegen megállítanak, kér­dezgetnek esélyekről, esélye­sekről, s persze arról is, hogy én kiket tippelek a különböző kategóriák győztesének. S ha ez utóbbira nem is tudok vála­szolni, szívmelengető érzés, hogy a sok gond, baj közepette ez a tévéműsor milyen sokak­nak nyújt kikapcsolódást, em­lékezetes, szép perceket, sőt órákat. Szalóky Eszter Szerencseposta Fortuna különös kegyben részesíti idén a hatos lottózókat, a múlt heti több mint 126 milliós főnyere­mény immár a tizenegyedik volt. Érdemes benevezni... Ezen a héten a hatos lottó 13 millió forintot ér, ez is van akkora összeg, amelyre érdemes bene­vezni. Főként, ha figyelembe vesszük, hogy az 5 + 1 találat most több mint 20 milliót ígér. Egymilliót érő kettesek Az ötös lottózók körében im­már tízre emelkedett azoknak a szerencsés játékosoknak a száma, akik a „Kettesek közt kétmillió” akció révén milliomossá váltak, noha a kisorsolt számok közül pe- chükre mindössze kettőt találtak el. A múlt héten egy békéscsabai (szelvényszám: 6434 39531 10316 2) és egy miskolci (szel­vényszám: 6434 570521 23677 2) játékost érte utol ily módon a sze­rencse. Akik többre vágynak, azok ezen a héten 58 millió forintért te­hetik próbára szerencséjüket, eny- nyit fizet ugyanis az öttalálatos szelvény. S jól teszik, ha szelvé­nyük játékba küldésekor igent mondanak a Jokerre is, hiszen most a Jokeren az eddig kifizetett legnagyobb (33 millió forint) ösz- szegnek majdnem a kétszeresét - 54 millió forintot - lehet meg­nyerni. A totózóknak sem lehet okuk panaszra, hiszen a héten 10 millió forint várakozik a plusz 1 találatra helyesen fogadó(k)ra. Ráadásul a kuriózumszámba menő vb-selej- tező meccsekre - köztük a Ma- gyarország-Azerbajdzsán mérkő­zésre - is tippelhetnek. Kenóman ó-tumultus Lázasan folyik a kenómanó- gyűjtés az ország minden szegle­tében. A Szerencsejáték Rt.-hez naponta zsákszámra érkeznek a kenófigurával bélelt levelek, ame­lyek feladói közül sorsolják ki hét­ről hétre az „Induljon el egymil­lióért” televíziós vetélkedő részt­vevőit. A kecskeméti kaszinóból vasárnap közvetített ötödik for­duló első helyezettje Czéma Zol­tán lett: 190 ezer forintos nyere­ménye mellett ő jutott tovább a december 13-ai, szerencsenapi szuperdöntőbe. Most különösen érdemes mi­előbb postára adni az összeillesz­tett kenófigurát és 1200 forint ér­tékű játékot igazoló lapot, mert november 13-án - immár második alkalommal - a beküldők között ismét kisorsolnak 1300 pamutpó­lót és egy Volkswagen Pólót. A töretlen népszerűségnek ör­vendő Telemázlin újfent hízásnak indult a Jackpot, ennek köszönhe­tően a jövő. héten közel hatmilliót ér. Búcsú az Olimpiától Hamarosan búcsút mond az Olimpia sorsjegy, de hogy szép legyen a válás, még egy utolsó al­kalmat kínál a nyerésre. Akik de­cember 31-ig nyeretlen sorsjegyü­ket „Búcsúzik az Olimpia” jeligé­vel beküldik a Szerencsejáték Rt. Szerencse, 1810 Budapest címére, azok között január 7-én hat darab, a gyulai gyógyfürdőbe szóló örökbérletű üdülési jogot sorsol ki a Szerencsejáték Rt. Meglepetés a pécsieknek A Szerencsejáték Rt. új, korszerű fiókkal lepi meg november 11-én a pécsi szerencsejátékosokat. Plusz ajándék, hogy a Pécsett - az Irgal- masok útja 10. szám alatt - nyíló ki- rendeltségben már az első napon le­het nyerni. Akik ugyanis a nyitás napján öt­hetes ötös- vagy hatoslottó-szel­vényt küldenek játékba és azon a Jokert is megjátsszék, azok között még aznap záráskor egy darab 100 ezer, öt darab 20 ezer forintos letéti jegy, valamint tíz darab 5 ezer forin­tos vásárlási utalvány kerül kisorso­lásra. (X) » »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom